Keresés
Keresési eredmények
-
Is the clamour for infrastructure investment justifiable for economic development? An investigation into an emerging economy. A case from South Africa.
3-27Megtekintések száma:75A critical challenge in South Africa today is the absence of consistent economic growth and job creation, both of which are necessary to reduce poverty and increase the standard of living of its citizens. The South African government continues to commit and spend billions of rands annually on infrastructure in an attempt to address social ills. We analyse this type of investment using long- and short-term statistical methods to determine its effects on income per capita over the period 1996-2021. This was examined through the application of classic and contemporary econometric modelling and analysis, which started with a panel unit root testing, then moved onto cointegration test, and regression testing such as FMOLS, DOLS, and VAR models. The analysis demonstrated a long-term link between infrastructure investment and income per capita. Specifically, transport and ICT investments have a significant positive effect on earnings. On the contrary, labour has a long-term negative impact. Capital investment projects should not be developed, constructed, or implemented haphazardly. But must be coordinated with education and vocational development programs to improve labour efficiency to counter its negative impact on GDP per capita.
-
A TESCO Magyarország fenntarthatósági és közösségi tevékenysége menedzsment összefüggésének vizsgálata
24-48Megtekintések száma:382A szerzők fenntarthatóság menedzselését vizsgáló esettanulmányukban a TESCO magyarországi felelősségvállalási és közösségi tevékenységének fókuszait, szervezeti folyamatait, működését vizsgálják egyrészt a publikusan fellelhető vállalati jelentések és elemzések, másrészt a tevékenységekben kulcsszerepet játszó belső és külső szakemberekkel folytatott félig strukturált interjúk segítségével. A szerzők munkája a tevékenységek leíró jellegű bemutatásán túl rámutat arra, hogy a fenntarthatósággal és a közösségekkel kapcsolatos szervezeti folyamatok eredményes menedzselésének számos szervezeti feltétele van, ahogyan aláhúzza a külső felek, szolgáltatók bevonásának lehetőségeit és korlátait is. Az esettanulmány értékét emeli, hogy az utóbbi években hazai vezető élelmiszeri-kiskereskedelmi vállalat fenntarthatósági tevékenységét bemutató átfogó esettanulmány nem született.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A13, D6, F6, M14, M19, M38
-
Munkapiaci rugalmatlanság és a munkanélküliségi idősorok egységgyök-tulajdonsága: problémafelvetés
103-114Megtekintések száma:449A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24
-
Befektetési döntések és a tudásillúzió
1-9Megtekintések száma:400A gazdasági és pénzügyi döntések meghozatalában nagy szerepet játszanak a gazdasági szereplők viselkedési sajátosságai, amelyek nem illeszthetőek be a hagyományos racionális viselkedést feltételező elemzési keretbe. A racionális, kvázi-racionális és irracionális aktorokra épülő modellek a korábbinál pontosabban és megbízhatóbban írják le a valós folyamatokat, és így a gazdasági döntések hatásfoka is javulhat. A pénzügyi viselkedéstan gondolati rendszerének főbb elemei a túlzott bizalom, a jellegzetességi heurisztika, valamint a mentális horgonyzás. A szerző a viselkedést befolyásoló tényezők közül a túlzott bizalomból eredő tudásillúzió jelenségével foglalkozik részletesen, amely a hír feldolgozásának rendszeresen visszatérő hibájából fakad. A tudásillúzió igazolására egyrészt a szakirodalomból hoz példákat, másrészt pedig egyetemi hallgatók közötti kérdőíves felmérésekben mutatja ki a hatását. Következtetésként megállapítja, hogy a pénzügyi döntésekben a tudásillúzió általában a szereplők piaci aktivitására hat. A hipotézise szerint a tudásillúzió a pénzügyi döntési folyamatoknak egyik fontos és az elemzésekben nem elhanyagolható tényezője.
