Keresés

Keresési eredmények

• Ensuring people's welfare in later life: lessons from Italy in pandemic times

  8

  Lamura Giovanni

  Megtekintések száma:

  253

  INRCA IRCCS (National Institute of Health and Science on Ageing), Centre for Socio-Economic Research on Ageing, Italy

  Key words: residential care, home-based care, migrant carers, COVID-19

       In this presentation, the impact of the COVID-19 pandemic on the Italian long-term care system will be illustrated, taking specifically into consideration two of its main pillars: residential care and home-based care.

  To this purpose, in the introduction the main features of the Italian system will be presented in detail. They include the overwhelming role of cash benefits over the rather marginal presence of in-kind services, and the use of such cash benefits by households to employ, on a private – and often undeclared – basis, care workers, who very often have a migrant background.  

  Following the introductory section, the impact of the pandemic on the Italian system will be analysed, in terms of hospitalisations, casualties and other effects on both residential and home-based care sectors. This will include an overview of the main challenges experienced by both care recipients and providers, as well as of the main measures adopted by public authorities to address them.

  Finally, the contribution will conclude by highlighting the main lessons emerging from the Italian experience, and identifying the main recommendations for the future.

• Boldogság és értelmes élet időskorban

  38-61

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  580

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja a boldogság és az élet értemének kvalitatív és kvantitatív vizsgálata volt időskorban.
  Módszer: Az idősödéssel kapcsolatos attitűdöket, a boldogságot és az élet értelmét mérő kérdőívek, továbbá félig strukturált interjúk felvételére került sor. Az interjúkat tartalomelemzéssel, míg a kérdőíveket statisztikai elemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: A kvalitatív és a kvantitatív vizsgálatok jól kiegészítették egymást, gazdagították a vizsgálat eredményét. Időskorban ugyanazon tényezők adnak leginkább értelmet az életben, mint amelyek leginkább örömet adnak: a család megléte és a velük való kapcsolat, az aktivitás, szabadidős tevékenységek, valamint a pozitív emberi kapcsolatok.
  A kérdőíves felmérés alapján az látszik, hogy inkább élik meg fejlődésként az idősödésüket azok, akiket az értelemkeresés magasabb szintje jellemez. Inkább élik meg az idősödésüket fejlődésként és ezzel együtt kevésbé veszteségként azok, akiket az értelemmegélés magasabb szintje jellemez. Időskorban inkább okoz örömet az értelemmel teli, illetve az áramlatélményt kiváltó tevékenységek, mint az élvezetek, élmények.

• COVID-19, lockdown, elderly. Experiences of the follow up research among active older adults 2020-2021.

  40-42

  Patyán László

  Bene Ágnes

  Stumpf-Tamás Ivett

  Megtekintések száma:

  529

  Introduction, aims:
  The COVID-19 pandemic caused invaluable harms on the World during last two years. Among all economic and societal consequences the negative effects for elderly people was also apparent. Researches - among others - focused on the age related inequalities for accessing and using services, economic disadvantages, the decline of psychical, physical and mental conditions, reduced quality of life, increased level of loneliness, stress and depression, such as the increase and new faces of ageism.
  This research focused on the individual and organizational consequences of COVID – 19 pandemic and the effects of the state interventions followed by. The target group were identified as active seniors who have leading positions in different local and regional senior’s associations. These people were affected individually as a member of the age group and as an experts with organizational responsibilities as well.

  Research method:
  We chose a qualitative follow up (longitudinal) research method that was committed by semi structured phone interviews, recorded and anonymised. The time of the two data record focused and followed the main Hungarian waves of the pandemic: May – June in 2020 and June – July in 2021. Sample were collected from all districts of Hungary (n=42).

  Main research topics were:
  - The situation of the older adults (experiences about the local older people, daily life, problems, issues, social connections)
  - The life in the organization (activities, new initiatives, problems, issues)
  - Individual experiences (fears, daily life, social connections, shopping habits, use of ICT, vaccination).

  Results:
  We found significant differences on the personal life situation and the perception of pandemic and related interventions during the two waves. Pandemic situation may influenced these results. The age related “stay at home campaign” made more difficulties for the older people during the first wave, meanwhile related interventions weren’t so strict during the second wave by introducing shopping timeline for older people and night curfew for all in the late nights. Even first wave did not cause such harm like the second one in Hungary.
  During the first wave we found older people as a rule following citizens. They followed all the restrictions and regulations strictly. Life situations mainly were determined by the living conditions, that is means the ones who lived in the countryside mainly a house with garden experienced less negative effects than those, who lived in the housing estate area (first wave mainly fall on March – May).
  Older people reported increased importance of the local authorities. With the lack of central supporting interventions, local authorities played main role for local support, care and security. If the local government took care of older people they felt safety. Less interventions and coordination made older people insecured.
  The second wave made new situations for people. Older adults became one of the first target groups in vaccination and people started to cope with the pandemic.
  Older adults became more critical with governmental interventions.
  Critics focussed on the
  - pandemic related communication, the vaccination (older people mainly got Shinofarm vaccine that was not accepted in the EU at that time),
  - difficulties with the availability of health services, and
  - they experienced increased economic problems.
  The life in the organization: during the first wave we found frozen life of the seniors organization, cancelled and delayed programmes. Some initiatives were also reported. People preferred to keep contact via phone instead of using another ICT tools. Some of the answerer worried about the community life, how they can restart after the pandemic, others preferred the forthcoming chance for personal meetings.
  Seniors organisations may play an important role of the senior’s life by organizing free time and social activities, advocacy, and many other aspects of active ageing. As we made a first extract of this research further analyse will focus more on the good examples and new initiatives on the social, community and organizational levels.

