Keresés

Keresési eredmények

• Z generációs egyetemi hallgatók motivációjának vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar és Informatikai Kar hallgatói köréből vett mintán

  81-91

  Hajdu Franciska

  Megtekintések száma:

  365

  Napjainkban a szervezetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkavállalók motiválására, hiszen a szervezet eredményességét nagyban befolyásolja a dolgozók motivációs szintje, ismervén azt, hogy motivált dolgozó jobban teljesít és hűségesebb maradhat a szervezethez. A munkavállalók eredményes motiválásához elengedhetetlen, hogy a vezetők ismerjék a különböző ösztönzési lehetőségeket. Jelen tanulmányban elsősorban a belső motivációval foglalkozom, hiszen már bizonyították, hogy a külső motivációs eszközök önmagukban nem elegendők a munkavállalók kívánt motivációs szintjének eléréséhez. Általános célkitűzésem, hogy felmérjem a környezetemben lévő hallgatók motivációs jellemzőit, azon belül is a külső és belső motiváció viszonyát. A cikk első részében összefoglalom a belső motivációval kapcsolatos szakirodalmat, mely a jelen kor igényeihez alkalmazkodva egyre gyakorlatiasabb módon mutatja be a témát. A folytatásban a kutatásomat ismertetem, melyhez az Aspirációs Index rövidített változatát használtam fel. Kvantitatív kutatásomban összesen 470 fő vett részt a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karról és Informatikai Karról. Az eredmények értékeléséhez leíró és matematikai statisztikai módszereket egyaránt felhasználtam. A válaszok elemzése után arra a következtetésre jutottam, hogy az intrinzik motiváció nagyobb hatással van a hallgatókra, mint az extrinzik, ám a pénz továbbra is egy nélkülözhetetlen motivációs eszköz. Különbséget véltem felfedezni a férfiak és a nők, valamint a különböző szakokon tanulók válaszaiban, ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy nem szabad a generációt egy séma szerint kezelni, érdemes az egyéni jellemzőket figyelembe véve kialakítani az ösztönzési módszereket, technikákat. Összegzésként a vezetőknek javaslatokat fogalmazok meg a kutatási eredmények alapján levont következtetésekből. Így reményeim szerint a jövőben nagy tömegben a munkaerőpiacra lépő Z generációt a vezetők hatékonyabban tudják majd motiválni.

• A közszolgálati fegyelmi felelősség kezdetei a polgári kori Magyarországon

  59-66

  Sallai Balázs

  Megtekintések száma:

  168

  A jelen írás témája a közszolgálati fegyelmi felelősség magyar szabályozása a dualizmusban, ezen belül is leginkább az, hogy e jogintézmény dogmatikai elemei hogyan alakultak, fejlődtek és bővültek ki a XIX. században. Ennek a folyamatnak a megismerése azért is bír kiemelt jelentőséggel, mert a ma is ismert fegyelmi eljárás - és főként annak sok garanciális jelentőségű mozzanata – ekkor bontakozott ki, ám nem éppen mentesen a szakmai vitáktól. A kutatás Debrecen város közigazgatási területére fókuszál, s levéltári anyagok feldolgozása mentén a fegyelmi jog érvényesülését és alkalmazását vizsgálja kiemelten, illetve az 1886. évi XXIII. törvénycikk szerint eljárást ismerteti egy konkrét eseten keresztül. A már ismertetetteken túlmenően röviden a közszolgálati jogviszony „kezdetleges” meghatározásai, jogelméleti megközelítései is bemutatásra kerülnek egyfajta elhelyezést segítő kontextusát képezve a közszolgálati felelősség rendszerének, s azon belül pedig a közszolgálati fegyelmi felelősségnek.

• A munkavállalói egészségtudatosság és a munkahelyi egészségfejlesztési lehetőségek többszempontú vizsgálata debreceni munkavállalók körében

  59-72

  Pázmán-Iski Alexandra

  Bauerné Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  268

  Az embereket, felismerve a megfelelő egészségi állapotuk fontosságát az elmúlt évtizedekben egészségüket illetően egyre inkább a növekvő felelősség és tudatosság jellemzi. Az egészség megőrzése hosszú távon mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára kifizetődő tevékenység. A munkavállalók egészségébe történő befektetés egyazon által befektetést jelent a vállalat sikeres működésébe, hiszen a legtöbb vállalat esetében maguk a munkavállalók a kulcstényezők, ami a cég eredményességét meghatározza. A vállalatok igen sokat nyerhetnek azzal, ha figyelmet fordítanak munkavállalóik egészségére, nem csak az új munkaerő bevonzása és megtartása válik egyszerűbbé, hanem a dolgozók hatékonysága is fokozódik. A munkavállalók egészségi állapotának megőrzése és javítása érdekében egészségtudatosságuk fejlesztésre szorul, mely folyamat megvalósulása érdekében sokat tehetnek a munkáltatók is. A munkáltatóknak számtalan lehetősége adódik a munkavállalói körben történő egészségtudatosság, egészséges táplálkozás és rendszeres testmozgás népszerűsítése érdekében. A vállalati egészségfejlesztés lehetőségének kihasználása rendkívül fontos és szükségszerű, hiszen egy hosszútávon megtérülő befektetést jelent az egyén és a vállalat számára egyaránt, ezért annak széles körű alkalmazása lenne indokolt.

