Keresés

Keresési eredmények

• Az európai uniós támogatások hatásának vizsgálata

  83-102

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  270

  Nagy általánosságban elfogadott nézet, hogy az Európai Unióból érkező támogatások jelentős növekedési többletet generálnak. A strukturális alapok potenciális hatásait számszerűsítő, az Európai Bizottság által elvégeztetett modellszimulációk alá is támasztják a pozitív várakozásokat. Az alapok tényleges hatását vizsgáló empirikus tanulmányok azonban meglehetősen szerény, az alapoknak tulajdonítható növekedési és felzárkózási többletről számolnak be1. Ennek az ellentétnek a feloldását tűzte célul a jelen írás, mely a következő logikai szálon halad. Először bemutatja az EU-ban kialakult értékelési folyamatot és típusait, majd megvizsgálja az egyes értékelési módszerekből levonható tanulságokat az esettanulmányok, a modellszimulációk és az ökonometriai tanulmányok mélyebb elemzésével. A cikk következtetése, hogy a regionális politika szándékai csak korlátozottan érvényesülnek, melynek okai többek között a támogatások kiszorító hatásában, a járadékvadászatban és a kormányok erkölcsi kockázatában keresendő.

• A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei

  26-42

  Török László

  Megtekintések száma:

  374

  A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
  a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
  mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
  bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
  államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

• A HR gyakorlatok alakulásának összehasonlító vizsgálata a világ négy régiójában, közép-kelet-európai sajátosságokat keresve

  20-38

  Karoliny Mártonné

  Poór József

  Megtekintések száma:

  298

  A közép- és kelet-európai országok emberi erőforrás menedzselési (Human Resource Management – HRM, vagy röviden HR) gyakorlatának alakulásáról készülő tanulmányokat a régió országaiban működő szakemberek, vezetők és a kutatók egyaránt érdeklődéssel fogadják. E tanulmányban ezt az igényt újszerű módon, a regionális sajátosságok bemutatásával igyekszünk kielégíteni. Az összehasonlító HRM főbb fejlődési fázisainak szakirodalmi áttekintése után, az ezek megállapításaira építő régióképzési elvek alkalmazásával, összehasonlító elemzés segítségével mutatjuk be a világ Cranet hálózati tagországaiból
  képzett négy régiójának HR sajátosságait. Figyelmünk középpontjában a közép- és kelet-európai országok HR jellegzetességeinek feltárása áll. Ennek érdekében ezeket először HR kulcsfunkciónként, majd összegzően is összevetjük Európa volt szocialista országok nélküli régiójának, illetve a nem európai angolszász és a délkelet-ázsiai országok HR jellegzetességeivel, a 2008/10-es Cranet-felmérés adatai alapján.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M12, M50,M51, M52,M53 és M54

• La structure et le comportement du capital des banques coopératives

  59-77

  Láng Eszter

  Tassy István

  Megtekintések száma:

  119

  A présent, aucune coopérative n'est capable de fonctionner uniquement selon les pricipes de base coopératifs á cause des changements opérés dans la vie économique. A partir de la fondation jusqu' la distribution des dividendes, de la volatilité du capital ou de la comparaison de l'investissement dans une coopérative aux autres placements potentiels sur le marché, il existe une vaste quantité de régles qui exercent une influence sur les sociétaires et les investisseurs. Il faut avoir une organisation adaptée á l'environnement et un fonctionnement coopératif. Aujourd'hui la discussion en Europe porte sur les coopératives de maniére accrue; les documents de l'Union Européenne, en particulier en ce qui concerne l'conomie sociale, le prouvent. Dans cet article, on présentera la structure, le comportement et les caractéristiques du capital des banques coopératives.

