Keresés

Keresési eredmények

• A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség programjai az ENSZ egészséges idősödés évtizede jegyében - Kerekasztal

  139-141

  Ferenczi Andrea

  Modláné Görgényi Ildikó

  Hajós Katalin

  Megtekintések száma:

  202

  Szigorúan 60 év felett
  Szerencsésnek érzem magam, mivel egy olyan korban idősödöm, ahol az öregedési folyamat mérföldkövei egyre inkább kitolódnak és az emberi élet szinte minden területén kiszélesednek a lehetőségek az idősebb generációk számára is. Persze csak akkor, ha ők ezt valóban akarják és tudatosan dolgoznak azon, hogy felgyorsult életünk történéseiben aktív résztvevőként és hozzájárulóként, ne pedig kiszolgáltatott és sérült kívülállóként tekintsenek önmagukra. Hosszú és tartalmas életem tapasztalatait, valamint a WHO és a Családbarát Ország idősödéssel kapcsolatos tanfolyamain szerzett, és azóta is folyamatosan fejlesztett tudásomat szeretném megosztani.

  Első és legfontosabb lépésként az időseknek szeretnék segíteni, hogy rádöbbenjenek az értékeikre és az érdekeikre. Szeretném őket megerősíteni önbizalmunkban, az önmagukban való hitükben, ezzel segíteni, hogy kevésbé legyenek kitéve bármilyen diszkriminációnak, és az ageizmus mérgező hatásának.

  Ugyan az idősödés megértését elsősorban a 60 éven felüliektől várhatjuk el, gondoljunk csak arra, hogy gyermekként milyen izgalmas a „18 éven felüliek” világa, ahová tilos belépnünk. Ezért remélem, ha szigorúan 60 éven felettieknek ajánlom a mondanivalóm, hátha sikerül a fiatalabbak érdeklődését és felkeltenem.

  Előadásomban elsősorban az idősekhez szeretnék szólni, hogyan legyünk „jó öregek”, de nem titkolt szándékom a fiatalok megnyerése is. Az öregedéstől és az öregektől való viszolygásuk sokszor félelemből adódik, hiszen egyszer majd ők is ilyenek lehetnek.

  Ezért fontos, hogy megnyugtassuk őket jó példákkal, hogy lehet okos, hasznos és szerethető öregnek is lenni, és nemcsak negatív, hanem pozitív változásokkal is lehet számolni. De ne higgyünk a reklámoknak, és itt főleg a nőkre gondolok, a szépség sajnos múlandó. Örkényt szeretném idézni a Macskajátékból: „a legnehezebb kibírni azt az öregséget, mely fiatalsággal áltatja magát”.

  Lépést tartani a digitalizációs világban, egy többgenerációs kihívás

  Nagy kihívás a digitális világ valamennyi generáció számára. A technikai fejlődés lépéseit követik az adatokon alapuló elemzések, amihez társulnak döntési folyamatok, az Európai Bizottság stratégiai javaslata és a Nemzeti Digitalizációs Stratégia 2021-2030. A digitális fejlesztések megváltoztatják az életünket a kommunikálásban, a munkában, az oktatásban, a mindennapokban, a magánéletünkben. A Covid 19 megjelenése pedig az eddigiektől eltérő élethelyzetet teremtett és felgyorsította a technológiai fejlesztést, továbbá újabb lendületet adott a digitális kommunikációs formák alkalmazásának. Szinte az összes generáció a digitális világban végezte azt a tevékenységét, amit ilyen módon lehetett. Sok jó lehetőség indult el, sok jó gyakorlat alakult ki és kerül bemutatásra. A digitális világban az ötletek tárháza szinte „percenként” folyamatosan bővül.

  Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.

  A járvány alatt felerősödtek az idősekkel szembeni sztereotípiák a médiában. A média visszatükrözi társadalomi attitűdöt és egy kalap alá vesz minden 65 éven felülit: nem vesz tudomást a különböző korcsoportok eltérő élethelyzetéről, egészségi állapotáról, a társadalomban és a családban betöltött szerepéről és lehetőségeiről. A Covid alatt folyamatosan erősödik az idősek online jelenléte és a digitális felületek növekvő szerepet játszanak az életükben. A média jó példák bemutatásával sokat tehet a generációk közötti együttműködésért, illetve a közösségi média használatával az idősebb korosztály tagjai is aktívan formálhatják a róluk kialakult képet.

• Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives

  21-24

  Godó Irén

  Tóth Dalma

  Megtekintések száma:

  211

  Caring for the elderly is a challenge for any society even if it is a family or institution related issue (Bánlaki 2006). Numerous researches on the care of the elderly have been published, which help to make the care of the elderly as effective as possible (Djellal, Gallouj 2006). Within the framework of our research, we undertook to examine the attitudes (Arlotti, Aguilar-Hendrickson 2017) and experiences of the Roma towards elderly care.
  Our aim was to explore the opinions of adult Roma people on the topic, as well as to identify possible cultural peculiarities in this issue (Hajime et al 2006; Da Roit 2010; Kehusmaa et al. 2013; Szabóné 2018).

  Method:
  We have selected Roma adult people living in Budapest as our target group, most of them perform manual labour, who in the near future are likely to face the issue of caring for their elderly relatives or are already facing it in the capital. We have chosen this target group because there is a wide range of social services in the capital, and this gives us an insight into the confidence or lack of confidence in the social care system. The situation of the Roma elderly in the Hungarian social context is discussed with a nuanced approach based on Roma studies. The opinions and thoughts of 20 Roma adults are highlighted in our presentation, with whom we interviewed. We compiled a semi-structured set of questions for the target group. We tried to capture the attitude of the Roma towards elderly care along different dimensions (Allport, Lindzey 1960; Örkény, Vári 2009): individual responsibility (Nárai 2019) patterns of the family (Bánlaky 2001), financial and other resources (Bourdieu 1999) - assistance, trust in the social care system, readiness for elderly care (Heimlich 2008). Our research was carried out in November 2021 in compliance with the measures associated witht he COVID-19 situation. The interviews took 40-75 minutes long on average per person.
  We compare international trends within formation on elderly care in Hungary and data on the health status of elderly Roma in Hungary (Kodner, 2006).

