Cikkek

• Összehasonlító tanulmány: a catvertising hatása az online vásárlásra az Észak- és Dél-Alföld régiókban

  1-14

  Szabó Janka

  Fehér András

  Megtekintések száma:

  178

  A cikk a catvertising online vásárlási magatartásra gyakorolt hatását vizsgálja az Észak- és Dél-Alföld régiókban. A catvertising a „cat” (macska) és az „advertising” (reklám) angol kifejezésekből alkotott fogalom, amely azt takarja, hogy a marketingszakemberek a reklámkampányokban macskákat szerepeltetnek. A szakirodalmi háttérkutatás így a catvertisingra és az online marketingre, valamint az online vásárlási szokásokra fókuszált elsősorban, mindezt hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával. Továbbá törekedtünk a catvertising érzelmi hatásainak megértése céljából a szekunder kutatás során külföldi pszichológiai és neurológiai kutatásokat is tanulmányozni. A primer kutatás kvantitatív módszerrel, egy online kérdőív segítségével történt, melynek eredményeit 342 válasz alapján elemeztük. A válaszadók válaszai alapján elemeztük az online vásárlási szokásokkal kapcsolatos különbségeket annak alapján, hogy a reklámban szerepel-e macska vagy sem, a tanulmány összehasonlító jellege ebben nyilvánult meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a macskákat bemutató reklámok fokozzák a márka felidézésének sikerességét, elsősorban olyan termékkategóriák esetén, amelyek az állattartáshoz kapcsolódnak.

  pdf

  27

• Digitális érettség vizsgálata egy Hajdú-Bihar vármegyei könyvelőiroda ügyfélkörében

  15-26

  Bogdán Mihály

  Popovics Péter

  Megtekintések száma:

  76

  A kis- és középvállalkozások fejlesztése nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos, különösen a digitalizáció területén, mivel jelentős szerepet töltenek be Magyarország gazdaságában. A kutatás fő célkitűzése, hogy felmérje egy Hajdú-Bihar vármegyei könyvelőiroda ügyfélkörében lévő kis- és középvállalkozások digitális érettségét, amelyből hasznos visszajelzést kaphatnak digitális fejlettségükről. Korábban kifejezetten a hajdúsági vállalkozásokra fókuszáló ilyen jellegű tanulmány nem került publikálásra. A felmérés során kérdőíves adatgyűjtést alkalmaztunk, amely a Digiméter kutatássorozat kérdéssorán alapult, ami hat dimenzió mentén értékelte a vállalkozásokat: digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek és az informatikai biztonság. A kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy a vizsgálatban részt vevő cégek alacsony digitális érettségi szinten állnak, egyedül a digitális pénzügyek területe mondható fejlettnek.

  pdf

  24

• Sikeres üzleti kapcsolatok kialakítása és fenntartása a Debreceni Egyetemnél: az intézmények közötti kommunikáció jelentősége

  27-34

  Kiss Anikó Ilona

  Soós Mihály

  Megtekintések száma:

  75

  A B2B szektorban az egyes szervezetek közötti kommunikációnak kétséget kizáróan mindig is jelentős szerepe volt. Az elmúlt évek változásai azonban egyes felsőoktatási intézmények szerkezetét és működését is jelentősen megváltoztatták, ami magával hozta az üzleti világ felé nyitás felerősödését. A sikeres üzleti kapcsolatok kialakításának pedig egyik alappillére a kommunikáció, azonban hagyományos kommunikációs modellek nem mindig képesek megfelelni a modern üzleti környezet dinamikus igényeinek. Ezen elvárásokhoz adaptált kommunikációs folyamatok és eszközök tökéletesítéséből nem csak az egyetemek profitálhatnak, hanem a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára is előnyös lehet. Jelen kutatás során célkitűzésként fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk, milyen kommunikációs folyamatok zajlanak jelenleg az intézmények között. Annak érdekében, hogy célunkat megvalósítsuk, kvalitatív kutatást folytattunk le, hiszen ebből kifolyólag mélyebb betekintést nyerhettünk a vállalatok által képviselt álláspontba a témával kapcsolatban. A félig strukturált mélyinterjúkat a Debreceni Egyetem partnerintézményeivel folytattuk le, 2024 második felében, illetve 2025 januárjában. A beszélgetések során feltárásra kerültek a kommunikációs felületek hatékonysága az egyetemmel, illetve más üzleti szereplőkkel való kapcsolattartás szempontjából. A beszélgetések rávilágítottak arra, hogy a partnerek elsődlegesen a weboldalt és az emailt tartják a legmegbízhatóbb információforrásnak, miközben a közösségi média felületek (például a Facebook és a LinkedIn) is jelentős szerepet kapnak a napi szintű kapcsolattartásban. Emellett a személyes találkozók és networking események továbbra is nélkülözhetetlenek a bizalomépítés szempontjából, míg az új partnerek elérése során a szakkiállításokon és ajánlásokon alapuló kapcsolatok fontossága is megerősítést nyert. Az eredmények alapján egyértelműen kirajzolódik az igény és a nyitottság olyan új, többcsatornás és célzott kommunikációs modellek kidolgozására, amelyek a hazai és nemzetközi B2B szektor sajátosságaihoz igazodnak. A hagyományos eszközök (pl. telefon, email) mellett a modern digitális platformok tudatosabb, stratégiai használata járulhat hozzá a jövőbeni kapcsolatok hatékonyabb menedzseléséhez és az intézményi imázs erősítéséhez.

  pdf

  32

• Regionális eltérések a munkahelyi motiváció megítélésében

  35-46

  Pelyák Lejla

  Megtekintések száma:

  121

  A kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezet egyre több szervezetet késztet arra, hogy hosszú távon fenntartható megoldásokat keressen a munkaerő biztosítására. Kiemelt szerepet kap a munkavállalói elégedettség növelése, amely nagyrészt a megfelelő motivációs tényezők alkalmazásával érhető el. Kutatásom célja, hogy feltárjam van-e különbség a regionális különbségek tekitetében a munkavállalók munkahelyi motivációja, elvárásai szempontjából. Primer és szekunder módszerekkel vizsgáltam az egyes motivációs tényezők fontosságát, valamint azt, hogy tapasztalható-e regionális különbség a munkavállalói preferenciákban. A kérdőív módszerrel gyűjtött adatok (n=280) elemzése során leíró statisztikai módszereket, korreláció- és kereszttábla-elemzést alkalmaztam. Az eredmények alapján a Hunt-féle célmotiváció elméletben a tisztelet és megbecsülés bizonyult a legmeghatározóbb tényezőnek, főként nagyvárosi környezetben. Ezzel szemben Herzberg higiénés tényezői a kisebb településeken élő munkavállalók esetében játszanak nagyobb szerepet. A regionális különbségek azt mutatják, hogy a munkavállalói elvárások a környezeti sajátosságokhoz igazodnak. A regionális eltérések elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy egyes tényezők hatása jelentősebb a kisebb települések esetén (valahova tartozás), ezzel szemben más faktorok a nagyvárosi környezetben élők számára a hangsúlyosak (stabilitás, önfejlesztés).

  pdf

  59