Aktuális szám

14. évf. (2022): Konferencia Különszám

Megjelent december 1, 2022

Kiadás leírása

Tisztelt Olvasó!

A 2022-es Gerontológiai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia központi témakörei a magány és izoláció elleni küzdelem lehetőségei és jó gyakorlatai voltak. A Konferencián számos magyar és angol nyelvű előadás hangzott el ezen témakörökhöz szorosan kapcsolódva, ám hagyományainkhoz híven azon előadóknak is lehetőséget adtunk kutatási eredményeik bemutatására, akik a gerontológia, geriátria más területeit képviselték.

Ebben a Konferencia Különszámban a Konferencián elhangzott előadások kivonatait olvashatják, szerzők szerinti betűrendes sorrendben, elsőként az angol nyelvű majd a magyar nyelvű tudományos és tudománynépszerűsítő írásokat.

Várjuk Önöket a következő Konferencián 2023-ban is!

 

Bene Ágnes

A Különszám szerkesztője

 

Ebben a Különszámban az alábbi előadások absztraktjait,- rövid kivonatait olvashatják (sorrendben):

 

Emmanuel Temitope Adaranijo, MD Sarafat Hossain: Health challenges of the elderly: a comparative study of the need for health social workers in Nigeria and Bangladesh

Zsuzsanna Almassy, Anita Szemán-Nagy, Réka Farkas, Adriána Csinády: Prevention is the key - a multidimensional model for social well-being of the elderly

Katalin Balázs, Petronella Vincze, Szilvia Hujber-Mitru: Vulnerability of elderly consumers - their children's perception

Bednáriková Miroslava, Libová Ľubica, Kollárová Lívia, Zacharová Lenka: Burnout syndrome in healthcare profession

Adriána Csinády, Anita Szemán-Nagy, Réka Farkas, Zsuzsanna Almássy: Social well-being of the elderly in Hungary

Carina Dantas, Juliana Louceiro, Natália Machado: Smart against ageism: an overview of age discrimination in Portugal

Elena Golubeva, Andrey Soloviev: Decade of Healthy Aging 2020-2030: international and local arctic context

Ágota Kun: Supporting ageing with a positive psychological framework and tools

Magen Mutepfa: Determinants influenceing the mental health of older people (60 years +) in Botswana

Magen Mutepfa: The correlations of resilience of the geriatric population in Botswana: A cross sectional study

Valéria Parová, Mária Sováriová Soósová, Renáta Suchanová: Quality of life of elderly stroke patients and their caregivers

Mária Sováriová Soósová: Association between leisure activities, anxiety, depression and well-being of older adults living in nursing homes in Slovakia

Mária Sováriová Soósová: Association between Personal Well-being, Functional Status, Anxiety, Depression, Social Support and Spiritual Experience of Older Adults living in nursing Homes in Slovakia

Mária Sováriová Soósová, Lucia Hazuchová: Mental health of older adults living in nursing homes in Slovakia – Results of a preliminary study

Kyriaki Stamati, Theodora Argyri, Angeliki Balafouti, Antonia-Stefania Ouissa, Alevizopoulou Eleni: The impact of Covid-19 pandemic on older adults with dementia and their caregivers: a narrative review

Anikó Panna Tóth: How can telemental health help reduce the loneliness and isolation of the elderly?

Bettina Török, Éva Knyihár: Instead of loneliness: intergenerational home-sharing

Ambrusz Aliz, Malét-Szabó Erika: Az áthajlás korúak egészségmegőrzési lehetőségei a Rendvédelemben

Bajusz Klára: A Szeniorok digitális készségeinek változásai a COVID alatt és után

Beck-Zaja Mónika: A digitális pedagógia társadalmi kiegyenlítő szerepe

Belényi Emese Hajnalka, Kondor Erzsébet: Természetjárás és időskor: nagyváradi idősekkel foglalkozó szervezetek jó gyakorlatai

Bene Ágnes: Aktív élet társaságban - Az időskori tanulás pozitívumai

Ferwagner Anna: Tehetséggondozás egy életen át - A képzőművészeti alkotó tevékenység és a tehetséggondozás szerepe időskorban

Ferwagner Anna: Tevékeny időskor, aktív idősödés

Horváth Imre, Ládonyi Zsuzsanna: Újrakapcsolódás - Idősek foglalkoztatása természeti környezetben - Egy kvalitatív kutatás eredményei

Hujber-Mitru Szilvia, Balázs Katalin: A meggyőzés pozitív útjai időskorban

Jóna György: Társas kapcsolathálózatok hatása az idősek komplex egészségi állapotára – egy egészségszociológiai metaanalízis

Kocsis Judit Ilona: Demenciával élők gondozó hozzátartozóinak támogatása online Alzheimer Cafén keresztül

Kosztáné Hadházi Tünde: Demenciához társuló viselkedési és pszichés tünetek enyhítése, emlékfelidézés (reminiszcencia) terápia alkalmazása

Kun Ágota: Az idősödés támogatása pozitív pszichológiai szemléleti keretben és eszközökkel

Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Széman Zsuzsa: Családi gondozók izolációjának veszélye – a gondozásból fakadó megterheltség kapcsolati dimenziói

Libová Ľubica, Kollárová Lívia, Bednáriková Miriam: Ápolási lehetőségek az időskori esések megelőzésében a szociális intézményekben

Mayer Krisztina: „Ezt egy életen át kell játszani…” A sport, mint élethosszig tartó örömforrás

Nagyné Hermányos Zsuzsanna, Mártonné Illés Barbara: Vége van-e azzal, hogy vége van?

Pászk Norbert: Hagyományőrző sportágak - íjászat és lovaglás -, mint rekreációs tevékenység, akár minden korosztály számára

Pék Győző, Ferwagner Anna: Az idősek magánnyal és egyedülléttel való megküzdésének segítése a szociális szakmákban

Petrika Erzsébet: A nyugdíjazás életeseményhez köthető izoláció és magány anatómiája és pszichoszociális vetülete - Prevenciós jó gyakorlatok

Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes: Hogyan csökkentheti a digitalizáció az időskori magányt? 