• A térségi turizmusfejlesztés szervezeti- és fogyasztói piaci aspektusai az Alsó-Ipoly mentén

  8-19

  Kóródi Márta

  Mondok Anita

  Sánta Ádám Kálmán

  Megtekintések száma:

  225

  A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.

• A fogyasztók szegmentálása környezettudatos magatartás mentén- egy magyar minta alapján

  16-27

  Török Barbara

  Kiss Marietta

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  158

  A fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap a gazdasági, társadalmi és kormányzati területeken és feladatokban egyaránt, így a környezettudatos magatartás vizsgálata is kiemelt fontosságú a marketingben. A kutatás emiatt a fenntarthatóság, azon belül is a környezeti pillér témakörében készült, azzal a céllal, hogy feltárja, milyen társadalmi csoportok különíthetők el a környezetvédelem területén az egyének magatartását és szokásait alapul véve. Az online kérdőíves kutatásban leíró statisztikai számítások és kereszttábla-elemzések mellett egy, a GEB (Általános környezettudatos viselkedés)-skála alapján átdolgozott, 32 állításból álló állítássort alkalmaztunk a fogyasztók környezeti attitűdjeinek és viselkedésének mérésére, amelyből a főkomponens-elemzéshez szükséges tisztítás során 24 állítást tartottunk meg. A faktoranalízis eredményeként hét megbízható faktor elkülönítésére került sor, amelyek a környezettudatos viselkedés különböző dimenzióit és a hozzájuk kapcsolódó értékeket reprezentálták. Ezt követően klaszteranalízis során a válaszadókat a korábban kialakított faktorok alapján csoportosítottuk, amely lehetővé tette az eltérő attitűdök és viselkedésmintázatok feltárását hat különböző klaszter esetében (Zöld-fogyasztók, Közösségi környezetvédők, Felelősséghárítók, Passzívak, Környezetterhelés-csökkentők, Kiszámíthatatlanok). Az eredményekből látható, hogy még mindig jelentős azoknak a fogyasztóknak a száma, akik nem, vagy csak részben vezettek be környezettudatos szokásokat a mindennapi cselekvéseikbe. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a környezettudatos viselkedés mélyebb megértéséhez, valamint ahhoz, hogy a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezések hatékonyabban igazodjanak a különböző fogyasztói csoportok sajátosságaihoz.

• A közösségi gazdaság az EU-28-ban és népszerűségük Magyarországon és Romániában

  88-103

  Kovács Tünde Zita

  Nábrádi András

  Megtekintések száma:

  153

  A közösségi gazdaság a tercier szektorba történő berobbanását követően, alaposan átrendezte az erőviszonyokat, teljesen új alapokra helyezve át annak elérési módját. A tanulmány célja bemutatni napjaink egyik legnépszerűbb gazdasági mechanizmusát, a közösségi gazdaságnak a nevezéktanát, definícióit. A szolgáltató szektorban a kereskedelmi platformok (platform alapú vállalkozások) megjelenése virtuális piacterek sokaságát hozta létre, ahol fogyasztók és értékesítők közvetlenül egymással lépnek kapcsolatba, érdeklődési körüknek megfelelően. Fókusz alá veszi a magyarországi és a romániai közösségi gazdaság piacát, abból a célból, hogy az olvasó tisztább képet kapjon annak elterjedtségéről és formáiról. A cikk primer és szekunder kutatásokat egyaránt tartalmaz, épít szakirodalmi forrásokra, továbbá az Európai Bizottság nyílt hozzáférésű adatbázisára, melyet SPSS 24 szoftverrel elemeztünk. Vizsgáltuk a közösségi gazdaságot a fogyasztó és a szolgáltató szemszögéből egyaránt, felmértük a fogyasztók és szolgáltatók arányát a két ország és az EU-28 viszonylatában, a tapasztalt előnyöket és hátrányokat, az ily módon kínált szolgáltatások mellőzésének okait és a szolgáltatók sharing economy platformokon való részvételének indíttatásait. Ismereteink szerint a téma ilyen jellegű összevetése ez idáig még nem történt meg.

