Keresés

Keresési eredmények

• Ártranszmisszió a magyar sertéspiacon strukturális törések jelenlétében

  24-36

  Bakucs L. Zoltán

  Megtekintések száma:

  182

  A cikk az ártranszmissziót elemzi a magyar sertéshúspiacon. Eredményeink szerint az általában alkalmazott Johansen-, valamint az Engle-Granger- (kétlépcsős) -kointegrációtesztek nem találnak kointegrációt a magyar sertéshús-termelői és fogyasztói árak között. Ezért a Gregory-Hanse-eljárást alkalmazunk, amely figyelembe veszi a strukturális töréseket az idősorokban. Számításaink szerint a termelői és fogyasztói árak kointegráltak, amennyiben figyelembe vesszük az 1996 áprilisában bekövetkezett strukturális töréspontot. Mind hosszú, mind rövid távon az okság a termelők felől irányul a fogyasztói szint felé. A magyar sertéshúspiacon mark-up típusú árképzés érvényesül. Hosszú távon az ártranszmisszió szimmetrikus, rövid távon ellenben aszimmetrikus, vagyis a feldolgozó, nagy- vagy kiskereskedelmi szektor időszakosan hasznot húzhat az esetleges termelőiár-változásokból.

  Journal of Econmic Literature (JEL) kód: Q13, D12, D4

• A racionális várakozások elméletének fogalmi inkonzisztenciájáról

  103-126

  Galbács Péter

  Megtekintések száma:

  327

  A tanulmányban a racionális várakozások elméletét alkotó feltételezések és következtetések ellenmondásait vizsgáljuk meg. Érvelésünk annak belátására irányul, hogy a későbbi újklasszikus elmélet szempontjából meghatározó fontosságú tételek érvelési zavarokat okoznak, s ezért a torzítatlanság követelménye átgondolást igényel. A racionális várakozások elmélete mégsem haszontalan elméleti konstruktum, hiszen a hipotézis határainak megfelelő kijelölésével kiváló elméleti igazolást nyújthatunk az inflációs célkövetési rezsimek működőképességére vonatkozóan. Ha a túlzó előfeltevéseket elengedjük, amellyel helyet szorítunk a várakozások vezetésére képes és arra hivatott monetáris hatóságnak, a Muth által adott hipotézis mérsékelt változatához jutunk ugyan, ám e koncepció némely következménye konzisztens lesz az eredeti (erős) definíció – egyébként tarthatatlannak tűnő feltételeken nyugvó – feltételezéseivel.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B2, E5.

• Az érdemtelen szegénység mint társadalmi viszony

  43-60

  Aschauer Wolfgang

  Málovics Éva

  Megtekintések száma:

  602

  Tanulmányunk az aktuális szegénység-diskurzusokkal foglalkozik a magyar romákkal kapcsolatban. Ehhez az underclass elméletet alkalmazva, az extrém szegénység megközelítéseit három csoportba soroljuk. Az első a politikai gazdaságtani megközelítés, amely a szegénységet az össztársadalmi fejlődésre vezeti vissza. A második a kulturális megközelítés, mely szerint a szegénység bizonyos viselkedésbeli
  hiányosságok („kultúra”) eredménye. Végül a harmadik a kölcsönhatás-megközelítés, amely szerint a szegénységet össztársadalmi tényezők indukálják, és az érintettek szegénység-specifikus kulturális
  jellegzetességei perpetuálják. A tanulmány második felében három diskurzus témakört dolgozunk fel, aszerint hogy milyen megközelítés jellemzi. A tudományos szférában elsősorban a kölcsönhatásmegközelítés az uralkodó, amelynek fő vonzerejét az adja, hogy sok, akár heterogén megfigyelés könnyen kauzális kapcsolatba hozható egymással. A nyilvános diskurzusok terén – egy internetes vitát és két „botrányt” elemzünk – a kulturális megközelítés dominál: a romák szegények, mert romaként kulturális (magatartási) deficitek jellemzőek rájuk. Az érintettek vélekedéseiben főként a politikai gazdaságtani megközelítés elemei fedezhetők fel, miszerint a szegénység az általános elszegényedési tendenciákra, a regionális elhanyagoltságra és a csoporttal szembeni diszkriminációra vezethető vissza.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, J15, J71, O15, Z13

