Keresés
Keresési eredmények
-
A reklámberuházások versenyre gyakorolt hatásának és gazdasági növekedéssel való összefüggéseinek vizsgálata
Megtekintések száma:203A reklámberuházások mértéke világszerte dinamikusan növekszik, megtérülésük viszont jelentősen mérséklődik; ez nagyban az erősödő piaci verseny következménye. Tanulmányomban ehhez kapcsolódóan elemzem a reklám szerepét, valamint a keresletre és a versenyre gyakorolt hatását, majd ezt követően a reklám és a gazdasági növekedés összefüggéseivel foglalkozom. Az európai országok körében végzett, a reklámráfordtások növekedésének mértéke közti negatív korrelációra vonatkozó hipotézisem igazolódott. Az a feltevésem pedig, hogy az egy főre eső GDP és a reklámráfordítások GDP-n belüli arányának nagysága között pozitív kapcsolat áll fenn, elutasításra került.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, E01, M21, M37
-
A határon átnyúló fúziók piaci és pénzügyi jellemzői Magyarországon, a külföldi közvetlen befektetések tükrében
30-46Megtekintések száma:330A külföldi társaságok befektetéseinek egyik eszközét a határon átnyúló fúziók és felvásárlások (CrossBorder Mergers and Acquisitions – CBM&A) alkotják. Ennek számszerű bizonyítéka az, hogy amíg az 1990-es évek közepéig ezek értéke az összes külföldi közvetlen befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) körülbelül felét tette ki, addig az 1990-es évek egészében a 84 százalékát, 2000-ben pedig már a 100 százalékát adta. Magyarországon ez a trend nem érvényesült ennyire markánsan, ám a szóban forgó arány 2009-ben mégis megközelítette a 100 százalékot. Ebben a tanulmányban nem csupán a CBM&A és
az FDI kapcsolatát vizsgálom, hanem tekintetbe veszem a külföldi portfólió befektetéseket is. A Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett 343 CBM&A határozatainak elemzése azt mutatja, hogy összességében több a hasonlóság ezek és az FDI-k között, viszont létezik néhány olyan markáns különbség is, amelyet alátámasztok és kiegészítek a statisztikai eljárásokkal kapott eredményekkel.Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21
-
Hagyományos vállalatok a platform ökoszisztémában
167-189Megtekintések száma:111A platformgazdaság központi szereplőiről és a szolgáltatásaikat igénybe vevő felhasználókról sok és részletes elemzés olvasható. A platformökoszisztémában kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó közreműködők tevékenységének leírása kevés figyelmet kapott. Ezek között kiemelkedően fontosak a logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozó cégek. Az általános postai szolgáltatók a 2010-es évek postai liberalizációja után tevékenységüket átalakítva versenykörnyezetben működtek tovább. Egyidejűleg bekapcsolódtak a platformgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágába az online kereskedelem logisztikai szükségleteit kielégítő CEP-szolgáltatásokkal. A tanulmány a Magyar Posta példáján keresztül mutatja be az alkalmazkodási folyamatot. A kutatás szekunder források mellett a Magyar Posta munkatársaitól kapott információkra támaszkodott. Eredményei a platformgazdaság működésével foglalkozó irodalomhoz csatlakoznak. A szerzők legfontosabb megállapítása, hogy a szereplők logisztikai szolgáltatói működésüket a hálózati működés igényeihez igazítják, és maguk is platform üzleti modelleket kezdenek alkalmazni. Tágabb értelmezésben ez a folyamat arra példa, hogy a platformgazdaság, a kialakuló új műszaki-gazdasági paradigma irányadó üzleti és szervezeti modellje miként alakítja át a hagyományos tevékenységeket végző szervezeteket is.
JEL-kódok: F68, K21, K34, L14
-
A határhatás irodalom áttekintése. Torzítják-e az országhatárok a kereskedelmi kapcsolatokat?
