Keresés

Keresési eredmények

• Mesélj a múltról és megmondom neked a jövőt!? - A technikai analízis hatásoságának vizsgálata a Budapesti Értéktőzsdén

  201-214

  Faragó Ádám

  Megtekintések száma:

  297

  A technikai analízis a tőzsdei árfolyamok jövőbeli mozgásának előrejelzésére szolgáló módszer. Egy adott pénzügyi termék árának múltbeli alakulásából próbál következtetéseket levonni a jövőben várható eseményekre vonatkozóan. Még nem alakult ki egységesen elfogadott álláspont a technikai analízis hatásosságát illetően sem a gyakorlati, sem pedig a tudományos irodalomban. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a technikai elemzés egyes módszerei hatásosak voltak-e a Budapesti Értéktőzsdén 1999 és 2005 között. Első lépésben a teljes, hétéves időszakra vonatkozóan tesztelem, hogy akadtak-e hatásosnak minősüíthető indikátorok. Ezután a hétéves periódus elemzése során felmerülő aggályok miatt azt tanulmányozom, hogyan alakul a hatásosság megítélése ezen kereskedési stratégiák esetében, ha rövidebb, egyéves időszakokat veszek figyelembe. Az eredmények alapján azt lehet megállapítani, hogy érdemes elvégezni a rövid távú vizsgálatokat, mert árnyaltabb képet nyújtanak a technikai analízis sikerességét illetően. A hosszú távú vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy léteznek hatásos kereskedési stratégiák. A rövid távú elemzés azonban megmutatja, hogy ha közelebbről vizsgáljuk meg ezen indikátorok teljesítményét, a hatásosságuk már erősen megkérdőjelezhető.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G14, G15

• Milyen válságról van is itt szó? Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája Napvilág Kiadó, Budapest, 2009. 232 oldal, 2400 Ft

  202-205

  Pusztai Zoltán

  Megtekintések száma:

  283

• A méltányos kereskedelem hazai kutatási előzményei és magyarországi helyzete

  54-68

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  752

  A fair trade egy olyan civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy méltányos kereskedelmi feltételeket teremtsen a Harmadik Világ szegény termelői számára,
  ezáltal esélyt nyújtva számukra egy fenntartható fejlődési modellre kialakítására. A rendhagyó kereskedelmi partnerség a déli országok termelői és az északi félteke vásárlói között a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályait igyekszik megváltoztatni, és egy újszerű alternatívát ajánl helyette. A termékminősítéssel és nemzetközi intézményrendszerrel rendelkező méltányos kereskedelem célja az eddigi domináns gazdasági modell játékszabályainak megváltoztatása, ebben legfőbb eszköze a tudatos és felelősségvállalásra kész fogyasztói réteg elkötelezése. Az irodalomáttekintő cikk a mozgalom eddigi magyarországi eredményeit és a témában végzett kutatásokat igyekszik bemutatni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F18, J81, P45

• Franciaország szerepe az EU gazdaságában

  207-224

  Kovács Mariann Eszter

  Megtekintések száma:

  246

  A szerző Franciaország Európai Unión belüli meghatározó szerepét vizsgálja. Az európai integráció elvi alapjainak, történelmi kialakulásának vázlatos ismertetését követően elemzi az Európai Unió és a francia gazdaság kapcsolatának neuralgikus részeit, valamint a francia gazdaság fejlődésének fellendülő és megtorpanó időszakait. A tanulmány központi gondolatkörét a stabilitási és növekedési paktum körüli polémia, a francia államháztartás tartós deficitje következtében kialakuló szabálysértés körülményeinek és következményeinek részletezése alkotja. Fentiek alakulása alapjaiban érinti és hosszú időre eldöntheti az európai integráció jövőjét a közös szupranacionális gazdaságirányítás és az emellett adható nemzeti válaszokat illetően. Ugyancsak hatással lehet az Európai Unió közös valutájának, az eurónak stabilitására és jövőjére az Unió szerveinek együttműködésére, az unió kis és nagy országainak kapcsolatára, a résztvevő országok gazdasági lehetőségeire.