• Az ápolási készségek újra definiálása az AI és a robotizálás terén, kiemelt jelentőséggel a tartós ápolást igénylő állapotokra

  126-145

  Szőllősi Anna

  Kismihók Gábor

  Keszler Ádám

  Karamánné Pakai Annamária

  Lukács Miklós

  Szatmári Angelika

  Ujváriné Siket Adrienn

  Megtekintések száma:

  427

  Az elmúlt évszázadban az egészségügy és az életmód terén bekövetkezett hatalmas fejlődésnek köszönhetően az átlagéletkor megnőtt. Bár a hosszú élet fontos vívmánya a modern kornak, kihívást jelent az egyre idősödő népesség gondozása szempontjából. Mivel a világ leggazdagabb részein az emberek hosszabb életet élnek, egyre nagyobb hiány mutatkozik az idősödő népesség gondozóiból. A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismertetik a szerzők az ápolás globális kihívásait, az idősgondozás jövőbeni kérdéseit, a robotizáció megjelenését az ápolás területén, illetve azt, hogy mindez hogyan járulhat hozzá az idősek ellátásának minőségjavításához. Kitér a nemzetközi és a hazai idősellátásban és az ápolásban alkalmazott robotok használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá az ellátás eredményességének javításához az AI alapú technológia alkalmazása. A tanulmány a kiterjesztett hatáskörű ápolók, a BSc és a középfokú ápolók, illetve az egyéb egészségügyi szakdolgozók szemléletformálására, tudásának bővítésére, attitűdjeinek formálására és az idősellátás javítását célzó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó jövőkép és képzésfejlesztés irányainak bemutatásával zárul.

• Az időskor szubjektív megélésének vizsgálata a lakóhelyi társas körülmények szerint

  68-89

  Bede Melinda

  Pachner Orsolya

  Megtekintések száma:

  193

  A 21. században élő idősek helyzetének átalakulásához a társadalmi elöregedés és a családi struktúrák átformálódása sorolható, melyekkel összefüggést mutat az idősek lakóhelyi körülményeinek változása. Jelen kutatás célja az időskor megélésének vizsgálata a lakóhelyi körülmények és a védőtényezők figyelembevételével. A kutatás keresztmetszeti elrendezésű, a minta a WHO definíciója értelmében 60 év feletti résztvevőkből áll (N=98). A mérőeszközök közé saját szerkesztésű kérdések és standard kérdőívek tartoznak; az önértékelést, az élettel való elégedettséget, a társas támogatást és a rezilienciát felmérve. A lakóhelyek között eltérések láthatók a társas támogatásban: a szociális intézményben és a családban élők magasabb támasszal rendelkeznek az egyszemélyes háztartásban élőknél, ám az időskor megélésében nincs különbség. Klaszteranalízissel a minta négy csoportra bontható, melyek egy-egy lakóhelyi körülményhez kapcsolódnak. Eltérések láthatók a társas támogatásban, a rezilienciában és az önértékelésben, amiből az egyszemélyes háztartásban élők negatívabb és a szociális intézményben élők pozitívabb helyzetére következtethetünk. Ám az időskor megélése szempontjából releváns élettel való elégedettség esetén nem láthatók különbségek, amit az eltérő háttértényezők eredményezhetnek: a családban élő nők elégedettsége hátterében a reziliencia, a szociális intézményben élőkében pedig a társas támasz dominál. A családban élő férfiak és az egyszemélyes háztartásban élők elégedettségének megértéséhez további befolyásoló tényezők bevonására lenne szükség. Ezen eredmények tükrében belátható, hogy akár az időskorúak életminőségének javítását célzó programok körében is számottevő lehet a lakóhely figyelembevétele, hisz más-más tényezőkön keresztül gyakorolhatunk hatást az élettel való elégedettségre.

• Nordic Arctic cooperation in ageing: Policy analysis of age-inclusive outdoor spaces

  23-24

  Emelyanova Anastasia

  Blix Bodil H

  Agneta Larsson

  Olafsdottir Steinunn A

  Arja Rautio

  Megtekintések száma:

  145

  In the last decade, several various policy strategies have been adopted in response to population ageing in the Arctic. Governmental actions have yet to be evaluated in terms of their efficacy. By making an overview of specified policy actions, we define successes and failures on the way to building thriving age-inclusive communities in the Nordic region of the Arctic.

• Gerontológiai Napok 2021. Nemzetközi Tudományos Konferencia - Konferenciaprogram

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  377

  Gerontológiai Napok 2021.
  Nemzetközi Tudományos Konferencia

  A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara Nemzetközi tudományos konferenciája 2021. november 25-26-án.
  
  A Konferencia nyelve: magyar (november 25.), angol (november 26.)

  Szervező Bizottság

  Elnök:
  Dr. habil Móré Marianna a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának dékánja

  Tagok:
  Dr. Bene Ágnes
  Dr. Papp Katalin
  Dr. Patyán László
  Hengspergerné Stomp Ágnes
  Rusinné Dr. Fedor Anita

  Tudományos Bizottság

  Dr. Móré Marianna Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Betul Tosun Hassan Kalyoncu University
  Dr. Bene Ágnes Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Patyán László Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Papp Katalin Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Prof. Dr. Fónai Mihály Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Kovács János Endre Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Dr. Szemán-Nagy Anita, Debreceni Egyetem BTK , Pszichológia Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológiai Tanszék
  Dr. Pék Győző Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Balázs Katalin Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Hidegkuti István Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Dr. Csinády Adriána Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet
  Kőműves Zsuzsanna Judit Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Józsa Tamás Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Szociális és Társadalomtudományi Intézet
  Nagy Luca Zsuzsa Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet

  Operatív támogatás:

  Varga Zsoltné
  Buczi Judit
  Kiss Gábor
  Kirilla György
  Séfer Károly
  Sajtos Lajos
  Bácsi Kinga Bsc. hallgató
  Hudák Vivien Bsc. hallgató
  Németh Adrienn Bsc. hallgató
  Virág Réka Bsc. hallgató

   

  A Konferencia részletes programja

  November 25. csütörtök (hibrid)
  Levezető elnök
  Bene Ágnes PhD.