• A magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások üzemmérete és koncentrációja

  41-50

  Erdős Adél Dorottya

  Szőllősi László

  Megtekintések száma:

  188

  A tanulmány célkitűzése a magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások méretkategóriájának, illetve ebből adódóan a koncentrációjának, valamint ugyanezen gazdaságok tőkeerősségének meghatározása. A kutatómunka során a FAOSTAT, illetve az EMIS adatbázisokat használtuk fel. Előbbi a vizsgált országok szántóföldi növénytermesztésének elemzésére, míg utóbbi a mintában szereplő vállalkozások pénzügyi adatainak feldolgozására szolgált. Az adatbázis szűrését követően a mintában 822 magyar, 226 szlovák, 967 lengyel társas vállalkozás szerepelt. A vizsgált gazdaságok mérlegfőösszeg, illetve árbevétel szerinti koncentrációját összehasonlítva – a lengyelek kivételével – a mérlegfőösszeg szerinti bizonyult nagyobb mértékűnek, ugyanakkor a koncentráció fokában nem történt változás 2018-ról 2020-ra egyik országban sem. Ezzel szemben az üzemméretbeli besorolás során a magyar és a szlovák társas vállalkozásoknál a mikro-, illetve a kis üzemméretű gazdaságok arányában jelentős eltérés volt tapasztalható 2018-ról 2020-ra. A 70 százalék feletti tőkeerősséggel jellemezhető vállalkozások aránya Magyarországon volt a legmagasabb. A legkedvezőtlenebb, 30 százalék alatti tőkeerősségű vállalkozások aránya Szlovákiában (26%) és Lengyelországban (24%) hasonlóan alakult. Ez jelentős külső forrás függésére utal. 

• Az élelmiszerpazarlás mértékének és okainak vizsgálata a hazai háztartások körében

  1-15

  Vida Viktória

  Varga-Karádi Nóra Magdolna

  Megtekintések száma:

  225

  Az élelmiszerpazarlás a 21. század egyik legsúlyosabb globális problémája, amely egyaránt érinti a környezetet, a gazdaságit és a társadalmat. A világon évente a megtermelt élelmiszerek közel egyharmada végzi kukában, miközben emberek százmilliói szenvednek alultápláltságtól vagy éhezéstől. A pazarlás a fejlett országokban leginkább a fogyasztói szokásokhoz, míg a fejlődő régiókban az infrastruktúra hiányosságaihoz köthető. A jelenség nemcsak erkölcsi és gazdasági kihívásokat vet fel, hanem komoly környezeti hatásokkal is jár. Magyarországon évente több százezer tonna élelmiszer kerül a szemétbe, melynek jelentő része megelőzhető lenne tudatos vásárlással, helyes tárolással és az élelmiszer-felhasználás újragondolásával. A probléma mérséklése komplex szemléletváltást igényel mind a fogyasztók, mind az élelmiszerlánc szereplői részéről, miközben az oktatás és a technológiai innováció mind kulcsfontosságú szerepet játszanak a megoldásban.

• Az idegennyelvű földrajzoktatás jelentősége az észak-alföldi régió két tanítási nyelvű középiskolai programjaiban

  46-60

  Kapusi János

  Megtekintések száma:

  211

  Akárcsak országszerte, az észak-alföldi régióban is számos intézmény képviseli a kétnyelvűséget. A régió iskolaközpontjaiban évtizedes hagyományokkal rendelkező, jellemzően két tanítási nyelvű gimnáziumi és technikumi programok működnek, de Debrecent – mint nagy múltú iskolavárost és regionális központot – a nemzetközi tanrendű oktatás terén is több intézmény képviseli. Bár az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági és oktatáspolitikai változásai folyamatos újratervezésre és megújulásra késztették az iskolákat, a kétnyelvűséget képviselő programok népszerűsége töretlen, ami nem kis részben a tantárgyak idegen nyelven történő oktatásának is köszönhető. Az idegennyelvű tantárgyoktatás a szaktantárgyi tartalmak és a nyelvi fejlesztés célrendszerének összehangolásával rendkívül hatékonyan fejleszti a fiatalok nyelvtudását, formálja világképüket, ezzel növeli munkaerőpiaci értéküket és bővíti továbbtanulási lehetőségeiket. Jelen tanulmány szaktanári és kutatói szemszögből, egy készülőben lévő doktori disszertáció részkutatásainak (iskolai vizsgálatok, szaktantárgyi érettségi vizsgák, országos kérdőíves szaktanári felmérés) eredményein és tanulságain keresztül kívánja bemutatni a földrajz idegen nyelven történő tanításának-tanulásának szerepét és jelentőségét az észak-alföldi régió kétnyelvű középiskolai programjaiban. A részkutatásokból kiderül, hogy a földrajz idegen nyelven való tanítása régiószerte népszerű választás: a régióban kétnyelvűséget képviselő tizenöt középiskola többségében megjelenik, fontos szerepet játszik a technikumok képzési programjában, eredményességét pedig közel 1000 sikeres érettségi vizsga bizonyítja.