• A német transzferrendszer mint a gazdasági visszaesés okozója

  Orosz Ágnes

  Megtekintések száma:

  184

  A monetáris integráció elmélete alapján azt mondhatjuk, hogy az integráció egyik leglényegesebb előnye az a gazdasági növekedést generáló hatás, amelyet tagjai számára eredményez. Németország esetében viszont azt tapasztaljuk, hogy a növekedés nemhogy nem fokozódott, hanem inkább lelassult, és a keleti területek felzárkózása is megtorpant. Ez rávilágít arra a tényre, hogy a német valutaövezet nem működik megfelelően, és az eltelt időben sem javult a teljesítménye. Az „optimális valutaövezet”-elmélet fejlődésének megfelelően a kritériumokat endogénnek tekinthetjük. Ennek azt kellene jelentenie, hogy a valutaunió létrehozását követően a monetáris integráció egyre inkább optimálissá válik. Németország esetében a növekedési adatokat áttekintve arra következtethetünk, hogy a német valutaunió az eltelt időben sem vált optimálissá. Így felvetődhet az a kérdés, hogy Németország esetében melyek azok a speciális körülmények, amelyek az endogenitási feltétel ellenére megakadályozzák a valutaövezet optimalitásának javulását. Ennek megválaszolására a dolgozat megvizsgálja a politikai és monetáris integráció egymáshoz való viszonyát, különös tekintettel a fiskális politika kérdéseire. A tanulmány alapján az elmélet és a német példa közötti ellentmondás, illetve az endogenitási feltétel nem teljesülése magával a német transzferrendszerrel és a „transzferfüggőség” kialakulásával magyarázható.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E62, E63, F01, F31, F36

• Az infokommunikációs piac állapotáról

  41-58

  Bőgel György

  Megtekintések száma:

  135

  Az infokommunikációs szektor növekedése igen gyors volt a kilencvenes években, majd ez a trend 2000 második felében megtört. Az iparág recessziója azóta véget ért, ugyanakkor azonban számos jelből arra következtethetünk, hogy a fejlődésében új szakasz kezdődött. Ezt a periódust a korábbinál lassúbb növekedés, az építkezés felől a használat felé való fordulás, a korábbinál realistább, józanabb vásárlói és befektető magatartás, a piac beérése és konszolidációja, a termékek és szolgáltatások tömegcikkesedése, a szállítói oldal vállalatainak racionalizálása, a földrajzi munkamegosztás átrendeződése jellemzi. Eközben kiszélesednek és elmélyülnek az új technológiához való alkalmazkodás folyamatai. Mindezek a jellemzők és trendek megfelelnek annak a leírásnak, amit a venezuelai Carlota Perez az innovációs ciklusok „összerendeződési korszakának” nevez.

• A történelmi puzzle – Szellemi társasjáték Csaba Lászlóval

  67-82

  Muraközy László

  Megtekintések száma:

  110

  Nem panaszkodhat napjaink felnőtt generációja Magyarországon, tágabban nézve Közép-Európában arra, hogy unalmas sors adatott volna meg számára a huszadik század végén, a huszonegyedik század elején. A posztszocialista átmenet évei viharos történéseket hoztak. Különösen hálás lehet a sorsnak a társadalomtudományok, s így a közgazdaságtan iránt érdeklődő szakember azért, mert kérdések kifogyhatatlan sora vár megválaszolásra. De talán túl sok puzzle vár kirakásra, és túl sok, vagy talán túl kevés válasz született napjaink alapvető kérdéseire. A már szocialista rendszer idején is élt emberek az összeomlás után sok mindent tisztábban látnak a korábbi időszakról. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized tudományos megítélését illetően már sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. Benne
  élünk, bennünk él a kor. Túl közel van ahhoz, hogy igazán megértsük, hogy a mindennapok mozaikköveiből összerakjuk a történelmi képet: hol vagyunk, hova megyünk? De túl közel van ahhoz is, hogy ne próbáljunk nap mint nap újabb kis darabot elhelyezni a történelmi puzzle-ben, vagy éppen az összes eddigi részecskét újra- meg újra elrendezni.

