Keresés

Keresési eredmények

• Egészségtudatos magatartás. Az egészségre nevelés, mint a társadalmi felelősségvállalás speciális esete

  43-59

  Libicki Eva

  Tim Attila

  Megtekintések száma:

  503

  Célkitűzés. Magyarországon a csecsemőhalandóság 2017-ben 3,9 ezrelék volt, ebből a bölcsőhalál 0,3%. A korai felismerés és a laikusok azonnali beavatkozása az egyedüli esély a csecsemők túlélésére; erre a szülőket, gondozókat kell kiképezni. Kutatásunk során az oktatásunk hatékonyságát vizsgáltuk. Célunk, hogy rávilágítsunk az oktatás kulcsfontosságára, ami megalapozza az egészségtudatosságot.
  Módszer. A hatékonyságot két célcsoportban vizsgáltuk. Az egyik csoport hagyományos oktatásban részesült; a másikban szimulációs fantomokat alkalmaztunk. Kérdőívek, valamint interjúk keretében tártuk fel a tapasztalatokat (n=421). Az eredményeket statisztikai módszerekkel elemeztük ki.
  Eredmények. Bebizonyosodott, hogy a szimulációs oktatás hatékonyabb és népszerűbb, mint a hagyományos.
  Következtetések. Az eredmények azt tükrözik, hogy az oktatásra nagy szükség van. Az egészségtudatos magatartás alapja a prevenciós oktatás, ahol az egészségnevelés alapjaival ismertetjük meg a társadalom tagjait.

• Egészségfejlesztő, iskolai programok a Nyíregyházi járásban működő Egészségfejlesztési Iroda tevékenységében

  57-78

  M. Kornyicki Ágota

  Sárosiné Udud Tünde

  Tóthné Hatházi Anita

  Kőpájer István

  Megtekintések száma:

  275

  A hazai népesség egészségi állapotának fejlesztésére fókuszáló, jelenleg is érvényben lévő stratégiai dokumentumokban kiemelt helyen szerepel, hogy olyan közösségi egészségfejlesztő programok kerüljenek megvalósításra, melyek célja többek között a gyermekeket érintő betegségek megelőzése.  Az iskolai egészségfejlesztés kulcsszerepet játszik a felnövekvő generációk, valamint a nevelési-oktatási intézmények munkatársainak egészsége szempontjából. Éppen ezért a nyíregyházi járásban tevékenykedő Egészségfejlesztési Iroda (EFI) hangsúlyos területként kezeli munkája során az oktatási-nevelési színtéren megvalósított egészségfejlesztési tevékenységeket, mellyel hozzájárul a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (TIE) koncepció megvalósulásához, mint előírt EFI feladat. Jelen közlemény célja, hogy bemutassa a Nyíregyházi járásban működő EFI által végzett iskoláskorúakra irányuló munka nagyságát, az elmúlt öt év távlatában, 2018 és 2022 közötti időszakban. Az adatok elemzése az EFI saját szerkesztésű rendezvényösszesítője alapján készült. A működést 2018 márciusában megkezdő iroda 2022 decemberéig mindösszesen 29076 fő kliensforgalmat generált az iskolai színterű egészségfejlesztési közösségi programokkal. 1070 alkalommal biztosított lehetőséget a nyíregyházi járás oktatási intézményeibe járó gyerekek számára, hogy egészségüket fejlesszék és egészségtudatosságuk növekedjen. Az EFI munkatársai, 55 különböző szakmai tartalmú programot dolgoztak ki és valósítottak meg, melyek elsődlegesen a szükségletekre, másodsorban a helyi igényekre reflektáltak. A rögzített adatok nem alkalmasak a beavatkozás hosszútávú hatékonyságának mérésére, de megmutatják a területen végzett munka nagyságát.

• A telepi körülmények között élők egészségi állapotának és egészségműveltségének jellemzői

  138-162

  Libicki Éva

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  748

  Tanulmányunkban a telepi körülmények között élő, roma célcsoport körében végzett kutatás eredményeit mutatjuk be az egészségi állapot, az egészségműveltség, és az egészségtudatos magatartás vonatkozásában. A vizsgálat a hátrányos helyzetű csoportok életminőségét több dimenzióban tárta fel. Eredményeink alapján az egészségi állapot és az egészségtudatos magatartás több szintű beavatkozást igényel; kiemelve az egészségügyi alapellátás prevenciós szolgáltatásait, annak érdekében, hogy hosszú távú, pozitív változást érjünk el az érintett társadalmi csoportok körében.

