Vol. 17 No. 44 (2025)

Studies and Research

The Social Faces of Elderly Poverty in Hungary

Published:

2025-12-01

https://doi.org/10.47225/mg/17/44/16917

Author

Katalin Talyigás

Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület

View

PDF (Hungarian)

Keywords

elderly poverty hidden poverty digital exclusion social cohesion community programs

License

Copyright (c) 2026 Katalin Talyigás

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite

Selected Style: APA

Talyigás, K. (2025). The Social Faces of Elderly Poverty in Hungary. Hungarian Gerontology, 17(44). https://doi.org/10.47225/mg/17/44/16917

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Abstract

Elderly poverty in Hungary is an increasingly important social issue, extending far beyond income deficiency to encompass multiple deprivations: material deprivation, health deterioration, housing insecurity, digital disadvantages, weakening social connections, and loneliness, particularly affecting women, rural dwellers, singles, and those with low education levels.

The study aims to present the forms of elderly poverty, contributing social factors (e.g., effects of the regime change, life-course disruptions, declining family support), and to examine how local, community, and professional policy interventions can mitigate risks, ensuring a dignified, secure, and participation-based old age.

The analysis employs a descriptive-analytical approach, processing domestic (KSH, 2024) and international (Eurostat, 2024; Eurofound, 2022) statistics, literature (e.g., Albert & Dávid, 2019; Walker & Zaidi, 2020), and case studies (e.g., an elderly woman in a panel apartment making daily sacrifices), integrated with EU legal frameworks (Charter of Fundamental Rights).

20.3% of those aged 65+ face poverty or exclusion risk (EU average: 17.2%), severe deprivation at 9% (EU: <5%), over 430,000 receive <140,000 HUF/month pension; low digital usage (35-40%, EU: 65%), poor health indicators (5.3-6.5 healthy years); these accumulate to reinforce hidden poverty: deferred medications, social withdrawal, stress, and isolation.

Responses must be multi-level: developing community programs (clubs, volunteer networks), digital competency training (courses, helper programs), targeted supports (housing, utilities), health preservation (prevention, age-friendly settlements), and local data collection to recognize invisible poverty and strengthen social cohesion.

References

1. Albert, F., & Dávid, B. (2019). Időskori nélkülözés és rejtett szegénység Magyarországon. Szociológiai Szemle.
2. Daatland, S., & Herlofson, K. (2020). Family solidarity and ageing in Europe. Ageing & Society.
3. Eurofound. (2022). Income security and living conditions of older people in Europe. European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions.
4. Eurostat. (2024). Ageing Europe – Statistical indicators. European Commission.
5. Hablicsek, L. (2004). Demográfiai folyamatok és társadalmi következményeik. KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
6. Hegyesi, G., & Talyigás, K. (1997). Kihívások az idősödő társadalmakban. Esély, 3(4).
7. Holt-Lunstad, J. (2021). The public health consequences of loneliness and social isolation. American Psychologist.
8. Kovács, K. (2021). Családi szerepek és időskori támogatási mintázatok Magyarországon. Demográfia, 64(2).
9. O’Shea, E., & Walsh, K. (2022). Income, health and social participation in older age. Journal of Gerontological Social Work.
10. OECD. (2023). Pensions at a Glance 2023. OECD Publishing.
11. Seifert, A. (2021). Digital exclusion of older adults in Europe. Journal of Aging Studies.
12. Spéder, Z. (2020). Társadalmi mobilitás és életpálya-törések a rendszerváltozás után. Közgazdasági Szemle.
13. Tóth, L. (2022). Digitális kirekesztettség és információs egyenlőtlenségek az időskorban. Információs Társadalom.
14. Walker, A., & Zaidi, A. (2020). Active ageing in Europe. International Social Security Review.
15. WHO. (2023). World Report on Ageing and Health. World Health Organization.
16. KSH. (2024). Szegénység és társadalmi kirekesztődés mutatói 2024. Központi Statisztikai Hivatal.
17. Eurostat ICT Survey. (2024). Internet use among older adults.
18. mfor.hu. (2023). Nyugdíj adatok és alacsony összegű ellátások 2021–2023.
19. Európai Bizottság. (2007). Fehér Könyv: A közös egészségügyi stratégia jövője az Európai Unióban.
20. Európai Bizottság. (2012). Zöld Könyv az idősödésről.
21. Európai Bizottság. (2012). Fehér Könyv a nyugdíjak jövőjéről.
22. Európai Unió. (2012). Az Európai Unió Alapjogi Chartája. 25. cikk és 34. cikk.
23. Magyarország Alaptörvénye. (2011). II. cikk – Emberi méltóság; XVI. cikk – Családi kötelezettségek, szülőtartás.
24. 2003. évi módosítások a szociális igazgatásról és szociális szolgáltatásokról szóló