• Oktatási jelzés és szűrés a munkaerőpiacon – az empirikus vizsgálatok tanulságai

  39-60

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  293

  Az oktatás jelző/szűrő hipotézise szerint az oktatási intézmények munkaerő-piaci funkciója nem csupán a tanulóik, hallgatóik munkavégző képességének (termelékenységének) növelése lehet, de mérhetik és jelezhetik is azt a munkaadók felé. A közgazdaságtan empirikus irodalmában az 1970-es évek óta
  születnek újabb és újabb kísérletek ezen információs funkció igazolására, mérésére, mindeddig érdemi eredmény nélkül. Jelen tanulmány az oktatás, képzés munkaerő-piaci jelző/szűrő modelljeit és ezek empirikus irodalmát elemzi, mely során arra keresi a választ milyen okok állhatnak a tesztelési kísérletek
  sorozatos kudarcai mögött. Legfőbb megállapítása szerint a méréseknek vissza kell térniük az elméleti modellekhez, mert túlzottan elszakadtak azoktól és az oktatás vállalati hasznosulásának vizsgálatára kell koncentrálniuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J21

• A tudásprémium közgazdasági összefüggéseiről

  175-188

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  172

  A tudásprémium (skill-premium), és összefüggései a technológiai fejlődéssel, illetve a nemzetközi kereskedelemmel az utóbbi évtizedben a közgazdaságtan fontos kutatási területévé váltak. A tanulmány, mintegy bevezetve a témakörbe, a legújabb szakirodalom alapján összefoglalja a tudásprémiummal kapcsolatos legofntosabb elméleti munkák eredményeit. A klassikus megközelítés, amely nem számol a technológia változásával, vagy ha igen, akkor azt exogénnek feltételezi, mint láttuk csak korlátozottan képes magyarázatot adni az empirikus munkák által megfigyelt trendekre. A modellek endogenizálása, mind Acemoglu, mind Xu esetében, ugyanakkor képes anélkül feloldani az ellentmondásokat, hogy szakítana az alapvető elméletekkel. A fenti elméletek tehát nem egymás alternatívái, hanem sokkal inkább kiegészítői, amelyek szerves egységet alkotnak.

• A területfejlesztés geopolitikai-geoökonómiai jelentősége

  3-13

  Tőkés Tibor

  Megtekintések száma:

  304

  A területfejlesztés mint tevékenység a történelem folyamán összekapcsolódott az állammal, és az folyamatosan jelen van a gazdaság és a társadalom életében. Egy ország gazdasági teljesítménye, gazdasági stabilitása determinálja annak geopolitikai szerepét és jelentőségét. A 21. század első évtizedében az államok közötti konfliktusok rendezésére alkalmazható eszközök átalakultak, az egyes országok gazdasága lett az a fegyvertár, mely segítségével az államok az új típusú, hagyományos erőszaktól mentes háborúikat, azaz a „gazdasági háborúkat” vívhatják. Ennek következtében a területfejlesztés eszközrendszerével is kibővült a fegyvertár, így e tevékenységnek kétségkívül van geopolitikai és geoökonómiai vonatkozása is. A tanulmány ezeket a területfejlesztés, a geopolitika és a geoökonómia közötti összefüggéseket igyekszik vizsgálni.

  JEL kódok: F59, O29

• A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?

  133-144

  Hajnal Béla

  Megtekintések száma:

  304

  A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).

• Kultúraköziség és gazdaság

  83-90

  Láng Eszter

  Megtekintések száma:

  262

  A piaci stratégia és a kultúra összehangolása a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik legfontosabb humánpolitikai eszköze. Különösen fontos a kultúra szerepe az olyan nagy jelentőségű szervezeti változások időszakában, mint a piaci stratégiaváltás, az üzleti folyamatok átszervezése, multinacionális cégek helyi vezetési és működési gyakorlatának kialakítása, vállalatok összeolvadása, felvásárlása. A cikk azt mutatja
  be, hogy a vállalkozás kezdeti, kritikus korszakában a vállalati kultúra ellentétes lehet a környezet igényeivel és a befogadó országokból származó tagok értékrendjével és normáival. A kialakuló vállalati kultúra
  inkább tükrözi a nemzetközi vállalat komplexitását, mint a befogadó környezetet: a kultúrák ütközése komoly akadályt gördíthet egy-egy vállalat fejlődésének útjába.