• Tudás, hozzáférés, esélyek: Az egészség-információ értelmezésének társadalmi tényezői egy panelkutatás tanulságai alapján

  65-82

  Libicki Eva

  R. Fedor Anita

  Fábián Gergely

  Megtekintések száma:

  239

  Bevezetés: Az egészségműveltség az egyén képessége arra, hogy hozzáférjen, megértse és alkalmazza az egészséggel kapcsolatos információkat a tudatos döntéshozatal érdekében.
  Módszerek: Kutatásunk egy hazai panelminta adatai alapján vizsgálja az egészségügyi tájékozottságot, különös tekintettel az életkor, iskolai végzettség, jövedelmi helyzet és digitális hozzáférés szerepére.
  Eredmények: Az eredmények szerint az alacsonyabb iskolai végzettséggel, gyengébb anyagi helyzettel és korlátozott digitális hozzáféréssel rendelkezők körében gyakoribbak az egészségügyi információértelmezési nehézségek.
  Összegzés: Az egészség-információs írástudás társadalmi egyenlőtlenségei hangsúlyozzák a közérthető kommunikáció és a célzott edukáció szükségességét az egészségügyi esélyegyenlőség javítása érdekében.

• Mit mutat a szakmai tanárképzés világa? A szakmai tanárképzés hallgatóinak szociokulturális háttere és tanulási motivációi

  37-69

  Máté-Szabó Barbara

  Márkus Edina

  Megtekintések száma:

  57

  Az egyetemi hagyományokra épülő szakmai tanárképzés formálódásának, fejlődésének történetét több hazai kutató is vizsgálta (Ballér 1991; Katona 2015; Orosz 2003; Patyi 2021). Emellett arra is láthatunk példákat, hogy a mérnöktanár képzés (Holik, Nemes-Németh és Sanda 2021; Horváth 2013), vagy az agrármérnöktanár (Surányi 2018) és a közgazdásztanár képzésnek (Antal és Baksa 2013) a kialakulásától kezdve napjainkig követik végig a szakok történetét a kutatók. A képzés módszertani, tartalmi vizsgálata is megjelenik (Benedek és Szabóné Berki 2011), de a jelentkező hallgatók rekrutációs bázisának kutatásával szinte alig foglalkoztak (Szabóné Berki 2015; Engler és munkatársai 2017; Máté-Szabó 2019). Legújabban a szakképzés-pedagógiai kutatások kerültek előtérbe a módszertani megújulás mellett (Rádli 2011; Tóth 2012; Szabóné Berki 2015, Tordai 2015; Holik 2016), illetve az intézményi kutatások tapasztalatai (Bacsa-Bán 2014; Tóth 2011; Nagyné 2024) jelennek meg a szakirodalmi munkákban. Tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjunk a magyarországi szakmai tanárképzésben tanuló hallgatók szociokulturális hátteréről, előzetes tanulmányaikról és tanulási motivációikról. Kutatásunkban négy szak (agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, mérnöktanár) 215 hallgatójának szociokulturális hátterét és tanulási motivációit vizsgáltuk. Eredményeinkből látható, hogy a képzés döntően felnőtt tanulókra épül, akik többdiplomás előélettel, szakmai tapasztalattal és stabil családi háttérrel rendelkeznek. A tanulmány vizsgálja a képzéshez való hozzáférés térbeli lehetőségeit, elégedettségét és a tanulásról alkotott attitűdjeik alakulását. A tanulási motiváció kapcsán két dimenziót sikerült azonosítanunk. Az érzelmi–önmegvalósító és a külső, instrumentális indítékokat. Eredményeink szerint a családi állapot szignifikáns hatással bír a belső motivációra: az egyedülálló hallgatók lényegesen erősebb tudásszerzési és önfejlesztési késztetéssel rendelkeznek, mint házas vagy elvált társaik.