  Az előadások nyelve: magyar

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  9:00 Megnyitó
  Dr. habil. Móré Marianna, dékán
  Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

  9:20 Köszöntő
  Jászai Menyhért alpolgármester
  Nyíregyháza Megyei Jogú Város

  Plenáris előadások
  9:30
  Fizikai aktivitás és civilizációs betegségek különböző életkorokban
  Prof. Dr. Tóth Miklós
  egyetemi tanár, Testnevelési Egyetem, Semmelweis Egyetem;
  elnök, Magyar Sporttudományi Társaság

  10:20
  COVID -19 pandémia Magyar oltatlan idősek oltási attitűdjei, pszichológiai és demográfiai jellemzői
  Dr. Pék Győző ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológiai Intézet

  
  10:50-12:00 Párhuzamos programok: Kerekasztal és Szimpózium

  10:50
  „IDŐSÜGYI REFERENS” KEREKASZTAL

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218

  Levezető elnök: Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  Résztvevők:

  Résztvevő képzési szakemberek:
  Kisdi Réka, Szalai Eszter
  Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária
  Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet
  Dr. Patyán László
  (Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Gerontológia Tanszék)

  Résztvevők idősügyi referensek:
  Pálinkásné Balázs Tünde (alpolgármester, idősügyi referens, Dabas Önkormányzat)
  Sarkantyús Rita Szidónia (szakmai vezető, Veresegyház Kistérség ESÉLY Szociális Alapellátási Központ)
  Szűcs Ágnes (idősügyi referens, rendezvényszervező, Szepes Gyula Művelődési Központ)
  Újhelyi-Török Alexandra (egészségügyi ügyintéző, Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Egészség- és Családügyi Osztály)

  
  10:50
  SZIMPÓZIUM A DOSZ KTO társszervezésével
  SIKEREK ÉS KIHÍVÁSOK AZ IDŐSAKADÉMIÁKON

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  Levezető elnök: Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszék)

  10:50
  Harmadik Kor Egyeteme a Dél-Csehországi Egyetem Egészségügyi Szociális Karán
  Valérie Tóthová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences, Institute of nursing, Midwifery and Emergency Care
  Jana Šemberová, University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences,
  Institute, Institute of Humanities in Helping Professions

  11:05
  Hírös Szabadegyetem - idősödő generáció az iskolapadban
  Dr. Fülöp Tamás, főiskolai tanár, Neumann János Egyetem
  Dr. Sági Norberta docens, Neumann János Egyetem

  11:20
  Suttogó idősek és nyitott fülek
  Nagyné Hermányos Zsuzsanna, vezető, Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ

  11:35
  COVID előtt, COVID közben, COVID után - a Milton Friedman Egyetem szeniorképzési rendszerének helyzete
  Dr. Jászberényi József (főiskolai tanár, felnőttképzési igazgató, Milton Friedman Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstudomány Tanszék)

  11:50 Diszkusszió

  12:00 A Szimpózium zárása

   

  Virtuális Poszter

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m489ae372c57f3fc80accc93fd01672b9

  12:00
  A Sóstó Gyógyfürdők ZRt. kínálata az idősödő generációknak, a gyógyturizmus piacának generációspecifikus jellemzőinek tükrében.
  Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  12:10-13:00 EBÉD SZÜNET Helyszíni állófogadás

  12:30 VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS Takács Lászlóné Katika világjáró kézimunkáiból
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m0a5c6cb13912e54ceb3cc1b91a08c218
  A Kiállítás a helyszínen megtekinthető a Konferencia mindkét napján.

   

  13:00 SZEKCIÓK

   

  „A” SZEKCIÓ: ÉLETMÓD ÉS ÉLETMINŐSÉG
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  Levezető elnökök:
  Rusinné Dr. Fedor Anita
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)
  Dr. Sárváry Andrea
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő eltöltése
  Rusinné Dr. Fedor Anita, Ungvári Sándor, V. Balla Petra (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Az életmódok változásának időbeli trendjei és társadalmi okai – időskori életstratégiák
  Szabó Árpád (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi – Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

  13:40
  A 60 év feletti korosztály Tokaji borfogyasztási szokásai, jövedelem és borértés alapján szegmentálva
  Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Időskori életminőség, jóllét és idősödéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata
  Ferwagner Anna (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)

  14:30
  A városi zöldterületek pozitív hatása a demenciával élők és gondozóik jóllétére
  Dr. Fekete Márta (MDRG Kft.)

  14:50
  Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata
  Pászk Norbert (Miskolci Egyetem, Egészségtudományi kar, Elméleti Egészségtudományok Intézete)

  15:10
  Cukorbetegek háziorvosi ellátásának minőségvizsgálata
  Törő Viktória, Takács Péter, Kósa Zsigmond, Radó Sándorné, Szelesné Árokszállási Andrea, Sárváry Attila (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

   

  „B” SZEKCIÓ: PANDÉMIA
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök:
  Dr. Patyán László (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Modern családformák és a nagyszülői korosztály kapcsolata
  Dr. Boga Bálint (vendégelőadó, Milton Friedman Egyetem)

  13:20
  A magyar lakosok egészségi állapota, egészségmagatartása 2020-as SHARE Corona Survey (Covid-19) adatainak tükrében – Hagyományos statisztikai és rough set alapú elemzés
  Dr. Takács Péter, Prof. Dr. Láczay Magdolna, Dr. Szakál Zoltán, Dr. Varga Levente, Nádasdi Kristóf Zsolt, Paulikné Varga Barbara, Tóth Kitti, Helmeczi Gabriella (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Idős hozzátartozót gondozó családtagok erőforrásai a COVID-19 idején
  Dr. Leleszi-Tróbert Anett Mária, Bagyura Márton, Dr. Széman Zsuzsa (Semmelweis Egyetem, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Semmelweis Egyetem)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Az idősek nappali ellátása és az aktív idősödés lehetséges kapcsolata - Problémák, nehézségek, jó gyakorlatok a COVID-19 járvány tükrében
  Vajda Kinga (Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Az oltásbizonytalanság és az oltásellenesség néhány jellemzője a koronavírus-járvány idején erdélyi magyar felnőttek körében
  Bárdos Tímea (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Kar)

  14:50
  Az időskori depresszió
  PhDr. Mgr. Kollár Lívia (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

   

  „C” SZEKCIÓ: AKTÍV IDŐSÖDÉS
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m8ed272ac16c7c203b14e031b6b2a672e

  Levezető elnök:
  Dr. Móré Marianna
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Idősödő rendvédelem
  Ambrusz Alíz (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia Doktori Program)

  13:20
  A projektmenedzsment oktatásának szerepe az aktív idősödés jógyakorlatainál
  Dr. Asztalos Bernadett - Dr. Ládonyi Zsuzsanna (Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet)