  Results:
  The uniqueness of our research lies in the fact that we present the strategies of the Roma related to care in the Hungarian social reality, we identify practical problems and challenges, which can even be a breeding ground for future social policy measures (Schwiter et al. 2015). Poverty among the Roma, as well as discrimination and lower life expectancy compared to non-Roma (KSH, 2015) all contribute to the decision-making of Roma adults regarding the care of their elderly relatives, which is confirmed by the answers found in the interviews and the possibilities and strategies formed by the elderly care system (Kovács 2006). Our results showed that access to various social benefits, such as home help and public health care among others is affected during elderly care, and also has a key role to play, but also information among the Roma. In addition to trust in the social care system, financial means or lack of the influence coping strategies for elderly care. The results obtained can be used even for prevention projects aimed at local health preservation, or for any program aimed at improving the health status of the Roma.

  References
  Allport, G. W., Vernon, P. E., Lindzey, G. A. (1960): A study of values, 3rd ed., Boston, Houghton.Mifflin.
  Barbara Da Roit (2010): Strategies of Care. Changing Elderly Care in Italy and the Netherlands. Care and Welfare
  Bánlaky Pál (2001): Családszociológia. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest.
  Bánlaky Pál (2006): A család belső működése – A családon belüli kapcsolatok dinamikája. In: Czibere Ibolya (szek.) (2006): Családszociológia szöveggyűjtemény. Debrecen.
  Bourdieu, Pierre (1999): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 156-177.
  Faridah Djellal, Faïz Gallouj (2006): Innovation in care services for the elderly. The Service Industries Journal. Volume 26, 2006 - Issue 3
  Hajime Orimo,Hideki Ito,Takao Suzuki,Atsushi Araki,Takayuki Hosoi, Motoji Sawabe (2006): Reviewing the definition of “elderly”. Geriatrics Gerontology, Volume 6, Issue 3 149-158.
  Helmich K. (2008): A generativitás fogalma és a nemzedékek egymásrahatása. In: Gyáni G., Láng M. (szerk.): Generációk a történelemben. Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesülete és a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági Társadalomtudományi Kara, Nyíregyháza (2008) 115-120.
  Karin Schwiter, Christian Berndt, Jasmine Truong (2015): Neoliberal austerity and the marketisation of elderly care. Social & Cultural Geography Volume 19, 2018 - Issue 3: Placing care in times of austerity
  Kodner, D., and C. Spreeuwenberg. 2002. “Integrated Care: Meaning, Logic, Applications and
  Implications – A Discussion Paper.” International Journal of Integrated Care Vol. 2 (October-December).
  Kovács Éva (2006): Mari ésaz ő „cigánysága” – avagy a narratíva helye és ereje az etnicitás kutatásában. Tabula, 2006 9 (I):41-52.
  KSH Statisztikai Tükör (2015). A hazai nemzetiségek demográgiai jellemzői. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nemzetiseg_demografia.pdf (Utolsó letöltés ideje: 2021. 11. 03.)
  Marco Arlotti, Manuel Aguilar-Hendrickson (2017): The vicious layering of multilevel governance in Southern Europe: The case of elderly care in Italy and Spain. Social Policy Administration, Volume52, Issue3, May 2018, 646-661.
  Margaret McAdam (2008): Frameworks of Integrated Care for the Elderly: A Systematic Review. Ontario Ministry of Health and Long-Term Care.
  Nárai Márta (2019): A lokális társadalmi szerepvállalás, felelősségvállalás szereplői – egyesületek, alapítványok a helyi közösségek/helyi társadalom szolgálatában, Ünnepi tanulmánykötet a 70 éves Gáspár Mátyás tiszteletére, Magánkiadás, 151-161.
  Örkény Antal – Vári István: Szempontok és kérdőjelek a magyarországi roma kisebbség tanulmányozásához. Fundamentum, 2009. 2. szám, 5-15.
  Sari Kehusmaa, Ilona Autti-Rämö, Hans Helenius, Pekka Rissanen (2013): Does informal care reduce public care expenditure on elderly care? Estimates based on Finland’s Age Study. BMC Health Services Research 13, 317.
  Szabóné dr. Kármán Judit (2018): A magyarországi cigány/roma népesség kulturantropológiai és orvosantropológiai megközelítésben. Romológiai füzetek 2. DRHE, Debrecen, 5-76.

• Élettörténet alapú tanulási programok idősek szociális ellátásaiban

  166-168

  Virágh Viktória

  Megtekintések száma:

  85

  Geronto-andragógusként és a komlói Szent Borbála Otthon intézményvezetőjeként a szociális szolgáltatásokban és ellátásokban alkalmazható tanulási programok fejlesztésének folyamatát kutatom. Az akciókutatás stratégiáját használva a tervezés, cselekvés, megfigyelés és a reflektálás folyamatában fejlesztettük ki a Szenior Tudásösvény Tanulási Programcsomag alapprogramjait.

• A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál

  57-60

  Asztalos Bernadett

  Ládonyi Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  233

  Magyarországon a hatvanöt éves és annál idősebb népesség aránya a következő húsz évben 20%-ról 25%-ra fog növekedni a KSH számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy társadalmunkban az idősüggyel foglalkozó szakembereknek (állami, egyházi, civil szervezetekben egyaránt) egyre több akciótervet kell megfogalmazniuk, megtervezniük és kivitelezniük, ami számukra nagy terhet jelentő új kompetenciákat követelő kihívás. A felsőoktatásban az idősügyi képzésekben is fontos szemponttá vált ezért, hogy a hallgatókkal megismertessék a projektmenedzsment ismeretek alapjait, ezzel is tehermentesítve őket. Célunk, hogy megosszuk ezirányú tapasztalatainkat, és egyben bemutassunk sikeres idősügyi hallgatói projekteket.