• A szakmai tanárképzés átalakuló mintázatai Magyarországon: Tendenciák és összefüggések a jelentkezési adatok alapján öt szak összevetésében

  15-36

  Máté-Szabó Barbara

  Megtekintések száma:

  56

  Jelen tanulmány a magyarországi szakmai tanárképzési szakok rekrutációs tendenciáit vizsgálja a 2016 és 2025 közötti időszakban, öt kiemelt szak – agrármérnöktanár, egészségügyi tanár, közgazdásztanár, mérnöktanár és szociális ismeretek tanára – adatai alapján. A kvantitatív idősoros elemzés a felvi.hu nyilvános adatbázisán alapulva tekinti át a jelentkezők és a felvettek számának alakulását, az első helyes jelentkezések trendjeit, valamint a hallgatói összetétel nemi arányainak változásait. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakmai tanárképzésben általános, de eltérő intenzitású növekedés figyelhető meg 2022 után, amely különösen a gazdasági, agrár és műszaki területeken erősödött fel. A vizsgált szakok között eltérő mintázatok rajzolódnak ki: míg az egészségügyi és a szociális orientációjú képzéseken tartósan női dominancia figyelhető meg, addig a mérnöktanár szakon a férfi részvétel továbbra is meghatározó. A 2016–2025 közötti időszak a szakmai tanárképzés részleges presztízsnövekedését jelzi.

• Ötven év felettiek egészségi állapota és egészségmagatartása

  108-133

  Fábián Gergely

  R. Fedor Anita

  Móré Mariann

  Megtekintések száma:

  512

  Tanulmányunkban az idősödő korosztály egészségi állapotát, egészségmagatartását és táplálkozási szokásait feltérképező vizsgálatunk eredményeit mutatjuk be, melynek adatfelvételét 2021-ben bonyolítottunk le az 50 éves és annál idősebb lakosság körében. Vizsgálatunkban kérdőíves módszert alkalmaztunk, melynek segítségével 684 fő válaszainak kiértékelése vált lehetővé. Eredményeink szerint a válaszadók egyharmada szenved valamiyen krónikus betegségben és minden negyedik túlsúlyos. Az érintett célcsoport egészségtudatossága jónak mondható. Az egészségműveltség szignifikáns összefüggést mutatott az iskolai végzettséggel, a nemmel, a szubjektív egészségi állapottal és a valamilyen krónikus betegség jelenlétével.

• Rizikó-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi kockázatai

  63-78

  Kovács Klára

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  263

  Tanulmányunk célja, hogy feltárja a különböző egészség-magatartással jellemezhető hallgatók tanulmányi eredményességét, eredménytelenségét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen különbségek vannak a különböző egészség-magatartásformával bíró (rizikós, inaktív és egészségtudatos)
  hallgatók között a tanulmányi teljesítmény vizsgált dimenzióiban Magyarországon az Észak-alföldi régió, valamint kárpátaljai, felvidéki, vajdasági, partiumi és erdélyi felsőoktatási intézmények hallgatóinak körében egy nemzetközi kutatás adatbázisát elemezve (IESA 2015; N=2017). Előzetes feltételezéseinkkel összhangban azt láthatjuk, hogy a rizikós hallgatók körében többen vannak, akik alig óráik felére járnak be, egy-két, vagy akár vizsgáik felét nem teljesítették és kevesebb, mint napi egy órát készülnek óráikra, míg ez utóbbi a legkevésbé jellemző az egészségtudatos diákokra. Ők ugyanis nagy erőfeszítéseket tesznek komoly tanulmányi terheik teljesítéséhez, ugyanakkor többen vannak azok is, akik nem tudnak megbirkózni ezekkel a nehézségekkel első körben, és nem sikerült a vizsgájuk. Ily módon az egészségtudatos magatartás sem jelent kizárólagos támogató faktort a tanulmányi eredményesség viszonylatában.

• Fő a mértékletesség! Fél évezredes életmódtanácsok fiataloknak

  22-31

  Sántha Ágnes

  Megtekintések száma:

  180

  Az egészségtudományok történetébe illeszkedő tanulmány egy, a 16. századi erdélyi szász tanuló ifjúság számára készített egészségtankönyvet mutat be, és vizsgálja aktualitását a mai olvasó számára. Paulus Kyr, Brassó város orvosa Sanitatis Studium címmel foglalta össze javaslatait tanítványai számára. A tankönyv nem vált közismertté, ám kultúr- és egészségtörténeti csemegékkel szolgál számunkra a kor emberének életviteléről, ugyanakkor az európai reneszánsz erdélyi fogadtatására is fényt derít. Aktualitása elsősorban abban áll, hogy az egészség megőrzésének kulcsát a helyes életmódban találja meg. A tanulmány az egészségtudomány mai megközelítéséből vizsgálja felül Kyr javaslatait.