• Konvergencia vagy divergencia: Tomka Béla: Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség Magyarország nemzetközi összehasonlytásban az első világháborútól napjainkig (Akadémiai Kiadó 2011, 306 oldal, 4500 FT)

  Egri Bence

  Megtekintések száma:

  110

• Politikai költségvetési ciklusok: fiskális ciklushatások az állami kiadásokban Lengyelországban

  47-62

  Halász Ágnes

  Megtekintések száma:

  143

  A tanulmány a fiskális ciklusok jelenlétét vizsgálja az államháztartási egyenlegek alakulásában Lengyelországban, 1989 és 2011 között. Összességében a legutóbbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a politikai költségvetési ciklusok (PBC) jelensége inkább a kevés demokratikus tapasztalattal rendelkező új demokráciákra jellemző, mint amilyenek például a posztszocialista tranzíciós országok. Mindazonáltal,
  a ciklusok idővel eltűnnek, ahogy a választópolgárok kiismerik a demokratikus intézmények működését és a politikai manipulációt. Ezt az elméletet azonban Lengyelország mintáját vizsgálva nem tudtuk
  empirikusan megerősíteni – sem a teljes államháztartási egyenlegben, sem az állami kiadásokban. Bár az 1997-es és a 2001-es választási mintában azonosítottunk fiskális ciklushatásokat a nyugdíjak és közszféra bérei terén, ezek átmeneti jellegűek voltak, s pozitív szavazatvásárlási hatásukat sokszor egyéb tényezők, intézkedések mérsékelték. Összességében a lengyel költségvetési egyenleg ciklikus mozgását – különösen a kilencvenes években – jellemzően nem a PBC okozta.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D72, E62, H3

• Új irányok a városfejlesztésben: a sétálható városok nyújtotta lehetőségek

  23-42

  Szűcs Petra

  Lukovics Miklós

  Kézy Béla

  Megtekintések száma:

  314

  Napjainkban egyre inkább fókuszba kerülnek a városokban az úgynevezett urbanizációs hátrányok: a zaj, légszennyezettség, túlzsúfoltság stb. A gépjárművek
  egyre több helyet követelnek maguknak, s ez rontja az emberek számára szükséges élettér minőségét, ami társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt káros. Megoldást jelenthet a fenntartható városi mobilitás, melynek közismert eleme a környezetbarát tömegközlekedés, kevésbé közismert eleme a sétálhatóság. Utóbbi egyre inkább előtérbe kerül fenntartható városfejlesztési stratégiák készítése során, azonban elsősorban az USA és Nyugat-Európa nagyvárosaira készültek eddig sétálhatósági mérések. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan értelmezhető a sétálhatóság fogalma európai közepes méretű városokra, és mindez milyen városfejlesztési potenciált hordoz. Kutatásunk során primer felméréseket végeztünk Szegeden és Valenciában, hogy a sétálhatóságot és fejlesztési lehetőségeit vizsgáljuk. Kutatásunk igazolta, hogy a sétálhatóság koncepciója közepes méretű városokban is hasznos városfejlesztési eszköz lehet.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: R42

• Az EU regionális politikájának fejlődése, reformjai és az azokat körülvevő érdekellentétek

  88-102

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  146

  Az Európai Unióban minden egyes új költségvetési időszak megtárgyalásakor fellángolnak a viták a strukturális kiadások és szétosztásuk körül. Míg a szegényebb országok a Strukturális Alapok növelése mellett érvelnek, az Unió költségvetéséhez nettó befizetőként hozzájáruló országok azt hangsúlyozzák, hogy a relatíve magas kiadások és strukturális támmogatások ellenére egyáltalán nem látható, hogy az elmaradott régiók valamit is behoznának hátrányukból. A cikk összefoglalja a vita két oldalán állók elméleti alapvetéseit, és megpróbálja azokat tetten érni a brüsszeli politika meghatározódásában. A tanulmány első felében a regionális politika szükségessége, annak elméleti alátámasztása kerül górcső alá, kitérve az ún. konvergencia- és divergencielméletekre, majd ezt követően a regionális politikát alakító érdekellentéteket és mozgatórugókat vizsgálhatjuk meg. A szerző végső kérdése az, hogy vajon igazolhatóak-e egyáltalán a Strukturális Alapok kiadásai a bemutatott folyamatok és az elért eredmények fényében.

