Évf. 5 szám 3 (2006)

Megjelent November 20, 2006

issue.tableOfContents6606644a8e7fd

Tanulmányok

  • Adózás, megtakarítás, hatékonyság II.
    5-25
    Megtekintések száma:
    111

    Folytatva a korábbi cikkben megkezdett elemzéseket, az adózás és a hatékonyság kérdéseit vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a differenciált forgalmi adók több szempontból is hatékonyság csökkentőek. Egyrészt megváltoztatják a termékösszetételt, ami így már a lakossági szükségleteknek az optimálisnál alacsonyabb szintű kielégítését valószínűsíti, és másrészt termékösszetételen keresztül torzítják a forrásallokációt is, ami a hagyományos hatékonysági értelmezés szerint, alacsonyabb tőkehatékonysághoz is vezet. Hasonló torzításokat okoz, hogy az imputed income nem adózik. Hatékonyság romboló hatása ellenére a szelektív adóztatás elkerülése gyakorlatban nem megvalósítható, hiszen a társadalmi költségei meghaladhatnák a hatékonyságbeli nyereséget. Végső következtetés ugyanaz, mint amit a korábbi cikkben megfogalmaztunk, sem a méltányosság, sem a hatékonyság nem lehet egyedüli célja az adórendszernek.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E 62, H21

    116
  • Tegnap, ma, holnap: a vállalati tevékenységek kiszervezésének trendjei
    27-42
    Megtekintések száma:
    132

    A tevékenységek kiszervezése, illetve annak nemzetközi változata, az úgynevezett offshore outsourcing napjaink gazdaságának egyik legfontosabb jelensége. A termelés kihelyezése olcsó országokba már évtizedekkel ezelőtt megindult. Az infokommunikácós technológia fejlődésének köszönhetően a múlt század kilencvenes éveiben az egyéb, többnyire szolgáltatás jellegű vállalati tevékenységek is sorra kerültek. A near-shoring és az off-shoring hatalmas, dinamikusan fejlődő iparággá vált, ami különleges lehetőségeket biztosít számos feltörekvő országnak. A szektorban élénk verseny bontakozott ki, aminek részese hazánk is. Ebben a küzdelemben sajátos ország- és vállalati stratégiák figyelhetők meg. A fejlődés számos gazdasági, politikai és társadalmi problémát vet fel, amelyekre megoldást kell keresniük mindazoknak, akik élni kívánnak a lehetőségekkel.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L24.

    83
  • Adósságválságtól a NAFTA első évtizedéig – Mexikó gazdaságfejlődésének kérdőjelei
    43-65
    Megtekintések száma:
    146

    Az 1982-es adósságválság végett vetett Mexikó csaknem negyven éven át tartó, dinamikus gazdasági növekedéssel jellemezhető fejlődési korszakának. A krízis Mexikót fejlesztési stratégiájának átgondolására és orientációjának megváltoztatására kényszerítette, kezdetét kellett vennie egy olyan fájdalmas, de szükséges folyamatnak, melynek célja egyrészt az előző évtizedekben kialakult makroökonómiai egyensúlytalanságok leépítése, másrészt az állam által irányított importhelyettesítésre alapozó fejlesztési politikától, mikroökonómiai reformok sorával, a piaci erők szabadabb érvényesülésével a gazdasági szerkezet racionalizálása felé való elmozdulás volt. Az ország az 1980-as évek első generációs reformjait követően, az 1990-es évek elmaradó második generációs reformjainak hiányában azonban nem tudta megváltoztatni azt a gazdasági és külkereskedelmi szerkezetet, amely már az „elveszett” évtized végére kialakult, és amely csak kevés növekedési impulzust tudott adni a gazdaság többi részének. A kezdeti alacsony fejlettségi szint miatt és az 1990-es években elmaradó további reformok hiányában Mexikó csak korlátozott mértékben tudta kihasználni a NAFTA-ból származó potenciális és előzetesen nagyon várt előnyöket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O54.