Török Bettina, Knyihár Éva: Magányosság helyett: intergenerációs otthonmegosztás

Vári Zoltán, Pivnyikné Antal Ágnes, Barkóné Csurka Ilona, Csernyikné Csók Anita: Gyakorlati tapasztalatok az időskori magány és izoláció csökkentésére a Szivárvány Idősek Otthonában

Ferenczi Andrea, Hajós Katalin: Beszámoló a Rómában megtartott 5. UNECE Idősügyi Konferenciáról (2022. június 15-17.) "Fenntartható társadalom minden korosztály számára: Összefogás az egész életen át tartó szolidaritás és az esélyegyenlőség érdekében"

„Női karrier korhatár nélkül”/1

Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásokról

Fodor Antalné: A Magyar Vöröskereszt az ukrajnai menekültekért- határon innen és túl

„Női karrier korhatár nélkül”/3

Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásokról

Jámbor Katalin: Az idősebb korosztály társas aktivitásának növelése a magány és az izoláció elkerülésére - Mozgás, légzés, meditáció

Kiss Anna: Nem értem, hogy mit nem ért! - A kor szerepe a digitális oktatásban

Modláné Görgényi Ildikó: A „Nő, Család és Karrier – A pandémia hatása a munka és magánélet egyensúlyára a V4 országokban” című kutatás eredményei az 50 év feletti nők csoportjában

„Női karrier korhatár nélkül”/2

Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásról

Molnár Szilárd: Kecskemét idősödő társadalma, mint a helyi társadalmi innováció motorja

Szász Krisztina: Szellemi és fizikai aktivitások az Olajág Otthonokban a mentális és fizikai egészség fenntartása, megőrzése érdekében

Szuromi-Kovács Ágnes: A Családbarát Magyarország Központ bemutatkozása, idősügyi programjai, eredményei

„Női karrier korhatár nélkül”/4

Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásokról

Talyigás Katalin: Az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer bemutatása

Tóthné Hatházi Anita, Kőpájer István, Sárosiné Udud Tünde, Moravcsikné Kornyicki Ágota: Komplex egészségfejlesztési lehetőségek időskorban                                              

A Konferencia Programja

 

 

##issue.tableOfContents##


Articles

Bevezető
1-10

Tisztelt Olvasó!

A 2022-es Gerontológiai Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia központi témakörei a magány és izoláció elleni küzdelem lehetőségei és jó gyakorlatai voltak. A Konferencián számos magyar és angol nyelvű előadás hangzott el ezen témakörökhöz szorosan kapcsolódva, ám hagyományainkhoz híven azon előadóknak is lehetőséget adtunk kutatási eredményeik bemutatására, akik a gerontológia, geriátria más területeit képviselték.

Ebben a Konferencia Különszámban a Konferencián elhangzott előadások kivonatait olvashatják, szerzők szerinti betűrendes sorrendben, elsőként az angol nyelvű majd a magyar nyelvű tudományos és tudománynépszerűsítő írásokat.

Várjuk Önöket a következő Konferencián 2023-ban is!

 

Bene Ágnes

A Különszám szerkesztője

10
27

Tudományos

Health challenges of the elderly: a comparative study of the need for health social workers in Nigeria and Bangladesh
11-14

The established fact is that the population with the highest consumer of healthcare services is the elderly because of the increasing demand for adaptive health services accessible to the elderly. As the elderly continue to age, there is a decline in the health condition, developed societies have explored and employed several multidisciplinary approaches to the care of the elderly. The focus is on social work as a profession.

23
22
Prevention is the key - a multidimensional model for social well-being of the elderly
15-16

Our research group identified a huge need for research on social well-being in the elderly population. In Hungary so far not much has been published in this topic, however, understanding the key elements of well-being is a growing area of research in gerontology all around the world, since it is crucial how we manage our lives in old age.

12
8
Vulnerability of elderly consumers - their children's perception
17-19

The research goal was studying elderly individuals’ consumer vulnerability in an unusual way. This is a topical issue, as for example the high prevalence of grandparent scams and other older adult-focused criminal activities is well known in the literature (e.g., AARP Foundation, 2003; Boush & mtsai, 2009; Yip & Schweitzer, 2015; Valant, 2015). A broad spectrum of studies (e.g., Carpenter & Yoon, 2017; Lee & Geitsfied, 1999; Peters et al., 2007) focuses on the aging consumer’s features that can be blamed for their vulnerability, as for example changes in cognitive capacity, fast speech processing and openness for social contact. The novelty of the present study is two-folded. First, a psychological approach was followed focusing on the role of persuasion knowledge (Friestad & Wright; 1994) and self-efficacy (Bandura, 1994) in this context. Second, not the elderly population, but their children’s perception was investigated in a mixed-method study.

23
7
Burnout syndrome in healthcare profession
20-21

Burnout syndrome is a current topic. Helping professions are most at risk. We include the profession of nurse to these professions. The work is demanding, it requires mental endurance and physical fitness. Nursing profession is one of the most risky one in relation to burnout syndrome.

7
8
Social well-being of the elderly in Hungary
22-24

In our study, we intended to identify the components of social well-being in the elderly. An examination of the intrapsychic and the interpersonal aspect also played a role in our research. A number of areas were measured by a questionnaire, such as traits, social well-being, the amount of exercise and the range of daily activities.

11
29
Smart against ageism: an overview of age discrimination in Portugal
25-29

Negative stereotypes, prejudices and discrimination on the ground of age, known as “ageism” have been shown to cause cardiovascular stress, lowered levels of self-efficacy and decreased productivity[1]. Across the EU, policies and practices still reflect ageist prejudices and deprioritise, disregard, or even exclude older adults in different ways.

38
21
Decade of Healthy Aging 2020-2030: international and local arctic context
30-31

Healthy aging has become an important policy issue at all levels of the society. The key international document is the World Health Organization’s (WHO) plan for a Decade of Healthy Ageing 2020–2030 which is the 2nd action plan of the WHO ‘s Global strategy on aging and health [1]. The Plan consists of 10 years of concerted, catalytic, sustained collaboration to improve the lives of older people, their families, and their communities. Older people themselves are at the core of this plan, and it brings together a variety of actors: governments, civil society, international agencies, professionals, media, and the private sector. The Plan also notes that healthy aging is not only a healthcare issue but also needs to engage many other sectors.