• A magyar agrárkereskedelem dinamikája a világpiacon

  26-35

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  235

  A tanulmány Magyarország agrárkereskedelmi szerkezetének dinamikáját vizsgálja meg 1990 és 2000 között, egy újonnan kidolgozott empirikus módszert alkalmazva a magyar agrárkereskedelem szerkezete dinamikájának elemzésére. A kereskedelem specializációjának mérésére a klasszikus Balassa (B) indexet, illetve annak szimmetrikus transzformációját használtuk. A B indexek eloszlásának vizsgálata arra utal, hogy nem növekedett hazánk specializációja a kilencvenes években. A B indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz a vizsgált időszakban. Továbbá meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély. Végezetül, eredményeink nem támogatják az önmegerősítő mechanizmus létét, amely mellett olyan erősen érvel az endogén növekedés és kereskedelemelmélet egyik része.

• A minőség fogyasztói és termelői értékelése

  157-168

  Siklós Balázs

  Megtekintések száma:

  214

  A fogyasztók és a vállalatok minőségkoncepciói eltérnek egymástól. Ez jelentős hatékonyságveszteséghez vezet, a vállalatok ugyanis egy vélelmezett fogyasztói minőségkép alapján végeznek marketingtevékenységet, ez a kép azonban az esetek döntő többségében nem fedi a valóságot. A tanulmány amellett érvel, hogy a fogyasztóban kialakuló minőségkép nehéz előrejelezhetősége miatt a vállalatnak nem reaktív módon, e vélekedés feltérképezésével kell tevékenykednie, hanem proaktívan, e kép tudatos alakításával, a fogyasztói információfeldolgozó rendszer korlátainak figyelembevétele mellett.

• Intézményi változatosság a kapitalizmusban: Beszámoló a „Variety of Institutions under Many Forms of Capitalism” EAEPE–EMOP kollokviumról (2006. május 12–13., Athén)

  167-172

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  231

• Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében

  145-168

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  278

  A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
  eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32

• Rangsorok és tükörképek – ahogy a leendő hallgatók választanak

  78-91

  Csuka Gyöngyi

  Szívós Mihály

  Megtekintések száma:

  320

  A tanulmány a szerzők felmérésének adatait dolgozza fel, amely vizsgálta azt, mennyire ismerik a leendő hallgatók az egyetemi rangsorokat, és hogyan veszik azokat figyelembe döntéseik során. A többség ismeri, de azok korántsem válnak meghatározó tényezővé a döntéseikben. Hangsúlyosan veszik figyelembe azt, hogy jó tanáraik legyenek, hasznosítható tudásra tegyenek szert, és végül az elhelyezkedésüket biztosító diplomához jussanak. Megpróbálnak több forrásból is ismeretekhez jutni, és az is megmutatkozott, hogy ezek közül az internet vált a legfontosabbá, amelyet már felkészülten és rutinszerűen használnak. Kimutatható, hogy ugyanakkor a személyre szabottabb tájékoztatási formákat is keresik, amelyek számát a jövőben célszerű lenne gyarapítani.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z13

• Adminisztratív kultúra a közigazgatásban – a teljesítmény-megítélés tendenciái

  75-102

  E. Szilágyi Enikő

  Megtekintések száma:

  319

  Mi magyarázza individuális-szervezeti oldalról a bürokrácia (közigazgatás) teljesítményt érintő reformjainak kudarcát, és mi az összefüggés a kultúra és a bürokratikus teljesítmény között? A kérdésre választ keresve jelen írás feltételezi, hogy a bürokratikus teljesítmény jellemzői (és nehéz változtathatósága) hozzájárulnak a közigazgatási teljesítmény-megítélés tendenciáihoz. A közigazgatás verbális modelljének értelmezési keretén belül bevezeti az adminisztratív kultúra összetett fogalmát. Végül empirikus példákkal támasztja alá a közigazgatási teljesítmény-megítélés két fő tendenciáját: a homogenitási és szelektivitási problémát.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D73, H70, M14

• A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján

  150-166

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  254

  Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

• 1989 - Konferencia a rendszerváltozás(ok)ról: A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium konferenciája, Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza - 2009. április 23.