    145
  • A történelmi puzzle – Szellemi társasjáték Csaba Lászlóval
    67-82
    Megtekintések száma:
    87

    Nem panaszkodhat napjaink felnőtt generációja Magyarországon, tágabban nézve Közép-Európában arra, hogy unalmas sors adatott volna meg számára a huszadik század végén, a huszonegyedik század elején. A posztszocialista átmenet évei viharos történéseket hoztak. Különösen hálás lehet a sorsnak a társadalomtudományok, s így a közgazdaságtan iránt érdeklődő szakember azért, mert kérdések kifogyhatatlan sora vár megválaszolásra. De talán túl sok puzzle vár kirakásra, és túl sok, vagy talán túl kevés válasz született napjaink alapvető kérdéseire. A már szocialista rendszer idején is élt emberek az összeomlás után sok mindent tisztábban látnak a korábbi időszakról. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized tudományos megítélését illetően már sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. Benne
    élünk, bennünk él a kor. Túl közel van ahhoz, hogy igazán megértsük, hogy a mindennapok mozaikköveiből összerakjuk a történelmi képet: hol vagyunk, hova megyünk? De túl közel van ahhoz is, hogy ne próbáljunk nap mint nap újabb kis darabot elhelyezni a történelmi puzzle-ben, vagy éppen az összes eddigi részecskét újra- meg újra elrendezni.

    42

Kutatás közben

  • Nem-keynesi hatások érvényre jutása a keresleti oldalon
    83-103
    Megtekintések száma:
    98

    Az ún. nem-keynesi hatások vizsgálata mára a makro-gazdaságpolitikai kutatások egyik kitüntetett területe lett. Népszerűvé válása érthető, hiszen a vizsgálódás középpontjában az a kérdés áll, hogy miként
    magyarázható a fiskális konszolidáció már rövid távon is növekedést gerjesztő hatása. Arra keresik a szerzők a választ, hogy melyek azok az általános jellemzők, amelyek biztosítják a fiskális multiplikátor előjelváltását. A dolgozat a nem-keynesi hatások egyik lehetséges magyarázatát, a kereslet-oldali megközelítést teszi elemzés tárgyává azzal a céllal, hogy bemutassa: a fogyasztási csatornán keresztül érvényre jutó rövid távú expanziós hatások csak akkor várhatók, ha a fiskális kiigazítást olyan környezetben hajtja végre a kormány, ahol nem, vagy csak kevéssé érvényesül a likviditási korlát, valamint ahol a pénzügyi közvetítő rendszer fejlett, illetve dinamikusan mélyül.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E62, E65.

    66
  • A bankválságok szerepe a külföldi bankok terjeszkedésében
    105-126
    Megtekintések száma:
    85

    Az 1990-es években a külföldi bankok jelenléte látványosan növekedett világszerte, s különösen azokban az országokban volt dinamikus a terjeszkedésük, amelyek korábban nem képezték empirikus kutatások tárgyát. Tanulmányunk a világ 77 országában vizsgálta meg a külföldi bankok jelenlétét befolyásoló tényezőket. Empirikus eredményeink azt mutatják, hogy a külföldi bankok terjeszkedésében fontos szerepe van az adott országban eszközölt FDI nagyságának, valamint a helyi piaci lehetőségeknek. Elemzésünkben empirikusan teszteltünk egy új magyarázóváltozót (bankválság), amelynek bevezetésével kiterjesztettük a korábbi kutatások eredményeit, ugyanis számításaink arra engednek következtetni, hogy azokban az országokban, amelyekben előfordult bankválság a 90-es évtizedben, ott magasabb a külföldi bankok aránya a helyi bankszektorban. Éppen ezért, ennek az új magyarázóváltozónak az alkalmazását célszerű megfontolni minden olyan esetben, amikor a külföldi bankok terjeszkedésének okait vizsgáljuk.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21.

    102
  • A Google és versenytársai
    127-140
    Megtekintések száma:
    111

    Egyetemi diplomamunkám témájaként a Google cég piaci stratégiai elemzését választottam. A cég nevéhez fűződik a ma legnépszerűbb keresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése. A vállalat üzleti sikere a két fiatal alapító-tulajdonos által kidolgozott PageRank eljárásban rejlik, ami forradalmi változást hozott, lehetővé téve az Internet adatállományát alkotó hatalmas adatbázisban történő hatékony keresést. A
    Google megjelenését követően a korábbi keresők visszaszorultak és részben el is tűntek. A kilencvenes évek kiemelkedő vállalataiéval ellentétes, „különc” stratégiát alkalmazó cég az alapítóit hét év leforgása alatt milliárdossá tette, hatalmas felhasználói bázist gyűjtött össze, és számtalan konkurens vállalatnak okozott fejtörést. A legtöbben a Google név hallatán csupán egy egyszerű internetes keresőre asszociálnak, de a jól hangzó név mögött ma már egy hatalmas birodalom áll, amely a keresőfelülete mellett szoftvercsomagjaival is felvette a versenyt a többiekkel, a keresési eredmények mellett elhelyezett reklámokkal pedig hatalmas bevételre tett szert.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L1.

    154