  13:40
  PKSZAK MAJÁLIS- a generációk évében
  Rajzik Alexandra (Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde Hálózat /PKSZAK/)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  Különböző közegben végzett progresszív balance tréning hatékonyságának vizsgálata nyugdíjasok körében
  Miszory Erika Viktória (Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskola)

  14:30
  Hogyan érdemes időskorban táncolni?
  Bene Ágnes PhD., Dr. Móré Marianna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  Társadalmi innováció a DEAC-ban, az idősek fizikai aktivitásának fokozása érdekében
  Lenténé Dr. Puskás Andrea (Debreceni Egyetem, Sporttudományi Koordinációs Intézet)

   

  „D” SZEKCIÓ: DIGITALIZÁCIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m6e0c82a27d2b8f87ce181fddecd4dde6

  Levezető elnök:
  Nádasdi Kristóf Zsolt
  (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:00
  Az IKT használata az aktív és egészséges időskor támogatásában és az idősgondozásban
  Tóth Anikó Panna (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:20
  Telemedicina jelentősége a pandémia időszakában
  Paulikné Varga Barbara (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  13:40
  Képzési, oktatási ökoszisztéma Kecskeméten az 50 pluszos korosztály számára
  Molnár Szilárd (CédrusNet Kecskemét Program)

  14:00-14:10 SZÜNET

  14:10
  A hazai idősek online fogyasztási potenciálja
  Stumpf-Tamás Ivett, Bene Ágnes PhD. (Debreceni Egyetem Egészsségügyi Kar)

  14:30
  Idősek az infokommunikációs térben – lehetőségek és kihívások
  Nádasdi Kristóf Zsolt, Győri Anita (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  14:50
  „Tanulom a korom” Interaktív tananyag fejlesztése időskorúak aktív életvezetésével kapcsolatos témakörben
  Réti Éva (Pannon Egyetem)

   

  15:00 - Párhuzamosan: SZIMPÓZIUM ÉS KEREKASZTAL

  15:00
  SZIMPÓZIUM
  KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK, DEPRESSZIÓ

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m20e9d7791072a1af7d3a51c11dcd5ca4

  A Szimpózium elnöke: Dr. Szemán-Nagy Anita
  (egyetemi docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  15:00 A Szimpózium megnyitása, bevezetés

  15:05 Időskori depresszió az alapellátásban
  Dr. Rekenyi Viktor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:20 A Test Your Memory (TYM) teszt alkalmazhatósága háziorvosi szettingben demencia és enyhe kognitív zavar kiszűrése érdekében
  Dr. Garbóczy Szabolcs (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
  Dr. Kolozsvári László Róbert (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-Egészségügyi Tanszék)

  15:35 Kognitív hanyatlás vagy integráció? – módszertani megközelítésben
  Dr. Kondé Zoltán (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék)

  15:50 A testmozgás szerepe a demenciák és az időskori depresszió prevenciójában
  Dr. Csinády Adriána (Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet, Klinikai Pszichológiai Tanszék)

  16:05-16:10 A Szimpózium zárása

   

  15:00
  „MNKSZ” KEREKASZTAL
  A MAGYAR NŐI KARRIERFEJLESZTÉSI SZÖVETSÉG PROGRAMJAI AZ ENSZ EGÉSZSÉGES IDŐSÖDÉS ÉVTIZEDE JEGYÉBEN
  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mbf83fef05599e5a3473ed772511bc2c9

  Levezető elnök: Dr. Takács Péter (Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar)

  15:00
  Szigorúan 60 év felett
  Ferenczi Andrea
  elnök, MNKSZ

  15:15
  Barátunk-e a média? - Torz a tükör, vagy csak homályos? Idősek, Covid, Média.
  Hajós Katalin
  média szakértő, MNKSZ

  15:30
  Lépést tartani a digitalizációs világgal, egy többgenerációs kihívás
  Modláné Görgényi Ildikó
  szakképzési és felnőttképzési szakértő, MNKSZ

  15:50-16:10 Diszkusszió
  16:10 A Konferencia első napjának zárása

   

   

  26 th. November Friday (online)
  
  Host:
  Dr. Katalin Papp (University of Debrecen Faculty of Health)
  Language: English
  Time zone: (CET)+1; (UTC) + 1

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:15
  Opening Ceremony
  Dr. Anita Rusinne Fedor general and scientific vice dean,
  University of Debrecen Faculty of Health

  PLENARY SESSION

  9:20
  Covid, lockdown, elderly. Experiences of the follow up reserach among active older adults 2020- 2021.
  Dr. László Patyán
  (University of Debrecen)

  9:50 – 10:50 MORNING SESSION
  Host:
  Dr. László Patyán (University of Debrecen Faculty of Health)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  9:50
  The good practice of inclusion in action - the proposal of program based on the Human Rights
  Marzanna Farnicka PhD.
  (Family Psychology Unit, Institute of Psychology Zielona Góra University, Poland)

  10:10
  Quality of life for social care centre clients
  Alondere Linda
  (Riga Medical College of the University of Latvia)

  10:30
  Spiritual care in Slovenian nursing homes: a quantitative descriptive study
  Igor Karnjuš
  (University of Primorska, Faculty of Health Sciences, Izola, Slovenia)

  10:50-11:00 Coffee break

  
  11:00 – 12:20
  SYMPOSIUM
  “COVID -19 PANDEMIC, SURVEYS ON ELDERLY ABOUT VACCINATION – NATIONAL AND EUROPEAN PERSPECTIVES” SYMPOSIUM

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m55a582a5241e04b584b1ed41fcfbf91a

  Chairs:
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil PhD
  Associate Professor, University of Gdańsk,
  Győző Pék PhD
  ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  Participants:
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor,
  Adrienn Kaszás, PhD student,
  Balázs Őrsi, Assistant Professor,
  University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:00
  Introduction
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  11:05
  The severe cases of Covid 19 in Europe. A comparative analysis using SHARE data base
  Șerban Olah, PhD Associate Professor, University of Oradea, Romania

  11:20
  How to convince the undecided - communication with the elderly and attitudes towards vaccination COVID-19 in Poland
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:35
  Introducing an international project. Aims and beginnings
  Katarzyna Bałandynowicz-Panfil, PhD Associate Professor, University of Gdańsk, Poland