• A bankválságok szerepe a külföldi bankok terjeszkedésében

  105-126

  Papp István

  Megtekintések száma:

  177

  Az 1990-es években a külföldi bankok jelenléte látványosan növekedett világszerte, s különösen azokban az országokban volt dinamikus a terjeszkedésük, amelyek korábban nem képezték empirikus kutatások tárgyát. Tanulmányunk a világ 77 országában vizsgálta meg a külföldi bankok jelenlétét befolyásoló tényezőket. Empirikus eredményeink azt mutatják, hogy a külföldi bankok terjeszkedésében fontos szerepe van az adott országban eszközölt FDI nagyságának, valamint a helyi piaci lehetőségeknek. Elemzésünkben empirikusan teszteltünk egy új magyarázóváltozót (bankválság), amelynek bevezetésével kiterjesztettük a korábbi kutatások eredményeit, ugyanis számításaink arra engednek következtetni, hogy azokban az országokban, amelyekben előfordult bankválság a 90-es évtizedben, ott magasabb a külföldi bankok aránya a helyi bankszektorban. Éppen ezért, ennek az új magyarázóváltozónak az alkalmazását célszerű megfontolni minden olyan esetben, amikor a külföldi bankok terjeszkedésének okait vizsgáljuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21.

• A HR-funkció átalakulása a Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknál egy empirikus felmérés tapasztalatainak tükrében

  98-116

  Poór József

  Megtekintések száma:

  688

  Magyarországon az első külföldi tulajdonú leányvállalatot 1973-ban a Siemens cég jegyeztette be. 1988-tól kezdve tömegesen jelentek meg a nagy nemzetközi cégek leányvállalatai hazánkban. A közvetlen
  tőkeberuházások (Foreign Direct Investment) kiemelkedő motorjai ezek a vállalatok, melyek helye és szerepe az eltelt 19 év alatt nagyon sokat módosult. A jelzett cégek helyi menedzsmentje szempontjából kitüntetett szerepe van az emberi erőforrások menedzselésének. (A tanulmányban a hagyományos, nemzetközileg használt HRM rövidítés helyett az újabban terjedő HR változatot használjuk.) Az emberierőforrás-menedzsment irodalmában még nem található meg az átmeneti országok leányvállalatainál kialakult új HR-minták pontos leírása. Ez az új helyzet új tudást kíván, és annak megértését, hogy az embereket hogyan irányítják, fejlesztik, koordinálják a nemzetközi vállalatoknál hazánkban. Jelen tanulmány bemutatja a HR változását a nemzetközi vállalatok hazai leányvállalatainál elvégzett felmérésünk tükrében, a szervezeti életciklus változásának függvényében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M16, M51, M52 és M54

• Kari hallgatói szervezetek szakmai programjai, hallgatói élet

  153-154

  Szilágyi Enikő

  Megtekintések száma:

  107

• Állami tulajdonrész duopol piacokon: Játékelméleti modell – a készletre történő termelés esete

  63-74

  Balogh Tamás László

  Megtekintések száma:

  233

  Jelen tanulmány a Bertrand–Edgeworth duopólium azon változatát vizsgálja, ahol az egyik vállalat tisztán magántulajdonban, míg a másik részben állami tulajdonban van. Az egytermékes piacon a magántulajdonban lévő vállalat tisztán profitmaximalizáló, míg a részben állami tulajdonú vállalat az állami tulajdonrész arányában társadalmi jólétet maximalizál. Feltesszük, hogy a termelés az eladásokra
  kötött szerződések megkötését megelőzően, készletre történik. Bemutatjuk a hasonló modellekhez kapcsolódó szakirodalmi eredményeket, majd a vizsgált modellkeretben szimultán és szekvenciális döntési
  sorrendekre meghatározzuk az egyensúlyi árakat és mennyiségeket. Belátjuk, hogy a vizsgált modellben csak bizonyos feltételek teljesülése esetén létezik tiszta Nash-egyensúly a piaci árra és mennyiségre. Az eredményeket egy számpéldán keresztül illusztráljuk. Vizsgáljuk továbbá az időzítési játék egyensúlyát is, azaz azt a kérdést, hogy a szereplők magára hagyása esetén szimultán vagy szekvenciális döntési sorrend alakulna-e ki a piacon.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D43, L13