• Régiségek, „limlomok” a pillanat dicsőítése helyett: Bekker Zsuzsa (szerk.): Tantörténet és közgazdaságtudomány. Aula Kiadó, Budapest, 2003, 420 oldal

  Láng Eszter

  Megtekintések száma:

  119

• Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?

  69-94

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  120

  Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
  a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával analóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
  egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

• Piacok, globalizáció, harmadik út: Lányi Kamilla válogatott tanulmányai. Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt., Budapest, 2007, 255 oldal

  189-194

  Ricz Judit

  Megtekintések száma:

  109

• A magyar cafetériarendszer sajátosságai az adójogi változások tükrében

  126-132

  Törő Emese

  Megtekintések száma:

  135

  A tanulmány a választható béren kívüli juttatások rendszerével, funkcióival és azok magyar adóügyi szabályozásával foglalkozik. Elsőként a cafetéria alkalmazásának feltételeivel illetve annak előnyeivel foglalkozunk. Ezután a különbözőképpen csoportosított juttatások szablyozását, kiváltképp az adózással kapcsolatos változásokat elemezzük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J32, K34

• Nemzetközi felsőoktatási rangsorok – miért olyan jók a legjobbak?

  127-142

  Kiss Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  134

  A tanulmány célja a nemzetközi felsőoktatási rangsorok összehasonlító elemzése. Az írás napjaink tudásgazdaságának átalakuló foglalkoztatási viszonyai közt az egyetemek szerepét, azok teljesítményét
  kívánja elemezni. Áttekintő képet próbál adni a globális felsőoktatási rangsorokról, azok módszertanáról, bemutatva készítésük előnyeit és nehézségeit, s javaslatokat fogalmaz meg a módszertanból adódó
  torzulások javítására. Részletes empirikus elemzést ad az országok ranglistákban elért eredményeiről, valamint három rangsor összehasonlításán keresztül teszteli azt a hipotézist, miszerint az angol
  anyanyelvű országok a módszertanból adódó sajátosságok miatt jobban teljesítenek, mert a kutatási eredmények mérésére használt adatbázisok elsősorban az angol nyelvű publikációkat és azok idézettségét
  veszik számításba, s a legrangosabb folyóiratok többsége is angol nyelvű.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, P52

• A Növekedési Hitelprogram gazdaságélénkítő hatásai

  51-70

  Quittner Péter

  Megtekintések száma:

  237

  Jelen tanulmány a Magyar Nemzeti Bank által 2013 nyarán elindított Növekedési Hitelprogram (NHP) gazdaságélénkítő hatásait vizsgálja, elsősorban a GDP-re összpontosítva rövid- és középtávon. Mivel hasonló eszköz alkalmazására Magyarországon még nem volt példa, a hatékonyságára vonatkozó hazai szakirodalom is erősen hiányos. Ebből adódóan az eredmények viszonyítási alapját az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos külföldi tapasztalatok adják, amelyek viszonylag hatékonynak tekintik ezeket az intézkedéseket. A jelen tanulmányban bemutatott empirikus elemzés Magyarország esetében is alátámasztja ezeket az állításokat, ugyanis az eredmények alapján az NHP mind az aggregált keresletre, mind pedig a potenciális kibocsátásra szignifikánsan pozitív hatást gyakorolhat. Ugyanakkor a program következményeképp megfigyelhető egy aszimmetrikus intertemporális átváltás is, így hosszabb távon megjelenik egy negatív hatás, amely azonban jelentősen elmarad az azt megelőzően jelentkező gazdaságélénkítő hatás mértékétől.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: E51, E52