-
ipari forradalom, avagy a modern gazdasági növekedés gyökereiről: A „miért éppen Anglia?” helyett a „miért történt meg egyáltalán?” kutatása (Joel Mokyr: A Culture of Growth. The Origins of the Modern Economy. Princeton and Oxford: Princeton University
103-108Megtekintések száma:629Joel Mokyr gazdaságtörténész munkássága nem csak saját szakmai közösségében, de a közgazdaságtan más területein kutatók, elsősorban az intézményi közgazdászok között is széles körben ismert. Azonban széles szakmai ismertséggel jellemezni Mokyrt valójában „gyenge” állítás, hiszen kétségtelenül ő ma az egyik legjelentősebb gazdaságtörténeti kutató, egyike azon keveseknek, akik nagyon erős intézményi közgazdaságtani megközelítéssel „nyúlnak” a történelemhez. Kutatásaiban az ipari forradalom Európája áll a középpontban, amely a modern (tartós) gazdasági növekedést2 hozta el az emberiségnek. Mokyr fél tucatnyi könyvben és nagyon sok cikkben vagy könyvfejezetben fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyek új gondolkodási utakat nyitottak a modern gazdasági növekedés okainak kutatásában, s természetesen válaszokat is adott ezekre.
-
Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?
47-68Megtekintések száma:283A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.
-
Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete
68-82Megtekintések száma:270Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedelem alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációk
létrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat a
döntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását.Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F15
-
Analysis of the Competitiveness in the Agri-food sector: The case of Latin America and the Caribbean Region
92-117Megtekintések száma:515Latin America and the Caribbean (LAC) countries are among the global leaders in the production and exports of agricultural and fisheries commodities, accounting for 15% of the world’s average agri-food export from 1995 to 2019. With rising global market competitiveness, considering the agri-food sector, it is important to assess if the region can compete against other global rivals, and in what products. Accounting for regional potential economic power, remarkable agricultural food export and market expansion, this paper explored the LAC agricultural trade patterns and export competitiveness through the analysis of the Revealed Comparative Advantage (RCA) index, and its modifications - SRCA (Symmetric Revealed Comparative Advantage), RTA (Relative Trade Advantage, and RC (Revealed Competitiveness) - in the agricultural sector for the period of 1995-2019. This paper contributes to the literature by presenting the export characteristics in Latin American developing countries, which can be an important instrument for decision-makers in the agricultural trade policy. Throughout the research period, the results indicated that Brazil, Argentina, and Mexico were the TOP agri-food exporters in LAC. The highest RCA, SRCA, and RTA were found in Guatemala, whereas the greatest RC was found in Argentina. At the product level analysis, oil seeds and oleaginous fruits, miscellaneous grains, seeds and fruit, industrial or medicinal plants, and straw and fodder (HS12) were the most exported items at the 2-digit level. Fruit and nuts, edible; peel of citrus fruit or melons (HS08) had the most competitiveness in the worldwide market, with the highest SRCA and RC indices, whereas coffee, tea, mate, and spices (HS9) had the highest BRCA and RTA values. The evidence suggests that among the TOP 10 exporters in LAC, all indices in the global agri-food trade are said to be relatively stable, whereas survival rates do not persist over time.
-
Huszonegy közgazdasági érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben
5-29Megtekintések száma:740Összeurópai szinten és Magyarországon is élénk társadalmi vita folyt 2013/2014 fordulóján a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) intézményének megvalósíthatóságáról. Ennek a diskurzusnak fontos állomása volt egy, a magyar viszonyokra adaptált 100 oldalas koncepció megjelenése. A Bánfalvi István nevével fémjelzett tanulmány alapgondolata, hogy 2015-től alanyi jogon minden gyermek 25 ezer, minden felnőtt 50 ezer, illetve minden várandós nő 75 ezer forintot kapjon. A jelen tanulmány egyfelől konkrét bírálatát adja ennek a 25–50–75 javaslatnak, másfelől igyekszik szélesebb statisztikai keretek között vizsgálni a jövedelmi szegénység magyarországi adatait. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a szegénység csökkentése szempontjából a kistelepülésekre bezsúfolódott roma népesség újramobilizálása a jövő kulcskérdése.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H21, I38, J15
-
Mobilizing Social and Organizational Resources in Project Type Cooperation: A Case Study in Networking in Interactive Media Firms
25-40Megtekintések száma:333The paper aims at the identification and interpretation of specific coordination problems faced by project-based work organisations using the example of an interactive portal development for a leading