6
11
Supporting ageing with a positive psychological framework and tools
32

In the classical literature, but also in the everyday approach, ageing is mostly associated with decline, deterioration of various skills, abilities, capacities, mental dysfunction, increasing inactivity, shrinking relationships and similar, more negative characteristics. We think of ageing as if it were a necessarily negative, unavoidable and unavoidable deterioration - but one that we must accept passively, at the same time - at the physical, mental and psychological levels. The presentation will focus on the reinterpretation offered by a positive psychology approach, pointing out that the second half of life is not necessarily about decline, mental problems, dissatisfaction or bitterness, but can also be about fulfilment, happiness, discovering and exploiting new potentials and strengths, new goals and living a truly fulfilling life. What is at stake to make this happen? How can we support this with the tools of positive psychology? The presentation will not be about anti-ageing tips, but about how to promote mental health in later life so that we can live ourselves and our lives to the full in this period of life with a positive outlook. The focus will be on the how, so the knowledge and a possible toolkit of interventions will be presented.

3
4
Determinants influenceing the mental health of older people (60 years +) in Botswana
33-35

Ageing society is a reality for many people in developing countries than in the past. Governments are facing major challenges in safeguarding the mental health of older people and health care systems to deal with this demographic shift. The mental health of older people is an important indicator of the level of their health-related quality of life.  The situation of older people in Africa, concerning their mental health and well-being, is a matter of growing attention among researchers and policymakers alike. There is a common perception in connection with the aged population reporting poor mental health status and a greater need for healthcare. However, there is few research on the disparities of older people relating to healthcare in Sub-Saharan Africa, especially in Botswana. There is a tendence of ever-increasing number and population proportions of older people representing both opportunities and challenges. Some of these challenges include the prevention and management of anxiety, depression, and somatization, which are the most common mental disorders in primary health care the world over. Previous research has shown that the three disorders are highly comorbid because of the need for prevention and mitigation of all three.

23
4
The correlations of resilience of the geriatric population in Botswana: A cross sectional study
36-37

According to Botswana's Current statistics for 2021, people aged 60 and above would make up 8.9% of the population. As people age, they face a plethora of challenges; mental, legal, social, health, economic, environmental, and political, in addition to ageism and marginalization. Therefore, they need resilience to deal with these challenges that emanate from the aging process, the development of care needs, and the depletion of resources. However, in Africa, there is anecdotal evidence that some older people cannot cope with their lives, let alone carer responsibilities caused by HIV related death and other risk factors. For older people to flourish, they need resilience to achieve, endure, develop and sustain their health and well-being in the face of adversity. The degree of success and impact on their resilience is undocumented. The research will therefore determine the correlates with resilience and establish ways to curb the risk factors.

24
7
Quality of life of elderly stroke patients and their caregivers
38-39

Stroke represents a major societal representation as well as economic problem in an individual's life. The question arises in connection with the life of the patient oneself as well as in one’s whole family. Stroke is one of the most common diseases affecting people at an old age.

9
7
Association between leisure activities, anxiety, depression and well-being of older adults living in nursing homes in Slovakia
40-41

Engaging in leisure activities (LA) is associated with physical, psychological and social benefits leading to feelings of happiness, life satisfaction and successful ageing in older adults.

4
6
Association between Personal Well-being, Functional Status, Anxiety, Depression, Social Support and Spiritual Experience of Older Adults living in nursing Homes in Slovakia
42-43

Satisfaction with life is one of the most important pillars of successful ageing. Assessing the cognitive aspect of subjective well-being (which can be related to life satisfaction) is considered a useful complementary indicator for monitoring and comparing quality of life across countries.

3
6
Mental health of older adults living in nursing homes in Slovakia – Results of a preliminary study
44-45

Loneliness is a serious public health problem of an ageing population. The prevalence of loneliness in elderly population was estimated to rise from 10% to 45%. In elderly population, loneliness is considered as a risk factor for mental health disorders, especially depression. Depression and anxiety are among the most common mental health disorders worldwide and their prevalence is increasing, especially among seniors who are hospitalised and living in nursing homes.

6
10
The impact of Covid-19 pandemic on older adults with dementia and their caregivers: a narrative review
46-49

The purpose was to gather the existing literature, provide an up-to-date overview and, in the future, to continue the research for this important topic.

8
9
How can telemental health help reduce the loneliness and isolation of the elderly?
50-54

The goal of the paper is to draw attention to the importance of telemental health and how it can contribute to reducing the loneliness and isolation of the elderly, by reviewing the literature. The author briefly presents how the use of digital technology has contributed to the social and mental health care of the elderly during the coronavirus epidemic, and what changes have taken place. The study concludes with recommendations for the use of ICT by social workers and the development of telemental health services for the elderly.

20
9
Instead of loneliness: intergenerational home-sharing
55-57

A solution has existed for decades, which addresses two pressing problems: the exclusion of the younger generation from affordable housing and the loneliness and isolation of a rapidly ageing population. An innovative housing programme is helping organisations match older people with students in a scheme called homeshare.

5
1
Az áthajlás korúak egészségmegőrzési lehetőségei a Rendvédelemben
58-60

A korkedvezményes nyugdíj megszűnésével a Rendvédelemben dolgozó hivatásos állományúak átlagéletkora fokozatosan emelkedik. Az állomány egészségének megőrzése, az egészségkárosító hatások megelőzése, a kedvezőtlen tényezők tervezett és tudatos munkahelyi egészségfejlesztő és rekreációs programokkal való kompenzálása kiemelten fontos. Az előadás célja, hogy bemutassa a Rendvédelem munkahelyi egészségfejlesztési programját, és ismertesse az 50 év fölöttiek számára nyújtott lehetőségeket.

