Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Társadalmi felelősségvállalás a magyar felsőoktatásban: a Lorántffy Zsuzsanna Mentorprogram a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen I.
    101-114
    Megtekintések száma:
    34

    A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE) elkötelezett a társadalmi felelősségvállalás iránt. Ennek egyik formája az önkéntesség, amely társadalmi beágyazódásának hazánkban hiányos a kultúrája (Fejes, Kelemen és Szűcs, 2016). Tanulmányunk a NKE-n jelenleg is zajló mentorprogram első időszakának eredményeit mutatja be, amelyben az egyetemi polgárok online formában heti rendszerességű tantárgyi segítséget nyújtottak erdélyi gyermekvédelmi központok lakói részére. A program elsődleges célja, hogy a személyes egyéni kapcsolatok kialakításán át az extrakurrikuláris tevékenység egy olyasfajta hátránykompenzáció és pszicho-szociális pártfogás legyen (Baráth, 2016), amely segíti a nehézsorsú fiatalok iskolai teljesítményének javulását, hosszú távon lehetőséget ad olyan megküzdési stratégiák kialakítására, amelyek támogatják a résztvevőket az életük tudatos kezelésében és a további boldogulásban (Szőtsné és tsai, 2007). A 2022/23-as tanév tavaszi félévében a program pilot szakaszában három gyermekotthon 36 növendéke vett részt, akiknek módszertani felkészítés után 28 mentor nyújtott tanulás-támogatást. A mentorálás heti rendszerességgel valósult meg az igényelt tantárgyakból, illetve az ehhez kapcsolódó tanulásmódszertani tanácsadásból. A mentori munkához biztosított volt a folyamatos módszertani tanácsadás és a tapasztalatcsere. A tevékenységről minden mentor haladási naplót vezetett. A program végén egyéni és fókuszcsoportos kiértékelés zajlott minden résztvevői csoportban. A pilot kutatás eredményeit két részletben mutatjuk be. Az első tanulmány a szakirodalmi kutatást és a program egyetemi hátterét mutatja be. A második tanulmány tartalmazza a kutatás eredményeit, a diszkussziót és további tervezett lépéseket.

  • AZ OKTATÁS ELSŐ LÉPÉSEI A CSALÁDBAN – A KORAGYERMEKKORI PREVENCIÓ ÉS INTERVENCIÓ LEHETŐSÉGEI A DE-KK GYERMEKKLINIKÁN
    109-116
    Megtekintések száma:
    270

    Magyarországon a koraszülés szinte népbetegségnek tekinthető jelenség, évente mintegy 8000 gyermek születik korán, vagyis a 37. gesztációs hét előtt. A Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján a Gyermeklélektani és Pszichoszomatikus Osztályunk azért dolgozik, hogy a koraszülött vagy más egyéb rizikócsoportba tartozó gyermekek esetében a fejlődésneurológiai késés kockázatát a minimálisra csökkentsük. Ennek érdekében mind a prevenció, mind az intervenció szintjén segítjük a családok életét. A szülő edukáció, a szülőcsoportok szervezése, a nevelési tanácsadás lehetőséget nyújt számunkra abban, hogy megismertessük a szülőket a segítség igénybevételének lehetőségeivel. A fejezetben röviden ismertetjük a prevenció (szűrővizsgálatok, diagnosztika) és intervenció (szülőcsoport, zeneterápia, állat-asszisztált terápia, szenzoros érzékenyítő tréning) lehetőségeit, bemutatjuk az egyik legkorszerűbb fejlődésvizsgáló eszközt, a Bayley-III (Bayley Csecsemő és Kisgyermek Skálák, Harmadik kiadás) diagnosztikai és szűrőtesztet, valamint kitérünk a napjainkat átíró COVID-19 járványhelyzet családi vonatkozásaira. Szemléletünk alapját képezi, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott fejlődés érdekében, a gyermek mellett fontos, hogy a család egésze is megfelelő ellátást, segítséget kapjon. A szülői hatékonyság támogatása, erősítése a szakemberek részéről fontos lépés, mellyel a szülő képes gyermeke egyéni sajátosságait figyelembe véve olyan nevelési módot megvalósítani, mely által fejlődik, erősödik a gyermek alkalmazkodóképessége, teherbírása, szociális készsége.

