Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A tudományos utánpótlás biztosítása a Debreceni Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában
    114-125
    Megtekintések száma:
    204

    A doktori iskolák kiemelt szerepet játszanak a tudományos utánpótlás nevelésében és a felsőoktatás megújításában. Jelen tanulmány a Debreceni Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájának működését, fejlődési irányait és nemzetközi kapcsolatrendszerét mutatja be. Ismerteti a hallgatói létszám és fokozatszerzések alakulását, valamint a doktori iskola multidiszciplináris és nemzetközi jellegét. Külön hangsúlyt kap a 2025. évi Nemzetközi Tudományos Napok konferencia, amelyen 118 tudományos előadás hangzott el, köztük a digitalizáció, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia témaköreiben. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a doktori iskola publikációs teljesítménye jelentős mértékben növekedett, különösen a nemzetközileg indexált, magas minősítéssel rendelkező folyóiratokban megjelent közlemények tekintetében.

    JEL kód: A23; I23; O30

  • A személyiség és a képességek szerepe az egyetemi sikerességben: avagy igazolható-e a szűrő hipotézis a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának hallgatói körében végzett felmérés alapján
    133-158
    Megtekintések száma:
    320

    Tanulmányunk azt a kérdést járja körül, hogy milyen befolyással bír a tanulmányi eredmények alakulására az értelmi és érzelmi intelligencia, valamint a személyiségstílus. Mindezt a Debreceni Egyetem közgazdász hallgatói körében végzett felmérések segítségével vizsgáljuk meg. Elemzésünkben főként regreszszióanalízisre támaszkodtunk. Az eredmények segítségével két kérdésre kívánunk választ kapni. Egyrészt arra, milyen kapcsolat van az említett változók és a vizsgált szakon való sikeres szereplés közt, másrészt, hogy rendelkezik-e a felsőoktatás tisztán információs (szűrő) funkcióval is, vagy csupán termelékenységet növel. Kapott eredményeink az egyes felmérések esetében némileg eltérnek, de általában elmondhatjuk, hogy az egyetemi eredményességet szignifikánsan befolyásolja a hallgató neme, szüleinek végzettsége, értelmi intelligenciája, intro- vagy extrovertáltsága, gondolkodó vagy észlelő személyiségstílusa, valamint a minták egy részénél érzelmi intelligenciája és észlelő vagy ítélkező személyiségstílusa. Mivel ezek nem mindegyike függ a felsőoktatás hatásától, elmondhatjuk, hogy bizonyítékot találtunk a felsőoktatás szűrő funkciójának jelenlétére.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J24

  • Az EU regionális politikájának problémái és jövője: a harmadik kohéziós jelentés és előzményei
    189-206
    Megtekintések száma:
    218

    Az Európai Unió új költségvetési időszakának kialakításához közeledve viharfelhőket látunk tornyosulni az Unió egén. A különböző kihívások és problémák próbára teszik az európai politikaalkotókat. Jelen írás azt vizsgálja, hogy melyek azok a legfőbb területek, amelyen a szakavatottaknak mindenképpen tenniük kell valamit. Ilyen területként kerül előtérbe az Unió regionális politikája. A regionális politika által elért és el nem ért eredmények számvetése, a strukturális politika céljainak összefoglalása után a dolgozat a reformelképzeléseket és az új kohéziós politika körvonalait vázolja fel a februárban megjelent harmadik kohéziós jelentésnek megfelelően.

  • Az audiovizuális- és zenei jellemzők kapcsolata a reklámfilmekben
    72-91.
    Megtekintések száma:
    342

    A televízió-reklámok napjaink egyik széles körben alkalmazott marketingkommunikációs eszközei. A bennük szereplő zenék képesek hozzájárulni a nézők figyelmének felkeltéséhez, illetve fenntartásához. Szerepük jelentőségét és különböző lehetséges hatásaikat kutatások is kimutatták, azonban általánosan elmondható, hogy a terület szakirodalmi bázisa eltérő fókuszpontokkal jellemezhető, s általában véve töredezettnek tekinthető. Jelen tanulmányban feltáró jelleggel elemzem a legmagasabb márkaértékkel rendelkező vállalatok reklámfilmjeit. Arra a kérdésre keresem a választ, milyen összefüggés figyelhető meg a zene és a képernyőn látható események között, s ezek milyen kapcsolatot mutatnak a főbb zenei jellemzőkkel. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a reklámfilmek képi-hangi eseményei összekapcsolásának erőssége és a zenei jellemzők hangzásbeli intenzitása között általában pozitív irányú összefüggések rajzolódnak ki.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: M31, M37

  • A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?
    133-144
    Megtekintések száma:
    319

    A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).

