Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Sportokkal foglalkozó civil szervezetek jellegzetességei, különös tekintettel a foglalkoztatásra
    701-711
    Megtekintések száma:
    396

    A cikk célja a Magyarországon és Romániában működő civil szervezetek sajátosságainak összehasonlítása, különös tekintettel a sportokkal foglalkozó civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. Vizsgálatunkban megállapítottuk, hogy a két ország civil szervezeti szektora számos hasonlóságot mutat, ezek között pedig azt is meg kell említeni, hogy hasonlóan jelentős a lemaradása a nyugat-európai civil szférától. A civil szervezetek foglalkoztatási jellegzetességére jellemző, hogy körükben kifejezetten nagy az önkéntes munkavállalók szerepének jelentősége, azonban a fizetett munkavállalók jelenléte is megfigyelhető.

  • Viselhető technológia használat a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    33-47
    Megtekintések száma:
    109

    Világszerte sürgető közegészségügyi probléma a fizikai aktivitás hiánya, az ülő életmód széleskörű elterjedése. A probléma jellemző a fiatal populációra is, kiemelten az egyetemistákra, akik idejük jelentős részét töltik üléssel. A technológiai fejlődés egyik katalizátora a mozgásszegény életmód térnyerésének, ugyanakkor ennek köszönhetően számos olyan eszköz jelent meg a piacon, mely éppen a fizikai aktivitás ösztönzésére is szolgálhat. Folyamatosan növekvő tendenciát mutat a fizikai aktivitást mérő viselhető technológiai eszközök – karóra, karpánt – elterjedése a lakosság körében, mellyel párhuzamosan növekszik a magunkról gyűjtött adatok (lépésszám, elégetett kalória, pulzus) mennyisége is. A szerzők témaválasztását az indokolja, hogy a hazai sporttudomány területén kevés olyan tanulmánnyal találkozhatunk, mely napjaink korszerű információtechnológia eszközeit helyezi a fókuszába a fizikai aktivitás dimenziójában. Jelen tanulmány célja, hogy az egyetemista populáció körében felmérje az aktivitást mérő viselhető eszközökkel kapcsolatos attitűdöket. Keresztmetszeti kutatásunk során online kvantitatív kérdőíves felmérést végeztünk a DE GTK hallgatói körében. A kérdőívet 340 fő töltötte ki megfelelően. A leíró statisztika mellett az összefüggések vizsgálatakor paraméteres és nem paraméteres próbákat alkalmaztunk (Pearson-féle khí négyszet próba, Fisher féle egzakt próba, t-próba). A statisztikai próbák eredményeit p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Kolgomorov-Smirnov teszttel vizsgáltuk a változók eloszlását. A megkérdezettek többsége (55%) kipróbált már valamilyen viselhető, fizikai aktivitást mérő eszközt. Harmaduk (34%) jelenleg is használja az eszközét. Akik eddig nem próbálták ki ezeket az eszközöket az árat jelölték meg elsődleges visszatartó tényezőként. Harmaduk tervezi, hogy beruház egy ilyen eszközre a jövőben. Az eszközt használók 39%-a aktivitásmérő karkötőt, míg 61%-uk okosórát használ, vagy használt korábban. Nemek tekintetében nem találtunk eltérést az eszközök tulajdonlását tekintve. A megkérdezett aktivitást mérő eszközt viselő fiatalok 66,8%-nak a fizikai aktivitásának követése volt az elsődleges célja. A leggyakrabban használt funkció a lépésszám követése volt, a megkérdezettek 81%-a jelölte, ezt követte a pulzusszám mérése (67%). Legtöbben a lépésszámukkal kapcsolatban (69%) határoztak meg valamilyen célkitűzést. Minden harmadik hallgató szerint az eszköz hatására többet mozgott és sikerült fenntartania az emelt mozgás szintjét. A hallgatók 44%-a állította, hogy a fizikai aktivitása nem változott az eszköz használatának ellenére sem. A megkérdezettek inkább nem értenek egyet a felsorolt pozitív élettani hatásokkal az eszközök viselésével kapcsolatban. Kutatásunkban is érezhető, hogy a viselhető eszközök hatással vannak a fiatalokra, nyomonkövetik saját adataikat ugyanakkor megkérdőjelezhető, hogy az eszközök önmagukban elég ösztönző hatásúak-e a hallgatók számára az egészségesebb életmód kialakításában.