  • A KÖTÖTT FORMÁJÚ MOZGÁSTEVÉKENYSÉG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZEMSZÖGÉBŐL
    125-132
    Megtekintések száma:
    136

    Általánosan elfogadott tény, hogy minden gyermek különböző fejlődési ütemet követ. A testnevelésen, mozgástevékenységen való részvétel főszereplői a gyermekek és a pedagógus. A sajátos nevelésű igényű gyermekek számára a testnevelés, mozgástevékenységen való aktív részvétel, a pedagógusok számára pedig az adaptált testnevelés, mozgástevékenység megtartása jelenthetnek kihívást. A cikk fókusza a sajátos nevelésű igényű gyermekek fizikai aktivitása és azon módszerek, amelyek segítik őket az aktív életmód kialakításában. A tanulmány a testnevelés adaptálása és az egyénre szabott programok használatának jelentőségét hangsúlyozza annak érdekében, hogy minden gyermek sikeresen részt vegyen a testnevelési tevékenységekben. A téma azonban nem újkeletű, és a szerző rámutat a külföldi és hazai kutatásokra, amelyek a sajátos nevelésű igényű gyermekek kötött formájú fizikai tevékenységének fontosságát vizsgálják. Az újdonság azonban az, hogy a cikk a gyermek szemszögéből vizsgálja a témát és fókuszál a megoldásokra. A közlemény egy állandó folyamatot emel ki annak érdekében, hogy minden gyermek sikeresen részt vehessen a testnevelési tevékenységekben. A cikk részletesen tárgyalja a testnevelés, mozgástevékenység adaptálásának lehetőségeit, amelyek kielégítik a sajátos nevelésű igényű gyermekek egyedi igényeit, melyek a következő témaköröket érintik: a sajátos nevelésű igényű gyermekek jellemzői, a fizikai aktivitás fontossága, az adaptált testnevelési programok, a pszichomotoros területen belüli problémák kezelése, a sikeres részvétel biztosítása, valamint a módosítási lehetőségek és javaslatok.

  • FOGYATÉKOS GYEREKEK TESTVÉREINEK TAPASZTALATAI ÉS TÁMOGATÁSI SZÜKSÉGLETEI
    69-81
    Megtekintések száma:
    449

    Nagyon sok olyan különleges bánásmódot igénylő gyermek van, akinek a testvérei hosszabb ideig játszanak fontos szerepet az életükben, mint más családtagok.  A meghosszabbodó születéskor várható élettartam és a mélyülő fogyatékosság magával hozza a magasabb gondozási igényt. Amikor a szülők megöregszenek, gyakran a testvérek lesznek a gondviselők. Meyer és Vadasy (2007) úgy találta, hogy ha a sajátos nevelési igényű gyermekek testvérei megfelelő támogatást és tájékoztatást kapnak felnevelésük/felnövekedésük során, akkor a sajátos nevelési igényű testvér jól-léte is növekedést mutat. A sajátos nevelési igényű gyermekkel való kapcsolat növeli az önbecsülést és az alkalmazkodóképességet; a befolyás lehet pozitív és negatív is (Burke, 2008).  A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek számos lehetőségük van, hogy tájékoztatást vagy segítséget kapjanak a család számára pl. orvosok, terapeuták, szakértők, tanárok, könyvek stb. A testvérek az információkat többnyire a szüleiktől kapják. Szükség van olyan kutatásokra, melyek feltárják, milyen élményekre van szükségük a fogyatékkal élő gyerekek testvéreinek, hogyan lehet a szükségleteiket és a jól-létüket biztosítani és milyen támogatást igényelnek. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a sajátos nevelési igényű gyerekek testvéreinek élményeit, megpróbálja értelmezni, hogy milyen támogatásra van szükségek, valamint a támogató csoportokra és táborokra való igényüket.