  Kovács György

  Megtekintések száma:

  265

• Paradigmaváltás a fejlődés-gazdaságtanban

  109-124

  Ricz Judit

  Megtekintések száma:

  338

  A szerző kutatásaiban az urbanizációs válság vizsgálatával foglalkozik a fejlődő országokban. A témát fejlődés-gazdaságtani problémaként közelíti meg. Ennek megfelelően jelen cikkben - háttértanulmányként- a fejlődés-gazdaságtani elméleteket tekinti át újszerű megközelítésben: azt vizsgálja, hogy az állam milyen szerepet tölt be az egyes fejlesztési modellekben, és milyen jövő áll ezen tudományág előtt. Bemutatja, hogyan változott a tudományos gondolkodás a fejlődés értelmezését illetően, majd felvázolja egy interdiszciplináris, újradefiniált fejlődés-gazdaságtan szükségességét és lehetőségét.

• Schumpeter hatalmas szellemi hagyatéka: Beszámoló az International Schumpeter Society „Innovation, Competition and Growth: Schumpeterian Perspectives” című 11. évi konferenciájáról (2006. június 21–24, Nizza – Sophia Antipolis)

  141-146

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  297

• Munkaerőpiaci Tükör, 2008: Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor /szerk./:Hungarian Labour Market – Review and Analysis 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet és Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. Munkaerőpiaci Tükör évkönyvsorozat

  138-142

  Máté Domicián

  Megtekintések száma:

  239

• Nyugat-Balkán: a mezőgazdaság lehetőségei az EU-csatlakozás küszöbén

  52-73

  Mizik Tamás

  Megtekintések száma:

  273

  A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy
  különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet
  lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18

• Tudósítások a kar tudományos életéről

  Sági Balázs

  Megtekintések száma:

  124

• Human Capital and EU-Enlargement

  83-92

  Meyer Dietmar

  Megtekintések száma:

  256

  The enlargement of the European Union is an almost everywhere accepted necessity, but at the same time of course also a compromise. Economies or regions of different economic, social, institutional, etc. development become united in Europe with a territory from the Atlantic to the Eastern borders of Poland, Slovakia and Hungary, from the Baltic Sea to the Mediterranean Sea. This integration process going along with the worldwide globalisation will imply a new distribution, or a redistribution of the factors of production. First of all the human capital will be touched by this development.2 One of the most important results found by social sciences in the 20th century is the realisation of the immense role played by human factors in the process of economic development. The extremely high efficiency of human capital and the high mobility could diminish the regional differences in the economic development and therefore in the social life. But even this is one reason for the mentioned re-allocation of the human capital. In the frame of a very simple static model (See e. g. Bishi – Kopel [2002]) the flow of human capital between different regions – called the European Union and the New Member States – will be analysed. The introduction of search costs extends the field of policy-analysis.

• Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról

  131-152

  Vass Kitti

  Megtekintések száma:

  231

  Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásával kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
  elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására.