• Iskolázottsági helyzetkép – Nyíregyházán telepi körülmények között élők körében

  55-69

  Balogh Erzsébet

  Megtekintések száma:

  299

  Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy Nyíregyházán a telepi körülmények között élők milyen iskolai végzettséggel, szakképzéssel rendelkeznek, hogyan vélekednek a jövőbeni tanulásról, szakmai képesítés megszerzéséről, összehasonlítva a két telep között lévő hasonlóságot, különbözőséget. Az elemzésénél a nyíregyházi Huszár lakótelepi és Keleti lakótelepi-, a Nyíregyháza Életminősége 2018 adatokat-, és a KSH Mikrocenzus 2016 iskolázottságra vonatkozó adatok kerülnek bemutatásra, összehasonlításra. Az adatok kiértékeléséhez egy- és többváltozós elemzési technikákat alkalmaztunk. Az adatok elemzésével eredményeink azt mutatjuk, hogy a Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élők nagymértékű elmaradást mutatnak mind a városi, mind a megyei, mind a régió és mind az országos adatokhoz képest iskolázottság vonatkozásában.

• Lifestyle and socio-economic inequalities in diabetes prevalence in Madadeni Township, South Africa

  5-21

  Mposula Zibuyile Angel

  Pacza Tünde

  Szepesi Judith

  Máthé Endre

  Megtekintések száma:

  247

  Rapid urbanization, social inequalities, sedentary lifestyles, and unhealthy eating habits are contributing factors to the increasing prevalence of diabetes in South Africa. Data was collected from 99 residents in Madadeni, South Africa. The analysis was conducted using Microsoft Excel and the Statistical Package for Social Sciences (SPSS) V.29. The sample had a mean age of 67.4±9.4 years, with 73.74% females and 26.26% males. Majority had Grade 10 as their highest level of education (31.31%) and were retired (51.52%). The average number of household members was 6.35±2.57. The average estimated total income was R5681.82±R2585.73 per month, with 2.13±0.92 members contributing to household income. Majority (72.72%) had T2DM, while 27.27% had T1DM. The quantitative results highlight the importance of increasing awareness and providing health education to empower the affected population with self-management knowledge.

• A sport, mint a depresszióval szembeni védőfaktor

  5-17

  Keczeli Danica

  Megtekintések száma:

  1753

  A tanulmány a sport és a depresszió összefüggéseit vizsgálja szabadidő- és a versenysportolók körében. A vizsgált faktorokat mérő kérdőívet (Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változat) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 139 szabadidősportoló és 297 versenysportoló volt. Vizsgálatom célja az volt, hogy a felmért mintán feltérképezzem, hogy a sport védő faktorként megjelenik-e a szabadidősporttal foglalkozó fiataloknál, illetve tud-e érvényesülni a sport védő hatása a versenysportolók körében is, a depresszió különböző tüneteivel szemben. Továbbá van-e összefüggés a nem, a végzettség, a foglalkozás és a legális szerek fogyasztása és a depresszió között. A kapott eredményekből látható, hogy a versenysportolók depresszió értéke tendenciájában nagyobb értéket mutat, mint a szabadidősportolóké. Továbbá a 18-20 éveseknél szignifikánsan magasabb depresszió érték tapasztalható, mint a 30 éveseknél és az afölöttieknél. Nemek tekintetében is jelentős eltérés mutatkozott, a nők javára. Az alacsony végzettségűek, valamint a nem teljes állásban foglalkoztatottak több depreszsziós tünetet észlelnek magukon. A legális szerek fogyasztását vizsgálva az alkohol és a depresszió között összefüggést tudtam kimutatni

• Jövedelmi helyzet, jövedelmi viszonyok a telepi lakosok körében

  45-54

  Fábián Gergely

  Takács Péter

  Megtekintések száma:

  314

  A lakosok havi nettó jövedelme jóval alacsonyabb, mint Nyíregyháza városában, illetve országosan. Ennek hátterében az alacsony foglalkoztatottság áll, ami visszavezethető a telepeken élők iskolázottságára. Közel 80% azok aránya, akik 8 általános végzettséggel rendelkeznek, illetve még a 8 osztályt sem végezték el, rendkívül alacsony a szakképzettséggel rendelkezők száma és aránya. A Nyíregyházán mérhető jövedelmi különbségeket vizsgálva, a telepeken élők 76,7%-a, a két legalsó decilishez tartozik, körükben a jövedelmi szempontból szegénynek minősíthetők aránya is jelentősen meghaladja a városi, illetve az országos értékeket. A mediánjövedelem 60 százalékát figyelembe véve a lakók 78 százaléka minősül szegénynek. A megélhetéssel kapcsolatos kiadások tekintetében a telepi lakosok számára a lakhatással kapcsolatos kiadások jelentik a legnagyobb problémákat, sok háztartás rendszeres hátralékkal küzd.

• Magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásai. Áttekintő irodalmi elemzés

  92-102

  Kosztin Nikolett

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  636

  Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy az életkor előrehaladtával a rendszeres sportolás gyakorisága lineárisan csökken. Szükség van tehát arra, hogy a fiatalok egészséges életmódra vonatkozó szokásokat alakítsanak ki magukban. Kutatásunk során irodalmi áttekintést végeztünk a Matarka (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), az MTMT (Magyar Tudományos Művek Tára) és a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár archívumában fellelhető, a magyarországi egyetemek hallgatóinak sportolási szokásait vizsgáló publikációk vonatkozásában. Összesen 22 tanulmány vizsgálatára került sor. A cikkek 10 egyetemet érintettek. Az elemzés során megállapítható volt, hogy bár az egyetemisták jelentős hányada sportol, az egészségműveltség tudatos beépítése javasolt a hallgatók életébe.

• Foglalkoztatási helyzetkép a telepi körülmények között élő nyíregyházi romák körében

  32-44

  R. Fedor Anita

  Balla Petra

  Megtekintések száma:

  526

  Elemző munkánkban a Nyíregyházán található Huszártelep és Keleti lakótelep lakóinak foglalkoztatási helyzetét mutatjuk be. A tanulmány a szegregátumok lakóit (romák) fókuszba állító, az életminőség több dimenzióját feltérképező vizsgálat egyetlen szegmensére a munkaerőpiaci helyzetre koncentrál. Eredményeink a vártnak megfelelően a telepi lakosok óriási foglalkoztatási hátrányáról árulkodnak, melynek mctértékét nagyban befolyásolja az iskolázottság alacsony szintje, a magas gyerekszám és a munkavégzéshez kötődő attitűd. Eredményeink szerint a válaszadók 70%-a volt már munkanélküli eddigi élete során, s 49,8 %-uk jelenleg is.

• A nyíregyházi Huszár- és Keleti lakótelepi vizsgálatok – a kutatás módszertana és a minta néhány alapvető jellemzője

  8-18

  Takács Péter

  Huszti Éva

  Megtekintések száma:

  470

  A tanulmány a Nyíregyházán végzett lakótelepi kutatások módszertani leírását tartalmazza. A két vizsgálati helyszín, a Huszár lakótelep és a Keleti lakótelep földrajzi elhelyezkedésének, sajátosságainak bemutatását a kutatás során alkalmazott kérdőív főbb blokkjainak ismertetése követi. A vizsgálati mintát a területi megoszlás, majd a főbb szociodemográfiai mutatók mentén írjuk le. A két helyszínen összesen 271 háztartás megkérdezésére került sor kérdezőbiztosok segítségével. A válaszadók 69%-a nő, 31%-a férfi, az átlagéletkor 43,5 év volt és kiemelhető az általános iskolai végzettség nagy aránya. A válaszadók legnagyobb része a kérdezés idején élettársi kapcsolatban élő hajadon vagy nőtlen volt. Kutatói becslés szerint az adatfelvétel a nyíregyházi Huszártelep lakosságának 25-35%-át fedte le. A két településrész között nem jelezhető statisztikai különbség a nem, a kor, az iskolai végzettség, a családi állapot és a gazdasági aktivitás mutatóinak tekintetében.

• Az életminőség legfontosabb dimenzióinak változásai Nyíregyháza városában

  20-64

  R. Fedor Anita

  Fábián Gergely

  Szoboszlai Katalin

  Tóth Anikó Panna

  Megtekintések száma:

