Keresés

Keresési eredmények

• Adósságválságtól a NAFTA első évtizedéig – Mexikó gazdaságfejlődésének kérdőjelei

  43-65

  Erdey László

  Megtekintések száma:

  200

  Az 1982-es adósságválság végett vetett Mexikó csaknem negyven éven át tartó, dinamikus gazdasági növekedéssel jellemezhető fejlődési korszakának. A krízis Mexikót fejlesztési stratégiájának átgondolására és orientációjának megváltoztatására kényszerítette, kezdetét kellett vennie egy olyan fájdalmas, de szükséges folyamatnak, melynek célja egyrészt az előző évtizedekben kialakult makroökonómiai egyensúlytalanságok leépítése, másrészt az állam által irányított importhelyettesítésre alapozó fejlesztési politikától, mikroökonómiai reformok sorával, a piaci erők szabadabb érvényesülésével a gazdasági szerkezet racionalizálása felé való elmozdulás volt. Az ország az 1980-as évek első generációs reformjait követően, az 1990-es évek elmaradó második generációs reformjainak hiányában azonban nem tudta megváltoztatni azt a gazdasági és külkereskedelmi szerkezetet, amely már az „elveszett” évtized végére kialakult, és amely csak kevés növekedési impulzust tudott adni a gazdaság többi részének. A kezdeti alacsony fejlettségi szint miatt és az 1990-es években elmaradó további reformok hiányában Mexikó csak korlátozott mértékben tudta kihasználni a NAFTA-ból származó potenciális és előzetesen nagyon várt előnyöket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O54.

• A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?

  133-144

  Hajnal Béla

  Megtekintések száma:

  221

  A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).