Évf. 8 szám 1 (2023)

Cikkek

Az élelmiszeriparban rejlő neuromarketing potenciál: szisztematikus irodalmi áttekintés

Megjelent:

2024-02-05

https://doi.org/10.30716/RSZ/23/1/1

Szerzők

Boros Henrietta Mónika,

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Fehér András

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

pdf

Kulcsszavak

neuromarketing szisztematikus irodalmi áttekintés élelmiszeripar PRISMA modell

Licenc

Copyright (c) 2023 Henrietta Mónika Boros, András Fehér

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Boros, H. M., & Fehér, A. (2024). Az élelmiszeriparban rejlő neuromarketing potenciál: szisztematikus irodalmi áttekintés. Régiókutatás Szemle, 8(1), 1-9. https://doi.org/10.30716/RSZ/23/1/1

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A fogyasztók döntései gyakran nem racionális úton születnek, és ennek megértése kihívást jelent a kutatók és a marketingesek számára. A hagyományos kvantitatív kérdőívek nem elégségesek a mélyebb motivációk és attitűdök feltárására, így érdemes neuromarketing kutatásokhoz fordulni. A neurokutatás eszközeivel lehetőségünk van mélyebben megérteni a fogyasztók gondolkodását. Célunk egy olyan szisztematikus irodalmi áttekintés volt, amely összegzi az élelmiszeriparban végzett neuromarketing kutatások eredményeit Magyarországon és kiemeli az alkalmazási lehetőségeket. Kutatásunk során szisztematikus irodalmi áttekintést alkalmaztunk, amely strukturáltan és átláthatóan elemezte a kutatás szempontjából releváns szakirodalom eredményeit. A módszertan a PRISMA modellje alapján épült fel, így a főbb kritériumok meghatározása után strukturáltan tudtuk értékelni a találatokat. Az áttekintés rávilágított, hogy az elmúlt öt évben a legnépszerűbb neuromarketing eszköz a szemkamerás kutatás volt, amelyet gyakran kombináltak elektroenkefalográfiával, arcolvasással és elő-, utókérdőívekkel. Emellett kiderült, hogy az élelmiszeriparban egyre gyakrabban alkalmazzák a neuromarketinget akár a hirdetések tartalmának meghatározására és a csomagolások kiválasztására.