  • A monetáris politika eltérő hatása az USA-ban és az eurózónában – azaz gondolatok az eltérő kibocsátási reakcióról
    113-132
    Megtekintések száma:
    253

    Angeloni és szerzőtársai 2003-as tanulmányukban kvantitatív módszerekkel nem találták a választ arra kérdésre, hogy miért reagál az Egyesült Államokban érzékenyebben a fogyasztás egy monetáris politikai lépésre, mint az eurózóna országaiban. E dolgozatban kvalitatív módon vázol fel egy lehetséges választ a fenti problémára. A szerző elsősorban a pénzügyi közvetítőrendszer, az ebből következő pénzügyi vagyonszerkezet és az erre épülő transzmissziós mechanizmusok különbségében látja a lehetséges megoldást. Módszerünkkel nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy a felvázolt strukturális eltérésekből következő érzékenységkülönbség megmagyarázza az Angeloni és szerzőtársai által kimutatott mértéket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E44, E52, G20

  • A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei
    26-42
    Megtekintések száma:
    533

    A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
    a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
    mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
    bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
    államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

  • A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón
    10-25
    Megtekintések száma:
    216

    Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik. 

  • Tőkepiacok nyolc új EU-tagországban – látszat- vagy valós fejlettség
    183-198
    Megtekintések száma:
    209

    A tanulmány arra keresi a választ, hogy mi az Európai Unióhoz frissen csatlakozott, volt tervgazdaságú nyolc ország tőkepiacának valós szerepe és lehetősége. A szerző bemutatja, hogy – bár a gazdasági növekedés szempontjából kívánatos a vegyes pénzügyi közvetítés, így a bankrendszer mellett a tőkepiac hatékony működése – a pénzügyi globalizáció hatásai miatt a vizsgált országok tőzsdéinek fejlődése nem lehet párhuzamos az általános intézményrendszer mélyülésével. A tanulmány a szabványosított piacok szerepének kiemelése mellett különböző alapvető stratégiákat is elemez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36, G14, G15

  • A Journey Through the Theory of Economic Development
    91-102
    Megtekintések száma:
    276

    The theory of development economics changed signifcantly from the first attempts of defining the concepts in the 50s until nowadays. The contributions to the development theory are at the same time closely related to the historical context of the underdeveloped and developing countries. This paper tries to facilitate the understanding of the way development economics evolved, by presenting the main contributions to the theory. The research methodology used in this study is analytical, based on the gatherinf of the information, its organisation in a logical way, the presentation and analysis of the most significant ones, and finally the drawing of relevant conclusions. The main findings of this paper are that after five decades of strong ideas and recipes of economic development we have reached a point of uncertainty regarding what is beneficial or harmful for the nations' economic development.

    Journal of Economic Literature (JEL) classification: O10.

  • Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában
    157-174
    Megtekintések száma:
    335
    A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.
  • Külön út - külön siker
    125-148
    Megtekintések száma:
    293
    Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.
    Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63
  • Pazarlás vagy Perspektíva (PPP-konstrukciók és hazai alkalmazásuk)
    89-104
    Megtekintések száma:
    267

    A tanulmány célja a Public Private Partnership típusú együttműködések elméleti és gyakorlati jellemzőinek összefoglalása. Az első rész a PPP konstrukciók fogalmát határozza meg bemutatva a modellek – többféle – osztályozását. A PPP-modellek bemutatását a konstrukciók univerzális jellemzőinek áttekintése, majd alkalmazásuk lehetséges előnyeinek és potenciális kockázatainak tárgyalása követi. A tanulmány második része a PPP-projektek értékelési, kiválasztási technikáját mutatja be különös tekintettel a konstrukciók pénzügyi értékelésére. Ezt követi a PPP-modellek alkalmazásának makrogazdasági hatásainak elemzése hangsúlyosan kiemelve az államháztartási statisztikai elszámolás problémáit. A cikk a PPP magyarországi helyzetérnek bemutatásával zárul, áttekintést ad a szabályozási bemutatja a hazai PPP-fejlesztések fő irányait, tárgyalja a fejlesztések nehézségeit. Az tanulmányt egy konkrét – a megvalósítás fázisában lévő – program, a felsőoktatási PPP fejlesztések bemutatásával zárul.

  • Hogyan hat a monetáris politika a befektetői döntésekre?
    99-112
    Megtekintések száma:
    271

    A tanulmány célja, hogy megvizsgálja azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a monetáris politika kifejti hatását a befektetői döntésekre . A monetáris politikai döntések a transzmissziós csatornákon keresztül gyakorolnak hatást a gazdaságra, így e csatornák működésének alapos megismerése elengedhetetlenül fontos a monetáris politikai célkitűzések megvalósításához. Éppen ezért, a monetáris politika által alkalmazható eszközök nagyon rövid áttekintése után a dolgozat részletesen elemzi az egyes csatornák működését. Ezen belül kitér a hagyományos csatornákra („money view”) és a hitelcsatornára összpontosító nézetekre („credit view”), valamint e csatornáknak az eurózónában és Magyarországon betöltött jelentőségére. A tanulmány befejező része felhívja a figyelmet egy olyan helyzetre, amikor a monetáris politika elveszíti a befektetői döntések befolyásolására vonatkozó képességét, azaz a likviditási csapda jelenségére.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E50, E52

  • Regionális hálózati együttműködések
    115-130
    Megtekintések száma:
    232