19
16
A Szeniorok digitális készségeinek változásai a COVID alatt és után
61-62

A Pécsi Szenior Akadémia 2014 óta járul hozzá ahhoz, hogy a pécsi és Pécs környéki 60 év felettiek számára eszközöket adjon az aktív és sikeres idősödéshez. Szemeszterenként 7-7 ingyenes előadás adja tevékenységünk gerincét, erre épülnek az eseti programok, séták stb, valamint eköré szerveződnek önállóan működő tanulócsoportjaink is (kirándulócsoport, társasjátékos csoport, stb). Az Akadémia tevékenységét a COVID-19 járvány gyakorlatilag derékba törte, hiszen találkozási lehetőségeink megszűntek, munkánk az online térbe szorult vissza. Ez két okból is aggályos: egyrészt célcsoportunk igényli a személyes kapcsolatfelvételt (beszélgetések, közös kávézások, spontán programok, gyakorlati foglalkozások stb.), másrészt a digitális analfabetizmus okozta szakadék miatt elveszítettük hallgatóink azon részét, akik nem használják az IKT-eszközöket. A pandémia alatt e-mailben és facebook-oldalunkon/csoportunkon keresztül tudtunk kapcsolatot tartani hallgatóinkkal, így a lemorzsolódás igen magas arányú volt, viszont szép számmal érkeztek új hallgatók is az újrakezdéskor – ők egyértelműen a közösségi oldalon való jelenlétünk hatására csatlakoztak az Akadémiához.

11
6
A digitális pedagógia társadalmi kiegyenlítő szerepe
63-65

Vitathatatlan tény, hogy a világháló 1990-es megjelenése (ekkortól beszélhetünk a  globális és nyílt információ-hozzáférés valódi elterjedéséről), és az IKT eszközök elterjedése elemi és visszafordíthatatlan változásokat hoztak a tanítás és a tanulás világában is (Szűts 2020/b). Az alfa generáció számára természetes a digitális világgal való kapcsolat, de a „digitális bevándorlóknak” már nincs ilyen könnyű dolguk. A digitális pedagógia terminus használata mindennapossá vált a járványhelyzet kialakulásával, bár elméleti hátterét kevesen ismerték. A digitális pedagógia önmagában nem létező jelenség; folyamatosan, újra meg újra (de)konstruáljuk az informatika, az információs társadalom, a digitális kultúra és gazdaság, de legfőbbképp az internetes kommunikáció és média, illetve a pedagógia egymással számos ponton összefonódó elemeiből.

4
10
Természetjárás és időskor: nagyváradi idősekkel foglalkozó szervezetek jó gyakorlatai
66-67

Az időskorúakkal foglalkozó szervezeteknek nemcsak a megfogalmazott igények szerint, hanem a rendelkezésükre álló erőforrásaik tükrében is dönteniük kell arról, hogy milyen tevékenységek, foglalkozások megvalósítására nyílik leginkább lehetőségük. Mindazonáltal fontolgatniuk kell azt is, hogy mi az, ami igazán hatékony. A bemutatásra kerülő kutatásba olyan nagyváradi, idősekkel foglalkozó szervezeteket válogattunk be, amelyek különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy az általuk ellátott időskorúak minél többet lehessenek kirándulóhelyeken, erdőkben, természeti környezetben. A vizsgálat célja az ilyen típusú programok hatásának feltárása.

4
9
Aktív élet társaságban - Az időskori tanulás pozitívumai
68-69

Az időskori aktivitás összetett kérdés, ugyanakkor mindannyian könnyen meghozzuk az ítéletet egy idős személyről, arról, hogy ő aktív vagy sem. Úgy tűnik, időskorban sokkal inkább összefügg egymással a fizikai, a szellemi és a társas aktivitás. Az egészséges étkezés és fizikai aktivitás adja az erőt a szellemi aktivitáshoz, és a szellemi aktivitás és belátás vezethet a fizikai aktivitáshoz és egészséges táplálkozáshoz. Mindkét terület katalizátora a társas aktivitás, mert a közösségi aktivitás, a társas kapcsolatok fenntartása az egyik legfontosabb prediktora a pozitív idősödésnek.

7
13
Tehetséggondozás egy életen át - A képzőművészeti alkotó tevékenység és a tehetséggondozás szerepe időskorban
70-74

Napjainkban a tehetséggondozás kiemelt területnek tekinthető mind a pszichológia, mind pedig a pedagógia berkeiben. Rendkívül fontos a kiemelkedő képességek mielőbbi felismerése és kibontakozásának elősegítése, így ezen területek célcsoportjai elsősorban a gyermekek és fiatalkorúak, ugyanakkor még időskorban sincs későn a szunnyadó tehetség kibontakoztatásának. Erikson (1985) pszichoszociális fejlődéselmélete szerint a fejlődés egész életen át tartó folyamat, s az időskor ennek a legutolsó szakasza. Ugyancsak az élethosszig tartó fejlődés mellett szól az aktív, a sikeres vagy a pozitív idősödés modellje is (Baltes, Smith és Staudinger, 2000; Jászberényi, 2020; Oláh, 2019), amelyek szerint a visszafordíthatatlan biológiai változások és az időskori veszteségek mellett is fontos az aktivitás megőrzése, a testi és mentális egészség megőrzése, a társadalomba bevonódás, a bensőséges családi és baráti kapcsolatok ápolása, az új erőforrások kialakításárának képessége, rugalmasság, pozitív életszemlélet, a motiváció és kíváncsiság fenntartása, az áramlat-élmény átélésére való képesség és a személyes fejlődés lehetősége.

14
19
Tevékeny időskor, aktív idősödés
75-79

Az időskor megélése számos tényezőtől függ és több modell is napvilágot látott már az idősödés megélésének leírására. Az időskor veszteség modellje az idősödést negatív folyamatként írja le, veszteségek sorozataként (például munkaerőpiacról való kikerülés, jövedelem csökkenése, társas kapcsolatok csökkenése, közeli barátok és házastárs halála, egészségi állapot megromlása, aktivitás csökkenése). Ezzel szemben az aktív idősödés megközelítése szerint bár visszafordíthatatlan biológiai változások zajlanak le időskorban, a pszichés és kapcsolati szükségletek nem változnak. Fontos, hogy az idős emberek minél tovább aktívak maradjanak a társadalomban, lehetőségük legyen szabadon dönteni arról, mivel töltik a szabadidejüket (Brettner és Mucsi, 2013; Hajduska, 2015; Lampek és Rétsági, 2015).