• Az ágazaton belüli kereskedelem az elméleti magyarázatok és az empirikus vizsgálatok tükrében

  78-104

  Erdey László

  Megtekintések száma:

  192

  A több mint negyed századig uralkodó, modern kereskedelmi elméletnek számító Heckscher-Ohlin (HO) modellt a XX. század második felében egyre több kihívás érte. A tökéletes versenyt, állandó skálahozadékot és homogén termékeket feltételező, 2*2*2-es (termék-tényező-ország), eleganciáját technikai egyszerűségében hordozó modell, úgy tűnt, két jelentősebb területen nem kínál megfelelő válaszokat az empirikus tények magyarázatához. A modell konklúzióját, azaz hogy az országoknak azoknak a termékeknek a termelésében lesz komparatív előnyük, amelyek előállításához intenzíven használják az országban relatív bőségben rendelkezésre álló termelési tényezőt, először a Leontief-paradoxon, majd az ágazaton belüli kereskedelem empirikus tényei tették kétségessé. A tanulmány ez utóbbi jelenséggel foglalkozik, első részében bemutatva és rendszerezve a jelenség legjelentősebb elméleti modelljeit, a másodikban pedig - -a területen folyó empirikus vizsgálatok alapján - az intraindusztriális kereskedelmet befolyásoló legfontosabb tényezőket.

• Korszakok és korszakhatárok az üzleti informatikában

  5-28

  Bőgel György

  Megtekintések száma:

  141

  Egy iparág történetének korszakokra bontása segítséget ad a fejlődés logikájának megértéséhez. A korszakváltások fordulópontot jelentenek a szektor szereplőinek életében, hiszen az új körülményekhez másképpen kell alkalmazkodni, megváltoznak a versenyfeltételek és ennek következtében átalakul a versenymezőny is. Az üzleti informatika fejlődése többféle módon bontható korszakokra. A cikk összefoglalja azokat a szempontokat, amelyek alapján fontos fejlődési periódusok határolhatók el, majd több lehetséges korszakolási módot mutat be. A befejezés az iparág jelenlegi állapotának jellemzőivel és a jövő várható trendjeivel foglalkozik.

• A többszintű kormányzás kifejlődése a regionális politikában - tanulságok az Észak-alföldi régióból

  161-180

  Trón Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  142

  A tanulmány a magyar regionális politika terén kialakult partnerséget és kapcsolati hálót elemzi az Északalföldi régió példáján. Megvizsgálja, hogy a kapcsolatok alakulását mennyire kényszerítette ki az európai uniós rendszerekhez való alkalmazkodás nyomása. A hálózatépítés a legtöbb szervezetben bevált alkalmazkodási stratégia. Az esettanulmányként választott régióban a szervezetek kapcsolathálója nem egyenletes: egyes szereplők centrális helyzete mellett másoknak csak kevéssé sikerült beágyazódni a kapcsolatok hálózatába. A regionális politika köz-, magán- és civil szereplői kapcsolathálójának vizsgálata során a kutatás feltárta ezek párhuzamosan folyó együttműködési és versengési formáit. A szerző legfőbb következtetése, hogy az EU-integráció által kiváltott alkalmazkodási folyamatok regionális szint alatt intézményi konfliktusokat szülnek, míg országos szinten segítették a kapcsolatok fejlődését.