Hivatkozások

1. Czégény L., Kéri A. (2021): Banner észlelés szemkamerás vizsgálata, avagy milyen egy hatékony banner a vizsgált cukrászda számára? pp. 540-549. In: Mitev A., Csordás T., Horváth D., Boros K. (szerk) „Post-traumatic marketing: virtuality and reality” – Proceedings of the XXVII. EMOK International Conference. Budapest, Corvinus University of Budapest, ISBN 978-963-503-871-8
2. Dörnyei O, Pethő B. (2018): Fogyasztói preferenciák változása 4 élelmiszer termékcsoport esetében. 7 p. In: Reisinger A., Kecskés P., Buics L., Berkes J., Balassa B. (szerk) „Kulturális gazdaság” Kautz Gyula Emlékkonferencia. Széchenyi István Egyetem, Győr, ISBN 978-615-5837-34-0
3. Dörnyei O., Pethő B., Tarján T. (2019): Preferenciastabilitás. Vásárlói preferenciák változásának vizsgálata vásárlás előtt és vásárláskor. Marketing & Menedzsment, 53 klnsz. pp. 27-34. DOI: 10.15170/MM.2019.53.EMOK.03
4. Gere A., Székely R., Kókai Z., Sipos L. (2019): Az értékalapú szegmentáció és az élelmiszer-választás közbeni szem-mozgás közötti összefüggések: Esettanulmány kenyerekkel. Élelmiszervizsgálati Közlemények, 65. évf. 3. sz. pp. 2556-2570. ISSN 0422-9576
5. Gönczi K., Hlédik E. (2020): Online vásárlási folyamat hatékonyságának növelése. Vezetéstudomány. 51. évf. 3. sz. pp. 56-66. DOI: 10.14267/VEZTUD.2020.03.06
6. Horváth K., Molnár L. (2020): A neuromarketing eszközei és alkalmazási területei. Hantos Periodika, 1. évf. 2. sz. 2020/2. pp. 35-56.
7. Horváth K. (2021): A hazai neuromarketing kutatás metaelemzése. Hantos Periodika, 2. évf. 2. sz. 2021/2. pp. 48-69. ISSN 2732-0405
8. Kamarási V., Mogyorósy G. (2015): Szisztematikus irodalmi áttekintések módszertana és jelentősége. Orvosi Hetilap, 156. évf. 38. sz. pp. 1523-1531. DOI: 10.1556/650.2015.30255
9. Kiss M., Kontor E., Véha M., Szakály Z. (2018): A funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálatok – Szakirodalmi áttekintés. Táplálkozásmarketing, 5. évf. 1. sz. pp. 21-34. DOI: 10.20494/TM/5/1/2
10. Lázár E. (2020): A szemkamerás kutatás módszertani lehetőségei – a módszer tudományos felhasználásának irodalmi áttekintése. pp. 265-280. In: Kosztopulosz A., Kuruczleki É. (szerk) Társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésének kérdései a XXI. században. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged DOI:10.14232/tgfek21sz.18.
11. Lázár E., Németh P., Murai G., Szűcs K. (2020): Szemkamerás megfigyelések megbízhatósága a mintaelemszám függvényében. pp. 623-636. In: Ercsey I. (szerk) Marketing a digitalizáció korában. XXVI. EMOK. Széchenyi István Egyetem: Győr. ISBN: 978-615-5837
12. Levrini, G. (2019): The role of musical priming in brand recall. Asia Pacific Journal of Marketing and Logistics, Vol. 32. No. 5. pp. 1112-1131. DOI: 10.1108/APJML-04-2019-0231
13. Moher, D., Liberati, A., Tetzlaff, J., Altman, D.G., The PRISMA Group (2009): Preferred Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses: The PRISMA Statement. PLoS Med, Vol. 6. No. 7. DOI: 10.1371/journal.pmed1000097
14. Nagy L. (2020): The Neuromarketing Analysis and the Categorization of Television Commercials. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 17. évf. 2. sz. pp. 79-88. DOI:https://doi.org/10.32976/stratfuz.2020.16
15. Nagy L. (2021): A neuromarketing fejlődése Magyarországon - tudományos közlemények 2016-os és 2020-as állapotának összehasonlító vizsgálata. Hantos Periodika, 2. évf. 2021/klnsz. pp. 120-132. ISSN 2732-0405
16. Piskóti I., Nagy L. (2020): Neuromarketing. Attitűdök, módszerek és hatások a stratégiai és operatív döntésekre. Vezetéstudomány. 51. évf. 3. sz. pp. 67-78. DOI: 10.14267/VEZTUD.2020.03.07
17. Polereczki Zs. (2015): Neuromarketing – A fogyasztói magatartás vizsgálatának új lehetősége. Táplálkozásmarketing. 2. évf. 1. sz. pp. 51-57. DOI: https://doi.org/10.20494/TM/2/1/6
18. Simon J., Kemény I., Varga Á. (2020): Élelmiszer csomagolással kapcsolatos szemkamerás kísérlet megkérdezéssel kiegészítve. pp. 613-621. In: Ercsey I. (szerk) Marketing a digitalizáció korában. XXVI. EMOK. Széchenyi István Egyetem: Győr. ISBN: 978-615-5837
19. Szabó B. (2020): A szemmozgáskövetés története és felhasználási lehetőségeinek bemutatása az e-kereskedelemben. Információs Társadalom, 20. évf. 1. sz. pp. 127-151. DOI: 10.22503/inftars.XX.2020.1.6
20. Szűcs K., Lázár E., Németh P. (2020): Marketingkutatás 2.0. Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Marketing és Turizmus Intézet, Pécs, 124 p. ISBN:978-963-429-594-5
21. Varga Á., Simon J., Pintér A., Tóth L., Kozák L. R. (2020): A fogyasztói etnocentrizmus idegi korrelációi neuromarketing-kutatás az ismertség által okozott implicit agykérgi aktivitásmoduláció vizsgálatára. Vezetéstudomány, 51. évf. 3. sz. pp. 45-55. DOI: 10.14267/VEZTUD.2020.03.05
22. Varga Á., Csordás T. (2021): Az ismeretlen ismerős – A neuromarketing iránti attitűdök szentimentelemzése. Vezetéstudomány, 52. évf. 6. sz. pp. 44-55. DOI: 10.14267/VEZTUD.2021.06.04
23. Varga Á., Griszbacher N., Kemény I. (2021): Playing mind games to improve the sport event experience. Exploring the applicability of neuromarketing in services marketing. pp. 202-215. In: Kemény I., Kun Zs. (szerk) New perspectives in serving customers, patients, and organizations: A Festschrift for Judit Simon. Corvinus University of Budapest, Budapest