  A hallgatók a mentálhigiénés projekt elméleti kereteit és módszerét felhasználó stúdiumokon szerzett ismeretek birtokában képessé válhatnak a menedzsmentszemléletű gondolkodásra munkájuk során, mely tehermentesítheti őket, fokozhatja hatékonyságukat a növekvő terhek mellett és az új kompetenciákat követelő kihívásokkal való megküzdés során is. Ilyen volt például a COVID-19 járvány, amikor a projekt szemlélet gyakorlati relevanciát nyert a megváltozott társadalmi helyzetben, amikor új és innovatív megoldásokat kellett találni, s az addigi rutin megoldások nem nyújtottak elégséges megoldást. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakirányú képzésének hallgatói a Projektmenedzsment tantárgy két szemesztere alatt sajátíthatják el a mentálhigiénés szemléletben a tárgy alapjait, és valósítanak meg egy saját idősügyi projektet. A kurzus lehetőséget ad a már terepen dolgozó hallgatóknak, hogy ne csak elméletben ismerkedjenek meg a mentálhigiénés projektmenedzsment főbb elemeivel, hanem azok idősügyi munkájukba való integrálási lehetőségeit interaktív módon keressék. Ezek a projektek az active ageing szemléletében valósulnak meg, ezek közül szeretnénk párat bemutatni (a projektvezetők engedélyével), melyek jógyakorlatokként szolgálhatnak.

  Őszidő – beszélgetős füzet demenciával élőknek és hozzátartozóiknak (Kocsis Judit projektje)

  A demenciával élő hozzátartozót gondozók gyakran számolnak be arról, hogy nehezen tudják lekötni a demenciával élő beteget, aki ezért sokszor unatkozik. A napi rutinból kitörni gyakran nehéz, kifogynak az ötletekből, hogyan lehetne kilépni kicsit a mókuskerékből, kicsit másképp tölteni együtt az időt, témát találni a beszélgetés elindításához. A Covid-19 járvány még jobban megnehezítette a gondozást, az érintettek, akiket amúgy is fenyeget az elszigeteltség és kiégés, még inkább egyedül maradtak, mivel még a nappali intézmények is bezártak. 2020-ban jelent meg Kosztáné Hadházi Tünde-Somorjai Ildikó-Török Emőke „Együtt töltött idő” c. könyve, melynek alcíme „Közösségi játékok, aktivitások demenciával élőknek”. A könyv egyik szerzőjével együtt fogalmazódott meg az a közös elképzelés, hogy jó lenne egy olyan „lapozgatós” füzetet elkészíteni, mely a gondozókat segítené, a betegekhez való kapcsolódásban, foglalkoztatásukban, közös időtöltésükben. E néhány oldalas füzet a beszélgetéshez témafelvetéseket, feladatokat is tartalmaz, például nagyméretű színezőt, képfelismerést. Közös emlékek, kedvenc illatok, ízek felidézéséhez, énekléshez ad támpontokat, az ősz témakörén belül. A füzet megjelent, és nyomtatható, szabadon felhasználható formában is elérhetővé vált.

  Időnk (idonk.hu)– idősügyi szakemberek non-profit közössége és honlapja (Czernyné Szabó Anita – Dr. Steiner Erika – Debrei Gábor projektje)

  Idősügyi területen tevékenykedő szakemberek támogatása volt a célja annak a projektnek, amiben egy nonprofit közösséget, illetve ennek felületeként, egy tudástárként is működő honlap alapjait hoztak létre a projekt gazdái. Első lépcsőfokként az Idősügyi interaktív életút-tanácsadó szakon végzett hallgatók bevonásával történt meg mindez. Az igény abból fakadt, hogy a hallgatók azt tapasztalták, jelenleg az idősügy területén működő szervezetek és szakemberek részére nem létezik olyan központi, mindenki számára elérhető fórum, ami rendszerezett információkkal, szakmai rendezvények koordinálásával, kapcsolati háló kiépítésével, jó gyakorlatok megosztásával segítené mindennapi munkájukat, valamint mentálhigiénéjük fenntartását. Mindennek létrehozásával, a későbbiekben pedig akár egyesületté alakulva, védőhálót lehetne vonni az újonnan bekapcsolódó és a tapasztalt szakemberek köré, ami segítené a csoportok hatékonyabb együttműködését.

  Gyalogoljnagyi.hu – weboldal, főleg 60 év felettiek körében a gyaloglás népszerűsítésére és ösztönzésére Debrecenben és környékén (Tóth Magdolna projektje)

  Az aktív idősödés kulcsa a prevenció és annak egyik sarokköve a testmozgás. A legegyszerűbb és bármely életkorban nagyobb kockázat nélkül művelhető, nagyobb anyagi ráfordítást nem igénylő, egyedül és csoportosan is megvalósítható formája a gyaloglás, kirándulás. A projekt ezt szerette volna elősegíteni egy honlap létrehozásával, ahol a gyaloglással kapcsolatos témákban találhatók cikkek, programok, képek, útvonal javaslatok időseket segítő fókusszal, magyarázatokkal. A honlaphoz kapcsolódóan létrejött egy facebook oldal is, mely tovább könnyítheti a kapcsolódást, akár az aktivitás közbeni információszerzést. A weboldal célja, hogy lehetőleg a legtöbb, szűrt információt lehessen megtalálni egy helyen, a felhasználók könnyen megleljék a számukra legmegfelelőbb programokat, helyszíneket, társakat. Az információk folyamatosan frissülnek a helyi gyalogló csoportok, természetjárók, Nordic Walkingosok, nyugdíjas szervezetek aktív közreműködésével.