• Bekker Zsuzsa emlékezete: Hild Márta–Madarász Aladár (szerk.): Az „ezüst pillanatok” nyomában – Tanulmányok Bekker Zsuzsa emlékére, Kronosz Kiadó, 2017, 302 oldal

  71-74

  Varga Bence

  Megtekintések száma:

  360

  Bekker Zsuzsa, a Budapesti Corvinus Egyetem 2015 februárjában elhunyt professzor emeritája, jeles elmélettörténész munkásságát sokféleképp, számos jelzővel lehetne méltatni. A Közgazdasági Szemlében megjelent megemlékezésben Madarász Aladár a „minőség és mérték” kifejezéssel jellemzi Bekkernek a hazai és nemzetközi közgazdasági gondolkodás területén kifejtett munkásságát (Madarász 2015:353), melynek sokszínűségét kiválóan szemlélteti az emlékére 2015-ben rendezett konferencia anyagát tartalmazó kötet tartalmi gazdagsága.

• Szoftverágensek és a döntéstámogatás

  105-125

  Tarnóczi Tibor

  Megtekintések száma:

  213

  A döntéstámogató és gazdaságmodellező számítógépes rendszerekben egyre nagyobb szerep jut a mesterségesintelligencia-kutatás eredményeinek, így a szoftverágenseknek is, amelyek alkalmazása ma már az információtechnológia szinte minden területén megtalálható. Az ágens olyan autonóm "rész-rendszer", ami érzékelői által érzékeli környezetét és beavatkozó szervei által megváltoztatja azt, képes alkalmazkodni környezetéhez, képes tanulni cseledetei hatásából, illetve a környezet változásaiból, és e tudást felhasználva képes változtatni tervein, cselekedetein annak érdekében, hogy azok megfelelőbbek legyenek. Az ágensek alkalmazása átütő eredményt hozhat a gazdasági modellezésben is. A tanulmány bemutatja a döntéshozatal azon jellemzőit, amelyek fontosak az ágensek megítélésében, valamint a szoftverágensek főbb jellemzőit és gazdasági alaklmazásai lehetőségeit.

• Szellemi muníció internetkalózoknak: Michele Boldrin - David K. Levine: Against Intellectual Monopoly. Cambridge University Press, Cambridge, UK, 323 oldal

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  332

• Szerződési szabadság és gazdasági növekedés az átmeneti országokban

  95-114

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  278

  A tanulmány a verseny gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja, középpontba állítva a verseny szubjektivista (modern osztrák) felfogását. Legfontosabb következtetése az, hogy a verseny a vállalkozói felfedező folyamaton keresztül tud a legjobban érvényre jutni. Ennek alapján amellett érvel, hogy a versenynek eme aspektusa a gazdasági szabadsággal mérhető, és az átmenti országok esetében ennek nagyobb a szerepe, mint a fejlett és fejletlen országokban. Az elméleti következtetést a tanulmány panelelemzéssel támasztja alá.

  JEL (Journal of Economic Literature) kód: O12, O17, L14.

• Variációk evolúciós megközelítésmódra: Beszámoló az EAEPE 2007. évi konferenciájáról (Porto, 2007. november 1–3.)

  195-198

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  210

• Töprengések válság idején: Ajánló Magas István (szerk.): Világgazdasági válság 2008−2009: diagnózisok és kezelések című kötetéhez

  145-147

  Szanyi Miklós

  Megtekintések száma:

  218

• Az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra fejlesztése: a Magyar Posta példája: Liberalizáció és szervezeti változások a postai szektorban

  143-158

  Farkas Éva

  Petrovics Mária

  Megtekintések száma:

  350

  Esettanulmányunk egy szervezeti változásokkal, szervezeti innovációkkal foglalkozó kutatás keretei közé illeszkedik, a tudásigény megváltozását és a postai piac liberalizációja generálta változásokat vizsgálja a Magyar Posta Zrt-nél. A dolgozat elsősorban a hivatali szemlélet átalakulásának folyamatára, valamint az elvárt tudáskészlet összetételének módosulására koncentrál, illetve arra, milyen szervezeti változások segítették elő az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra kialakulását. Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a „hivatalból szolgáltatóvá válás” folyamata a mai napig nem zárult le, viszont a munkavállalók körében
  egyre inkább megfigyelhető az ügyfélcentrikus szemlélet. A vezetői szinteken egyelőre a hierarchia és a status quo megőrzésére több figyelmet fordítanak, mint a szervezeti kultúra új értékeinek képviseletére.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, M14

• Az informális intézmények és a működőtőke-áramlás kapcsolata: hol tart az irodalom?