  11:50
  Survey on unvaccinated Hungarian elderly people during the COVID-19 pandemic
  Győző Pék, PhD ret. Associate Professor, Adrienn Kaszás, PhD student, Balázs Őrsi, Assistant Professor, University of Debrecen, Faculty of Humanities, Institute of Psychology

  12:10 – 12:25 Discussion

  12:30 Closing of the Symposium

  12:30-13:00 Lunch time

  AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. Katalin Papp
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  13:00
  Subjective Assessments of the Disease Seriousness in the Population Aged 60+
  Jitka Doležalová
  University of South Bohemia in České Budějovice, Faculty of Health and Social Sciences

  13:20
  Prelevance of falls in seniors hospitalized on gerontopsychiatric department, their risk factors and possibilities of preventive interventions
  PhDr. Libová Ľubica
  (Vysoká školazdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nov Zámky)

  13:40
  Domestic Violence and its Impact upon Reproductive Health during Corona Virus Pandemic among Women Attending Primary Health Care
  Dr. Iqbal Majeed Abbas
  (Baghdad College of Medical Sciences - Nursing Department)

  
  Virtual Poster

  14:00
  Postoperative rehabilitation after total knee joint replacement
  PhDr. Mgr. Vavro Michal
  (Vysoká škola zdravotníctva a sociálnej práce sv. Alžbety, Bratislava; FZaSP sv. Ladislava, Nové Zámky)

  14:10-14:20 Coffee Break

  14:20-16:20 Parallel sections

  LATE AFTERNOON SECTION

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mcbe05fc7b01796c7044e63d5ff2e24e4

  Host: Dr. László Patyán
  (University of Debrecen Faculty of Health)

  14:20
  Revealing the Concept of Aging in Turkish Nursing Students: An Exploratory Metaphor Analysis
  Assoc. Prof. Emel Bahadir Yilmaz*,
  Assoc. Prof. Arzu Yüksel**
  (* Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing Turkey.
  ** Aksaray University, Faculty of Health Science)

  14:40
  Attitudes of Roma adults towards the care of their elderly relatives
  Irén Godó, Dalma Tóth
  (University of Debrecen)

  15:00
  Local community practices to improve healthy aging in the North
  Dr. Elena Golubeva, Dr. Anastasia Emelyanova
  (Northern Arctic Federal University, Arkhangelsk (Russia))

  15:20
  Staff Training and Stress in Long Term Care Facilities Special Care Units for Alzheimer's Elders
  Dr. S. Jean Szilagyi
  (St. Joseph College of Maine
  Ohio Department of Health)

  15:40
  Hospice and Palliative Social Work Roles in the U.S.
  Dr. Ellen L. Csikai
  (University of Alabama, School of Social Work)

  16:00
  Determining the Reasons of Older People for Choosing a Nursing Home: A Comparative Study
  Assoc. Prof. Arzu YÜKSEL*, Assoc. Prof. Emel BAHADIR YILMAZ**, Nurse Cansu Esra KESEKCİ***
  *Aksaray University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  **Giresun University, Faculty of Health Sciences, Department of Nursing, Turkey.
  *** Silivri State Hospital, Children's Service, Turkey.

  16:20
  Growing Ageing Population and European Policies
  Rehana Sindho Kabooro
  University of Debrecen

   

  Virtual Poster

  16:40
  Satisfaction with the implementation of developmental tasks in the course of life and the sense of well-being in late adulthood
  Hanna Liberska
  Faculty of Psychology Kazimierz Wielki University Bydgoszcz, Poland

  
  14:20-15:20

  Section of the Association for Women’s Career Development in Hungary (AWCDH)

  Webex link:
  https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=mf8a10dfb277e1f308bfa4fcc244801c1

  
  Hosts:
  Ágnes Bene PhD.
  (University of Debrecen)
  Andrea Ferenczi
  (AWCDH)

  14:20
  Education In Old Age In The Experiences Of Polish Euro Grandparents
  Prof. Jolanta Mackowicz, Ph.D and Joanna Wnek-Gozdek, Ph.D
  Institute of Educational Sciences, Pedagogical University of Krakow

  14:40
  A step forward with the help of a friend of older persons
  Susan B. Somers
  president, INPEA – International Network for the Prevention Elder Abuse

  15:00
  Action for Smart Healthy Age-Friendly Environments
  Willeke van Staalduinen
  CEO AFEdemy Vice-Chair and Grant Holder COST Action

  16:50 Conference Closing Ceremony

• Implementation of Intergenerational Practices for Promoting Active Aging

  37-38

  Mercieca Ilona

  Megtekintések száma:

  133

  Ageing is a complex, natural process which encompasses a cascade of biological, psychological and social changes occurring in an individual’s lifespan. Its phenomenal experience is influenced by a myriad of factors, including genetics, environment, lifestyle and socio-economical aspects.

• Digitális játékok és aktív idősödés: az online szabadidő pszichológiai, kognitív és szociális összefüggései időskorban

  Hujber-Mitru Szilvia

  Balázs Katalin

  Megtekintések száma:

  54

  A tanulmány az időskorúak digitális szabadidős tevékenységeit, különösen a videojáték-használatot vizsgálja az aktív idősödés és a digitális jóllét keretében. E tevékenységek komplex pszichológiai, szociális és egészségügyi hatásokkal járnak, amelyek az aktív idősödés modern értelmezésében kiemelt jelentőséggel bírnak. A tanulmány célja az idősek digitális játékhasználatának átfogó bemutatása, különös tekintettel a motivációkra, a részvételt segítő és gátló tényezőkre, ezek potenciális pozitív hatásaira és kockázataira, valamint a digitális játékok kognitív, érzelmi és társas működésre gyakorolt hatásaira. Az online játékok és a digitális játékterek, beleértve az e-sport kezdeményezéseket és a virtuális valóság alapú alkalmazásokat, új lehetőségeket kínálnak az idősek számára a rekreáció, a tanulás és a társas integráció területén. A tanulmány fő következtetése, hogy a digitális játékok megfelelő támogatás és felhasználóbarát tervezés mellett az aktív és minőségi idősödés fontos eszközei lehetnek.