29
22
Újrakapcsolódás - Idősek foglalkoztatása természeti környezetben - Egy kvalitatív kutatás eredményei
80-82

A magány enyhítésének egyik lehetséges és komplex útjának felvázolása a célunk. Felhívni a figyelmet a „Vissza a természetbe!” jelszó idősek számára releváns aspektusaira. A védett, az idősek szükségleteihez alkalmazkodó és személyre szabott mezőgazdasági részmunkák alkalmankénti beillesztése a segítő folyamatokba, a Magyarországon kevéssé ismert szociális farmgazdaság gondolatvilágához kapcsolódik. A bentlakásos idősek otthonában élőkkel készített kutatás azt a célt tűzte ki, hogy felmérje a megkérdezettek igényeit, véleményét, viszonyulását a természeti környezetben megvalósuló speciális foglalkoztatás vonatkozásában, amit egy újszerű szolgáltatásformának is tekinthetünk.

5
9
A meggyőzés pozitív útjai időskorban
83-85

A társas helyzetek egy részében meggyőzési kísérletek zajlanak. A meggyőzés olyan kommunikációs tevékenység, amelynek célja egy másik személy attitűdjének, véleményének, viszonyulásának kialakítása vagy megváltoztatása egy helyzettel, tárggyal vagy személlyel kapcsolatban, annak érdekében, hogy az a másik fél viselkedését befolyásolja (Chaiken, Wood és Eagly, 1996). A meggyőzés sikeressége számos tényezőtől függ, például attól, hogy az üzenet a viselkedésre ható számos tényező közül melyikre próbál hatni; milyen kommunikációs eszközök, stratégiák kerülnek alkalmazásra; illetve a meggyőző közlés befogadójának sajátosságai is lényegesek: például érintettsége, motivációi, információfeldolgozási sajátosságai.

13
12
Társas kapcsolathálózatok hatása az idősek komplex egészségi állapotára – egy egészségszociológiai metaanalízis
86-88

A tudományos konferencia-előadás során arra keresem a választ egészségszociológiai metaanalízis keretében, hogy az idősek formális és informális társas támogatórendszere (az észlelt társas támogatás) milyen hatást gyakorol az idősek mentális, pszichés és fizikai egészségi állapotára. Az összehasonlító elemzés lehetőséget ad arra, hogy nemzetközi szinten összevethessük a társas támogatórendszerek sajátos, lokális mintáit, komplex hatását, sérülékenységét, esetleges diszfunkcióit és az azokra adott válaszokat.

2
10
Demenciával élők gondozó hozzátartozóinak támogatása online Alzheimer Cafén keresztül
89-91

Idősödő társadalomban élünk, ahol két folyamat zajlik párhuzamosan: egyrészt öregszik a korfa, vagyis kevesebb gyermek születik, másrészt a javuló egészségügynek köszönhetően emelkedik a várható élettartam, tehát a lakosságon belül a nagyon idősek aránya is növekszik. Ez örömteli folyamat, azonban például a demencia tünetegyüttesének kialakulása éppen a kor előrehaladtával fordul elő gyakrabban – vagyis maga az életkor az egyik legnagyobb rizikótényező. Általánosságban elmondható, hogy a családokban felbukkanó demencia készületlenül éri a hozzátartozókat, jelentős információhiánnyal küzdenek és nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért. Az érintetteket nagyrészt otthonukban gondozzák, általában gondozói ismeretek nélkül. Számukra jelentős segítséget nyújt az Alzheimer Café, mely egy olyan alacsony küszöbű civil kezdeményezés, ami bárki számára nyitva áll. Egyik legfontosabb feladata az információnyújtás demenciával kapcsolatban, valamint a támogató közeg megléte, ahol a résztvevők egymást segíthetik és szakszerű tanácsokat kaphatnak. A 2020. márciusában kihirdetett veszélyhelyzet és a korlátozó intézkedések bevezetése azonban ellehetetlenítette az Alzheimer Cafék működését, mivel személyes találkozóra nem volt lehetőség.

11
9
Demenciához társuló viselkedési és pszichés tünetek enyhítése, emlékfelidézés (reminiszcencia) terápia alkalmazása
92-95

A demencia szindróma fokozódó gyakorisága egyre növekvő terhet jelent globálisan a társadalom számára. A WHO adatai szerint világszerte mintegy 50 millió ember szenved demenciában. Évente közel 10 millió új esetet regisztrálnak. A 60 éves és idősebb populációban a demencia becsült előfordulási aránya 5-8% között van. A demencia mindig 2 embert érintő betegség. Az érintetté és az őt közvetlenül gondozó személyé. A háttérintézményekre, a tehermentesítő szolgáltatásokra és a családi gondozókra nagy nyomás nehezedik a demenciával élők mindennapi gondozása, ellátása folyamán. Bár a demenciát kiváltó betegségek ma még többnyire nem gyógyíthatók mégis sokat lehet tenni azért, hogy a demenciával érintett és a környezetében élő emberek élete könnyebb legyen.

14
13
Az idősödés támogatása pozitív pszichológiai szemléleti keretben és eszközökkel
96-97

A klasszikus szakirodalmi, de a hétköznapi megközelítésben is, az idősödést leginkább a hanyatlással, a különböző készségek, képességek, kapacitások romlásával, a mentális diszfunkciók megjelenésével, a fokozódó inaktivitással, a kapcsolatok beszűkülésével és hasonló, sokkal inkább negatív jellemzőkkel hozzuk összefüggésbe. Úgy gondolkodunk az idősödésről, az öregedésről, mint ha ez egy feltétlenül kedvezőtlen, csak rosszat hozó és elkerülhetetlen – ugyanakkor leginkább passzívan elfogadandó – állapotromlás lenne testi, mentális és pszichés szinten egyaránt. Az előadásban a pozitív pszichológiai szemlélet által kínált újraértelmezést helyezzük a középpontba, rámutatva arra, hogy az élet második fele nem feltétlenül a hanyatlásról, a mentális problémákról, az elégedetlenségről vagy keserűségről, hanem a kiteljesedés, a boldogság, az új potenciálok és erősségek felfedezéséről, kiaknázásáról, új célokról és a valóban teljes élet megéléséről is szólhat. Min múlik, hogy ez így legyen? Hogyan tudjuk ezt támogatni a pozitív pszichológia eszközeivel? Az előadás során nem öregedés elleni tippekről lesz szó, hanem arról, hogy hogyan lehet a későbbi életkorban a lelki-mentális egészséget előmozdítani annak érdekében, hogy önmagunkat és életünket ebben az életszakaszban is pozitív előjelű teljességgel éljük meg. A hangsúly pedig a hogyanon lesz, így az ehhez kapcsolódó ismereteket és egy lehetséges, intervenciós eszköztárt mutatunk be az előadás során.