Hungarian economic weakly. The study provides a brief overview of the most important theoretical approaches concerning project-based work organisations and the characteristics of the new or interactive
media sector, which may act as a new model in the fast growing knowledge economy. The interactive portal development is typical of the so-called studio-model of project-based firms (PBF) characterised by
the novel and singular character of the product or service and by the uncertain and fluid nature of the necessary knowledge and skills. The study calls attention to the project manager’s key role in combining
formal and tacit skills and in the coordination of actors’ behaviour which is driven by different logics. In addition, the authors stress the importance of the client’s key role in designing and developing the
interactive media service.JEL classifications: L86; M54; Z13
-
Az érdemtelen szegénység mint társadalmi viszony
43-60Megtekintések száma:627Tanulmányunk az aktuális szegénység-diskurzusokkal foglalkozik a magyar romákkal kapcsolatban. Ehhez az underclass elméletet alkalmazva, az extrém szegénység megközelítéseit három csoportba soroljuk. Az első a politikai gazdaságtani megközelítés, amely a szegénységet az össztársadalmi fejlődésre vezeti vissza. A második a kulturális megközelítés, mely szerint a szegénység bizonyos viselkedésbeli
hiányosságok („kultúra”) eredménye. Végül a harmadik a kölcsönhatás-megközelítés, amely szerint a szegénységet össztársadalmi tényezők indukálják, és az érintettek szegénység-specifikus kulturális
jellegzetességei perpetuálják. A tanulmány második felében három diskurzus témakört dolgozunk fel, aszerint hogy milyen megközelítés jellemzi. A tudományos szférában elsősorban a kölcsönhatásmegközelítés az uralkodó, amelynek fő vonzerejét az adja, hogy sok, akár heterogén megfigyelés könnyen kauzális kapcsolatba hozható egymással. A nyilvános diskurzusok terén – egy internetes vitát és két „botrányt” elemzünk – a kulturális megközelítés dominál: a romák szegények, mert romaként kulturális (magatartási) deficitek jellemzőek rájuk. Az érintettek vélekedéseiben főként a politikai gazdaságtani megközelítés elemei fedezhetők fel, miszerint a szegénység az általános elszegényedési tendenciákra, a regionális elhanyagoltságra és a csoporttal szembeni diszkriminációra vezethető vissza.Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, J15, J71, O15, Z13
-
Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában
157-174Megtekintések száma:327A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki. -
Ökológiai marketingstratégiák és a jövőkutatás
169-188Megtekintések száma:398A tudományos jövőkutatás mindkét ágának: a prognosztikának és a jövőképalkotásnak fontos eleme a természeti környezet. Minden tudomány, a közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan is arra törekszik, hogy riasztó vagy vonzó jövőképek kidolgozásával befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A fenntartható fejlődés fogalma, elvei olyan jövőkép megvalósítására mozgósítanak, amely megkísérli a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, környezeti, társadalmi érdekek összehangolását. Ehhez preventív környezetpolitikára lenne szükség és olyan értékrendváltásra, amikor a gazdasági szereplők döntései során a környezeti érdek legalábbis egyenrangúvá válik a gazdasági érdekekkel. Megfelelő gazdasági-társadalmi feltételek között az ökomarketing alkalmas eszköz a gyakran ellentétes vállalati célok és érdekek összehangolására. A tanulmány első része a jövőkutatás és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a második az ökomarketing fogalmát ismerteti, valamint rendszerezi az ökológiai marketingstratégiákat.
-
Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?
69-94Megtekintések száma:232Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával analóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét. -
Még egyszer a kapitalizmus és a verseny természetéről: Viszontválasz Szakolczai Györgynek
189-189Megtekintések száma:266 -
A literature review of Happiness and Economics and guide to needed research
117-131Megtekintések száma:872Happiness and Economics as a new branch of behavioural economics has had a major impact on economic theory and economic policy: Several studies have been published in the last 20 years in leading journals. Furthermore, several governments have decided to collect data about the well-being of their citizens. The author claims that utility cannot only be measured by the choices individuals do: Reported happiness and life satisfaction data is also an acceptable empirical estimate for individual utility. Consequently, happiness research can bear new knowledge and important understanding of human welfare. Therefore, this paper gives an overview of the existing literature. Methods and approach of scholars is critically analysed and shortcomings are discussed. Thereafter, findings on major economic issues like growth, unemployment and inflation are presented. Besides, governmental policy and implications for society are debated. Lastly, future research possibilities are mentioned.