• Preventív geriátria – A XXI. századi társadalom új lehetősége

  49-63.

  Szalkai Iván

  Megtekintések száma:

  373

  Az idősödés globális jelenség, a modern társadalmak számára mind nehezebben megoldható financiális és szociális problémát jelen. Azt, hogy az öregedés= betegség azonosságot elfogadjuk, az a probléma megoldását nem segíti, csak a költségeket növeli. A fekvőbeteg osztályokon így is jelentős a 65 év felettiek száma. A megoldási lehetőség az, hogy az öregedést dekompenzációnak tekintjük, egy olyan folyamatnak, amelynek részei és beavatkozási lehetőségei vannak. Amennyiben a dekompenzációs folyamat hullámvölgyeiben beavatkozunk a megfelelő eszközökkel, a dekompenzáció csökkenthető, az egészségben eltöltött életévek növelhetők. A cél az önellátó képesség minél további megőrzése. Ahhoz, hogy ez ne egyedi vásárolt szolgáltatás legyen, rendszert kell kialakítani. Áttekintettük azokat a jelentősebb kísérleteket, amelyek a világban zajlottak, s alkalmasnak tűnnek a kérdés megfelelő kezelésére. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, azonban nemcsak struktúra, hanem szemléletváltozás is szükséges.

• Alkalmazott Digitális Jólét Program a könyvtárban

  118-144

  Beck-Zaja Mónika

  Megtekintések száma:

  125

  A Digitális Jólét Programnak köszönhetően, a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtárban 2018-tól működik digitális segítségnyújtás (Okos Nagyi Klub), melynek célja, hogy az idősebb generáció is megtanulja az informatika alapjait, a számítógép, az internet, a szövegszerkesztés és az okostelefon használatát. (Kápolnai, 2022) Az itt folytatott „Idősek mint IKT tanulók” ÚNKP-23-3 kutatási program eredményei visszaigazolást adtak az idősek digitális kompetenciafejlesztésének létjogosultságáról, felhasználási területeiről, IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) tudatos eszközhasználatának eredményes tanulási lehetőségeiről, illetve jelenlegi eszköz és hálózati hozzáférési adatairól. 
  Az idősek IKT eszközhasználatának felhasználási területeinek tényszerű beazonosítása mellett, elkészült az időskori, digitális kompetenciafejlesztés tanulási motivációs ábra az ÚNKP-23-3 pályázat keretében.
  További gerontológiai kutatások eredményei alátámasztják, hogy azok az idősek, akik mozgékonyak, aktívak és nyitottak, valamint megőrzik vagy akár gyarapítják társadalmi kapcsolataikat, teljesebb öregkorra számíthatnak. A kor előre haladásával nem hanyatlik sem feltétlenül, sem egységesen a kreativitás, az intelligencia, a műveltség. Az idegsejteknek öregedési folyamat során történő leépülése ellensúlyozható a közöttük levő kapcsolatok tanulással való megerősítésével, megújításával. (Bene-Móré-Zombory, 2020)
  Az időskori aktivitás megtartásának egyik leghatékonyabb eszköze a tanulás. (Bene, 2017)
  Az időskori sikeres tanulási folyamat a külső és belső motiváció egységének a függvénye, amely a társadalmi integráción túl, az aktív élet fenntartásához és javításához is hozzájárul.
  A digitális kompetencia jelentősége széles spektrumú időskorban is. Ugyanakkor a digitális készségek mellett a rugalmasság, az autonómia és a problémakezelés kompetenciája is hozzájárulhat az idősek jövőbeli hatékony életvezetéséhez és akár munkavégzéséhez. (Kristóf-Győri, 2021)
  A digitális kompetenciafejlesztés hidat teremthet a generációk, a társadalmi osztályok között, a „tudás” bárki számára elérhetővé válhat, azonban időskorban a sikeres tanulási folyamat feltétele mindenekelőtt a motiváció.
  Jelen tanulmány a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

• Narratives of Senior Social Entrepreneurship in the Silver Economy

  55-56

  Andrzej Klimczuk

  Megtekintések száma:

  179

  The basic assumption of the paper is the recognition that the complexity of the challenges related to population ageing forces the development of cooperative links in the area of the silver economy between public policy entities representing various sectors. In other words, there is a need for more intensive and better-coordinated cooperation between organisations in the commercial sector, public sector, non-governmental sector, informal sector and social economy sector (e.g., cooperatives).

• Promoting active and healthy living through cooperation: Involving stakeholders in innovative projects

  60-64

  Louceiro Juliana

  Dantas Carina

  Machado Natália

  Cabrita Miriam

  Saavedra Ines

  Megtekintések száma:

  114

  The ageing of the population in Europe implies rethinking several socio-economic issues and promoting the creation of opportunities that allow people to age well. To develop successful solutions, bringing together the different stakeholders to a shared discussion is crucial.

• Értelmet az éveknek – Gondolatok a társadalom- és humántudományi gerontológiáról

  13-25.

  Simigné Fenyő Sarolta

  Megtekintések száma:

  300

  A tanulmány egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Az elméleti rész a releváns szakirodalomra és a világ fejlett országainak gyakorlatára támaszkodva mutatja be az átlagéletkor növekedése következtében fellépő társadalmi problémákat és azok megoldásainak lehetőségeit.
  Kitér az idősödés és a nyugdíjkorhatár fogalmának tisztázására, az élethosszig tartó tanulásra, ezen belül az időskori nyelvtanulás jótékony hatásának és az idős korban hasznos, értelmes tevékenységi formáknak a bemutatására. Az empirikus rész egy, a Miskolcon 2017 novemberében megrendezett gerontológiai konferencia előtt készült kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti.