2
4
Családi gondozók izolációjának veszélye - a gondozásból fakadó megterheltség kapcsolati dimenziói
98-100

Elöregedő társadalmunkban az ellátórendszerek fokozódó terheltsége miatt erősödik a családtagok gondozási szerepe. Az idősgondozást végző családtagok (családi gondozók) helyzetét nemzetközi szinten évtizedek óta vizsgálják. A gondozás jelentős megterhelődést (burden) okoz, amely számos tényezővel összefüggő, komplex jelenség (Liu - Heffernan – Tan, 2020).  Káros fizikai és pszichés hatásokkal járhat, pl. csökkenő ellenálló képesség, izoláció, fizikai és pszichés kimerültség (Ducharme - Lebel – Bergman, 2001). Bár a családi gondozók száma jelentős hazánkban (500 ezer főre becsülik, Gyarmati, 2019), kevés rájuk vonatkozó vizsgálat zajlott (pl. Jeneiné Rubovszky, 2017, Patyán, 2018). 2018-as adatfelvételünk jelentős gondozási terheket igazolt (Tróbert - Széman, 2019).  A COVID-19 idején a kutatást folytatva (Tróbert – Bagyura - Széman, 2020) a pandémia negatív hatását tapasztaltuk a gondozási folyamatban.

8
11
Ápolási lehetőségek az időskori esések megelőzésében a szociális intézményekben
101-102

Előadásunk célja, hogy bemutassa az ápolás lehetőségeit az időskori esések megelőzésében a szociális ellátó intézményekben, rámutatva az ápolási védelemre, biztonságra és vészhelyzetekre, valamint az ápolók feladataira és a prevencióra az idősek esése elleni védelem terén. Elsősorban a kockázati tényezőkre és az időskorúak esései esetén az ápolói beavatkozásokra fókuszálunk.

11
11
„Ezt egy életen át kell játszani…” A sport, mint élethosszig tartó örömforrás
103-107

Jelen kutatás célja feltárni a hatvan év feletti hölgyek sportmotivációját, bemutatni, hogy miért vállalják az erőfeszítéseket és milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy kitartóan és fáradhatatlanul edzenek.

11
16
Vége van-e azzal, hogy vége van?
108-109

A koronavírus (COVID-19) miatt kialakult járványügyi helyzet közel 3 éve határozza meg mindennapjainkat, formálja kapcsolatainkat, késztet bennünket alkalmazkodásra. 2019 decemberétől, a Covidról szóló első hírek megjelenésétől a szociális intézményeknek - így a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központnak is - új kihívásokkal kellett és kell megküzdenie. Új, egy ezidáig ismeretlen, szokatlan helyzettel, ismeretlen, olykor kiszámíthatatlan társadalmi reakciókkal, fokozott elvárásokkal, megnövekedő, egyes esetekben aránytalan terhekkel találtuk szemben magunkat, és az alkalmazkodást jelentősen nehezítette a jogszabályi környezetben történő eligazodás és a szervezeti és egyéni szinten jelentkező, azonnali reakciót, beavatkozást igénylő események.

3
3
Hagyományőrző sportágak - íjászat és lovaglás -, mint rekreációs tevékenység, akár minden korosztály számára
110-112

A mai értelemben vett hagyományőrző sportágak ősidők óta jelen vannak az emberek életében, azonban pár száz évvel ezelőtt még nem a szabadidő aktív eltöltése volt a céljuk, hanem az életben maradás és a zsákmányszerzés. Az idők folyamán viszont megváltoztak funkcióik és sportágak lettek belőlük, melyek jó rekreációs lehetőségként szolgálhatnak az érdeklődők számára. Az íjászat és a lovaglás fejleszti az ember fizikális és szellemi kondíciót, valamint lelki feltöltődésre is alkalmas lehet, bármely korosztály számára. Mindkét sportágban megjelenik a tehetségfejlesztés, mint fontos tényező, annak érdekében, hogy a szabadidős és profi sportolók utánpótlása egyaránt biztosított legyen.

8
4
Az idősek magánnyal és egyedülléttel való megküzdésének segítése a szociális szakmákban
113-115

Az idősöknek saját magukkal kapcsolatos negatív sztereotípiáik is befolyásolják az időskori jelenségek megélését. Akik az idős kort a magányosság korának tartják, hajlamosak a magányosság fokozott megélésére. A magányosság átélése szorosan összefügg az észlelt szociális támogatás mértékével. Az észlelt szociális izoláció az élet minden szakaszában számos kedvezőtlen egészségi mutatóval kapcsolatos, így a depresszióval, alvászavarokkal, romló kivitelező funkciókkal, növekvő kognitív hanyatlással, rossz kardiovaszkuláris funkcióval és csökkent immunitással (Berg-Weger és Morley 2020). Különösen idős korban szaporodnak a magányossággal kapcsolatos hátrányok. A szociális szférában különösen az idősekkel foglalkozók megterhelései vezethetnek kiégéshez, így témánkhoz kapcsolhatjuk a kiégés megelőzésének és kezelésének szempontjait is.

14
17
A nyugdíjazás életeseményhez köthető izoláció és magány anatómiája és pszichoszociális vetülete - Prevenciós jó gyakorlatok
116-117

Az előadás elméleti összefoglaló, szakirodalmi kitekintéssel, jó gyakorlat következtetésekkel, - a hatékony prevenció szándékával. A „nyugdíjazás” mint életesemény objektív stressztényező, az ember életének jelentős fordulópontja, mégis, életmódra gyakorolt hatását, pszichoszociális következményeit eddig kevesen vizsgálták. A különböző életminőség vizsgáló skálákon magas pontszámot ér, függetlenül attól, mekkora a „percieved stress”, azaz a nyugdíjas által megélt szubjektív stressz, valamint attól is, hogy magányosan, egyedül él-e, vagy esetleg társas magányban. Mégis, mitől függ akkor a „nyugdíjazás – stressz” egyénenként eltérő pszichoszociális hatása?