• A munkaerő-piaci intézmények hatásai a foglalkoztatásra szektorális megközelítésben

  27-41

  Máté Domicián

  Megtekintések száma:

  306

  Az utóbbi években ismét felerősödtek a munkaerő-piaci intézmények szerepével kapcsolatos viták. A vizsgálatok azonban mára már nem elsősorban a miért léteznek és hogyan jöttek létre problémákra fokuszálnak, hanem sokkal inkább arra, hogy miért olyanok amilyenek és vajon milyen tényleges tartalommal bírnak a gazdasági szereplők számára. A tanulmányban a munkaerő-piaci intézmények közül a szakszervezetekre, a minimálbérekre, a munkanélküliek támogatására, valamint a piaci szabályozásra és politikákra koncentrálunk. Az empirikus elemzések eredményeként megállapítható, hogy a piaci és nem piaci szektorokban ezek eltérő módon befolyásolják a foglalkoztatás alakulását. Az elvégzett vizsgálatok továbbá rávilágítottak az időtényező releváns szerepére, ugyanis eltérő időtávokban ugyanazon intézmény különböző makrogazdasági hatásmechanizmusokat fejthet ki.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J45, E02.

• Pénzügyi hatások és a mezőgazdasági árak túlszaladása Magyarországon

  39-49

  Bakucs Zoltán

  Megtekintések száma:

  282

  A tanulmány a Saghaian és társai (2002) által kidolgozott elméleti modell alapján elemzi a magyar nemzetgazdasági ágazatok váratlan pénzkínálati sokkokra adott válaszát. Az empirikus elemzésben Johansen-féle kointegrációs eljárást és hibakorrekciós modellt alkalmazunk, hogy kiderítsük, vajon a mezőgazdasági árak túlszaladnak-e hosszú távú egyensúlyi pályájukon. Eredményeink azt mutatják, hogy a mezőgazdasági szektor árai gyorsabban igazodnak a makrogazdasági környezet, konkrétabban a pénzkínálat változásához, mint az ipar árindexei, rövid távon befolyásolva a relatív árakat, ellenben a szigorú értelemben vett hosszú távú pénzsemlegesség hipotézist elvetjük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C32, E51, P22 és Q11

• "Sziámi ikrek", avagy kölcsönös egymásrautaltság: az EU – USA transzatlanti kapcsolatok gazdasági dimenziói

  83-100

  Láng Eszter

  Makláry Gergely

  Megtekintések száma:

  291

  Jelen tanulmány tárgya a kisebb-nagyobb zökkenőktől egyáltalán nem mentes, mégis folyamatosan fejlődő és bővülő transzatlanti kapcsolatrendszer. A szerzők a transzatlanti kapcsolatok történelmi, diplomáciai előzményeiből, valamint az EU és az USA kereskedelmi és befektetési kapcsolatainak főbb jellemzőiből kiindulva tárgyalják a kétoldalú gazdasági együttműködés összetevőit és működési mechanizmusát. A gazdasági kapcsolatok bemutatásán keresztül arra keresnek választ, hogy mennyire igazolható a „sziámi iker” hasonlat a transzatlanti együttműködésben, hogyan befolyásolja az EU és a NATO bővítése a kétoldalú kapcsolatokat, mi várható hosszabb távon a transzatlanti együttműködés jövőjét illetően.

• A Stabilitási és Növekedési Egyezmény föllazításának következményei

  7-26

  Csaba László

  Megtekintések száma:

  270

  Miközben az elméleti közgazdaságtanban végképp győzelemre jutott a szabályok alkalmazását a tartós és kiegyensúlyozott fejlődés előfeltételének tartó megközelítés, az Európai Unió számos tagországában a Keynesre (tévesen) hivatkozó populista gazdaságpolitikai megközelítés nyert teret. Utóbbi megnyilvánulásaként egyre többen követelik, elemzők és közéleti szereplők egyaránt, az euró értékállandóságának védelmére létrejött Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) fölülvizsgálatát. Ez az ellentmondás – puzzle – a napi gazdaságpolitikai küzdelmeken túlmutató föloldást igényel. A cikk első felében leíró, a másodikban normatív közelítést alkalmazva teszünk kísérletet a megoldásra, aminek érvénye nem függ a cikk írásának időpontjában is élénk gazdaságpolitikai viták kimenetelétől, illetve az uniós szervek állásfoglalásának tartalmától.