81-102Megtekintések száma:295A cikk egy Magyarországon eddig kevésbé elemzett problémáról, a határhatásról (border effect) és annak empirikus kutatásáról kíván átfogó képet adni. A témában született tanulmányok – szinte kivétel nélkül – rávilágítanak arra a tényre, hogy az országhatárok jelentősen korlátozzák a nemzetközi árukapcsolatok kibontakozását, ceteris paribus. Az országok kereskedelme torzulást mutat a belföldi piacok felé, amit egyfelől logikusan meg lehet magyarázni olyan tényezőkkel, mint az országok közötti jövedelemkülönbségek, távolságok, vámok és egyéb korlátozások, kulturális eltérések vagy eltérő valuták, másfelől viszont még ezeket a tényezőket kontrollálva is jellemző lehet a belföldi partnerek favorizálása, ami egyfajta indokolatlan vagy túlzott preferálás irányába mutat. Az irodalom-áttekintő cikk a különböző gravitációs modellspecifikációk és becslési módszerek elemzésével igyekszik hozzásegíteni az olvasót az úgynevezett „border effect puzzle” megfejtéséhez.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F15
-
Neumann modellje és a ciklusok
14-19Megtekintések száma:222Neumann az egyensúly elméleti létezésének bizonyítására alkotta meg modelljét. A modell feltevései magyarázatot adnak a ciklusok létrejöttére. Ezek a modell két sajátosságából erednek, amelyeket Neumann a piac működéséből szűrt le. Az első sajátosság az, hogy az egyensúly úgynevezett nyeregpontban jön létre. Ezt a termelés maximuma és a kamat (profit) minimuma jellemzi. A második sajátosság a keresztszabályozás, ahol a többletnyereség ösztönzi a növekedést, a túlkínálat pedig csökkenti az árakat.
-
A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák
44-51Megtekintések száma:297A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30
-
A munkajog kialakulása és fejlődése a gazdaságszociológiai folyamatok tükrében
63-88Megtekintések száma:711A tanulmány a munkajog intézményrendszerének a kifejlődését és átalakulását mutatja be, összefüggésbe hozva azt a társadalomgazdasági igények, valamint a gazdasági és a technikai-technológiai fejlődés alakulásával. Rávilágít arra, hogy milyen tényezők játszottak közre abban, hogy a vállalkozások és az ott kialakult paternalista munkaviszonyok túlnyomó többsége helyébe a nagyüzem és a nagyüzemben történő hierarchizált munkavégzés lépett. A tanulmány bemutatja, hogy a klasszikus kapitalizmusra jellemző munkáltatóbarát és a munkavállalói érdekeket antiszociálisan elnyomó munkajog miként vált a szociális piacgazdaság filozófiájának és a jóléti államkoncepció hatására munkavállaló-barátivá. Ezt követően a tanulmány azokkal a társadalmi mozgatórugókkal foglalkozik, amelyek hatására napjaink munkajoga megint kezdi alárendelni a munkavállalói érdekeket a munkáltatói érdekérvényesítésnek.
-
The impact of digitalization on the financial sector
29-42Megtekintések száma:759Present-day consumer society increasingly satisfies its needs through digital channels, and financial products and services are no exceptions. The 4th industrial revolution is not only about the penetration of technology, but also the paradigm shift of business processes. The traditional members of the financial sector must adapt to the digitalized world to keep their positions in the market. The penetration of BigTech and FinTech companies influenced the expectations of consumers: customer experience became the main criteria of their decisions. In order to simplify and accelerate processes, banks use the methods of digitalization, and automatize the system to increase client satisfaction. In this article, we will introduce the three
bank types based primarily on the usage of innovative technology, the extension and depth of the cooperation with FinTech companies, and the status of a bank’s internal digital transformation. Also, we will introduce the current status of the banking sector evidenced by our SWOT-analysis and mention some of the existing payment solutions.