    Jelen tanulmány célja az – elsősorban építőipar területén – fellelhető regionális hálózati együttműködések feltérképezése, különös tekintettel az Észak-Alföldi Régióra. A tanulmány három fő részből áll: az építőiparra vonatkozó iparágelemzést követően egy rövid összefoglaló található a napjainkban fellelhető vállalati hálózati együttműködések, a klaszteresedés elméleti alapjairól, illetve speciálisan az építőiparban tevékenykedő vállalatok közti ilyen jellegű kapcsolatokról, végül a munkát az Észak-Alföldi Régió egy meghatározó építőipari vállalatának kapcsolati hálózatát feltáró esettanulmány zárja. Legfontosabb megállapítása, hogy hazánkban még nem indult el az építőipar területén a számos fejlett gazdaságban már működő klaszteresedés, ám a hálózatosodás – mely alapját képezheti egy építőipari klaszter kialakulásának – beindult, s ha tovább folytatódik, az tovább növelné az együttműködésből eddig is tapasztalt előnyöket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L140, L850

  • A globalizáció hatása a monetáris politika transzmissziójára
    161-178
    Megtekintések száma:
    229

    Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42

  • Globalizáció és jóléti állam: azonos kihívás – eltérő válaszok
    165-182
    Megtekintések száma:
    284

    A szakirodalom nagy része által elfogadott tény, hogy a globalizáció hatással van a jóléti államra. A kormányok kettős szorítással szembesülnek, megnőttek ugyanis a kiadások iránti igények, ugyanakkor a bevételi források lecsökkentek. A globalizáció által kiváltott azonos kihívásra a jóléti államok eltérő válaszokat adtak. A tanulmány célja elsősorban két lehetséges irány leíró jellegű bemutatása Svédország és
    Franciaország példáján keresztül. Míg a svéd jóléti rendszeren radikális átalakításokat hajtottak végre, amelyek javították is az ország teljesítményét, addig Franciaországban nem következett be alapvető változás, csupán kisebb reformokat vezettek be.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E62, H50, H60, I38, P52

  • Szűkösség- és bizonytalanságcsökkentés intézmények révén
    73-90
    Megtekintések száma:
    188

    Az intézmények nem egyformán képesek a szükösséget és a bizonytalanságot csökkenteni. Amennyiben csoportosításukat e nézőpontból hajtjuk végre, újszerű elemzési eszközt kapunk a múltbeli, meglévő, illetve jövőbeni intézmények tanulmányozásához. A folyamatosan megjelenő szűkösséget és bizonytalanságot csak az egyéni felelősség további növekedésével lehet kezelni. Mindez azonban a közösség szétesésének veszélyét is megnöveli. A magyar nyugdíjrendszer mintegy évszázados történektének áttekintésével bemutatásra kerül ezen osztályozási mód gyakorlati alkalmazhatósága.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: A11, B52, G18, G23

  • Gondolatok Sir J. R. Hicks (1904-1989) születésének 100. évfordulója alkalmából
    167-175
    Megtekintések száma:
    226

    A közelmúltban több jelentős cikk is megjelent, mely Nobel-díjas közgazdászok eredményeit tekinti át, vagy helyezi más megvilágításba egy-egy évforduló alkalmából. Erre vállalkozik ez az esszé is. John Richard Hicks 1904. április 8-án született az angliai Leamington Spa-ban. Születésének 100. évfordulója alkalmából emlékezünk meg munkásságáról, sajátos szemszögből. Vizsgálatunk tárgya, hogy a "theory of finance" történetének gyökerei honnan származnak, milyen hatást gyakorolt a terület úttörő munkáira Hicks, illetve az ő eredményeit - különös tekintettel a kockázat értelmezésére -, hogyan pontosította az utókor.

  • A holland betegség gyanúja Oroszországban
    103-124
    Megtekintések száma:
    321
    A tanulmány központi felvetése az a gyanú, mely szerint az orosz gazdaság hordozhatja a holland betegségnek nevezett gazdasági jelenség tüneteit. Ez elsősorban a reáleffektív árfolyam gyorsuló
    felértékelődésében, a feldolgozóipari teljesítmény romlásában, a szolgáltató szektor erősödésében és a nemzetgazdasági reálbérek alakulásában mutatkozott meg. Azonban ezek a fejlemények más, a
    tanulmányban említett és hasonlóan nehezen kimutatható okokra is visszavezethetők, így a következtetéseket megfelelő óvatossággal kell kezelni. Mivel a nyersanyagátoknak nevezett jelenség okai
    között a holland betegség csak egy a számtalan közgazdasági és politikai gazdaságtani magyarázat között, ezért az orosz gazdaság jövőjét illetően más tényező is szerepet játszhat. Többek között a folyamatos jelentős mértékű korrupció, a demokratikus politikai berendezkedés gyengeségei, a protekcionista gazdaságpolitika, valamint az energiaszektor versenyének alacsony foka. A nyersanyagátok jelensége mögött fennálló mindeme tényezők és köztük a holland betegség káros hatásai elsősorban nem a jelen, hanem az orosz gazdasági növekedés jövőbeli, hosszútávú teljesítménye szempontjából lesznek relevánsak.
     
    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F31, L60, L72, Q32, Q33