  Idősödő hallgatók tanulmányi támogatása (Márkus Olga projektje)

  Az élethosszig tartó tanulás jelentősége ma már elfogadott tény, sőt célkitűzés, különös jelentőséggel bír az idősödő társadalmakban. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen, hogy az oktatási intézmények gondolkodásukba és cselekvési tervükbe beépítsék ennek szempontjait. A projekt gazdája felmérte, hogy felsőoktatási intézményében a 2020/2021-es tanév első felében 24 beiratkozott 60 év feletti hallgató volt, s közülük csak 12 volt aktív. Szeretette volna megismerni a passziválások okait és segíteni a passzivált hallgatókat, hogy be tudják fejezni tanulmányaikat, sikerélményük legyen, jó példái legyenek saját korosztályuknak. Az elakadások mögötti nehézségek között a leggyakoribb ok a szakdolgozat megírásának nehézsége volt, a létrehozott program plusz lehetőségeket biztosított a 65 évét betöltött hallgatóknak, folyamatos mentorálás mellett. Például a beszélgetések és a szakirodalmazás során olyan tanulmányokat akadályozó nehézségek is adódtak, amelyek az idősödő kor mentálhigiénés kihívásai közé tartoznak (pl. veszteségek, családi problémák, egészségügyi problémák, idős szülők gondozása) Ezek kezeléséről is szó esett a találkozások, beszélgetések során, de maga a kapcsolat, a gondoskodás lehetősége is bátorítást, ösztönzést adott a résztvevőknek – különös tekintettel a pandémia okozta kifáradás, elszigetelődés miatt. A programba bekerülők 60%-a sikeresen jelentkezett szakdolgozati bejelentésre.

  „Jó haladni” – egy nyugdíjas Nordic Walking közösség újraélesztése a járvány alatt (Menyhértné Tóth Terézia projektje)

  Az időskorban is rendkívül jó élettani hatással bíró, kímélő sportok egyike a Nordic Walking (NW), melynek a nyugdíjas korosztályban is nagy hagyományai vannak. A Covid-19 járvány első hullámát követő lezárások és egészségügyi ajánlások nyomán azonban ezeknek a csoportoknak a lendülete is megtörött. A járvány enyhülése, a lezárások feloldása után nehezen indultak újra az idős közösségek, a projekt egy NW közösség újjáélesztését célozta meg öt alkalomból álló programsorozattal. A programokban a NW tevékenységen túl mentálhigiénés szemléletű programok is helyet kaptak, a programok alakításába aktívan bevonva a célcsoportot, akik újra tudtak kapcsolódni egymáshoz, az egymásért folytatott munkában újra hasznos és integrált tagként élhették meg részvételüket. A programsorozat végén, már mint csapat, saját csapatpólóban vehettek részt a résztvevők az országos NW találkozón. A pandémia előtti csoport létszámához képest jelenleg a résztvevők száma másfélszer annyira nőtt.

  A fenti jógyakorlatok színes téma-palettája visszatükrözi az azokat létrehozó hallgatók szerteágazó érdeklődését és rámutat az idősügyi mentálhigiénés projektekben rejlő gazdag lehetőségekre.

• Ageless quarantine yoga - Escape to Yogaland in the time of pandemic

  12-14

  Varga Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  269

  Nowadays it is expansively recognised that practicing yoga can improve the quality of life by providing appropriate physical training exercises which can be performed by every age group. Yoga practitioners of the older generations beside maintaining their physical activity can heal  their sense of balance which decreases the hazard of off-balance and fall.

  During the years of my yoga teaching I met the representatives of every age group at my classes. I led kids yoga courses for preschool children, dynamic flow sequences for trained yoga practitioners, but I did have students over 70 years old who insisted to join an intermediate level hatha yoga class even if they had gone through serious illnesses and operations in the past and they were not able to hold each postures.

  I have experienced that the elderly people are very grateful for the healing that yoga gives them and for the careful attention whereby the yoga instructor tailors the yoga asanas and sequences according to the physical condtitions, state of health and capabilities of each individual.

  At the yoga instructor courses the contraindications of asanas and defining the anatomic and physiological backround of injuries and the physical limitations of each practitioner are emphasized intensively. This comprehensive teacher training and the continuous monitoring guarantee the safety. The instructor faces the mutations and the loss of physical and psychical balance in the the reality, at the yoga classes. Practice makes the master! It is more than true is yoga. Gaining practical experience the instructor can handle the special situations and needs with growing confidence applying yoga props (strap, yoga blocks, chair etc.), modifying the asanas, and using the power of words to motivate the students.

  Supported by my friends I created The Force Yoga Group Facebook site in April , where I have been leading yoga classes since then. It is a great place to meet my yoga practitioning friends, my family members, my elderly parents and in defieance of quarantine and lockdown to practice yoga together, at the same time. Our magical yoga carpet is a tranquil island to where we can escape from the raging pandemic, where we can start our inner journey in the time of the outer movelessness.

  The online practice team has already more than 100 members. It is an intercultural and intergenerational group. I knew I had no information of the health conditions, the perfection of yoga practice of each group member, and with many of them I had not practiced together in person (offline), so I had to call their attention to the rules of safe yoga practice constantly and acutely. At the beginning and at the end of the online sessions I dedicate some sentences to it, during practice I try to instruct precisely to protect them from the injuries. The verbal correction playes here a very important role.

  My online students can be informed about the topic from the scientific articles I share on our page from time to time.

  I am aware of the fact that an avarege home is not a well-equipped yoga studio, so  I show online how to use the furniture, fixtures and everyday objects as yoga props.

  A shorter, 30-45 minute Chair Yoga Class is the part of our weekly program as well, especially for those members who struggle with balance poses or get weak easily.

  In private messages the students send me their observations, remarks, questions  and requests. Some of them experience pain or tension in certain asanas, so we try to find out together the reason of it and to correct and to set the posture. A 75 year-old student of mine asked me to build a yoga sequence of simple breathing exercises and stretching asanas which can be performed by anyone.

  Many feedbacks speak about how big inspiration is to watch my everyday practice and my enthusiasm is pushing the spectators to their yoga mat. There are older practitioners who perform the breathing and warm up exercises sitting on a chair, and it means already 15-20 minutes of  physical training.

