dEjournals Nyitóoldal
Régiókutatás Szemle
Aktuális Archívum Megjelenés előtti cikkek Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Régiókutatás Szemle

Megjelenés előtti cikkek
Cikkek

Regionális különbségek és befolyásoló tényezők a magyar 16-30 évesek klímaszorongásában

Megjelent:
2026-03-18
DOI Linkhttps://doi.org/10.30716/RSZ/25/2/2
Szerzők
Pintye Lili Mirella,
Karcagi-Kováts Andrea
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
klímaszorongás regionális különbségek fiatalok Magyarország fenntarthatóság
Licenc

Copyright (c) 2025 Lili Mirella Pintye, Andrea Karcagi-Kováts

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Pintye, L. M., & Karcagi-Kováts, A. (2026). Regionális különbségek és befolyásoló tényezők a magyar 16-30 évesek klímaszorongásában. Régiókutatás Szemle, 10-22. https://doi.org/10.30716/RSZ/25/2/2
Beküldött 2025-08-27
Elfogadott 2026-03-18
Publikált 2026-03-18
Absztrakt

A klímaváltozás okozta szorongás (klímaszorongás) a fiatal generációk körében egyre növekvő figyelmet kap. Mindazonáltal a jelenség regionális eltérései és a kiváltó tényezők hazai viszonylatban történő elemzése még hiányos. Jelen kutatás célja a klímaszorongás mértékének vizsgálata a magyar 16-30 éves korosztályban, fókuszálva a regionális különbségekre (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Pest, Nyugat-Dunántúl) és a társadalmi környezet szerepére. Kérdőíves felmérés 2023-ban 302, 2025-ben pedig 190 fő bevonásával zajlott. Eredményünk jelentős regionális különbségeket mutattak a klímaszorongás mértékében, a legmagasabb értékek a Pest régióban voltak tapasztalhatók. A társadalmi környezet klímaváltozáshoz való hozzáállása szoros összefüggést mutatott a klímaszorongással, míg a demográfiai tényezők (életkor) hatása kevésbé bizonyult meghatározónak. A kutatás rávilágít a társadalmi normák, a közvetlen környezet és regionális elhelyezkedés szerepének fontosságára a klímaszorongás kialakulásában, melyek célzott intervenciók és a társadalmi tudatosság növelése révén kezelhetők.