JEL Classification: G21, G23 -
A digitalizáció módszertani kihívásai az üzleti képzésben: Digitalizáció az üzleti képzésben
62-83Megtekintések száma:571Az egyetemi oktatás a 21. században alapvetően megváltozott környezetben kell, hogy helytálljon. A megszerzendő ismeretek az információtechnológia fejlődésével megszaporodni látszanak. A munkaerőpiac igényeinek megváltozása is megköveteli az egyetemi tananyagok folyamatos fejlesztését és hatékonyabb átadását. A cikk ebben a környezetben a technológia hatását vizsgálja az oktatás hatékonyságára, bemutat és értékel néhány oktatásmódszertani megközelítést. A tanulmány következtetései arra mutatnak rá, hogy az információ megszerzése sokkal könnyebbé vált, mint akár 10 évvel ezelőtt volt, az ismereteket azonban még mindig ugyanúgy kell rögzíteni, a tanulás neurobiológiai folyamata alapvetően ugyanaz, mint 100
évvel ezelőtt.JEL kódok: A20, A22, A23
-
Munkapiaci rugalmatlanság és a munkanélküliségi idősorok egységgyök-tulajdonsága: problémafelvetés
103-114Megtekintések száma:450A cikk a munkanélküliség idősorainak vizsgálatára vonatkozó irodalmat, illetve az e tesztek mögött meghúzódó közgazdasági magyarázatokat tekinti át. Választ keresünk arra, hogy mi az elméleti alapja a munkanélküliség idősoraiban az egységgyök létezését kutató teszteknek. Amellett érvelünk, hogy az e tesztek előtt álló egyik fő nehézséget a munkapiaci intézményrendszer megváltozása jelenti. A hagyományos egységgyöktesztek emiatt meglehetősen gyengévé válnak, míg a panel egységgyöktesztek a kérdés közgazdasági oldalát egyszerűsítik le. Következtetésünk, hogy az úgynevezett közel egységgyök-folyamatokra vonatkozó tesztek egyfajta kiutat jelenthetnek.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: C22, E24
-
Challenges ahead for the European Union
7-12Megtekintések száma:228It is a mild understatement that nowadays the EU is navigating in rough waters. Close to half of the member countries of the Euro area are in breach of their fiscal stability commitment – and some of them very substantially. Quite a few heads of government publicly criticise the ECB’s monetary policy. Germany and France are determined to water down the Bolkenstein directive on the implementation of a genuine single market for services (which amount to about two-thirds of the EU’s GDP), to which, incidentally, no major objections had been raised by the governments of the member states during the drafting stage. There is no agreement on the longer term EU budget. Only Ireland, the UK and Sweden accept the free movement of the residents of the ten countries which became members of the EU in May last year.
-
Outward direct investment versus technology licensing: an SME perspective
55-70Megtekintések száma:298Based on the example of the evolution and internationalization of a Hungarian wastewater treatment company, this paper investigates various theoretical and strategic management issues. As for the
theoretical part, Hungary’s outward direct investment performance is analyzed departing from the thesis that Hungary’s present seemingly favorable OFDI performance is just a statistical artifact. It is
only organic development, based on local entrepreneurs’ capital export that can substantiate Hungary’s present OFDI position. The strategic management issues analyzed in the paper include the sequencing of internationalization; the pitfalls related to growth; modes of foreign market entry; and the choice between FDI-based internal exploitation of technological knowledge and external technology exploitation in the form of technology licensing.JEL codes: F23, L24, L26, O16, O33, Q57
-
Tehetséggondozás az oktatásban, avagy harc a tehetségekért
98-113Megtekintések száma:290A cikk azt kívánja feltárni, mi vezetett a szlovákiai Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának tehetséggondozó szervezetének, a Harsányi János Szakkollégiumnak a működésképtelenné válásához. A kutatás elő kívánta segíteni a kezdetben jól működő, ám később elhalt szervezet újraindítását, a hallgatók szakkollégium iránti érdeklődésének felkeltésével. A szerző a tanulmány első felében a tehetségmenedzsment elméleti hátterét vázolja, majd a gyakorlati vizsgálatok nyomán megfogalmazza javaslatait.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A29, M12
-
Befektetési döntések és a tudásillúzió
1-9Megtekintések száma:402A gazdasági és pénzügyi döntések meghozatalában nagy szerepet játszanak a gazdasági szereplők viselkedési sajátosságai, amelyek nem illeszthetőek be a hagyományos racionális viselkedést feltételező elemzési keretbe. A racionális, kvázi-racionális és irracionális aktorokra épülő modellek a korábbinál pontosabban és megbízhatóbban írják le a valós folyamatokat, és így a gazdasági döntések hatásfoka is javulhat. A pénzügyi viselkedéstan gondolati rendszerének főbb elemei a túlzott bizalom, a jellegzetességi heurisztika, valamint a mentális horgonyzás. A szerző a viselkedést befolyásoló tényezők közül a túlzott bizalomból eredő tudásillúzió jelenségével foglalkozik részletesen, amely a hír feldolgozásának rendszeresen visszatérő hibájából fakad. A tudásillúzió igazolására egyrészt a szakirodalomból hoz példákat, másrészt pedig egyetemi hallgatók közötti kérdőíves felmérésekben mutatja ki a hatását. Következtetésként megállapítja, hogy a pénzügyi döntésekben a tudásillúzió általában a szereplők piaci aktivitására hat. A hipotézise szerint a tudásillúzió a pénzügyi döntési folyamatoknak egyik fontos és az elemzésekben nem elhanyagolható tényezője.