  During lockdown there are 4-5 online yoga sessions weekly, the videos are available anytime. The regular practice becomes a sure point in the life of the members, there is something to look forward to, even if there is no stimulus to receive from the outer world. In this online yoga space you can get new friends, through the comments you can share your ideas and suddenly you belong to a yoga community.

  The stress relieving classes I close with  Yoga Dream (yoga nidra) relaxation which is an at least 20 minutes of visualization, an imaginery journey interlarded by positive affirmations while body and mind are calming down.  Such a mini meditation does not require any intensive physical activity but breathing. I could mention many other positive increments that occured creating The Force Yoga Group, but quoted the great yoga master, B.K.S. Iyengar:

   “Words cannot convey the value of yoga – it has to be experienced.”

• Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban

  130-132

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  441

  Európa népessége elöregszik, a 65 év felettiek és a munkaképes korú népesség aránya 2050-ben már 1:2 lesz, ami feszültséget teremt a generációk között (Európai Bizottság 2013). A demográfiai helyzet bemutatása kapcsán fontos megjegyezni azt is, hogy az előrejelzések szerint a 80 évesnél idősebbek száma 2080-ig várhatóan több, mint kétszeresére nő és eléri a teljes népesség 13%-át (http1), ennek a korosztálynak pedig már nagy része gondozásra szorul. Mindez jelentős kihívás elé állítja az egészségügyi és szociális ellátórendszereket, melyek már ma is jelentős jelentős humánerőforrás hiánnyal és várólistákkal működnek, idősek otthonában történő elhelyezésre például hazánkban az átlagos várakozási idő 2 év (Gyarmati 2019). A gondozást végző családtagokra - jellemzően nőkre - hatalmas anyagi, fizikai és lelki teher hárul.
  Az előadásban azt mutatom be, hogy az elöregedésből adódó kihívások kezelését, az idősek gondozását és életminőségük javítását miként segíthetik az infokommunikációs technológiák és az innovatív megoldások. A rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján ismertetem, hogy az idősek hogyan viszonyulnak a digitális technológia igénybevételéhez, milyen attitűdjeik vannak az IKT használatával kapcsolatban. Áttekintem a gondozási szükségleteket és hiányokat, valamint az ápolás, gondozás, az egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a kommunikáció és a mentálhigiénés szolgáltatások területén történő technológia használat lehetőségeit. Erre vonatkozóan röviden bemutatok példákat, jó gyakorlatokat. Megvizsgálom, hogy milyen előfeltételek szükségesek az IKT alapú szolgáltatások bevezetéséhez, milyen tényezők akadályozzák az alkalmazásukat és, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznünk.

  Az előadás fő üzenete és mondanivalója, hogy az idősek aktív, tevékeny időskorát, illetve szükség esetén ellátását, gondozását nagyban támogathatják az infokommunikációs technológiák (Bene, Móré, Zombory 2020). Fontos azonban a technorealista hozzáállás, objektíven, realistán kell viszonyulnunk a technológia használathoz (Pintér 2004), nem szabad tőle tartanunk, de túl sem értékelhetjük. Önmagában attól, hogy több technológiát használunk nem lesz jobb a helyzet, nagyon fontos, hogy a fejlesztések valóban az idősek igényeire, adottságaira, szükségleteire reagálva történjenek, a tervezésébe bevonják az időseket, gondozóikat, a szociális és egészségügyi szakembereket. Meg kell oldani a finanszírozás kérdését is, egyrészt, hogy legyen forrás a fejlesztésekre, másrészt a használat, igénybevétel finanszírozását, lehetőséget teremtve a hátrányos helyzetűeknek. Ez azért is fontos, mert bár sokaknak lenne igénye innovatív eszközök használatára, nem mindenki engedheti ezt meg magának és azt is tudjuk, hogy az idősek közt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekednek, „az Unió idős népességének 19 %-át szegénység fenyegeti, és ez a szám gyorsan növekszik” (Európai Bizottság 2013: 3). Probléma, hogy a technológia használat hatásairól és a szociális munkások IKT használatáról nagyon keveset tudunk, kérdés, hogy mennyire hatékonyak az online beavatkozások, milyen szakmai, etikai kérdéseket vet fel a technológia használata és, hogy milyen hatása van a társadalmi egyenlőtlenségek alakulására. Ezen kérdések vizsgálatára további kutatások szükségesek. Nagyon fontos a szociális munkás hallgatók képzésének és a szakemberek továbbképzéseinek átalakítása, hogy azokban nagyobb hangsúllyal jelenjen meg a digitális műveltség fejlesztése (Perron, Taylor, Glass, Margerum-Leys 2010, Tóth 2017).

  Irodalom
  Bene Á., Móré M., Zombory J. (2020). A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép. Magyar Gerontológia, 12(39), 29–51.
  Gyarmati A. (2019): Idősödés, idősellátás Magyarországon. Helyzetkép és problémák. Friedrich-Ebert-Stiftung. Budapest. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/15410.pdf Utolsó letöltés: 2019.04.27.
  Európai Bizottság (2013): A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös program végső értékelése https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52013DC0898&from=hu Utolsó letöltés: 2019.04.27.
  Perron, B. E., Taylor, H. O., Glass, J. E., Margerum-Leys, J. (2010): Information and Communication Technologies in Social Work. Advances in Social Work, 11(2). 67–81. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3117433/ (utolsó megtekintés: 2017. 06. 25.).
  Pintér R. (2004): A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Doktori disszertáció, ELTE-TÁTK http://mek.oszk.hu/02300/02336/02336.pdf
  Tóth A. P. (2017): Professzionális és etikus IKT-használat a szociális munka gyakorlatában – a nemzetközi ajánlások áttekintése. Párbeszéd − Szociális munka folyóirat 4 (3). https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/5951/5562

  Internetes források:
  http1
  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Population_structure_and_ageing/hu&oldid=409489 Népességszerkezet és a népesség elöregedése, Eurostat (Utolsó megtekintés: 2021.12.02.)