• Az idősek és az infokommunikációs technológiák elsődleges vonatkozásai

  138-160

  Kristóf Zsolt

  Győri Anita

  Megtekintések száma:

  775

  Cikkünkben kitérünk az információs és kommunikációs technológia (továbbiakban IKT) rövid áttekintésére, az idős korosztály legjellemzőbb sajátosságaira, végül azt vizsgáljuk, hogyan és mely részterületeken tudnak kapcsolódni az idősek az IKT megoldásaihoz. A gyorsan fejlődő technológia világában még azoknak sem könnyű kiigazodni, akiknek nem kell gondolkozni azon, hogy hogyan tanulják meg az IKT használatát. Komoly hátránnyal indulnak azok, akik életük egyharmadában, felében nem voltak kapcsolatban az infokommunikációs technológiákkal, idős korban pedig ez a hátrány tovább növekedhet. Manapság egyre nehezebb különbséget tenni online és offline világ között és valószínűleg ez a jövőben sem lesz könnyebb. A jóléti államokat elöregedő társadalom jellemzi, az ezekből fakadó problémák régóta jelen vannak minden területen, ahogy az egészségügyben, úgy a gazdaságban is. Tanulmányunkban megvizsgáljuk és összegyűjtjük a témakörhöz szorosan kapcsolódó releváns szakirodalmakat, melyek az életminőségre, a magányosság leküzdésére, a társadalmi felzárkóztatásra és az egyén egészségi állapotára vonatkoznak. Célunk, hogy megvizsgáljuk milyen lehetőségekkel segíti az IKT az idős emberek minőségi öregedését, milyen tényezők motiválják az időseket az eszközök használatában, melyek azok a nehézségek, amelyek akadályozzák az alkalmazást és a tanulást, illetve, hogy összességében milyen jövőbeni kilátások elé nézünk. Vizsgálatunk angol és magyar nyelvű szakirodalomra vonatkozott, azokra a publikációkra, melyek Európában jelentek meg vagy európai országokban végezték a kutatást, a 65 éves vagy idősebb emberek körében, 2011 és 2021 között.

• Modern Guidelines for Nutrition in Old Age: The Role of Preventive Diets in the Prevention of Chronic Diseases

  Horváth Brigitta

  Szabó Attila Péter

  Savella Orsolya

  Megtekintések száma:

  47

  Increased life expectancy, coupled with declining fertility rates, is leading to a global demographic shift towards an ageing population. The number of older people (aged 60 and over) is expected to more than double by 2050 and more than triple by 2100. From an individual perspective, this is a positive development, but at the societal level it poses a number of challenges in terms of managing people's health, quality of life, and economic circumstances. Although life expectancy is increasing, for many people the quality of life is declining, which can have a negative impact on both health and social institutions. The nutritional needs of older people differ from those of younger people, mainly due to age-related physiological changes. Their calorie requirements may decrease due to slower metabolism and reduced physical activity, but their requirements for certain macro- and micronutrients may increase. With advancing age, the risk of chronic diseases such as cancer, metabolic and cardiovascular diseases increas, as does the risk of osteoporosis, cognitive decline, and disability. In order to maintain health in old age and prevent the development of cardiovascular and metabolic diseases, it is important to reduce the intake of simple carbohydrates (to a maximum of 10% of total carbohydrate intake) and saturated fatty acids (to a maximum of 20–25 g per day), while ensuring adequate protein intake (1.0–1.2 g per kg of body weight) and consuming at least 400 g of fruit and vegetables per day. The salt intake of Hungarian seniors also significantly exceeds the recommended level (instead of 2 g per day, men over 65 consume 6.2 g and women consume 4.7 g), and fluid intake is insufficient, too (the recommended amount is 35 ml per kg of body weight). Among preventive strategies, nutrition is critical, yet it is currently underrepresented in the healthcare system and does not receive sufficient emphasis in care processes. A personalized healthy diet has significant benefits for older adults and can prevent, modify, or improve many age-related diseases and conditions. This review focuses on issues related to the nutrition and nutritional needs of older adults based on the latest guidelines. It also presents the most common complications resulting from poor nutrition and the possibilities for diet therapy.

• An overview of primary health care in geriatric and need of care intervention (A comparative study of Czech Republic, Sweden, and Canada)

  37-38

  Rehana Sindho Kabooro

  Megtekintések száma:

  143

  This researche is aiming to evaluate the care interventions and approaches for the ageing population in different countries and their perspective of geriatric care. Quality assurance and workforce development the monitoring supervision and evaluation of care progression is very demanding for the sustainable delivery of care and frequent trainings and education of healthcare professionals develop quality geriatric care.

• Formal Carers’ Perspectives on Elder Abuse within a Maltese Care Home

  55-56

  Zarb Lindsay

  Megtekintések száma:

  110

  This research explores formal caregivers’ perspectives on elder abuse within a Maltese care home, addressing the challenges posed by an ageing population and the growing reliance on long-term care.

• Determinants influenceing the mental health of older people (60 years +) in Botswana

  33-35

  Mhaka-Mutepfa Magen

  Megtekintések száma:

  211

  Ageing society is a reality for many people in developing countries than in the past. Governments are facing major challenges in safeguarding the mental health of older people and health care systems to deal with this demographic shift. The mental health of older people is an important indicator of the level of their health-related quality of life.  The situation of older people in Africa, concerning their mental health and well-being, is a matter of growing attention among researchers and policymakers alike. There is a common perception in connection with the aged population reporting poor mental health status and a greater need for healthcare. However, there is few research on the disparities of older people relating to healthcare in Sub-Saharan Africa, especially in Botswana. There is a tendence of ever-increasing number and population proportions of older people representing both opportunities and challenges. Some of these challenges include the prevention and management of anxiety, depression, and somatization, which are the most common mental disorders in primary health care the world over. Previous research has shown that the three disorders are highly comorbid because of the need for prevention and mitigation of all three.

• Dementia and aging in Vietnam

  90-92

  Dung Nguyen Thi Phuong

  Megtekintések száma:

  101

  The aging rate of the Vietnamese population is one of the most elevated worldwide. Dementia is identified as one of the major disturbances to healthy aging and a leading cause of death in Vietnam. In spite of the importance of dementia research for policy making and healthcare development, there is a scarcity in study on epidemiological profile of dementia in Vietnam.

• Az időskorúak fogyasztóvédelmi érintettségéről: Kerekasztal beszámoló

  119-121.