-
A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig
5-26Megtekintések száma:237A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52
-
Stabil párosítások a gyakorlatban: (Alvin E. Roth: Who Gets What – and Why. The New Economics of Matchmaking and Market Design. Houghton Mifflin Harcourt, New York, 2015, 260 oldal)
83-87Megtekintések száma:223A könyv szerzője, Alvin E. Roth, a Stanford Egyetemen professzora 2012-ben a stabil párosítások és a piactervezés területén elért eredményeiért Lloyd S. Shapley-vel közösen Nobel-emlékdíjat kapott. Míg Shapley-nek inkább elméleti munkája különleges, addig Roth a párosítások gyakorlati alkalmazásának terén alkotott igazán kiemelkedőt. Legújabb könyvének célja, hogy könnyed formában, közérthetően ismertesse meg az olvasót a piactervezéssel. Nem szakmabeliek számára is élvezetesen, történeteken, alkalmazásokon keresztül mutatja be eddigi munkáit, a könyv végére mégis olyan elméleti fogalmakkal is megismerkedünk, mint a Gale-Shapley algoritmus vagy a stabil párosítások. Ugyanakkor nagyon személyes könyv is, a szerző saját történeteivel színesíti a leírtakat. Megismerhetjük, hogyan vált elméleti szakemberből gyakorlati szakértővé, miként találkozott a megoldásra váró problémákkal, milyen szervezetek és miért kérték a segítségét, illetve fordítva, miként vette rá a döntéshozókat, hogy megfontolják a tanácsait. Szintén olvashatunk azokról a bürokratikus, politikai akadályokról, amelyek nehezítették a munkáját.
-
Az orosz tőkeexport és az eklektikus paradigma jövője: Mi változik a 2008–2009. évi válság után?
31-54Megtekintések száma:466This article explores the future of Russian outward foreign direct investment in the aftermath of the crisis of 2008–2009. As it is too early to analyse the full impact of the crisis, it develops hypotheses about the degree of slowdown in the foreign expansion of Russian transnational corporations. It uses an extension of the eclectic paradigm to home country advantages (competitive environment, business environment, development strategy, State involvement) applied to a comparison of the Russian Federation with other economies in transition as an analytical tool. Systematic differences between transnationals from the Russian Federation (global firms, based on natural resources, aiming for vertical integration of assets) and from new European Union member countries (regional firms, based on downstream activities or services, aiming for horizontal integration) allow us to formulate more solid conclusions about the future of the Russian firms facing lower export prices, lower market capitalizations and higher debts. In turn, this article argue that a comparison with the large emerging economies of Brazil, China and India, under the acronym of BRIC can be less useful in the current context, as these economies are significantly less affected by the crisis of 2008–2009 than the Russian Federation; hence they can not expect a slowdown in their outward foreign direct investment similar to that of Russian transnationals.
JEL: F23; F21; O52; P29
-
A szervezeti tényezők szerepe a magyarországi KKV szektor sikerességében
108-125Megtekintések száma:1027A tanulmány a hazai KKV szektor sikerességét elemzi a versenyképesség és innováció, a tulajdonos-vezető szerep, illetve a szervezeti tényezők tükrében. A szerző saját, illetve négy hazai empirikus kutatás eredményeinek értékelése alapján arra következtet, hogy a szervezeti innováció jellemzően háttérbe szorul a kis- és közepes vállalkozások működésében, fejlesztési céljaiban és stratégiájában, amiben nagy szerepe van a tulajdonos-vezetőnek. Mindeközben a vállalkozás versenyképességére szignifikánsan ható tényezők között gyakran merül fel a növekedés gátjaként a szervezet rugalmatlansága, a humán erőforrás tudásszintje, kompetenciája, teljesítményre gyakorolt hatása, a munkavállalók lojalitása, valamint a munkaerőpiac korlátai. A tanulmány ezért a vállalkozás
sikeressége, illetve a vezetőhöz köthető döntések és folyamatok tükrében elemzi a szervezeti innovációt, és a szekunder kutatások eredményeit e szempontok alapján értékeli. A saját primer kutatás újszerű módszertannal a cégvezető és a szervezet közötti GAP-eken keresztül analizálja a KKV-k sikerességét és innovációs attitűdjét.Journal of Economic Literature (JEL) kód: M14