  71-82

  Bényei Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  229

  A működőtőke-befektetések motivációinak tanulmányozása hosszú múltra tekint vissza. Viszonylag új tényező e téren az intézmények hatásainak vizsgálata. Ez az irodalom a formális intézményeket mint helyspecifikus előnyöket azonosítja, amelyek elősegíthetik a működő tőke beáramlását az országba. A tanulmány célja, hogy bemutassa a szakirodalom empirikus eredményeit az informális intézmények szerepéről egy kevésbé kutatott területen. A tanulmányban ismertetek továbbá egy olyan mérési módszert is, amelyet a későbbiekben ezen kapcsolat vizsgálatára használhatunk.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: E02, F02

• The impact of digitalization on the financial sector

  29-42

  Póta Cserne Panka

  Becsky-Nagy Patrícia

  Megtekintések száma:

  724

  Present-day consumer society increasingly satisfies its needs through digital channels, and financial products and services are no exceptions. The 4th industrial revolution is not only about the penetration of technology, but also the paradigm shift of business processes. The traditional members of the financial sector must adapt to the digitalized world to keep their positions in the market. The penetration of BigTech and FinTech companies influenced the expectations of consumers: customer experience became the main criteria of their decisions. In order to simplify and accelerate processes, banks use the methods of digitalization, and automatize the system to increase client satisfaction. In this article, we will introduce the three
  bank types based primarily on the usage of innovative technology, the extension and depth of the cooperation with FinTech companies, and the status of a bank’s internal digital transformation. Also, we will introduce the current status of the banking sector evidenced by our SWOT-analysis and mention some of the existing payment solutions.
  JEL Classification: G21, G23

• A japán innovációs rendszer jogi és intézményi keretei

  118-132

  Molnár István

  Megtekintések száma:

  157

• A tulajdonjogok legális versus illegális védelme, avagy hogyan vezetnek a gyenge állami intézmények a maffiaszerű szervezetekhez

  181-188

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  195

• A Debreceni Egyetem már működő közgazdaságtudományi és most alakuló jogtudományi doktori iskolájáról, és leendő együttműködésükről

  5-7

  Prugberger Tamás

  Megtekintések száma:

  108

• Chile és a világgazdasági válság

  132-146

  Pöstényi Andrea

  Megtekintések száma:

  256

  A 2007–2009-es világgazdasági válság egy öt esztendőn át tartó kivételes gazdasági fellendülésnek vetett véget Chile és Latin-Amerika többi országa számára. A jelenlegi válság szempontjából a fellendülés legnagyobb gazdasági haszna a térség országainak fundamentumaiban történt javulás, mely nagymértékben csökkentette ezen országok sebezhetőségét a külső gazdasági sokkokra. Ebből a feltételezésből kiindulva 2008 elején több közgazdász is osztotta azt a véleményt, miszerint „this time is different”, azaz ezúttal másképp alakul a kontinens sorsa a jelenlegi válságban, hiszen egészen addig a világméretű visszaesés alig érintette a régió gazdasági mutatóit. 2008 szeptembere után viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a kontinens gazdasága továbbra is sebezhető, a válság több fertőzési csatornán keresztül szivárgott a reálgazdaságba, aminek köszönhetően a recesszió két legnagyobb áldozata Latin-Amerika és Közép- és Kelet-Európa lett, mind az egy főre eső GDP-ben mutatkozó visszaesés, mind pedig a gazdasági növekedés lassulása tekintetében. Chile viszont a strukturális reformjainak köszönhetően kisebb mértékű visszaesést tapasztalt, és a válság lecsengésével hamarabb tért vissza korábbi növekedési
  pályájára, mint a kontinens többi gazdasága.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O54, H12, O20