Journal of Economic Literature (JEL) Classification: D60 D63 I31
-
Megszűnt-e a monopólium a magyar távközlésben?
126-146Megtekintések száma:101A tanulmány a távközlési iparban kialakult természetes monopoliumokkal, ennek kapcsán a versenyszabályozással és azon belül a távközlési ipar szabályozásával és felépítésével foglalkozik, megvizsgálva, hogyan is "szűnt meg" a természetes monopólium a magyar távközlési szektorban. Választ keres arra, hogy jelenleg milyen mértékű a verseny a magyar piacon és felvázolja a jövő kérdéseit. A 2001-ben nagyrészt liberalizálttá vált magyar távközlési piacon a szakértők és a fogyasztók (előfizetők) is azt várják, hogy a piac megnyitása a nemzetközi verseny előtt növelni fogja a hatékonyságot és csökkenteni a fogyasztói árakat. A tanulmány első felében a verseny fogalmához, illetve a tökéletlen verseny egyik formájához, a természetes monopoliumhoz kapcsolódó nézeteket mutatja be a szerző, ezt követően a versenyszabályozással foglalkozik. A távközlés ágazat-specifikus szabályozását a harmadik részben taglalja, kitérve a magyarországi tapasztalatokra, majd bemutatja a jelenlegi magyar piaci struktúrát.
-
Nyitottság és növekedés
126-134Megtekintések száma:229A klasszikus kereskedelemelmélet azon az alapon szorgalmazza a nemzetközi kereskedelem liberalizálását, hogy az jelentősen hozzájárul a jólét növekedéséhez. A tanulmány ennek a feltételezésnek az empirikus vizsgálatát tűzi ki célul a külpiaci nyitottság és az egy főre jutó GDP közötti kapcsolat elemzése révén, amelyet egy 22 OECD-tagállamból álló mintán az 1950-2000 közötti időszakra végez el. Az eredmények megerősítik a pozitív kapcsolat létét. Továbblépést jelent a korábbi munkákhoz képest, hogy a szerző külön figyelmet fordít a nyitottság és az egy főre jutó jövedelem közötti kapcsolat időbeli lefolyására, amely a várakozásoknak megfelelően nem stacionárius és egy nemlineáris trenddel jellemezhető.
-
Az acélipar állami támogatási lehetőségei az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése után
125-142Megtekintések száma:286Az Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió) az ún. Főhatóság irányításával a szénbányászat és az acélipar közösségi szintű fejlesztési kereteinek kialakítására tett kísérletet. A Szerződés általános szabályként megtiltotta az állami támogatást, de bizonyos könnyítéseket engedélyezett a válsághelyzetek kezelésére. Ez a gyakorlat lényegesen eltért a Közösséget létrehozó Római Szerződés közösségi támogatási rendszerétől. Az acélipar szabályozása, a hosszú, közel 30 évig tartó válságkezelés után, az ESZAK Szerződés lejártával 2002. július 24.-től átkerült a Római Szerződés hatálya alá. Az állami támogatások új szabályozási keretei lényegesen szűkebb mozgásteret engednek a vállalkozásoknak, mint a korábbi gyakorlat. Számolni kell azzal is, hogy az átmenet során lehetnek problémák, mind az elsődleges, mind a másodlagos szabályozás területén. Az Európai Szén és Acélközösség a két ágazat működését felügyelte, a termelés koordinálásával, pénzügyi kölcsönök és garanciák nyújtásával. Ahhoz, hogy ezt a szerepét el tudja látni, a termelőktől – az alapító okirat felhatalmazása alapján – forgalomarányosan adót szedhetett be. Így feladatai ellátáshoz a közösségi költségvetéstől független pénzügyi forrással rendelkezett. A Nizzai Szerződésnek az Európai Szén- és Acélközösség megszűnésével foglalkozó Jegyzőkönyve előírta, hogy a vagyont – a Szén- és Acélkutatási Alap vagyona megjelöléssel – az Európai Közösségnek át kell adni, de az kizárólag a két ágazat fejlesztéseinek támogatására használható fel. Az áttekintés célja, hogy összefoglalóan bemutassa az Unió hatályos állami támogatási szabályait és az acélipari vállalkozások számára igénybe vehető kedvezmények körét.