• Technológia és szervezeti innovációk kölcsönhatása: az e-munkavégzés elterjedésének példája Új munkavégzési formák, mint az új fejlődési pályák hordozói?

  47-68

  Makó Csaba

  Illéssy Miklós

  Megtekintések száma:

  323

  A kilencvenes évtized ún. transzformációs gazdaságaival foglalkozó társadalomtudományi vitájával összehasonlítva meglepő, hogy a XXI század elején viszonylag szerény az érdeklődés a poszt - szocialista
  gazdaságok új fejlődési útjainak vizsgálata iránt. Elemzésünk célja a közép-európai régióban fejlődő piacgazdaságok új fejlődési útjainak azonosítása. Pontosabban: szeretnénk felhívni a figyelmet a globalizálódás, az információs és kommunikációs technológiák gyors elterjedésének és a különböző típusú piacok deregulációjának kontextusában megjelenő tudásgazdaságba való bekapcsolódás lehetőségeire, illetve azok kihasználását elősegítő és korlátozó néhány tényező szerepére. A tanulmány három részből áll. Az első, bevezető fejezetben az ún. transzformációs gazdaságok fejlődésében jól kimutatható különböző fejlődési ciklusok jellemzésére vállalkozunk, jelezve az ún. bejárt úttól való függés és az ún. intézményi vákuum megközelítések szerepét az átalakulási folyamat megértésében. Ezt követően, az elemzés röviden jellemzi a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) vezérelte gazdasági modernizáció fontosabb eredményeit (pl. foglalkoztatás, termelékenység növekedés, export, keresetek és az innováció) és olyan problémáit, mint a gazdaságfejlődés aszimmetrikus jellege. Az új fejlődési pálya tartalmát, „tanuló gazdaságba” való bekapcsolódással valamint a kiegyensúlyozottabb gazdasági szerkezet létrehozásával azonosítják a szerzők Az utóbbival összefüggésben, a tanulmány a mikro-, kis- és középvállalati (KKV) szektor szerepének felértékelődését hangsúlyozza. A tanulmány második és harmadik része, a nemzetközi kutatási tapasztalatokra építve jelzi a közép-európai gazdaságok, ezen belül a magyar gazdaság részvételének lehetőségeit a gyorsan fejlődő tudásgazdaság globális értékláncában. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a régió poszt - szocialista gazdaságai viszonylag vonzó célterületei az olyan nagyobb hozzáadott értékeket képviselő tevékenységek kihelyezése
  számára, mint az általános üzleti funkciók. Mindazonáltal, e kedvező pozíciók több szempontból is törékenyek. Egyfelől a globális értékláncra jellemző változások gyorsak, és a tanuló-innovatív szervezetek kritikus tömegének folyamatos létrehozására van szükség. Másfelől, a kritikus tömeg megteremtése szinte lehetetlen az KKV - szektorba tartozó vállalkozások egyéni és kollektív (hálózati) tanulási és innovatív képességének fejlesztése nélkül. Az elemzés – szintén nemzetközi kutatási tapasztalatok felhasználásával – jelzi az olyan új munkavégzési formák, mint például a távmunka elterjedését befolyásoló szervezeti és kulturális tényezőket. Ezzel összefüggésben a szerzők az információs és kommunikációs technológiák hatékony használatát befolyásoló szervezeti innovációk, valamint az ezekhez kötődő egyéni és főleg szervezeti (kollektív) tanulási folyamatok jelentőségét hangsúlyozzák. Végül, az elemzés összegzéseként, a szerzők röviden felvázolják azokat a kihívásokat, amelyekre mind a kutatóknak, mind a gyakorlati szakembereknek, mint társadalmi szereplőknek válaszolniuk kell a magyar gazdaság új fejlődési pályára állításának érdekében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33; L23;F23.

• A tiszta matematikától a dinamikus közgazdaságtanig: Móczár József: Fejezetek a modern közgazdaság-tudományból. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, 608 oldal.

  187-192

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  464