• A negyedik ipari forradalom oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatása

  27-34

  Pirohov-Tóth Barbara

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  529

  Az ipar és a munkaerőpiac jelenével és jövőjével foglalkozó szakirodalmak jelentős része kijelenti, hogy napjainkban a negyedik ipari forradalom zajlik. Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a digitális transzformáció oktatásra és munkaerőpiacra gyakorolt hatását, valamint megvizsgáljuk, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változások mentek végbe a magyar lakosság legmagasabb iskolai végzettsége tekintetébe. Célunk, hogy rávilágítsunk a megszerzett képzettségek és az ipar 4.0. megjelenése közötti összefüggésekre. A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai segítségével bemutatjuk, hogy hogyan alakult a magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a rendkívüli gyorsaságú digitális fejlődés hatására a társadalmi és a gazdasági környezet egyaránt jelentős változáson ment keresztül. A magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik, drasztikusan csökken az iskolázatlanok aránya, ezzel párhuzamosan nő a közép- és felsőfokú végzettséget szerzők aránya. Ez egy nagyon pozitív trend, hiszen felgyorsult világunkban a jövő munkavállalóinak ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon, új készségeket kell elsajátítaniuk. A gyors technológiai fejlődés hatására az oktatási rendszerben számos megoldandó, eddig ismeretlen probléma kell majd megoldást találni. Annak érdekében pedig, hogy gazdaságunk a legnagyobb előnyt profitálhassa a jelenleg is zajló negyedik ipari forradalomból, az ipar, az oktatás és a munkaerőpiac minden eddiginél összehangoltabb működésére van szükség.

• A képzési és fejlesztési programok jelentősége a humán erőforrás-menedzsment szempontjából a fenntartható fogyasztási magatartás ösztönzésében

  47-55

  Ismael Awaz

  Balogh Péter

  Megtekintések száma:

  457

  Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának növekvő ismerete egyre nagyobb érdeklődést vált ki a fenntartható fogyasztási magatartás iránt. E kutatás célja, hogy meghatározza a humán erőforrás-menedzsment képzési és fejlesztési programjainak jelentőségét a fenntartható fogyasztási magatartás ösztönzésében. A kutatási problémát több kérdéssel fogalmazták meg, amelyek közül a legfontosabb a következő: Hatással vannak-e a szervezeti képzési és fejlesztési programok a fenntartható fogyasztási magatartásra? Ez a tanulmány a képzési és fejlesztési programok jelentőségének szisztematikus irodalmi áttekintésére összpontosít a fenntartható fogyasztási magatartás előmozdításában. A kutatás megállapította, hogy a humán erőforrás-menedzsment a fenntarthatóságra összpontosító képzési és fejlesztési programokat hajthat végre a fenntartható viselkedés ösztönzése érdekében a munkavállalók körében. Az ilyen programok közé tartozhat a fenntartható fogyasztási gyakorlatok oktatása a munkavállalók számára, a megújuló energiaforrások előmozdítása, a hulladék csökkentése, az életciklus szemlélet elfogadása és a méltányossági dimenziók figyelembevétele.

• Kisvárda és környéki rendezvények hatása a térség turizmusára

  34-47

  Csipkés Margit

  Tőkészki Panna Lilla

  Megtekintések száma:

  217

  A kutatásunk fő célja a Kisvárda és környékén megszervezésre kerülő fesztiválok turizmusra gyakorolt hatásának a bemutatása. A fő irányvonalat a több, mint 30 éve megrendezett Színházak Kisvárdai Fesztiválja adta, mivel Kisvárda turizmusának fejlődéséhez nagyban hozzájárult az elmúlt években ez. A kutatási anyagunkban röviden bemutatjuk a magyarországi fesztiálturizmust, illetve áttekintjük a turizmus és a fesztivál kapcsolatát is, figyelembe véve az elmúlt néhány évben jelenlévő COVID-19 világjárványt is. A kutatási téma bemutatását azért is tartjuk fontosnak, mivel Kisvárda és térségének turisztikai kínálata egyre nagyobb, sok olyan turisztikai attrakció megtalálható Kisvárdán, amiért érdemes meglátogatni a várost és annak környékét. A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának turizmusra gyakorolt hatásának vizsgálata mellet elvégeztünk egy kérdőíves felmérést is annak érdekében, hogy a kisvárdai rendezvényekre látogatók véleményét megismerhessük. Véleményünk szerint a fesztiválok gazdaságra, társadalomra és kulturális életre jelentős pozitív hatással lehetnek.