• Battle of generations – How shall we understand each other?

  47-52

  Toldi Andrea

  Megtekintések száma:

  61

  -

• Karantén Kérdőív a Koronavírus idején

  73-100

  Dobos László

  Megtekintések száma:

  215

  A 3. Kor Egyeteme Alapítvány az MTA MATB Társadalom- és Humántudományi Gerontológia Munkabizottsága és a Miskolci Egyetem BTK Nyelv és Kommunikáció Kutatócsoportja (Modern Filológiai Intézet) közös szervezésében került sor a Karantén Kérdőív a Koronavírus idején című kutatásra, mely az EduSenior Karantén Képzési Program részeként valósult meg 2020.05.05 – 2020.05.20. között. A beszámoló a kutatás fontosabb eredményeit mutatja be.

• Természetjárás és időskor: nagyváradi idősekkel foglalkozó szervezetek jó gyakorlatai

  66-67

  Belényi Emese Hajnalka

  Kondor Erzsébet

  Megtekintések száma:

  137

  Az időskorúakkal foglalkozó szervezeteknek nemcsak a megfogalmazott igények szerint, hanem a rendelkezésükre álló erőforrásaik tükrében is dönteniük kell arról, hogy milyen tevékenységek, foglalkozások megvalósítására nyílik leginkább lehetőségük. Mindazonáltal fontolgatniuk kell azt is, hogy mi az, ami igazán hatékony. A bemutatásra kerülő kutatásba olyan nagyváradi, idősekkel foglalkozó szervezeteket válogattunk be, amelyek különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy az általuk ellátott időskorúak minél többet lehessenek kirándulóhelyeken, erdőkben, természeti környezetben. A vizsgálat célja az ilyen típusú programok hatásának feltárása.

• Alkalmazott digitális jólét program a könyvtárban

  134-135

  Beck-Zaja Mónika

  Megtekintések száma:

  81

  A Digitális Jólét Programnak köszönhetően, a gyöngyösi Vachott Sándor Könyvtárban 2018-tól működik digitális segítségnyújtás (Okos Nagyi Klub), melynek célja, hogy az idősebb generáció is megtanulja az informatika alapjait, a számítógép, az internet, a szövegszerkesztés és az okostelefon használatát.

• A comparative analysis of the community-based care and program for the elderly in the Seychelles and Mauritius Islands

  71-75

  Vivienne Alexandra Sharri Lesperance

  Megtekintések száma:

  154

  The World Health Organization describes an elderly person as someone who is aged 60 years and older and further predicts that by 2030, the number of older people will rise by 1.4 billion (WHO, 2017). This phenomenon has not spared the Small Island Developing States (SIDS); according to the United Nations (2023), they anticipated growth from 6.5 to 14.0 million older persons between 2021 and 2050. Undoubtedly, these figures are indicative of significant growth in the aging population across the world, and this is merely the chronological age; needless to say, numerous physical, psychological, and environmental factors can impede longevity and healthy aging.

• A 20 éves Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) nemzetközi programjai a „Női karrier korhatár nélkül” program keretében

  199-201

  Ferenczi Andrea

  Megtekintések száma:

  97

  A 2003-ban alapított Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) célja a nők foglalkoztatásának elősegítése összhangban a családi háttér fontosságával, az élethosszig tartó tanulásban való részvétel biztosításával, a kormányzati-, az üzleti- tudományos-, és civil szféra közötti párbeszéd elősegítésével, együttműködésben határon túli, európai és más külföldi civilszervezetekkel és szakértőkkel.

• Az áthajlás korúak egészségmegőrzési lehetőségei a Rendvédelemben

  58-60

  Ambrusz Aliz

  Malét-Szabó Erika

  Megtekintések száma:

  109

  A korkedvezményes nyugdíj megszűnésével a Rendvédelemben dolgozó hivatásos állományúak átlagéletkora fokozatosan emelkedik. Az állomány egészségének megőrzése, az egészségkárosító hatások megelőzése, a kedvezőtlen tényezők tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal való kompenzálása kiemelten fontos. Az előadás célja, hogy bemutassa a Rendvédelem munkahelyi egészségfejlesztési programját, és ismertesse az 50 év fölöttiek számára nyújtott lehetőségeket.

• Geriatric rehabilitation as prevention of the syndrome of falls in diseases of the vessels of the lower extremities

  27-28

  K Prashchayeu

  N Kolyago

  D Krylov

  Y Manerov

  Megtekintések száma:

  83

  The aim

  To develop and to implement in clinical practice a program of geriatric rehabilitation as a prevention of the syndrome of falls in diseases of the vessels of the lower extremities.

• Innovatív módszertani fejlesztések a demenciával élők és hozzátartozóik támogatásában

  187-191

  Busi Zoltán

  Megtekintések száma:

  98

  A demencia napjainkra népegészségügyi prioritássá vált, az egyik legnagyobb kihívás a társadalmak számára. Hazánkban közel 250 ezer ember él demenciával, az érintettek száma a hozzátartozókkal együtt meghaladhatja az 1 millió főt, ez a teljes magyar lakosság 10%-át jelenti.

• Észlelt társas támasz időskorban

  78-102

  Ferwagner Anna

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  903

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az észlelt társas támasz mértéke milyen tényezőktől függ (nem, életkor, családi állapot, egészség, önálló független életvitel feladása), hogyan függ össze az idősödés megélésével.

  Módszer: Vizsgálatunkban a társas támaszt, az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket, az élettel való elégedettséget, az időskori depressziót vizsgáló kérdőíveket alkalmaztunk.

