Cikkek

A kiválasztási tesztek teljesítmény-előrejelző képességének vizsgálata

Megjelent:
2023-05-23
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Czine, P. (2023). A kiválasztási tesztek teljesítmény-előrejelző képességének vizsgálata. Régiókutatás Szemle, 4(1), 6-17. https://doi.org/10.30716/RSZ/2019/1/1
Absztrakt

A szakirodalomban már az eddigiek folyamán is számos alkotás született a munkavállalói teljesítménnyel kapcsolatosan, ám az egyre fokozódó, világméretű munkaerőhiánynak köszönhetően manapság és valószínűleg a jövőben is kulcsszerepet fog betölteni a kutatásokban. A vállalatok körében tapasztalható egyre erősödő verseny még inkább megköveteli a legmegfelelőbb alkalmazotti gárda megtalálásának szükségességét. A tanulmány általános célja, hogy feltárja milyen mértékben képesek előre jelezni a későbbi dolgozói teljesítményt a kiválasztási folyamat során alkalmazott képesség-, készség- és kompetencia-mérő tesztek. A válasz megtalálásához egy Debrecen központú, szolgáltatószektorban tevékenykedő cég munkavállalóinak (N=50) egyes kvalitásai (általános intelligencia és konfliktuskezelési stílus) kerültek felmérésre. Továbbá ugyanezen munkavállalók lettek értékelve közvetlen feletteseik által. A felhasznált módszertant az említett tesztek és kérdőívek mellett leíró statisztikák és többváltozós lineáris regresszióanalízis képezte. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy várhatóan a női nem, az egyetemi végzettség, az 1-3 éves vállalatnál eltöltött időszak szignifikánsan emeli a munkavállalói kommunikációs készséget; a konfliktuskezelési teszten problémamegoldó stílust elérő dolgozók potenciális problémamegoldó készsége meghatározóan jobbnak bizonyul; az általános intelligencia növekedésével egyidejűleg nő a munkakörspecifikus készségek valószínű szintje; Office ismeretek terén nem található jelentős lineáris összefüggés.

Hivatkozások
  1. Ahari, N. (2007): IQ Test Raven’s Advanced Progressive Matrices. https://www.academia.edu/24308941/IQ_Test_Raven_s_Advanced_Progressive_Matrices_1_?auto=d ownload 2018. 06. 01.
  2. Balázs L. (2013): A szervezeti kultúra és az érzelmi intelligencia kölcsönkapcsolatának vizsgálata az iskolában. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15162/balazs-laszlo-phd2014.pdf?sequence=1&isAllowed=y 2018. 11. 15.
  3. Basso, A., Capitani, E., Laiacona, M. (1987): Raven’s coloured progressive matrices: normative values on 305 adult normal controls. Functional Neurology, Volume 2. Issue 2. April-June, pp. 189-194.
  4. Bélyácz I. (2015): A vállalati növekedés tapasztalatai az 1963-2012 közötti időszakban. Akadémia Kiadó, Budapest
  5. Brahnam, S., Margavio, M.T., Hignite, A.M., Barrier, B.T., Chin, M.J. (2005): A gender-based categorization of conflict resolution. Journal of Management Development, Volume 24. Issue 3. March, pp. 197-208.
  6. Carpenter, A.P., Just, A.M., Shell, P. (1990): What one intelligence test measures: A theoretical account of the processing the the Raven Progressive Matrices Test. Psychological Review, Volume 97. Issue 3. January, pp. 404-431.
  7. Czine P. (2018): A kiválasztási tesztek előrejelző képességének vizsgálata a motivációs potenciál vonatkozásában.
  8. Gatewood, R.D., Feild, H.S., Barrick, M. (2010): Human resource selection, seventh edition. Cengage Learning, Natorp Boulevard
  9. IT Business (2017): Átfogó körkép készült a legkelendőbb munkavállalói készségekről. http://www.itbusiness.hu/Fooldal/legkeresettebb_tartalom/atfogo_korkep_keszult_a_legkelendobb.ht ml 2018. 05. 02.
Adatbázis logók