Évf. 5 szám 3 (2006)
Tanulmányok

Adósságválságtól a NAFTA első évtizedéig – Mexikó gazdaságfejlődésének kérdőjelei

Megjelent november 20, 2006
László Erdey
Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi kar
PDF

APA

Erdey, L. (2006). Adósságválságtól a NAFTA első évtizedéig – Mexikó gazdaságfejlődésének kérdőjelei. Competitio, 5(3), 43–65. https://doi.org/10.21845/comp/2006/3/3

Az 1982-es adósságválság végett vetett Mexikó csaknem negyven éven át tartó, dinamikus gazdasági növekedéssel jellemezhető fejlődési korszakának. A krízis Mexikót fejlesztési stratégiájának átgondolására és orientációjának megváltoztatására kényszerítette, kezdetét kellett vennie egy olyan fájdalmas, de szükséges folyamatnak, melynek célja egyrészt az előző évtizedekben kialakult makroökonómiai egyensúlytalanságok leépítése, másrészt az állam által irányított importhelyettesítésre alapozó fejlesztési politikától, mikroökonómiai reformok sorával, a piaci erők szabadabb érvényesülésével a gazdasági szerkezet racionalizálása felé való elmozdulás volt. Az ország az 1980-as évek első generációs reformjait követően, az 1990-es évek elmaradó második generációs reformjainak hiányában azonban nem tudta megváltoztatni azt a gazdasági és külkereskedelmi szerkezetet, amely már az „elveszett” évtized végére kialakult, és amely csak kevés növekedési impulzust tudott adni a gazdaság többi részének. A kezdeti alacsony fejlettségi szint miatt és az 1990-es években elmaradó további reformok hiányában Mexikó csak korlátozott mértékben tudta kihasználni a NAFTA-ból származó potenciális és előzetesen nagyon várt előnyöket.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O54.

  1. Balassa, B. (1983): Trade Policy in Mexico. World Development, 11. évf. 9. sz., szeptember, 795-811.
  2. Bergoeing, R. – Kehoe, P. J. – Kehoe, T. J. – Soto, R. (2002): A Decade Lost and Found: Mexico and Chile in the 1980s. Review of Economic Dynamics, 5 évf. 1.sz., január, 166-205.
  3. Bhagwati, J. (1995): U.S. Trade Policy: The Infatuation with Free Trade Areas. Megjelent: Bhagwati, J.– Krueger, A.: The Dangerous Drift to Preferential Trade Agreements. The American Enterprise
  4. Institute Press, Washington, D.C., 1-18.
  5. Bhagwati, J. – Greenaway, D. – Panagariya, A. (1998): Trading Preferentially; Theory and Policy. Economic Journal, 108. évf. 449. sz., július, 1128-1148.
  6. Birdsall, N. – Londoño, J. L. – O’Connel, L. (1998): Education in Latin America: Demand and Distribution are factors that Matter. CEPAL Review, 66. sz., december, 39-52.
  7. Blecker, R. A. (1996): NAFTA, the Peso Crisis, and the Contradictions of the Mexican Economic Growth Strategy. Working Paper, 3. sz., július, Center for Economic Policy Analysis, New School for Social Research, New York, NY.
  8. Blecker, R. A. (2003): The North American Economies after NAFTA: A Critical Appraisal. International Journal of Political Economy, 33. évf. 3. sz., ősz (megjelent 2005-ben), 5-27.
  9. Blecker, R. A. (2006): Macroeconomic and Structural Constraints on Export-Led Growth in Mexico. Department of Economics Working Paper Series, 2006-05. sz., március, American University, Washington, D.C.
  10. Bueno, G. M. – Poulson, B. W. (1990): Trade and Development Policy in Mexico in the Context of North American Economic Relations. North American Review of Economics and Finance, 1. évf. 2. sz., ősz, 187-203.
  11. Castillo, R. A. – Díaz-Bautista, A. – Fragoso Pastrana, E. (2004): Sincronización entre las economías de México y Estados Unidos: el caso del sector manufacturero. Comercio Exterior, 54. évf. 7. sz., július, 620-627.
