Évf. 2 szám 1 (2003)
Tanulmányok

Befektetési döntések és a tudásillúzió

Megjelent január 13, 2021
György Komáromi
Veszprémi Egyetem Pénzügytan tanszék
PDF

APA

Komáromi, G. (2021). Befektetési döntések és a tudásillúzió. Competitio, 2(1), 1–9. https://doi.org/10.21845/comp/2003/1/1

A gazdasági és pénzügyi döntések meghozatalában nagy szerepet játszanak a gazdasági szereplők viselkedési sajátosságai, amelyek nem illeszthetőek be a hagyományos racionális viselkedést feltételező elemzési keretbe. A racionális, kvázi-racionális és irracionális aktorokra épülő modellek a korábbinál pontosabban és megbízhatóbban írják le a valós folyamatokat, és így a gazdasági döntések hatásfoka is javulhat. A pénzügyi viselkedéstan gondolati rendszerének főbb elemei a túlzott bizalom, a jellegzetességi heurisztika, valamint a mentális horgonyzás. A szerző a viselkedést befolyásoló tényezők közül a túlzott bizalomból eredő tudásillúzió jelenségével foglalkozik részletesen, amely a hír feldolgozásának rendszeresen visszatérő hibájából fakad. A tudásillúzió igazolására egyrészt a szakirodalomból hoz példákat, másrészt pedig egyetemi hallgatók közötti kérdőíves felmérésekben mutatja ki a hatását. Következtetésként megállapítja, hogy a pénzügyi döntésekben a tudásillúzió általában a szereplők piaci aktivitására hat. A hipotézise szerint a tudásillúzió a pénzügyi döntési folyamatoknak egyik fontos és az elemzésekben nem elhanyagolható tényezője.

  1. Barber, M. B.–Odean, T. (2001): The Internet and the Investor, Journal of Economic Perspectives 15(1): 41–54.
  2. Barberis, N.–Thaler, R. (2001): A Survey of Behavioral Finance, Working Paper, Harvard University
  3. Black, F. (1986): Noise, Journal of Finance 41(3): 529–543.
  4. Hagstrom, R. G. (2000): Warren Buffett-portfólió – a fókuszált befektetési stratégia kézikönyve (Ford.: Barna Gergô), Panem Kiadó – John Wiley & Sons, Budapest
  5. Hornstein, H. (2003): Így működik: Tőzsdepszichológia befektetőknek, (Ford.: Lipták Miklós), Z-Press Kiadó, Miskolc
  6. Kindleberger, Ch. P. (1991): Bubbles. In: Eatwell, J. et al. (eds): The New Palgrave, The World of Economics, Macmillan Press Limited, UK. 1991: 20–22.
  7. Keynes, J. M. (1965): A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete, (Ford.: Erdős Péter), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
  8. Komáromi György (2002a): A hatékony piacok elméletének elméleti és gyakorlati relevanciája, Közgazdasági Szemle 49(5): 377–395.
  9. Komáromi György (2002b): Why have the stock markets become noisier after the revolution of information and technology? In: Evolutions of Institutions and the Knowledge Economy Conference Proceedings, University of Debrecen. 2002.
  10. Kostolany, A. (1992): Tőzsdepszichológia – Kávéházi előadások, (Ford.: Benkovics László), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
  11. Magyari Beck István (2000): A homo oeconomicustól a homo humanusig, Aula Kiadó, Budapest
  12. Odean, T. (1999): Do Investors Trade Too Much? American Economic Review 89: 1279–1298.
  13. Perczel Tamás (2003): Az általános befektetési és tőzsdei magatartás háttértényezői. In: Hunyady György–Székely Mózes (szerk.): Gazdaságpszichológia, Osiris Kiadó, Budapest. 2003: 418–440.
  14. Shiller, R. J. (2000): Irrational Exuberance. Princeton University Press, Princeton, New Jersey, (Magyarul: Shiller, R. J.: Tőzsdemámor. Ford.: Vangel Tibor. Alinea Kiadó, Budapest. 2002.)
  15. Shleifer, A. (2000): Inefficient markets – an introduction to behavioral finance. Oxford University Press. Oxford
  16. Soros György (1996): A pénz alkímiája. Európa Kiadó, Budapest
  17. Thaler, R. H. (2000): From Homo Economicus to Homo Sapiens, Journal of Economic Perspectives 14 (1): 133–141.