Évf. 17 szám 44 (2025)

Tanulmányok és kutatások

Az időskori szegénység társadalmi arcai Magyarországon

Megjelent:

2025-12-01

https://doi.org/10.47225/mg/17/44/16917

Szerző

Talyigás Katalin

Nyugdíjasok Országos Képviselete

Megtekintés

PDF

Kulcsszavak

időskori szegénység rejtőzködő szegénység digitális kirekesztés társadalmi kohézió közösségi programok

Licenc

Copyright (c) 2026 Katalin Talyigás

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Talyigás, K. (2025). Az időskori szegénység társadalmi arcai Magyarországon. Magyar Gerontológia, 17(44). https://doi.org/10.47225/mg/17/44/16917

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

Az időskori szegénység Magyarországon egyre fontosabb társadalmi kérdés, amely nem pusztán jövedelmi hiány, hanem többszörös depriváció: anyagi nélkülözés, egészségromlás, lakhatási bizonytalanság, digitális hátrányok, társas kapcsolatok gyengülése és elmagányosodás formájában jelenik meg, különösen a nők, vidéken élők, egyedülállók és alacsony iskolai végzettségűek körében.

A tanulmány célja bemutatni az időskori szegénység formáit, hozzájáruló társadalmi tényezőit (pl. rendszerváltás hatásai, életpálya-törések, családi támogatás csökkenése), valamint azt vizsgálni, hogy helyi, közösségi és szakmapolitikai beavatkozások hogyan mérsékelhetik a kockázatot, biztosítva a méltó, biztonságos és részvételre épülő időskort.

A vizsgálat elemző-deszkriptív módszerrel készült, hazai (KSH, 2024) és nemzetközi (Eurostat, 2024; Eurofound, 2022) statisztikák, szakirodalom (pl. Albert & Dávid, 2019; Walker & Zaidi, 2020) és esettanulmányok (pl. panelban élő idős hölgy mindennapi lemondásai) feldolgozásával, EU-jogi keretek (Alapjogi Charta) integrálásával.

A 65+ korosztály 20,3%-a szegénység- vagy kirekesztődéskockázatban (EU-átlag: 17,2%), súlyos depriváció 9% (EU: <5%), >430 ezer fő <140 ezer Ft/hó nyugdíjjal; alacsony digitális használat (35-40%, EU: 65%), egészségi mutatók (5,3-6,5 év egészségben); ezek halmozódva rejtőzködő szegénységet erősítenek: gyógyszerek halasztása, közösségi visszavonulás, stressz és izoláció.

A válaszok több szintűek: közösségi programok fejlesztése (klubok, önkéntes hálózatok), digitális kompetenciafejlesztés (tanfolyamok, segítői programok), célzott támogatások (lakhatás, rezsi), egészségmegőrzés (prevenció, age-friendly települések) és helyi adatgyűjtés szükséges a láthatatlan szegénység felismeréséhez és a társadalmi kohézió erősítéséhez.

Hivatkozások

1. Albert, F., & Dávid, B. (2019). Időskori nélkülözés és rejtett szegénység Magyarországon. Szociológiai Szemle.
2. Daatland, S., & Herlofson, K. (2020). Family solidarity and ageing in Europe. Ageing & Society.
3. Eurofound. (2022). Income security and living conditions of older people in Europe. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions.
4. Eurostat. (2024). Ageing Europe – Statistical indicators. European Commission.
5. Hablicsek, L. (2004). Demográfiai folyamatok és társadalmi következményeik. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
6. Hegyesi, G., & Talyigás, K. (1997). Kihívások az idősödő társadalmakban. Esély, 3(4).
7. Holt-Lunstad, J. (2021). The public health consequences of loneliness and social isolation. American Psychologist.
8. Kovács, K. (2021). Családi szerepek és időskori támogatási mintázatok Magyarországon. Demográfia, 64(2).
9. O’Shea, E., & Walsh, K. (2022). Income, health and social participation in older age. Journal of Gerontological Social Work.
10. OECD. (2023). Pensions at a Glance 2023. OECD Publishing.
11. Seifert, A. (2021). Digital exclusion of older adults in Europe. Journal of Aging Studies.
12. Spéder, Z. (2020). Társadalmi mobilitás és életpálya-törések a rendszerváltozás után. Közgazdasági Szemle.
13. Tóth, L. (2022). Digitális kirekesztettség és információs egyenlőtlenségek az időskorban. Információs Társadalom.
14. Walker, A., & Zaidi, A. (2020). Active ageing in Europe. International Social Security Review.
15. WHO. (2023). World Report on Ageing and Health. World Health Organization.
16. KSH. (2024). Szegénység és társadalmi kirekesztődés mutatói 2024. Központi Statisztikai Hivatal.
17. Eurostat ICT Survey. (2024). Internet use among older adults.
18. mfor.hu. (2023). Nyugdíj adatok és alacsony összegű ellátások 2021–2023.
19. Európai Bizottság. (2007). Fehér Könyv: A közös egészségügyi stratégia jövője az Európai Unióban.
20. Európai Bizottság. (2012). Zöld Könyv az idősödésről.
21. Európai Bizottság. (2012). Fehér Könyv a nyugdíjak jövőjéről.
22. Európai Unió. (2012). Az Európai Unió Alapjogi Chartája. 25. cikk és 34. cikk.
23. Magyarország Alaptörvénye. (2011). II. cikk – Emberi méltóság; XVI. cikk – Családi kötelezettségek, szülőtartás.
24. 2003. évi módosítások a szociális igazgatásról és szociális szolgáltatásokról szóló