• A CANVAS üzleti modell alkalmazása egy inkubációs szervezet kialakításában az egyetemi szektorban

  1-10

  Gályász József

  Darnai Balázs

  Megtekintések száma:

  212

  Európában és a világon a felsőoktatási intézmények korábbi oktatói-kutatói küldetése megváltozott, feladatkörei bővültek, a vele szemben támasztott elvárások nőttek. Jelen kutatásban arra kerestük a választ, hogy nemzetközi benchmark tapasztalatokra alapozva milyen üzleti modellben tud és képes egy hazai felsőoktatási intézmény és stratégiai partnersz ervezetei piacorientált inkubációs tevékenységet végezni. A vizsgálatunk célja egy olyan működő modell felállítása volt, amely képes bemutatni a nemzetközileg versenyképessé válás feltételeit, indikátorait. Módszerként a Canvas üzleti modellt, mint keretrendszert használtuk, mely egy adott piaci szereplő üzleti logikáját, – értékteremtését, – funkcionális elemeit és az azok közötti kapcsolatot írja le.

• „Maradj otthon” – Áttérés Home Office-ra az Észak-Alföld Régióban

  37-47

  Roland Filep

  Mária Ujhelyi

  Megtekintések száma:

  382

  A covid járványból eredő változások maguk után vonták a Home Office soha nem látott mértékben történő elterjedését. Tanulmányunkban a munkahelytől távoli munkavégzés előnyeinek és hátrányainak vizsgálatához egy olyan szervezet Észak-Alföldi Régióját választottunk, ahol fontosak a személyes tárgyalások, így a veszélyhelyzet előtt csak ritkán alkalmazták azt, a megváltozott körülmények miatt viszont tömegesen tértek át rá. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a szakirodalomban szereplő tényezők közül melyek gyakorolják a legnagyobb hatást a távoli munkavégzéshez kapcsolódó dolgozói elégedettségre és annak a járványhelyzet utáni megmaradásának igényére. Regresszió elemzés eredményei alapján megállapítottuk, hogy a dolgozók elégedettségére a távoli munkavégzésre való áttérés nagyobb vágya, a személyes kommunikációs csatornákat helyettesítő megoldásokban való jártasság és a munka-magánélet egyensúly érzékelt javulása pozitív, a bevezetéshez kapcsolódó bizonytalanság és stressz negatív hatást gyakorol. Későbbiekben is szívesen dolgoznának ebben a formában a dolgozók, ha már a bevezetéskor erőteljesebben jelentkezett a távoli munkavégzésre való áttérés vágya, az átállásból adódó félelem, a magasabb életkor és a vezetői visszajelzés hiánya viszont inkább visszaterelné őket a munkahelyre. Javaslatként fogalmaztuk meg azt, hogy a folyamat teljes szakaszában fontos a vezetői támogatás, amely meg kell, hogy nyilvánuljon a dolgozók döntési folyamatba történő bevonásában, a személyes kommunikációs csatorna megfelelő helyettesítésében és a gyakrabban történő visszajelzésben. A munka-magánélet egyensúly javításában a vezető az időmenedzsment oldaláról lehet a követőinek a segítségére a feladatok priorizálásával. A Home Officehoz kapcsolódó tapasztalatszerzési folyamatban ezek az intézkedések segíthetnek abban, hogy a távoli munkavégzésnek inkább az előnyeit tapasztalják a munkavállalók.

• A Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzete

  6-14

  Koroknay Zsuzsa

  Bácsné Bába Éva

  Megtekintések száma:

  189

  A sport a világ egyik legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező iparága. Mint minden más ágazatban, a sportban is növekszik a mérhetőség iránti igény, valamint a döntések számokkal való alátámasztása. A tulajdonosok és vezetők egyik mérvadó döntési kritériuma a pénzügyi adatok, amelyek magát a vállalkozás működését vagy éppen a befektetési lehetőségek megítélését befolyásolja. Jelen kutatásban a mérhetőség iránti igényt kielégítve és a pénzügyi adatokat felhasználva vizsgáltuk meg a Hajdú-Bihar megyei sportvállalkozások likviditási helyzetét. A kutatás során az OPTEN adatbázisát használtuk, ami az éves beszámolási adatokat tartalmazza a sportvállalkozásokra vonatkozóan. A kedvezőbb kezelhetőség érdekében a sportvállalkozások csoportosításra kerültek árbevételi kategóriák és tevékenységi kör szerint, melyek mentén összesítve, átlagolva kezeltük a kapott likviditási számadatokat. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a megyei sportszektorban működő sportvállalkozások többségében magántulajdonban lévő mikrovállalkozások, akik alacsonyabb árbevételi kategóriával rendelkeznek és főtevékenységként a 931 Sporttevékenység került megjelölésre. Likviditási helyzetük átlagosan kedvező, magas növekedési potenciált mutatnak, illetve kockázatkerülő magatartás jellemzi őket.