5
6
Hogyan csökkentheti a digitalizáció az időskori magányt?
118-121

A digitalizáció terjedésével már évtizedek óta számolhatunk, azonban ilyen fokú térnyerésével a mindennapokban, csak a legutóbbi időkben szembesültünk. A koronavírus okozta pandémia közvetve a digitalizáció területén is végigsöpört, a korábbinál lényegesen jobban érintett olyan életkori csoportokat, például az időseket (60+) amelyek korábban jelentős lemaradásokkal voltak jellemezhetőek a digitalizáció tekintetében (Kristóf és Győri, 2021; Tóth, 2020; Bene et. al. 2020)

7
11
Magányosság helyett: intergenerációs otthonmegosztás
122-124

Évtizedek óta létezik megoldás, amely két sürgető problémát is kezel: a fiatal generáció kiszorulását a megfizethető lakhatásból, valamint a gyorsan öregedő népesség magányosságát és elszigeteltségét. Egy innovatív lakhatási program segítségével szervezetek idős embereket és diákokat illesztenek egymáshoz, az úgynevezett homeshare, vagyis otthonmegosztás keretében.

5
6
Gyakorlati tapasztalatok az időskori magány és izoláció csökkentésére a Szivárvány Idősek Otthonában
125-129

Az idősek egy része aktívan öregszik, egyfajta társadalmi erőforrásként részese a gazdasági működésnek, aktív a civil szerveződésekben, és részese az unokák nevelésének. A 2009-ben elfogadott Idősügyi Nemzeti Stratégia, de különböző EU-s és nemzetközi szervezetek (ILO, OECD) által lefektetett alapelvek, programok is hangsúlyozzák a sikeres, vagy aktív öregedés fontosságát. Ezek a programok az idősekre társadalmi erőforrásként tekintenek. Az idősek csoportja ugyanakkor nem homogén, hiszen egészségi, szociális szempontból jelentős eltérések is mutatkoznak. Az idősek otthonában többségében olyan idős emberek vannak, akiknek az idősödése nem olyan sikeres, amilyet ezek a programok felvázolnak. Elég, ha a gondozási szükséglet vizsgálatok eredményeire tekintünk.

37
29

Tudománynépszerűsítő

Beszámoló a Rómában megtartott 5. UNECE Idősügyi Konferenciáról - Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásokról
130-133

A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség számára megtiszteltetés, hogy nemzetközi szakértőként való elismerésünknek köszönhetően Ferenczi Andrea és Hajós Katalin meghívást kaptak a UNECE (ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága) Rómában 2022. június 15-17. között megtartott Idősügyi Miniszteri Konferenciájára az esemény szervezője, az Olasz Kormány részéről.

Az esemény címe / mottója: Fenntartható világ minden korosztály számára - Összefogás az egész életen át tartó szolidaritás és esélyegyenlőség jegyében.

5
6
A Magyar Vöröskereszt az ukrajnai menekültekért- határon innen és túl - Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásokról
134-136

2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, Magyarország szomszédos országát. A Vöröskereszt Mozgalom, így a Magyar Vöröskereszt elsődleges feladata is az, hogy minél hatékonyabban segítsen az embereknek a kialakult humanitárius válságban. A szervezet ehhez országos hálózattal, tagokkal, önkéntesekkel, munkatársakkal rendelkezik, és folyamatosan kapcsolatot tart a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével (IFRC), valamint az illetékes kormányzati szervekkel és önkormányzatokkal is, hogy a gyorsan változó körülmények között is felkészülten tudjon segíteni.

6
13
Az idősebb korosztály társas aktivitásának növelése a magány és az izoláció elkerülésére - Mozgás, légzés, meditáció
137-138

Ha ebben a pillanatban kizárólag az elmúlt két év időszakára tekintünk vissza mindannyiunk számára tapasztalhatóvá vált a magány és az izoláció élménye. Véleményem szerint nem volt olyan ember, aki akár csak néhány pillanatra is, de nem érezte volna át. A karantén alatti időszakra jellemzővé vált a bezártság, a mindennapi ritmus megváltozása. Kevesebbet tudtunk mozogni és ritkábbá váltak a lehetőségek a különböző aktivitások végzésére. A bezártság, a korlátozott mozgáslehetőségek következtében a mozgásszervi funkciók csökkentek. A társas kapcsolatok hiánya pedig az érzelmi funkciók beszűkülését eredményezték. Ezért is tartom fontosnak, hogy a segítő szakmában dolgozók célként kitűzzék ki, az idősebb korosztály társas aktivitásának növelését a magány és az izoláció elkerülésére.

8
12
Nem értem, hogy mit nem ért! - A kor szerepe a digitális oktatásban
139-140

A CédrusNet program az idősödő korosztály digitális világba történő integrálását tűzte ki célul Kecskeméten. A tapasztalatok nyomán létrejött jó gyakorlatok alkalmasak lehetnek a széleskörű implementálásra. A CédrusNet Kecskemét Program által szervezett HírösNagyi és Időslátogató képzés egyik modulja az Eligazodás a digitális világban. Azért vállaltam, hogy előadóként a kortársaim elé állok, és megosztom ez irányú tudásomat, mert megtapasztaltam, hogy nehéz eligazodni ebben a világában, és azt is nehéz megtalálni, aki úgy segít ebben, hogy mindenki elégedett legyen. Fontos szempont volt számomra, hogy az érdeklődőkben ne merüljön föl a sokszor hallható „én ezt úgysem fogom megérteni” és hogy a címben idézett mondat, „nem értem, hogy mit nem ért!” még véletlenül se hangozzék el.