Hivatkozások
  1. Ágoston et al., (2022): The psychological consequences of the ecological crisis: Three new questionnaires to assess eco-anxiety, eco-guilt, and ecological grief. Climate Risk Management. Volume 37. pp.1-19. ISSN: 100441 DOI:10.1016/j.crm.2022.100441.
  2. Berry et al., (2010): Climate change and mental health: a causal pathways framework. International journal of public health. Volume 55. Issue 2, pp. 123-132. DOI: 10.1007/s00038-009-0112-0
  3. BognárA. (2025): A jövővel kapcsolatos aggodalom és a klímaváltozással kapcsolatos attitűdök hatása a gyermekvállalási tervekre – egy kvalitatív kutatás tükrében. Szociológiai Szemle, Volume 35. Issue 1. pp. 92-111. DOI: https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.17007
  4. Clayton et. al., (2017): Transformation of experience: Toward a new relationship with nature.. Conservation letters, Volume 10. Issue 5. pp. 645-651. DOI: https://doi.org/10.1111/conl.12337
  5. Clayton, S., Karazsia, B. T. (2020): Development and validation of a measure of climate change anxiety. Journal of environmental psychology, Volume 69. June, ISSN: 101434. DOI: 10.1016/j.jenvp.2020.101434.
  6. Climate Psychology Alliance (2022): Climate Psychology Handbook. https://www.climatepsychologyalliance.org/images/files/handbookofclimatepsychology.pdf. Letöltési ideje: 2025.02.15.
  7. Collery, A., Niedzwiedz, C. L. (2025): Climate change worry and the association with future depression and anxiety: cross-national analysis of 11 European countries. BMJ mental health, Volume 28. Issue 1. pp. 1-7. DOI: 10.1136/bmjment-2024-301318
  8. European Investment Bank (2022): 2021-2022 EIB Climate Survey, part 1 of 3: Reducing carbon emissions and tackling climate change. 2021-2022 EIB Climate Survey Letöltés ideje: 2025.03.05.
  9. European Investment Bank (2023): Fifth edition - 2022-2023: The EIB Climate Survey: Government action, personal choices and the green transition. 2023. május https://www.eib.org/attachments/lucalli/20230098_climate_survey_europe_en.pdf Letöltés ideje: 2025.03.10.
  10. European Investment Bank (2024): 2023-2024 EIB Climate Survey, People in major industrialised nations support compensating low-income countries affected by climate change. People in major industrialised nations support compensating low-income countries affected by climate change 2025.03.10.
  11. Forsense (2021): A klímaváltozás kihívásaira adható válaszok percepciója a magyar társadalomban: Értékválasztás és aktivitás, társadalmi felelősségvállalás és együttműködés a fenntarthatóság területén. https://www.forsense.hu/wp-content/uploads/2023/04/20220521_Klimavaltozas_percepcio_valaszok.pdf Letöltés ideje: 2025.05.03.
  12. Forsense (2023): Fenntarthatósági attitűdök visegrádi országok középiskolásai körében. Kutatási gyorsjelentés. Budapest, 2023. március. Forsense, https://www.fenntarthatosagikutatas.hu/letoltes/Fenntarthatosagi_V4_gyorsjelentes.pdf Letöltés ideje: 2025.05.21.
  13. Galway, L. P., Field, E. (2023): Climate emotions and anxiety among young people in Canada: A national survey and call to action. The Journal of Climate Change and Health. Volume 9. ISSN: 100204. DOI:10.1016/j.joclim.2023.100204.
  14. Halász, L., Földi, L. (2019): New Tendencies in Global Climate Change and Their Effects on the Climate of Hungary, Hadmérnök, Volume 14. Issue 1, pp. 99-107. DOI: 10.32567/hm.2019.1.9
  15. Hickman et. al. (2021): Climate anxiety in children and young people and their beliefs about government responses to climate change: a global survey. The Lancet Planetary Health, Volume 5. Issue 12, pp. 863-873. DOI: 10.1016/S2542-5196(21)00278-3
  16. IPCC (2022): IPCC Sixth Assessment Report: Impacts, Adaptation and Vulnerability, https://www.ipcc.ch/report/ar6/wg2/downloads/report/IPCC_AR6_WGII_FullReport.pdf Letöltés ideje: 2025.05.21.
  17. Lawrance et al., (2022): Psychological responses, mental health, and sense of agency for the dual challenges of climate change and the COVID-19 pandemic in young people in the UK: an online survey study. The Lancet Planetary Health. Volume 6. Issue 9, pp 726- 738. DOI: 10.1016/S2542-5196(22)00172-3
  18. Lorenzoni et al., (2007): Barriers perceived to engaging with climate change among the UK public and their policy implications. Global environmental change, Volume 17. Issue 3-4, pp. 445-459. DOI:10.1016/j.gloenvcha.2007.01.004
  19. Norgaard, K. M. (2011): Living in denial: Climate change, emotions, and everyday life. mit Press. DOI:10.7551/mitpress/9780262015448.001.0001
  20. O’Brien, K., Sygna, L. (2013): Responding to climate change: the three spheres of transformation. Proceedings of transformation in a changing climate https://www.europarc.org/wp-content/uploads/2020/05/OBrien-and-Sygna_2013_Responding-to-climate-change-Three-spheres-of-transformation.pdf Letöltés ideje: 2025.02.22.
  21. Ogunbode et. al. (2022): Climate anxiety, wellbeing and pro-environmental action: correlates of negative emotional responses to climate change in 32 countries. Journal of Environmental Psychology, Volume 84, Issue 18. pp.1-14. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2022.101887
  22. Ojala, M. M. (2012): Regulating worry, promoting hope: how do children, adolescents, and young adults cope with climate change?. International Journal of Environmental & Science Education. Volume 7. Issue 4, pp. 537-561. https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ997146.pdf
  23. Pintye, L. M. (2023): Ne szorongj, inkább cselekedj! -Klímaszorongás a Z generáción belül. Szakdolgozat, Debreceni Egyetem, 2023.
  24. Spielberger et.al., (1983): Manual for the State-Trait Anxiety Inventory: STAI (Form Y). Palo Alto. CA: Consulting Psychologists Press.
  25. Spitzer et. al. (2024): Coming of age in a warming world: A self‐determination theory perspective. Child Development Perspectives. Child Development Perpectives, Volume 19. Issue 3, pp.129-137. DOI: https://doi.org/10.1111/cdep.12534
  26. Szeberényi, A. (2025): A klímaszorongás tüneteinek vizsgálata budapesti tinédzserek és fiatal felnőttek körében. STATISZTIKAI SZEMLE, Volume 103, Issue 8. pp. 787-804. DOI: https://doi.org/10.20311/stat2025.08.hu0787
  27. Unesco (2021): Youth Climate Voices: Youth climate justice survey 2021. https://ecounesco.ie/wp-content/uploads/2021/12/2021-Survey-report-v2_compressed.pdf Letöltés ideje: 2025.02.22.
  28. Unicef (2022): Kutatás: Hogyan gondolkoznak a fiatalok a klímaváltozásról?. https://unicef.hu/sajto/sajtokozlemenyek/a-magyar-fiatalok-90-szazaleka-szorong-a-klimavaltozas-miatt-copy Letöltés ideje: 2025.02.22.
  29. Van Liere, K. D., Dunlap, R. E. (1980): The social bases of environmental concern: a review of hypotheses, explanations and empirical evidence. Public Opinion Quarterly. Volume 44. Issue 2, pp. 181 – 197. DOI:10.1086/268583
  30. Verlie, B. (2022): Learning to live with climate change: From anxiety to transformation. Routledge, New York. (p. 140). ISBN: 978-0-367-44126-5 (ebk). https://library.oapen.org/bitstream/id/21bbadeb-3181-4217-bb6b-bd478512b702/9781000438291.pdf
  31. Whitmarsh et al., (2022): Climate anxiety: What predicts it and how is it related to climate action?, Journal of Environmental Psychology, Volume 83. ISSN: 101866. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2022.101866
  32. Worldometer: Egy főre jutó GDP. https://www.worldometers.info/hu/gdp/egy-fore-juto-gdp/ Letöltés ideje: 2025.02.11
Adatbázis logók
DOAJ ProQuest MTMT SHERPA EIRHPLUS EBSCO CROSSREF