  310

  A Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Életminőség Kutatócsoportja rendszeres adatfelvételekkel 2008 óta vizsgálja a nyíregyházi lakosok életminőségét, különböző dimenziók alapján. Tanulmányunkban a legfrissebb, 2023/2024-ben lebonyolított felmérés eredményeit mutatjuk be, az életminőséget alapvetően meghatározó mutatókra – gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet és jövedelmi egyenlőtlenségek, lakhatási körülmények, szociális problémák és támogató rendszerek – koncentrálva, mivel kutatócsoportunk az életminőséget komplex fogalomként értelmezi, szociológiai szempontból pedig ezeket a mutatókat tartja meghatározónak. 
  Bár a foglalkoztatottak aránya igen magas a városban, jelentős különbségek mérhetőek az iskolázottság függvényében, illetve a munkavégzés körülményeinek megítélésében. A foglalkoztatottság meghatározó tényező a jövedelmek esetében. Bár az átlagjövedelem nőtt az elmúlt években, a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó mutatók értékei is növekedést mutatnak. A lakás és lakhatás tekintetében a változások mind mennyiségben, mind minőségben javulást mutatnak a magántulajdonú lakásokban élőknél. Ezzel szemben mindazok, akik nem rendelkeznek elegendő forrással lakásszerzéshez, azoknak szembe kell nézni az egyre növekvő albérleti árakkal és az egyre csökkenő számú önkormányzati bérlakással. A háztartások kiadásait minden ötödik háztartás esetében adósság is terheli. 
  A támogató rendszerekre vonatkozóan kutatásunk eredményei azt tükrözik, hogy a szegények és az alacsony iskolai végzettségűek kapcsolathálózata kisebb és kevésbé erőforrásgazdag, mint a jobb módúaké és a magasabb iskolai végzettségűeké. Az anyagi és kapcsolati kirekesztettség jellemzően összefonódik, mely tovább súlyosbíthatja a társadalmi kirekesztettség negatív hatásait.

• Fenomenológiai indíttatású kutatás tinédzser anyák megélt tapasztalata alapján a szülési komplikációval való megküzdés során, Nigéria Borno Állam Jere Önkormányzat Khaddamari Kórházi Osztály

  73-84

  Nkiruka Anioke Blessing

  Megtekintések száma:

  263

  Cél: Tinédzser terhesség előfordul szerte a világban, s mivel népegészségügyi téma, kutatásunk célja feltárni a helyzetet előidéző a tényezőket, komplikációkat, hatásokat, kihívásokat, megküzdési mechanizmust, és hogy mit érzékel a tinédzser.

  Módszer: Feltáró kvalitatív kutatást alkalmaztunk, a hólabda módszert. 10 válaszadóval készítettünk interjút, amiben segítségünkre volt egy kérdező a nigériai Borno állambeli Jere önkormányzat Khaddamari kórházi osztályán.

  Eredmények: Legfőbb tényező a tudatlanság és a megfelelő szexuális felvilágosítás hiánya, otthon és az iskolában egyaránt. Néhány válaszadó megemlítette a hagyományos szerepeket, kulturális elvárást, drog és alkohol használatot, korkülönbséget, szocio-gazdasági tényezőket, kényszerítést és erőszakot. Többségük félelmet, bűntudatot és megbélyegzést érzékelt, csak néhányan mondták azt, hogy izgatottak, büszkék voltak, és elfogadták őket. Leggyakoribb komplikációk: anémia, koraszülés, a medence és fej közötti aránytalanság, elakadás a szülőcsatornában és sipoly. Szinte mindegyik kimaradt az iskolából.

  Következtetés: A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy az összes résztvevő együttes erőfeszítésével a tinédzserkori terhesség szövődményei megakadályozhatók lennének.

• A lakhatási mobilitás hatása hátrányos helyzetű családok életmódjára

  132-153

  Csekk János

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  273

  Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy egy kistelepülésen megvalósított lakhatási mobilitást is biztosító felzárkózási célú integrációs program, milyen hatással van a beavatkozással érintett hátrányos helyzetű családok életmódjára. A dokumentumelemzéssel kiegészített interjús kutatás során az életmódot meghatározó olyan dimenziók vizsgálata történt, mint a lakás fizikai jellemzői, jövedelmi helyzet, munkaerő-piaci státusz, oktatással kapcsolatos attitűd, egészségi állapot, mentális állapot. Az eredmények alapján több vizsgált dimenzió vonatkozásában pozitív összefüggést találtunk a kutatásba bevont családok életmódváltozása és a szegregátumból való kiköltözés között. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a felzárkózási projekt részeként megvalósult lakhatási mobilitás önmagában nem biztos, hogy ki tudja váltani az elvárt hatást és el tudja érni a kitűzött célt.

• Telepi kapcsolatok

  115-130

  Huszti Éva

  Megtekintések száma:

  317

  A tanulmányban a 2019 elején, Nyíregyháza két lakótelepén végzett kutatás eredményei alapján részletezzük a telepeken élők egocentrikus kapcsolathálózatának néhány jellemzőjét. Az erős kötések közül vizsgáljuk a bizalmas kapcsolathálózatot, illetve a barátok számának alakulását, majd áttekintjük a gyenge kötéseket is. A tanulmány alapvetően leíró, a vizsgált dimenziókat olyan szocio-demográfiai változók mentén mutatjuk be, mint a megkérdezett neme, kora és iskolai végzettsége.