  12. CBO (2003): The Effects of NAFTA on U.S.–Mexican Trade and GDP. Congress of the United States, Congressional Budget Office.
  13. Chammartín, G. M-F. (2004): El impacto de la liberalización del comercio y la inversión sobre las condiciones laborales, el empleo y los salarios en México, 1985-2000. Ph. D. tézis, Instituto de Altos Estudios Internacionales, Université de Genève, Genf.
  14. Chenery, H. B. (1980): Interactions Between Industrialization and Exports. American Economic Review, 70. évf. 2. sz., május, 281-287. Papers and Proceedings of the Ninety-Second Annual Meeting of the American Economic Association
  15. Chiquiar, D. – Ramos-Francia (2005): Trade and Business-Cycle Synchronization: Evidence from Mexican and U.S. Manufacturing Industries. North American Journal of Economics and Finance, 16. évf. 2. sz., augusztus, 187-216.
  16. Clavijo, F. – Valdivieso, S. (2000): Reformas estructurales y política macroeconómica: El caso de México. CEPAL, Serie Reformas Económicas, 67. sz. LC/L.1374, május, Santiago de Chile.
  17. CNIME (2005): Entorno Maquilador. 5. évf., 72. sz., december 15., Consejo Nacional de la Industria Maquiladora de Exportación, A. C.
  18. Cuevas, A. – Messmacher, M. – Werner, A. (2003): Macroeconomic Synchronization between Mexico and its NAFTA Partners. Kézirat, World Bank.
  19. Cuevas, A. – Messmacher, M. – Werner, A. (2005): Foreign Direct Investment in Mexico since the Approval of NAFTA. World Economic Review, 19. évf. 3. sz., 473-488.
  20. Cypher, J. M. (2001): Developing Disarticulation in within the Mexican Economy. Latin American Perspectives, 28. évf. 3.sz., május, 11-37.
  21. Dollar, D. – Kraay, A. (2004): Trade, Growth and Poverty. Economic Journal, 114. évf. 493. sz., február, F22-F49.
  22. Dornbusch, R. – Edwards, S. (1990): Macroeconomic Populism. Journal of Development Economics, 32. évf. 2. sz., április, 247-277.
  23. Dussel Peters, E. (2004): Liberalización comercial en México: 15 años después. Documento elaborado para la conferencia internacional „State Reform While Democratizing and Integrating: The Political Economy of Change in Mexico after Fox and NAFTA”, 2004. november 18-19., Notre Dame University, South Bend, Indiana.
  24. Erdey László (2004): A nemzetközi termelésmegosztás kereskedelemelméleti magyarázatai és néhány empirikus kutatási eredmény. Külgazdaság, 48. évf. 7-8. szám, július-augusztus, 38-59.
  25. Erdey László (2005): Ágazaton belüli kereskedelem Mexikó és az Egyesült Államok között az európai integrációs tapasztalatok fényében. Előadás a Munkaerőpiaci és gazdaságpolitikai kihívások az Európai Unióban című konferencián, 2005. november 11., Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Debrecen.
  26. Erdey László (2006): Is Integration Costly? The NAFTA Experience. Poster presented at the International Conference on Regional Development in the Romanian-Hungarian Cross-Border Space – From
  27. National to European Perspective, július 9, Faculty of Economics and Business Administration, University of Debrecen.
  28. Fernandez, V. – Kutan, A. M. (2005): Do Regional Integration Agreements Increase Business-Cycle Convergence? Evidence from APEC and NAFTA. William Davidson Institute Working Paper, 765. sz., április, University of Michigan Business School.
  29. Garrido, C. (2002): Industrialización y grandes empresas en el desarrollo estabilizador, 1958-1970. Análisis Económico, 17. évf. 35. sz., első félév, 233-267.
  30. GATT (1993): Trade Policy Review Mechanism – Mexico. World Trade Organisation, C/RM/G/35, március, Genf.
  31. Gould, D. M. (1998): Has NAFTA Changed North American Trade? Dallas FED Economic Review, első negyedév, 12-22., Federal Reserve Bank of Dallas.
  32. Gruben, W. C. (2000): The Mexican Economy Since the Tequila Crisis. The Southwest Economy, 6. sz., november-december, 10-12.