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  298

  Kerekasztal beszélgetés az időskorúak fogyasztóvédelmi érintettségéről
  Az Aktív idősödés, nemzedékek új szerepben /Active ageing, Generations Nyíregyházi Gerontológiai Napok XI. Nemzetközi Konferencia keretében (tematikus egység)
  2018. 30. 10:30 – 12:00
  Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar, Nyíregyháza

• Az elbocsátó ápoló szerepe a geriátriában

  185-187

  Virág Andrea

  Markovics Dorina

  Horváth Zoltánné

  Szűcs Ádám

  Gadó Klára

  Megtekintések száma:

  262

  2022-ben végzett népszámlálás alapján Magyarország lakosságának 21%-a az idős korosztályhoz tartozik, mely folyamatos emelkedést mutat. Az idős betegek ellátása az egészségügyi költségvetés több, mint 30%-át teszi ki. A geriátriai populációt multimorbiditás és polipragmázia, funkcionális függőség, esendőség és depresszió jellemzi, mely speciális tudást igényel mind az orvosok, mind a szakdolgozók részéről.

• Az AGE Barometer 2023 áttekintése: Az idősebbek munkaerő-piaci helyzete, kritikák és az EU tagállamok jó gyakorlatai - Magyarország esete

  15-24

  Balangue Climson L.

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  614

  Az AGE Barometer 2023-as kiadását az Age Platform Europe jegyzi, melynek célja az európai statisztikákból és nemzeti szintű forrásokból származó adatok szintézise, és 19 európai ország, köztük Magyarország országszintű részletes adatainak elemzésén alapuló kritikák megfogalmazása és a tagországok jó gyakorlatainak bemutatása. A kiadvány legfontosabb célja az idősebbek munkaerő-piaci szerepvállalásának erősítése, valamint a fenntartható és minőségi munkával töltött élet elősegítése. A Barométerből kiderül, hogy az Európai Unió (EU) messze van attól, hogy elérje a 20 és 64 év közötti felnőttek 78%-os foglalkoztatottsági célját, a jelenlegi állapot 62,3%. Ennek okai az idősebbek munkaerő-piaci integrációjának különböző akadályai lehetnek, amelyek közé tartoznak a nem megfelelő támogató politikák, az ageizmus és a kedvezőtlen munkahelyi feltételek. Az eredmények mélyebb elemzése, különös tekintettel egy-egy ország, például a Magyarország-I adatok elemzése fontos lehet abban, hogy jobban megértsük az eredmények nemzeti és helyi kereteit, és hogy meghatározzuk az idősek munkaerő-piaci integrációját elősegítő politikákat és programokat, és azonosíthassuk a hiányosságokat. Jelen írás különböző módszerek - kritikai elemzés, irodalmi és szakirodalmi áttekintés, valamint tematikus elemzés - alkalmazásával vizsgálta a Barométert és más releváns forrásokat.

• Hetvenes - Disztrópia a magyar társadalomról

  46-65

  Tóth Dalma

  Megtekintések száma:

  247

  Bevezetés: Az elöregedő társadalom jelensége egyre aktuálisabb kérdésként jelenik meg mind a köznapi, mind a tudományos gondolkodásban. Nem találunk sok példát olyan műalkotásokra, melyek a filmek világában jelenítik meg kritikájukat a témával kapcsolatban. A Hetvenes című film 2014-ben debütált Magyarországon. Sajátossága, hogy a magyarországi idősekhez való disztópikus hozzáállást helyezte a fókuszba.
  Cél: A tanulmány célja, hogy az ál-dokumentumfilm disztópikus jellegét feltárva, a mű narratíváinak segítségével képet mutasson a magyar társadalom lehetséges diszfunkcióiról.
  Módszertan: A tanulmányban szociálpszichológiai megközelítést veszek figyelembe, amelyben a filmjelenetek affektív jellemzésének folyamatát tartalomelemzés alapján elemzem.
  Elméleti háttér: Az elemzésben két fő szempontot tartok szem előtt: a kognitív sémaelméletet és a disztópikus tartalom jellegét, mint az értelmezési keret szűrőjét. A kognitív sémaelméletet a jelenetek észlelésére és megismerésére, a kanonikus beállításokra és az értelmezési kontextusokra alkalmazom. Az elemzésben az emlékezeti tárgyak, a mentális modellek és a kognitív mezők állnak a középpontban.
  Következtetések: A filmélmény magában foglalja az észlelt jelenetek tudatosítását, így a valós világ elválasztható a képzelettől. Valójában a szubjektivitás és a valóságunk alakítási folyamata az egyes szempontok igényeit szolgálja, ezért a film értékes kiindulópontjának tekinthető a magyar társadalom jövőjéről szóló vitának, kiemelve az idősek helyzetét.

• Frequency of multimorbidity and polypharmacy among geriatric patients

  33-46

  Markovics Dorina

  Virág Andrea

  Besenyei Attila

  Szabó Luca Sára

  Gadó Klára

  Megtekintések száma:

  266

  Magyarországra jellemző az elöregedő társadalom. Az egészségügyi ellátás nagy részét az idősek veszik igénybe. Kórházi kezelésre gyakran van szükség iatrogenezis miatt, amelyet gyógyszer-toxicitás és nemkívánatos kölcsönhatások okoznak. A polifarmácia fokozhatja ezeket a problémákat. 
  Kutatásom célja, hogy felmérjem a polifarmácia gyakoriságát és káros hatásait egy idősek fekvőbeteg-ellátó osztályán. A felmérés eredményei mellett. A fekvőbeteg osztályon végzett kutatás során az érintett betegek beleegyezésével összegyűjtöttem a szedett gyógyszereket, a felállított diagnózisokat és a vesefunkciót. 
  A kutatás szerint bebizonyosodott, hogy az időskorú betegek körében fontos a potenciális kockázataik. Minél több betegségben szenved egy személy, annál több gyógyszert kell szednie, így több gyógyszerkölcsönhatásra kell számítani. Ezért rendkívül fontos az adatbázisok rendszeres átvizsgálása a gyógyszerkölcsönhatások tekintetében. A betegbiztonság javítása érdekében a fekvőbetegek tekintetében nagy segítséget nyújt az "unit-dose rendszer", amely a kölcsönhatások automatikus monitorozását is magában foglalja. Mindezek segítségével csökkenthető a szövődmények kialakulása, a kórházi kezelés és a halálozás. Az iatrogenitás csökkentése nemcsak a betegek életminőségét javítja, hanem az egészségügyi rendszer terheit is csökkenti.