  Eredmények és következtetések: Az észlelt társas támasz az életkorral csökkenő tendenciát mutat, az egyedülállók, a rossz egészségi állapotban lévők és az idősotthonban élők esetében alacsonyabb. Mindhárom támasz fajta esetében elmondható, hogy míg az önálló független életvitelt folytatók esetében a korral csökken az észlelt társas támasz, addig az idősotthonban élők esetében a legfiatalabbaknál (65-74 év) a legalacsonyabb és a 75-89 év közöttiek esetében, illetve az instrumentális támasz a 90 év felettieknél a legmagasabb. Magasabb észlelt társas támasz esetén nagyobb mértékű az élettel való elégedettség, kisebb mértékű a depresszió és az idősödés megélése is pozitívabb. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ténylegesen nyújtott támasz és az észlelt támasz nem azonos.

• Interdisciplinary Falls Prevention Program for Older Community Dwellers within a Rehabilitation Hospital

  57-59

  Cilia Simon

  Zarb Edwina

  Camenzuli Michela

  Cauchi Enrica

  Cortis Anabel

  Cassar Ariana-Marie

  Megtekintések száma:

  82

  Falls are a significant public health concern, particularly among older persons resulting in injuries, decreased mobility, reduced quality of life and higher mortality.

• Új szemlélet a romániai magyar idősellátásban. - Tudományos-szakmai műhelytalálkozó a Partiumi Keresztény Egyetemen

  159-166

  Belényi Emese Hajnalka

  Megtekintések száma:

  117

  2022. október 20-21 között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Humántudományi Tanszéke partnerségben a Szegedi Egyetem Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke tudományos-szakmai műhelytalálkozót szervezett Új szemléletek az idősellátásban címmel, annak érdekében, hogy teret biztosítson, illetve hosszú távú lehetőséget alakítson ki a partiumi, erdélyi idősgondozás területén tevékenységüket intézményvezetőként, programmenedzserként, szociális munkásként, idősgondozóként, kutatóként kifejtő szakemberek találkozására, párbeszédére. Az alábbi ismertető visszapillantást nyújt az eseményre a továbblépést elősegítő következtetések megfogalmazásának szándékával.

• Tranzitív változások az idősödés útján

  50

  Szabó Lajos

  Megtekintések száma:

  230

  A szerző  - az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó,  a demográfiai változások társadalmi kockázatait vizsgáló kutatási program résztvevőjeként -  a „baby boom generáció” időskorba érése során tapasztalható kedvezőtlen egészségmutatók és pszichoszociális nehézségek kapcsán előadásában  a másodlagos prevenció jelentőségére hívja fel a figyelmet kiemelve, hogy a preventív gerontológia e fontos területén a hazai kutatás és ellátásfejlesztés kiemelten fontos.

  Az élettörténeti csomópontok mentén haladó retrospektív feldolgozás során a 60 év felettiek felnőttkorba lépésétől az időskorba érkezésig zajló tranzitív változásait élettörténeti interjúkban követve a szerző arra keresi a választ, hogy e változások során szerzett tapasztalatok, megküzdési stratégiák hogyan befolyásolják az idősödés alakulását, és az adaptációban szerepet játszó belső és külső források hogyan mobilizálhatók a másodlagos prevenció során.

  A szerző - az Erikson pszichoszociális fejlődés elméletének talaján kibontakozó Levinson-i fejlődés modell továbbépítése mentén - a tranzitív változások integratív megközelítésére épülő preventív segítő munka kialakítását a hazai idősellátás sürgető feladatának tekinti. Ez a fajta segítő munka alapvetően kvalifikált szociális és mentálhigiénés szakemberekre épülő – a tradicionális alapellátási modelltől eltérő – életviteli-támogatási modell kialakítását igényli.

• The role of digital scouts in promoting digital literacy and participation among older adults

  19-21

  Freitas Angela

  Saavedra Ines

  Machado Natália

  Dantas Carina

  Eckert Jana

  Megtekintések száma:

  82

  In 2023, older people - defined here as those aged 65 years or more - living in the EU-27 corresponded to one fifth (21.3 %) of the total population. During the next decades, this share will also gradually increase and is projected to reach approximately 30% in 2050.

• Kecskemét idősödő társadalma, mint a helyi társadalmi innováció motorja

  145-146

  Molnár Szilárd

  Megtekintések száma:

  122

  Az idősödő társadalmak kihívása olyan horizontális témává válik, mint a fenntarthatóság, a digitalizáció, az automatizáció, a klímavédelem. Minden szektornak, minden társadalmi alrendszernek reflektálnia kell erre a problémára. A társadalmak demográfiai trendjei miatt ennek a korosztálynak a kihívásai lesznek a meghatározók a következő évtizedekben. Ezért is fontos, hogy az egyes települések miként viszonyulnak a saját idősödő társadalmaihoz, milyen lehetőségeket látnak benne. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata immár harmadik éve intézményesítette a CédrusNet Kecskemét Szenior Tudáshasznosítási Programot.

• COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szenior képzési rendszerének helyzete

  86-87

  Jászberényi József

  Megtekintések száma:

  187

  A békásmegyeri Milton Friedman Egyetem 2011-ben indult szenior képzési (50 pluszos) programja a COVID-járvány kitörése előtt már 65 helyszínen zajlott, több mint 5500 hallgató részvételével. Az elsősorban időskori kompetencia-erősítő, s csak másodsorban szabadegyetemi karakterű előadásaink, kurzusaink, workshopjaink és konzultációink helyszínei leginkább Budapesten és Pest megyében voltak és vannak, de tartottunk és tartunk előadásokat Nógrád megye és Komárom-Esztergom megye egyes településein is.

