dEjournals Nyitóoldal
Régiókutatás Szemle
Aktuális Archívum Megjelenés előtti cikkek Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Régiókutatás Szemle

Évf. 7 szám 2 (2022)
Cikkek

A magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások üzemmérete és koncentrációja

Megjelent:
August 24, 2023
DOI Linkhttps://doi.org/10.30716/RSZ/22/2/4
Szerzők
Erdős Adél Dorottya,
Szőllősi László
Megtekintés
Kulcsszavak
KKV EMIS Magyarország Szlovákia Lengyelország szántóföldi növénytermesztés
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Erdős, A. D., & Szőllősi, L. (2023). A magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások üzemmérete és koncentrációja. Régiókutatás Szemle, 7(2), 41-50. https://doi.org/10.30716/RSZ/22/2/4
Absztrakt

A tanulmány célkitűzése a magyar, szlovák és lengyel szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó társas vállalkozások méretkategóriájának, illetve ebből adódóan a koncentrációjának, valamint ugyanezen gazdaságok tőkeerősségének meghatározása. A kutatómunka során a FAOSTAT, illetve az EMIS adatbázisokat használtuk fel. Előbbi a vizsgált országok szántóföldi növénytermesztésének elemzésére, míg utóbbi a mintában szereplő vállalkozások pénzügyi adatainak feldolgozására szolgált. Az adatbázis szűrését követően a mintában 822 magyar, 226 szlovák, 967 lengyel társas vállalkozás szerepelt. A vizsgált gazdaságok mérlegfőösszeg, illetve árbevétel szerinti koncentrációját összehasonlítva – a lengyelek kivételével – a mérlegfőösszeg szerinti bizonyult nagyobb mértékűnek, ugyanakkor a koncentráció fokában nem történt változás 2018-ról 2020-ra egyik országban sem. Ezzel szemben az üzemméretbeli besorolás során a magyar és a szlovák társas vállalkozásoknál a mikro-, illetve a kis üzemméretű gazdaságok arányában jelentős eltérés volt tapasztalható 2018-ról 2020-ra. A 70 százalék feletti tőkeerősséggel jellemezhető vállalkozások aránya Magyarországon volt a legmagasabb. A legkedvezőtlenebb, 30 százalék alatti tőkeerősségű vállalkozások aránya Szlovákiában (26%) és Lengyelországban (24%) hasonlóan alakult. Ez jelentős külső forrás függésére utal. 