• Két éves a Tanszéki esték a Menedzsment és Marketing Tanszéken c. rendezvénysorozat

  157-161

  Kun András

  Megtekintések száma:

  51

• Marketingkoncepció, piacorientáció, marketingkompetenciák és érvényesülésük a kis- és középvállalatoknál

  104-117

  Kontor Enikő

  Megtekintések száma:

  135

  Ez a tanulmány a marketingkoncepció és piacorientáció elméleti megközelítéseivel, ennek kis- és középvállalati vetületeivel, a kisvállalatok marketingjét meghatározó vállalkozói képességekkel, valamint
  mindezeknek a teljesítményt befolyásoló hatásaival foglalkozik, célja az ide vonatkozó irodalom áttekintése. Tanulmányok sora mutatja, egyrészről a koncepcionális marketinggondolkodás hiánya az
  egyik legnagyobb problémája a vállalkozások tulajdonos/menedzsereinek, amikor szembesülnek az üzleti folyamatokkal, másrészről pedig a marketing úgy tekinthető, mint az egyik legfontosabb üzleti tevékenység, amely elengedhetetlen a túléléshez és a vállalkozás növekedéséhez. Az irodalom állítása szerint a marketingkoncepció/piacorientáció alkalmazásában a legnagyobb korlátot a rendelkezésre álló
  szűkös erőforrások (pénz, idő, képességek) jelentik.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L26, M14, M31

• A Fisher ráta és a beruházások gazdaságossági rangsora

  5-22

  Illés Mária

  Megtekintések száma:

  197

  A tanulmány a Fisher ráta és a Fisher metszéspont létrejöttének mechanizmusát, feltételeit, gazdasági összefüggéseit, valamint a beruházások gazdaságossági rangsorképzésében betölthető szerepét vizsgálja. A ráta azt mutatja meg, hogy két, egymással versengő beruházási projekt nettó jelenértéke milyen kamatláb mellett válik azonossá. Ez az információ elsősorban akkor jelentős, ha a rangsorképzés a nettó jelenérték alapján történik. A nettó jelenértékek azonban három fő torzító tényező miatt nem hasonlíthatók össze. A torzító hatásoktól megtisztított nettó jelenérték ráták (azonos kalkulatív kamatláb mellett) ugyanahhoz a rangsorhoz vezetnek, mint a belső kamatláb. Következőleg a Fisher ráta ismeretének nincs érdemleges gyakorlati jelentősége, alapvetően elvi-elméleti és tudománytörténeti jelentőséggel bír. A Fisher ráta oksági hátterének elemzése segítheti a nettó jelenérték tartalmi összefüggéseinek alaposabb megértését.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: M21

• A hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság

  20-41

  Oblath Gábor

  Pénzes Petra

  Megtekintések száma:

  113

  Jóllehet a magyar gazdaság " nemzetközi versenyképessége" (annak javítása) mind a kinyilvánított gazdaság-politikai törekvéseknek, mind pedig a gagzdaságpolitikáról folyó szakmai eszmecseréknek a homlokterében áll, meglepően kevés figyelemben részesül az a körülmény, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyképesség a közgazdaságtan kevéssé precíz, többféle jelentéssel bíró fogalmai közé tartozik. Írásunkban először abban a kérdésben fejtjük ki véleményünket, hogy egyáltalán értelmezhető-e a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, majd arról szólunk: mit nem jelent, illetve mi mindent jelenthet ez a fogalom. A lehetséges értelmezéseket ismertetve bemutatjuk a hazai gazdaság egyes versenyképességi mutatóinak alakulását, s eközben néhány nemzetközi összehasonlításra is kitérünk. Végül néhány tanulságot fogalmazunk meg arra nézve, hogy rövidebb és hosszabb távon a gazdaságpolitika számára melyek lehetnek, és melyek nem (vagy csak korlátozottan) lehetnek a hazai versenyképesség javításának eszközei.

• The power of path dependence? State capacity and autonomy in East Central Europe during transition

  Ádám Zoltán

  Megtekintések száma:

  151

  The paper examines development of state capacities and autonomy in East Central Europe during transition, and attempts to establish a relation between state characteristics and trajectories of economic transformation, especially with regard to privatisation and FDI. The assertion is that the quality of state capacities and the degree of state autonomy, although changing over time, mutually reinforces the formulating of economic policies, and hence in structural transformation. Thus, state characteristics are important determinants of transition outcome, but are themselves affected by structural economic changes.