  • A higiéniáról szóló diskurzus a néptanítók szerepvállalása vonatkozásában a Néptanítók Lapjában 1922–1924 között
    7-17
    Megtekintések száma:
    64

    A Covid-járvány rávilágított arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer önmagában kevés a nagyobb populációt érintő pandémia leküzdésében. Szükség van az orvosi-egészségügyi aktivitáson túl a nevelési alrendszert érintő, az abban jelenlévő szakemberek edukációs tevékenységére is. Éppen ezért is fontos jelen korunk járványait átélve történeti aspektusból is megvizsgálni az iskolai egészség-edukáció témáját. Az I. világháborút követő turbulens társadalmi és politikai közegben a népegészségügy kevésbé preferált területe volt a szakpolitika ágenseinek, miközben a háborúból hazatért katonák testi és lelki traumája, a hátországban maradottak egészségi állapota komoly problémaként jelentkezett. A virulens spanyolnátha, mely Európa-szerte családok milliót tette érintetté, a hazánkban is pusztító tuberkulózis, de különösen a gyerekekre veszélyes diftéria, influenza komoly kihívás elé állította a hazai tudományos és nevelési szcénát. Az egészséges életmód terjedését, az edukációt az iskolák közege (fenntartói attitűd, épített környezet minősége, tanyai, falusi lakosság szociokulturális hagyománya, a városi életmód gyors terjedése) sem segítette. Az alternatív egészségszemlélet, az életreform mozgalom ugyan sporadikusan felsejlik a korszakban, de a pedagógia fősodrában nem jelent meg, az egészséghez kapcsolódó edukáció lassan haladt, miközben például a gyermekhalandóság, mely a szülők egészségtudatos magatartásához is kapcsolódik, kirívóan magas volt. Klebelsberg Kuno miniszteri megbízása (1922) paradigmaváltásnak tekinthető, hiszen személye nem-csak jelentős államigazgatási tapasztalattal rendelkező miniszterként exponálódik, hanem koncepcióalkotó kultúrpolitikusként is, aki mikro és makro szinten értette az oktatást, a népoktatást érintő kihívásokat. Kutatásunk során a Néptanítók Lapja - mely a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium normaképző, a praxisban lévő tanítók számára sorvezetőként szolgáló orgánum - érintett lapszámait elemeztük kvalitatív tematikus tartalomelemzés módszerével. A kiválasztott időszak 1922–1924. Kérdéseink: hogyan jelenik meg a szaklapban az iskolai egészségügy helyzete? Milyen szerepet és feladatot delegálnak, delegálnának a szakpolitika vezetői a néptanítók számára? Milyen iskolán kívüli feladatokat szánnak a tanítók számára az egészség-edukáció tárgyában? Látható-e mintázat a diskurzusban az iskolafenntartók vonatkozásában? A tanítószervezetek hogyan fogadták, milyen javaslatokat fogalmaztak meg a szakpolitika, illetve a praxisban tevékenykedők számára?

  • FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK SPORTOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK, AVAGY: FONTOS-E A SPORT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ÉLETÉBEN?
    19-34
    Megtekintések száma:
    545

    A XX. század második felében megjelenő esélyegyenlőségi szemlélet, a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadását hangsúlyozza. Az integráció megvalósulásában az oktatás és a foglalkoztatás kiemelt szerepet játszik. Ugyanakkor egyéb területek, így a szabadidő és a sport területe szintén pozitívan járul hozzá a fogyatékossággal élő emberek társadalmi részvételének teljesüléséhez. Magyarországon ma versenyszerűen csaknem 7000 fő fogyatékossággal élő sportolót tartanak nyilván, közülük kb. 5000 fő értelmi fogyatékossággal élő személy (Regényi et.al, 2017).   A tanulmány a magyar lakosság fogyatékossággal élő személyek sportolásával kapcsolatos tájékozottságának feltárására irányuló kutatás részeredményeit mutatja be. Mivel ezidáig hazánkban ilyen jellegű kutatásra még nem került sor, hiánypótlónak tekinthető. Felderítő jellegű kutatásunk eredményei további vizsgálatok kiindulópontja lehet. A téma azért is fontos, mivel a sport által az érintett társadalmi csoport kiemelkedő teljesítménye kerül középpontba, nem pedig korlátaik és hiányosságaik, így az állampolgárok pozitív viszonyulását és elfogadó szemléletét erősíti. Korábbi kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek jellege befolyásolja a társadalom tagjainak gondolkodását a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatosan, azaz amennyiben a nevezett csoport meglévő képességeire és erősségeire fókuszáló tájékoztatásra és tapasztalatszerzésre van lehetőség az attitűdök is pozitívabbá válnak.   A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek fontosnak ítélik az integrált keretek között zajló sportolást, ugyanakkor indokoltnak érzik a fogyatékossággal élők szempontjából a szegregált sportolást. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fogyatékossággal élő személyek versenyeken elért helyezéseiről szóló média megjelenést alacsony szintűnek vélik, ugyanakkor láthatólag nem érzik a fogyatékossággal élők életében kiemelten fontos területnek.

  • A GYÓGYPEDAGÓGIAI MOZGÁSFEJLESZTÉS SZEREPE ÉS MÓDSZERTANI ASPEKTUSAI
    101-112
    Megtekintések száma:
    2351

    Az ember lételeme a mozgás. Igaz, hogy a különböző életkori szakaszokban a mozgásszükséglet változik, de a mozgás, illetve annak fejlesztő szerepe és pozitív hatása egész életünket végig kíséri. A mozgásfejlesztés meghatározza az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek alakulását, mely nem csak a motoros, de a kognitív képességek javulásában egyaránt manifesztálódik. Tanulmányunkban a mozgásfejlődés és fejlesztés elméleti alapjait mutatjuk be szekunder irodalmak elemzésével. Kiemeljük és bemutatjuk a gyógypedagógiai területén alkalmazható mozgásfejlesztéssel kapcsolatos metodológiai sajátosságokat, melyek segíthetnek a speciális igényekkel rendelkező gyermekek képességbeli hátrányaik leküzdésében.

  • A KISGYERMEKKORI SZEMÉLYISÉGFORMÁLÁS ZENEI NEVELÉSSEL
    189-196
    Megtekintések száma:
    359

    A tanulmány a magyar kultúra egy kicsi, de gyermekeink szempontjából egyik jelentős szegmensére, a 3-7 éves korosztály zenei nevelésére fókuszál. Központi témája, hogy megvizsgálja miként lehetséges, hogy a népi játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgások adaptálása az egyik legkomplexebb fejlesztőerő e korosztály személyiségfejlődésében. Hiszen a kultúraátadás szempontjából ez az időszak alapozó jellegű, s az esztétikai nevelés területén integratív szerepet tölt be. Az óvodás gyermek zenei fejlődésével emlékezete, képzelete, asszociatív képessége, kreativitása, figyelme, érdeklődése állandó örömteli tevékenység útján fejlődik, hiszen a népi játékhoz kapcsolódó mozgását ebben a korban még nem a szöveg jelentése, tartalma, hanem a dallam és annak ritmusa, valamint az ezekhez kötődő spontán örömérzet irányítja és határozza meg. Az érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi és az anyanyelvi fejlesztés folyamatában is nyilvánvaló a zenei nevelés, s ezen belül a népi játékok szerepe. A vizsgált és bemutatott összefüggések bizonyítják, hogy a népi játékok hatására olyan készségek alakulnak ki a gyermekekben, amelyek birtokában iskolaéretté válnak, s megállják majd helyüket későbbi felnőtt életükben is.