• Digitális érettség vizsgálata egy Hajdú-Bihar vármegyei könyvelőiroda ügyfélkörében

  15-26

  Bogdán Mihály

  Popovics Péter

  Megtekintések száma:

  118

  A kis- és középvállalkozások fejlesztése nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos, különösen a digitalizáció területén, mivel jelentős szerepet töltenek be Magyarország gazdaságában. A kutatás fő célkitűzése, hogy felmérje egy Hajdú-Bihar vármegyei könyvelőiroda ügyfélkörében lévő kis- és középvállalkozások digitális érettségét, amelyből hasznos visszajelzést kaphatnak digitális fejlettségükről. Korábban kifejezetten a hajdúsági vállalkozásokra fókuszáló ilyen jellegű tanulmány nem került publikálásra. A felmérés során kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztunk, amely a Digiméter kutatássorozat kérdéssorán alapult, ami hat dimenzió mentén értékelte a vállalkozásokat: digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek és az informatikai biztonság. A kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy a vizsgálatban részt vevő cégek alacsony digitális érettségi szinten állnak, egyedül a digitális pénzügyek területe mondható fejlettnek.

• A generációváltás okozta nyomás az utódokon a karcagi családi gazdaságokban

  69-81

  Kovács Éva Katalin

  Pető Károly

  Megtekintések száma:

  301

  A mezőgazdaságban fontos szerepet töltenek be a családi gazdaságok. Ez egy olyan gazdálkodási forma, ahol a megszerzett tudás és a gazdaság vagyona akár több generáción keresztül is képes a családon belül maradni. Ezért is lehet, hogy a generációváltás kérdése egyre inkább előtérbe kerül napjainkban. Az utódlás azonban számos akadályba ütközhet. A gazdaságátadás egyik legnagyobb nehézsége lehet, ha a családi gazdaság nem rendelkezik olyan utóddal, aki tovább vihetné a családi hagyományokat. A gyakorlatban az tapasztalható, hogy az állam és az európai unió is megpróbálja ösztönözni a fiatal gazdálkodókat a mezőgazdasági tevékenység végzésére, ennek ellenére mégsem mondható túl népszerűnek. A felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy mekkora a pszichológiai értelemben vett nyomás az utódokon a családi gazdaságuk átvételére, és ez a nyomás mennyire függ a gazdaság méretétől és az utód generációjától. A kérdőíves felmérést olyan családi gazdaságokkal végeztük el Karcagon, ahol aktuális az utódlás kérdése. A vizsgálat eredményei a megkérdezett gazdálkodók válaszai alapján azt mutatják, hogy az utódok nem érzik tehernek a gazdaság átvételét, sokkal inkább büszkék arra, hogy tovább vihetik családi hagyományaikat.

• Ipar 4.0 szemléletű tesztelés és validálás kialakításának hatásai az elektronikai gyártásban

  21-29

  Kovács Bence

  Husi Géza

  Megtekintések száma:

  203

  Az elektronikai eszközök iránti folyamatos keresletnövekedés kihívások elé állítja az elektronikai termékeket gyártó vállalatokat. A tanulmányban bemutatásra kerülnek egy regionális, saját termékeket fejlesztő és gyártó elektronikai vállalatnak (OEM vállalat) a nagy termékportfólió fenntartásával kapcsolatos gazdasági és gyártási kihívásai, és a kutatásnak ezekre az Ipar 4.0 szemlélet által nyújtott megoldásai. Az Ipar 4.0 alapelveinek elsajátítása és bevezetése a gyártási környezetbe az eddigiektől eltérő, új gyártási felépítést eredményez, azonban a fejlesztések pozitív hatása mind pénzügyi, mind termelés hatékonysági téren kimutatható. A cikkben bemutatásra kerül az elektronikai termékek tesztelési és validálási területéhez köthető szemléletváltás implementálása, és az Ipar 4.0 alapelvű tesztmegoldások kialakításának gyakorlati követelményei. Bemutatásra kerül egy, az informatikai elméleti tudományok terén úttörő technológiának, a Big Data szemléletű adatfeldolgozásnak egy valós gyártási környezetben történő gyakorlati megvalósítása. Részletezésre kerülnek a hardveres, szoftveres és az adatgyűjtéssel kapcsolatos kihívások, valamint az ezekhez köthető költségmegtakarítási, termelés hatékonyságbeli és termékkihozatal növekedési eredmények.

• Kecsketartás, kecsketejtermelés, kecsketej-termékek jelentősége, fogyasztása regionális kitekintéssel

  97-109

  Csapó Zsolt

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  220

  A kecsketej termelés dinamikus és folyamatosan bővülő ágazat, ami meghatározza emberek száz millióinak életét. A kecsketejet és a belőle készített sajtot tisztelték már az ősi Egyiptomban is, feltehetően elhelyezték ezeket az élelmiszereket az egyéb kincsek mellett egy es fáraók temetkezési helyein is. A kecsketej és az abból készült tejtermékek több szempontból is jelentős szerepet töltenek be a humán táplálkozásban. A fejlődő országokban az éhező, alultáplált emberek inkább kecsketejet fogyasztanak, mint tehéntejet. A kecsketej alkalmas egyes egészségügyi problémák kezelésére. Számos fejlett országban vannak folyamatosan bővülő piaci részesedéssel bíró ínyenc és egészségtudatos fogyasztók, akiknek a gasztronómiai igényeit hivatott kielégíteni a kecsketej és az abból készült termékek. Tanulmányunk célja szekunder források segítségével áttekinteni a (tejelő) kecsketartás, kecsketej termelés és fogyasztás regionális alakulását, valamint a kecsketej és az abból készült termékek táplálkozás élettani hatásait.