Hivatkozások
  1. XXXIV. A kis- és középvállalkozások, fejlődésük támogatásáról szóló törvény
  2. Brás, T.A., Seixas, J., Carvalhais, N., Jägermeyr, J. (2021): Severity of drought heatwave crop losses tripled over the last five decades in Europe. Environmental Research Letters. 16 065012 DOI: https://doi.org/10.1088/1748-9326/abf004
  3. EMIS (2022) Database: London: Emerging Market Information System. https://www.emis.com/php/dashboard/index 2022.03.15.
  4. Erdős, A.D., Szőllősi, L. (2022): Economic situation and concentration of arable crop partnerships in Hungary. Journal of Central European Agriculture, 23(1) 179-191. DOI: https://doi.org/10.5513/JCEA01/23.1.3278
  5. Eroljas, G., Sanfilippo, G., Soliwoda, M. (2021): What determines the capital structure of farms? Empirical evidence from Poland. Baltic Journal of Economics, 21(2), pp. 113-133. DOI: https://doi.org/10.1080/1406099X.2021.1972587
  6. FAOSTAT (2022) Database. Food and Agricultural Organization of the United Nations. http://www.fao.org/faostat/en/#data 2022.08.22.
  7. Felföldi, J., Sulyok, D., Czakó, I., Kovács, K. (2022): Management issues of cropping with sorghum in the production structure - a case study of Hungary. Apstract – Applied Studies in Agribusiness and Commerce 16(2) pp. 1-11. URL: https://ojs.lib.unideb.hu/apstract/article/view/12443/11027
  8. Horváth, S., Kopányi, M. (2004): Aktíva-piacok, tényezőárak, jövedelemmegoszlás. In: Mikroökonómia. Budapest, p. 433.
  9. Hunyadi, L., Vita, L., (2008): A sokaság leírása egy ismérv szerint. In Statisztika I. Budapesti Corvinus Egyetem, pp. 118-120.
  10. Hristov, J., Toreti, A., Domínguez, I.P., Denter, F., Fellmann, T., Elleby, C., Ceglar, A., Fumagalli, D., Niemeyer, S., Cerrani, L., Panarello, L., Bratu, M. (2020): Analysis of climate change impacts on EU agriculture by 2050 EUR 30078 EN, Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2020, ISBN 978-92-76-10617-3, DOI: https://doi.org/10.2760/121115, JRC119632
  11. Kata, R. (2018): Dynamika i struktura zadłużenia kredytowego gospodarstw rolniczych w Polsce. (Dynamics and structure of credit commitments of agricultural farms in Poland). Annals of the Polish Association of Agricultural Economists and Agribusiness, 20(5), pp. 74-80 DOI: https://doi.org/10.5604/01.3001.0012.6684
  12. Lakatos, V., Makai, Sz. (2021): Kelet-közép-európai növénytermesztő gazdaságok hatékonyságvizsgálata. Gazdálkodás, 66(1), pp. 44-61 DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.44 66.1.
  13. Michalik, D.L., Kemp, D.R., Badgery, W.B., Wu, J., Zhang, Y., Thomassin, P.J. (2019): Sustainability and future food security – A global perspective for livestock production. Sustainability, 30. pp. 561-573. DOI: https://doi.org/10.1002/ldr.3217
  14. Midler, E. (2022): Environmental degradation: impacts on agricultural production. How will environmental degradation impact food security in Europe and why we need to act now to secure food in the future. Institute for European Environmental Policy. European Commission, London and Brussel, 13 p.
  15. OECD (2022): The role of China’s feed deficit in international grain markets. OECD Food, Agriculture and Fisheries. January 2022. https://www.oecd.org/publications/the-role-of-china-s-feed-deficit-in-international-grain-markets-2138cc7f-en.htm 2022.08.01.
  16. Rajczi, A., Vörös, P., Dajnoki, K. (2017): Human resource aspect of agricultural economy – challenges and demographic change. Apstract – Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 11 (3-4), 163-168. DOI: https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2017/3-4/22
  17. Szymanska, E.J., Dziwulski, M., Kruszynski, M. (2021): Determinants of Fixed Asset Investment in the Polish Farms. Sustainability, 13, 13741 DOI: https://doi.org/10.3390/su132413741
  18. Szőllősi L. (2015): Pénzügyi terv. In: Az üzleti tervezés alapjai. (Szerk. Szőllősi L., Szűcs I.). Debreceni Egyetem, Debrecen, p. 108. ISBN 978-615-80290-7-0
  19. Szőllősi, L., Béres, E., Szűcs, I. (2021): Effects of modern technology on broiler chicken performance and economic indicators – a Hungarian case study. Italian Journal of Animal Science, 20(1) pp. 188-194. DOI: https://doi.org/10.1080/1828051X.2021.1877575
  20. Takácsné György, K., Takács, I. (2016): A magyar mezőgazdaság versenyképessége a hatékonyságváltozások tükrében. Gazdálkodás, 60(1) pp. 31-50. DOI: https://10.22004/ag.econ.25387
  21. Yousuf, A., Kozlovskyi, S., Mahfod L.J., Rauf, A., Felfoldi, J. (2022): How does strategic flexibility make a difference for companies? An example of the Hungarian food industry. Problems and Perspectives in Management 20(3) pp. 374-386. DOI: https://doi.org/10.21511/ppm.20(3).2022.30
  22. Yousuf, A., Haddad, H., Pakurár, M., Kozlovskyi, S., Felföldi, J. (2019): The Effect of Operational Flexibility on Performance: A Field Study on Small and Medium-sized Industrial Companies in Jordan. Montenegrin Journal of Economics 15(1) pp. 47-60. DOI: https://doi.org/10.14254/1800-5845/2019.15-1.4
Adatbázis logók
DOAJ ProQuest MTMT SHERPA EIRHPLUS EBSCO CROSSREF