  33. Gruben, W. C. (2001): Did NAFTA Really Cause Mexico’s High Maquiladora Growth? Center for Latin American Economics, Working Paper CLAE 0301. sz., Federal Reserve Bank of Dallas.
  34. Ibarra-Yunez, A.: Spaghetti Regionalism or Strategic Foreign Trade: Some Evidence for Mexico. Journal of Development Economics, 72. évf. 2. sz., december, 567-584.
  35. Kehoe, T. J. (1995): A Review of Mexico’s Trade Policy from 1982 to 1994. The World Economy, 18. évf. 5. sz., ősz, 135-151.
  36. Kose, A. M. – Meredith, G. M. – Towe, C. M. (2004): How Has NAFTA Affected the Mexican Economy? Review and Evidence. IMF Working Paper, WP/04/59 sz., április, International Monetary Fund
  37. Krueger, A. O. (1999): Trade Creation and Trade Diversion Under NAFTA. NBER Working Paper, 7429. sz., december. National Bureau of Economic Research, Cambridge, MA.
  38. Krueger, A. O. (2000): NAFTA’s Effects: A Preliminary Assessment. The World Economy, 23. évf. 6. sz., június, 761-775.
  39. Lederman, D. – Maloney, W. – Serven, L. (2003): Lessons from NAFTA for Latin America and the Caribbean Countries: A Summary of Research Findings. Advance Edition. The World Bank, december.
  40. López-Córdova, E. (2002): NAFTA and Mexico’s Manufacturing Productivity: An Empirical Investigation Using Micro-Level Data. Kézirat, Inter-American Development Bank, Washington, D.C.
  41. Lustig, N. (1998): Mexico: The Remaking of an Economy. 2. kiadás. Brookings Institution Press, Washington, D.C.
  42. Máttar, J. – Moreno-Brid, J. C. – Peres, W. (2002): Foreign Investment in Mexico after Economic Reform. Serie de estudios y perspectivas, 10. sz, július. Sede Subregional de la CEPAL en México, Mexikóváros.
  43. Moreno-Brid, J. C. (1999): Reformas macroeconómicas e inversión manufacturera en México. Serie Reformas Macroeconómicas, 47. sz., december. LC/L.1292. CEPAL, Santiago de Chile
  44. Moreno-Brid, J. C. – Ros, J. (2004): Mexico’s market reforms in historical perspective. CEPAL Review, 84. sz., december, 35-56.
  45. Moreno-Brid, J. C. – Ruiz Nápoles, P. – Rivas Valdivia, J. C. (2005): NAFTA and the Mexican Economy: A Look Back on a Ten-Year Relationship. The North Carolina Journal of International Law and Commercial Regulation, 30. évf. 4. sz., nyár, 997-1023.
  46. Moreno-Brid, J. C. – Santamaría, J. – Rivas Valdivia, J. C. (2005): Industrialization and Economic Growth in Mexico after NAFTA: The Road Travelled. Development and Change, 36. évf. 6.sz., november, 1097-1119.
  47. Navia, P. – Velasco, A. (2003): The Politics of Second-Generation Reforms. Megjelent: Kuczynski, P-P.– Williamson, J. (2003): After the Washington Consensus: Restarting Growth and Reform in Latin America. Institute for International Economics, Washington, D.C., 265-303.
  48. OECD (1992): OECD Economic Surveys: Mexico, 1991/1992. OECD, Párizs.
  49. OECD (1998a): OECD Economic Surveys: Mexico, 1997-1998. OECD, Párizs.
  50. OECD (1999): OECD Economic Surveys: Mexico, 1998-1999. OECD, Párizs.
  51. OECD (2000c): OECD Economic Surveys: Mexico, 1999-2000. OECD, Párizs.
  52. OECD (2002d): OECD Economic Surveys: Mexico, 2001-2002. OECD, Párizs.
  53. OECD (2003b): OECD Economic Surveys: Mexico, 2002-2003.OECD, Párizs.
  54. OECD (2005): OECD Economic Surveys: Mexico, 2002-2003. OECD, Párizs.
  55. Oficina de la Presidencia para Políticas Publicas (2005): El Quinto Informe de Gobierno del C. Presidente Constitucional de los Estados Unidos Mexicanos, Vicente Fox Quesada. Mexikóváros.