• A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)

  25-36

  Viktória Vida

  Péter Popovics

  Megtekintések száma:

  566

  A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.

• Online vásárlói magatartás az Észak- és Dél-Alföld régiókban

  13-24

  Földi Kata

  Pénzes Ibolya Rózsa

  Megtekintések száma:

  518

  A tanulmány célja annak feltárása, hogy az alföldi régiókban milyen a fogyasztók online vásárláshoz kapcsolódó attitűdje, az mennyiben különbözik az országos kutatási eredményektől, a vásárlók hogyan ítélik meg az online beszerzés előnyeit és hátrányait, valamint az élelmiszerek online beszerzésének milyen regionális sajátosságai vannak. A szakirodalom feldolgozását hazai és külföldi szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük, amelynek során kiemeltnek tekintettük a vásárlási döntést befolyásoló tényezőket, az online csatornák használatának előnyeit és hátrányait. A szekunder kutatás során a globális, majd a magyarországi online kiskereskedelem változásán túlmenően vizsgáltuk az FMCG szektorban zajló folyamatokat és a vásárlói magatartást is. Primer kutatásunk során Magyarország két régiójára fókuszáltunk. A megkérdezést standardizált, strukturált, online kérdőív segítségével végeztük a Debreceni Egyetem és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola hallgatóinak közreműködésével. A feldolgozható kérdőívek száma 623 volt, a megkérdezettek szocio-demográfiai jellemzőit az online vásárlás meghatározó ismérvei szerint mértük. Az alföldi régióban élő lakosok online vásárlásának aránya 6 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál, amely az élelmiszerek online vásárlásában fokozottan gyengébb eredménnyel jelenik meg. Az online vásárlás előnyei közül azonos megítélésű a kényelem és az időtakarékosság fontossága, míg más tényezők pl. házhozszállítás értékelése eltérő volt. Az Észak-Alföldön és Dél-Alföldön élő online vásárlók hátrányként leginkább a fizetési feltételeket és az adatbiztonságot emelték ki. A válaszadók jövőbeni online vásárlási szándéka bizonytalan és azt korlátok között képzelik el, illetve a potenciális vásárlás csak a tartós élelmiszerekhez kapcsolható. Online vásárlás régióspecifikus (Észak- és Dél-Alföld) illetve termékspecifikus (élelmiszer) vizsgálata. A regionális sajátosságokon alapuló, online vásárlásra irányuló attitűdök indokolják azt, hogy az üzletláncoknak célszerűbb lenne differenciált marketingstartégiát alkalmazni, amely elsősorban a marketingkommunikációt és az értékesítés-szervezést érintheti.

• A közösségi média hatása a médiafogyasztásra és a reklámpiacra

  121-132

  Kardos Magdolna Valentina

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  1605

  A közösségi média a mindennapi életünk szerves részévé vált és teljesen átformálta társadalmunkat. Míg kezdetben szociális funkcióval bírt, addig a 2010-es évek elejétől egyre nagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik. Kutatási célkitűzésként azt fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk, a közösségi médiumok milyen gazdasági és szociális hatással vannak társadalmunkra Vizsgálatunkat dokumentumelemzéssel végeztük, melynek során összegyűjtöttük és feldolgoztuk a témában ismert publikációkat, tanulmányokat. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években az online médiafogyasztással eltöltött idő globálisan és hazánkban is dinamikusan növekedett minden generáció esetében. A megváltozott médiafogyasztás következményeként a reklámpiac is alapjaiban rendeződött át, a nyomtatott sajtó hirdetési bevételei meredek csökkenést, míg az online exponenciálisan növekedést mutat a 2008-as gazdasági válság óta, különös tekintettel a közösségi médiumokra. A közösségi oldalakkal szemben, ugyanakkor az elmúlt években komoly adatvédelmi aggályok és jelentős adótartozások is felmerültek. Ennek alapán véleményünk szerint, a versenyegyenlőség megteremtése a médiapiacon, az adófizetési kötelezettségek teljesítése, valamint az adatvédelmi szabályok betartása indokolttá teszi az állam szigorúbb fellépését a globális technológiai vállalatokkal szemben.