2
6
A „Nő, Család és Karrier – A pandémia hatása a munka és magánélet egyensúlyára a V4 országokban” című kutatás eredményei az 50 év feletti nők csoportjában - Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásról
141-144

A V4 országokban a COVID-19 járvány harmadik hullámának hatásait kerültek vizsgálatra a projekt időszakában. A kutatás célja a pandémia hatásainak feltárása a „nő, család és karrier” változásainak és azok összefüggéseinek alapján. A kérdőíves felmérés négy egymástól távol eső helyszínen, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában folyt éppúgy, mint a kérdőíves felmérés és a fókuszcsoportos interjú is. Az egyes országokban a válaszadók vidékről és több városból kerültek ki, összesen 913 fő, amelynek 94%-a nő. Valamennyi korosztály részt vett a felmérésben, de eltérő arányban. Az 50+-osok a vizsgálati kinta 55%-át (41-50 éves 31%, 51-60 éves 15%, 61+ évesek 8%) tették ki. A résztvevők kvalifikáltsága és élethelyzete eltérő volt. A négy V4 ország adatfelvételére (kérdőív) épülő statisztikai elemzést egy fókuszcsoportos vizsgálat egészítette ki. A nő, család és karrier egyensúlyának ezen hármas vizsgálata újszerű a kutatás területén. Ez a komplex szemlélet lehetővé tette, hogy a döntéshozók építhessenek az eredményekre, és felismerhető legyen a számok mögött meghúzódó emberi tényezők jelentősége.

4
15
Kecskemét idősödő társadalma, mint a helyi társadalmi innováció motorja
145-146

Az idősödő társadalmak kihívása olyan horizontális témává válik, mint a fenntarthatóság, a digitalizáció, az automatizáció, a klímavédelem. Minden szektornak, minden társadalmi alrendszernek reflektálnia kell erre a problémára. A társadalmak demográfiai trendjei miatt ennek a korosztálynak a kihívásai lesznek a meghatározók a következő évtizedekben. Ezért is fontos, hogy az egyes települések miként viszonyulnak a saját idősödő társadalmaihoz, milyen lehetőségeket látnak benne. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata immár harmadik éve intézményesítette a CédrusNet Kecskemét Szenior Tudáshasznosítási Programot.

3
8
Szellemi és fizikai aktivitások az Olajág Otthonokban a mentális és fizikai egészség fenntartása, megőrzése érdekében
147-149

Az Olajág Otthonok Budapesten négy helyszínen – Zugló, Újpalota, Csepel, Józsefváros – és Törökbálinton, illetve Pátyon várják a biztonságot, önállóságot, függetlenséget és tartalmas időskort kereső nyugdíjasokat. Mintegy 1600 lakóról gondoskodunk – 85 %-ban apartmanos lakók, illetve fokozott ápolás-gondozásra szorulók és demenciával élők - 750 kolléga segítségével. Az ápolás-gondozás területén a dolgozói állomány az idősotthoni ellátást szabályozó törvényben meghatározott létszámmal működik, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltató által biztosítva, intézményhálózatunkban az átlagosnál több szakorvos áll rendelkezésre.

8
7
A Családbarát Magyarország Központ bemutatkozása, idősügyi programjai, eredményei - Beszámoló a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) Szekciójában elhangzott előadásokról
150-156

A szervezet tevékenységeit dr. Szuromi-Kovács Ágnes ügyvezető egy képzeletbeli fiatal pár életútján keresztül mutatja be. Egy közös élet kezdete az iskolákat követően az anyagi biztonság megteremtése, a fészekrakás, a tervezgetés. Ehhez nyújt segítséget a Családbarát Magyarország Központ által fejlesztett és működtetett Családtámogatási Kalkulátor, amelynek használatával néhány perc alatt bárki képet kaphat az egyes családtámogatási formák feltételeiről és a támogatások összegeiről. Az indulástól a Női karrier korhatár nélkül konferenciáig eltelt, közel 10 hónap alatt mintegy 350 ezren látogatták meg az oldalt és 176 ezer felett jár azok száma, akik kalkulációt is készítettek. Hasonló céllal működtetik az Ügyfélpont szolgáltatást is, ahol 2022 júliusa óta fogadják a megkereséseket. E-mailen, de akár videóbeszélgetés keretében is hasznos információt tudnak adni bármely családtámogatási forma részleteiről, feltételeiről. Ebben az évben több mint 900 levelet válaszoltak meg és 150 alkalommal adtak online tájékoztatást.

2
4
Az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer bemutatása
157-158

2021 áprilisában, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa felkérésére az ELTE HE. Idős Műhelyében elkészült egy szakmai háttéranyag az időspolitika fő irányaihoz „Javaslat Idősügyi Törvény megalkotására címmel (Rauh Edit-Talyigás Katalin -Csizmadia Márta), amelyet megtárgyalt a Fővárosi Idősügyi Tanács is. Ebben az anyagban szerepel az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer (ISZER) kialakításának és bevezetésének szükségessége. A Fővárosi Önkormányzat Idősügyi Stratégiája (2021-2024) 6.2. Intézményi fejlesztések az idősellátásban c. pontja tartalmazza az ISZER/FISZER kidolgozásának és bevezetésének lehetőségét. Előadásom célja ennek a rendszernek a rövid bemutatása.

9
10
Komplex egészségfejlesztési lehetőségek időskorban
159-163

Ismert jelenség, hogy a világ számos országának elöregedő társadalomszerkezete van, köztük Magyarország is ilyen jellemzővel rendelkezik. Ez a társadalmi jelenség mind az egészségügy, mind a szociális szféra területén nagy kihívás elé állítja a szakembereket és jelentős terhet ró az intézmények működésére, valamint a szereplők feladatainak teljeskörű ellátására. Magyarország lakosságának korösszetételét figyelembe véve elmondható, hogy az 1990. évi népszámlálás adatai szerint 65 év és a feletti életkorral rendelkező korcsoport létszámadata 13%-át tette ki a magyar lakosságnak, majd a 2001. év adatai szerint elérte a 15%-ot. Ez 2011-re már 17%-ra növekedett, 2021-ben pedig a létszámarány elérte a 20 %-ot. Az Eurostat előrejelzése szerint a népesedési folyamatok jelenleg aktuális változása mellett, ez a részarány 2070-re akár a 29%-ot is elérheti hazánkban.

19
18
Az összes folyóiratszám megtekintése