  56. Ortíz, Guillermo – Solís, Leopoldo (1980): Tipos de Cambio Flotantes y Desliz Cambiario: Las Experiencias de Algunos Países en Desarrollo. Documentos de Investigación, 17. sz., január, Banco de México,
  57. Mexikóváros.
  58. Pacheco-López, P. (2005): The Effects of Trade Liberalization on Exports, Imports, the Balance of Trade, and Growth: The Case of Mexico. Journal of Post Keynesian Economics, 27. évf. 4. sz., nyár, 595-619.
  59. Pacheco-López, P. – Thirlwall, A. P. (2004): Trade Liberalisation in Mexico: Rhetoric or Reality. Banca Nazionale del Lavoro Quarterly Review, 229. sz., június, 141-167.
  60. Quintin, E. (2002): Is Mexico Ready to Roar. The Southwest Economy, 5. sz., szeptember-október, 2-4.
  61. Ramales Osorio, M. C. (2003): La Política Económica del “Desarrollo Compartido” (1971-1976) Ineficiencias Estructurales y Patrón de Acumulación. GRUPO EUMED.NET de la Universidad de Malaga.
  62. Romalis, J. (2005): NAFTA’s and CUSFTA’s Impact on International Trade. NBER Working Paper, 11059. sz., január, National Bureau of Economic Research, Cambridge, MA.
  63. Sachs, J. D. (1989): Social Conflict and Economic Populism in Latin-America. NBER Working Paper, 2897. sz., március, National Bureau of Economic Research, Cambridge, MA.
  64. Santos-Paulino, A. – Thirlwall, A. P. (2004): The Impact of Trade Liberalisation on Exports, Imports and the Balance of Payments of Developing Countries. Economic Journal, 114. évf. 493. sz., február, F50-F72.
  65. Schiff, M. – Wang, Y. (2003): Regional Integration and Technology Diffusion – The Case of North America Free Trade Agreement. World Bank Policy Research Working Paper, 3132. sz., szeptember, Washington, D.C.
  66. Ten Kate, A. (1992): Trade Liberalization and Economic Stabilization in Mexico: Lessons of Experience. World Development, 20. évf. 5. sz., május, 659-672.
  67. Ten Kate, A. – De Mateo Venturini, F. (1989): Apertura Comercial y Estructura de la Protección en México. Comercio Exterior, 39. évf. 6. sz., június, 497-511.
  68. Tornell, A. – Westermann, F. – Martínez, L. (2003): Liberalization, Growth, and Financial Crises: Lessons from Mexico and the Developing World. Brookings Papers on Economic Activity, 2. sz., 1-112.
  69. Tornell, A. – Westermann, F. – Martínez, L. (2004): NAFTA and Mexico’s Less-Than-Stellar Performance. NBER Working Paper, 10289. sz., február, National Bureau of Economic Research, Cambridge, MA.
  70. Torres, A. – Vela, O. (2003): Trade Integration and Synchronization Between the Business Cycles of Mexico and the United States. North American Journal of Economics and Finance, 14. évf. 3. sz., december, 319-342.
  71. UNCTAD (2006): Trade and Development Report – Global Partnership and National Policies for Development. ENSZ, New York és Genf.
  72. USITC (1997): The Impact of the North American Free Trade Agreement on the U.S. Economy and Industries. A Three-Year Review. USITC Publication 3045. sz. U.S. International Trade Commission.
  73. Waldkirch, A. (2003b): The New Regionalism and Foreign Direct Investment: The Case of Mexico. Journal of International Trade and Economic Development, 12. évf. 12. sz., 151-184.
  74. Winters, L. A. (2004): Trade Liberalisation and Economic Performance: An Overview. Economic Journal, 114. évf. 493. sz., február, F4-F21.
  75. World Bank (1999b): Global Development Finance 1999.Március. The World Bank Group, Washington, D.C.
  76. WTO (1997): Trade Policy Review of Mexico. World Trade Organization, Genf.
  77. WTO (2002): Trade Policy Review of Mexico. World Trade Organization, Genf.