• Összehasonlító tanulmány: a catvertising hatása az online vásárlásra az Észak- és Dél-Alföld régiókban

  1-14

  Szabó Janka

  Fehér András

  Megtekintések száma:

  220

  A cikk a catvertising online vásárlási magatartásra gyakorolt hatását vizsgálja az Észak- és Dél-Alföld régiókban. A catvertising a „cat” (macska) és az „advertising” (reklám) angol kifejezésekből alkotott fogalom, amely azt takarja, hogy a marketingszakemberek a reklámkampányokban macskákat szerepeltetnek. A szakirodalmi háttérkutatás így a catvertisingra és az online marketingre, valamint az online vásárlási szokásokra fókuszált elsősorban, mindezt hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával. Továbbá törekedtünk a catvertising érzelmi hatásainak megértése céljából a szekunder kutatás során külföldi pszichológiai és neurológiai kutatásokat is tanulmányozni. A primer kutatás kvantitatív módszerrel, egy online kérdőív segítségével történt, melynek eredményeit 342 válasz alapján elemeztük. A válaszadók válaszai alapján elemeztük az online vásárlási szokásokkal kapcsolatos különbségeket annak alapján, hogy a reklámban szerepel-e macska vagy sem, a tanulmány összehasonlító jellege ebben nyilvánult meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a macskákat bemutató reklámok fokozzák a márka felidézésének sikerességét, elsősorban olyan termékkategóriák esetén, amelyek az állattartáshoz kapcsolódnak.

• A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Európai Uniós pályázatok térbeli jellegzetességei az Észak-Alföldi régióban a 2014-2020 közötti költségvetési periódusban

  59-68

  Badar Zoltán

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  199

  Az elmúlt időszakban mind az Európai Unióban mind pedig Magyarországon egyre nagyobb hangsúlyt kapott a megújuló energiaforrások használata, és az elmúlt évtizedekben elért sikerekre támaszkodva mind az Európai Uniós, mind pedig a magyarországi fejlesztési dokumentumok egyre ambiciózusabb célokat fogalmaztak meg. A beruházások finanszírozásában igen fontos szerepet játszanak az Európai Uniós támogatások, és ennek szellemében a tanulmány célja Magyarország egyik konkrét térségben, az Észak-Alföldi régióban a megújuló energiaforrások felhasználását támogató, uniós forrást felhasználó projektek térbeli sajátosságainak a bemutatása. A kutatás eredményeként egyrészt három tényező befolyásoló szerepe mutatható ki. A társadalmi-gazdasági fejlettség hatása mind megyei, mind pedig járási szinten megfigyelhető volt, emellett a települések esetében a lakosságszámot, illetve a közigazgatási szerepkört (járásközpont léte) lehet megemlíteni. Másrészt a vizsgálat rávilágított arra is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását támogató két operatív program (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) térbeli jellemzői között is jelentős különbségek.

• Az influenza elleni védőoltás társadalmi hasznosságának számítása statisztikai adatok alapján

  6-24

  Vajó Péter

  Bács Zoltán

  Megtekintések száma:

  218

  Tanulmányunkban olyan célt tűztünk magunk elé, melyre vonatkozóan sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban nem találtunk precedenst: tényadatokból kiindulva számszerűsíteni az influenza elleni védőoltás hatékonyságát, s a valós adatok alapján számított hatékonysági értékből kiindulva megállapítani a védőoltások révén be nem következett megbetegedések számát. Tanulmányunkban a 2018/2019-es influenza szezon adatait elemeztük. Munkánk során a népesség számra, a beoltottságra és a megbetegedések számára vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat elemeztük, vontunk le belőlük objektív következtetéseket. Problémát jelentett, hogy az eltérő adatállományokban eltérő korcsoportokra vonatkoztatva jelentek meg az alapadatok, így azok között a konszenzust meg kellett teremteni, összehasonlítható korcsoportokat kellett képezni. Végső soron három jól elkülöníthető korosztály keletkezett. A kiskorúak csoportja (0 - 18 év), a gazdaságilag Régiókutatás Szemle 2021. VI. évf. 1. sz. DOI: 10.30716/RSZ/21/1/1 7 aktívak (19 - 59 év) és a 60 év felettiek korcsoportja. Ez a három korosztály népességileg, beoltottság és megbetegedés szerint jól elkülöníthetővé vált. Bemutattuk az influenza betegséget általánosságban, az influenza vírus jellemzőit, változékonyságát. Ismertettük a jellemzően érintett korosztályt, a kezelendő betegek számát, az elmúlt 5 - 10 évre vonatkozó trendeket. A bemutatott tényadatokból, számsorokból, az abból végzett számítások eredményéből és a levont következtetésekből a szubjektivitást teljes mértékben kizárva látszik a védőoltások betegséget megelőző hatása, hatékonysága, melyet - elsőként a hazai szakirodalomban - számszerűsíteni is sikerült.