  • FOGYATÉKOS TANULÓK SPORTMOTIVÁCIÓI EGY REGIONÁLIS KUTATÁS TÜKRÉBEN
    35-44
    Megtekintések száma:
    311

    A gyerekek sportolási motivációi között igen kitüntetett helyet foglal el a győzelem a siker, elérése, a teljesítmény elismerésének igénye, amelyek dominánsan külső (extrinsic) orientációt fejeznek ki (Duda et al., 1992). A fogyatékossággal élő személyek sportmotivációs tényezők vizsgáló tanulmányok nem képeznek olyan teljességre törő rendszert, mint az épek sportolásával foglalkozó kutatások. Így a fogyatékossággal élők életminőségét meghatározó testedzési szokások, sportmotivációs tényezők felmérése hazai és nemzetközi viszonylatban is egy hiányterületnek mondható. A felmérés a 8-18 éves korosztály (n=1158) sportmotivációs tényezőit vizsgálja és egy primer kutatás eredményeiről számol be. A hazai fogyatékossággal élő lakosság körében végzett kérdőív gyerek mintára történő adaptálását és annak eredményeit mutatom be. A fogyatékossággal élő gyerekek körében még nem végeztek hazánkban ilyen felmérést. A kérdőíves kutatásban a fogyatékossággal élő fiatalok sportolási szokásait és a sportmotivációban az egészségtudatosság szerepének megjelenését. Az adatokat SPSS szoftver segítségével dolgozom fel, az alapstatisztikán túl az összefüggések vizsgálatára Chi2 próbát alkalmazok.

  • Az iskolai szociális segítő tevékenység tapasztalatai a kutatások tükrében
    19-30
    Megtekintések száma:
    84

    Az iskolai szociális munka az elmúlt két évtizedben egyre növekvő figyelmet kap Magyarországon és Európában egyaránt, látható igény mutatkozik a szociális szakember jelenlétére a nevelési-oktatási intézményekben. A szolgáltatás 2018. évi kötelező bevezetése óta több tudományos munka született a témában, amely az eddig felhalmozott tapasztalatokról számol be. Jelen tanulmányban az iskolai szociális segítő tevékenység működésének tapasztalatait mutatjuk be, olyan publikált kutatási eredmények elemzésével, amely a kötelező bevezetés első három évében született. A kiválasztott hat tanulmányt, három szempont alapján elemeztük, ezek a következők: 1) a szociális segítő megjelenése, beilleszkedése az intézményben, 2) az iskolában eltöltött óráinak száma és 3) a szakmai együttműködések kialakításának jellemzői. A tanulmány rávilágít arra, hogy nagy jelentőség tulajdonítható szakemberek oktatási intézményekbe való beilleszkedésének a világos kompetenciahatároknak, a segítők személyiségének, az intézményben töltött órák számának és a szakmák között megvalósuló együttműködések színvonalának is. Jelen tanulmány, a magyar iskolai szociális segítő tevékenység működését empirikusan vizsgáló kutatás elméleti megalapozottságához járul hozzá.

  • TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK KOGNITÍV FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
    81-86
    Megtekintések száma:
    232

    Jelen tanulmány a Sindelar-Zsoldos program alkalmazását mutatja be egy tanulásban akadályozott elemi osztályos gyermek esettanulmányán keresztül. Az elméleti rész a tanulásban akadályozott tanulók kognitív struktúrájára fókuszál. A módszertani rész azt fejti ki, hogy ha a kognitív struktúra harmonikus, akkor egy tanulásban akadályozott gyermek is sikeres lehet az iskolában és a teljes inklúzió lehetségessé válik.