  A COVID hatására a programok 2020 márciusában túlnyomó részben pár hét alatt megszűntek, illetve kisebb részben a virtuális-digitális kommunikáció területére kerültek át. Ezen utóbbiak közül is azonban kevésbé a jelenléti, meeting-formátumot alkalmaztuk, sokkal inkább a felvett videó előadások voltak jellemzőek, amelyek bármikor letölthetőek, meghallgathatóak, tananyagaik így alaposabban tanulhatóak, illetve a mozgásprogramok hatékonyabban gyakorolhatóak. A felvett videó előadások előnye az is, hogy akár több évvel a megszületésük után is megtekinthetők, így gazdagíthatják a későbbi jelenléti kurzusok és előadások tananyagait. Ezen videó előadásainkat azonban nem stúdió körülmények között, komoly szerkesztői és program háttérrel hoztuk létre, hanem túlnyomó részben egy-egy, személyes youtube-csatornára felhelyezett, az élő videókra emlékeztető, csekély mértékben, s akkor is csak ingyenes szerkesztő programokkal szerkesztett, 20-40 perces videók formájában. A youtube-csatorna belső statisztikai rendszere pontos elemzések elvégzésére adott lehetőséget, így jól meg tudjuk határozni kvantitatív, regionális, kor és nem szerinti nézőkörünket a COVID idején.

  A gerontológiai konferencián elmondandó összefoglalóm részletesen kitér majd a 2019/20-as tanév II. félévének, a 2020/21-es tanév első félévének és a 2020/21-es tanév második félévének számaira és tapasztalataira, illetve vázolja a jelenlegi helyzetet, amely a 2019-es eredmények és programok folytatását ígérik a COVID utáni időszakra. Jelenleg (2021 novembere) képzéseink túlnyomó része ismét élőben zajlik, de néhány helyszínen maradt a videó előadások elküldése és bemutatása, azonban ezeken a helyszíneken is a COVID után várhatóan visszatérünk majd a jelenléti képzésre. Ennek nem az az oka, hogy nem akadna olyan szenior csoport, amely képes a meeting-technikát használni vagy a videókat elérni, hanem az, hogy ez a korosztály még a jelenléti oktatáshoz és tanuláshoz szokott hozzá, így nem tartósan nem szívesen tanul az interneten keresztül. Ennek ellenére a szeniorok számára továbbra is készítünk videókat, így aki ebben a formában szeretne tanulni, annak ez a lehetőség továbbra is fennáll.

• Karanténsport - A testmozgás jelentősége időskorban

  44-45

  Móré Marianna

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  656

  A testmozgás és általa a mobilitás megőrzése az életminőség egyik legfontosabb eleme időskorban. Az időskori mobilitásnak az életminőség mellett fontos szerepe van az önállóság és a szociális aktivitás megőrzésében is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idős emberek erőnlétét és koordinációját a dinamikusabb rendszeres mozgás hatékonyabban befolyásolja. A közösségben végzett rendszeres mozgás pozitív hatásai szerteágazóak. A társas támasz átélése, a közösséghez tartozás egyéb aspektusai, a kapcsolatok ápolásának hozadékai mellett, fontosak a foglalkozások körüli teendők, az idő strukturálása.

  A 2020 tavaszi karantén helyzet a 60 éven felülieket fokozottan érintette. Részben az előírások, részben a fiatalabb családtagok kérésének engedve otthonaikban maradtak heteken át. Ez a kényszerű otthon maradás a társas összejövetelektől (klubélettől, sportfoglalkozásoktól) is elszigetelte őket (a még aktív munkavállalókat a munkahelyi környezettől). A kapcsolattartást meg tudták valósítani jól bevált kommunikációs csatornájukon a telefonon, viszont a sportolásra más megoldást kellett találni. Az idősebb korosztályok hazai média fogyasztási szokásait figyelembe véve kézenfekvő megoldást jelenthetett volna a televízió-támogatott sportélet, mint ahogy az otthon tanuló iskolásoknak kínáltak is televíziós oktató műsorokat ebben az időszakban. A televízió csatornák nem tudnak olyan rugalmasan reagálni a megváltozott helyzetre, mint az internet.

  Magyarországon az internethasználat tekintetében az idősebb korosztályok nagy lemaradásokkal küzdöttek egészen az utóbbi évekig. 2016-ban már a 65-74 éves korosztály több, mint 50%-a internethasználó volt. Azóta a növekedés folytatódott, sokan éppen a karantén helyzet nyomására kapcsolódtak a világhálóra. Az internethasználat és okos telefonok rohamos terjedésével az idősebb korosztályok is egyre inkább bevonódnak az elsősorban Facebook uralta hazai közösségi médiába. A hazai digitális sportélet elsődleges terepe is a facebook lett a karanténban.

  A tavaszi karantén helyzetben elindított időseknek szóló digitális sportprogramok nagy része ősszel ismét folytatódik, a járványhelyzet második hullámának korlátozó ajánlásaival és intézkedéseivel összhangban. A legnépszerűbb kezdeményezések közé tartozik a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében zajló Szépkorúak Sportfesztiválja, a Mozdulj Nyíregyháza! program online változata és a Szenior Örömtánc mozgalom. A Szépkorúak Sportfesztiválja online órarendet állított össze, a hét hat napján kínálnak változatos online mozgásórákat a súlyzózástól a talptornáig.  A Mozdulj Nyíregyháza! lokális kezdeményezés kitartó sportközösségét élő videók sugárzásával érik el. Heti három alkalommal időskorúaknak kínálnak programot: senior tornát, és tartásjavító tornát. A német nyelvterületről érkezett Szenior Örömtánc mozgalom hazai képviselőinek is sikerült „digitalizálódni”. Az oktatók kezdetben videókat osztottak meg a közösségi médiában, majd online órákat kezdtek adni követőiknek.

  Az időskorúak online sportolási szokásait vizsgálva leszögezhetjük, hogy azok az idős személyek tudnak bekapcsolódni legegyszerűbben, akik rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és a szükséges infrastruktúrával, valamint már tagjai egy sport (vagy egyéb dinamikus mozgásformát űző) közösségnek az offline térben.

  Az időskori mobilitás megőrzését támogató aktív sportélet és a digitális készségek fejlesztése a mentális frissesség fenntartása mellett a kényszerű helyhez kötöttségben segít fenntartani a szociális kapcsolatokat, csökkentheti az elszigeteltséget, és az elmagányosodás ellen hathat.

   

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.