  • Meleg fémporszórással felvitt réteg kopásvizsgálata
    342-346
    Megtekintések száma:
    169

    A hagyományos értelemben vett felrakó hegesztés és a különböző fémporszórási technológiák alkalmazása során új felület felvitelével a jelentős igénybevételnek kitett alkatrészek kopásból eredő méretcsökkenését, esetleg kitörését pótolni, illetve ezek felületminőségét javítani lehet. Ezzel a megoldással egyszerűsíthető a gépelemek kialakítása és gazdaságossági szempontból is jelentős megoldás, mivel nem kell cserélni az egész munkadarabot. A felrakó hegesztéssel ellentétben a meleg fémporszórás esetén diffúziós kötés jön létre, amelynek számos előnye mutatkozik meg a felhasználás során. Kutatómunkánk célkitűzése, hogy a felvitt réteg kopással szembeni ellenállását vizsgáljuk különböző rétegfelviteli technológiák alkalmazásával. Ebben a cikkünkben meleg fémporszórással kezelt minták koptatóvizsgálatának eredményeit reprezentáljuk, különböző por alapanyagok esetében.

  • A tudás iparosítása a Miskolci Egyetemen
    61-73
    Megtekintések száma:
    174

    A „tömegesedés” következtében átalakult az egyetemek élete. A képzés költségei növekedtek, az egyetemek nagy létszámú állományt irányítottak. A gazdálkodás elmozdult a vállalatszerű működés felé. Az egyetem vállalkozói egyetemmé vált, a tudomány tudástermeléssé alakult. A tudománypolitika kezdte kiszolgálni az iparvállalatok igényeit. A tudás iparosítása című cikk Miskolci Egyetem kutatásait, fejlesztéseit és innovációját mutatja be. Az egyetem hazai és nemzetközi projektekben vesz részt, a kutatások hasznát fejlesztésekre fordítja, részt vesz az alapkutatásban, az alkalmazott kutatásban és a kísérleti fejlesztésben egyaránt. Az innováció részeseként segítenek a műszaki fejlesztések bevezetésében, új termékek megalkotásában. Működésük tapasztalatai mindenki számára fontosak.

  • Team Coaching eszközök alkalmazása az egyetemi oktatásban - esettanulmány
    445-456
    Megtekintések száma:
    448

    2010-ben egy innovatív finn felsőoktatási módszertan (Tiimiakatemia - Team Akadémia) került bevezetésre a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán, amelyet az OECD is jó gyakorlatként ismert el és már 1993 óta működik a Jyvaskylai JAMK University of Applied Sciences egyetemen. Ebben az oktatási rendszerben csapat vállalkozókat képzünk, akik együtt, csapatokba rendeződve dolgoznak. Ebben a kutatásban a szerzők szeretnék azt megvizsgálni, hogyan alkalmazható a team coaching eszközrendszere a csapat vállalkozók képzésében, kiváló teljesítményű csapatok létrehozására. Tuckman öt szakaszt nevesít a csapatok kialakulási folyamatában: formálódás, viharzás, normalizálódás, teljesítés és a lezárás szakaszokat. Egy új csapattól nem várható el, hogy úgy teljesítsenek, mint egy kiváló csapat, az első találkozás alkalmával. Időbe telik, amíg egy csapat kialakul és gyakran végig felismerhető szakaszokon át fejlődnek, onnantól kezdve, hogy ők egy csapat idegen odáig, hogy ők egy egyesített csapat közös célokkal. Először ezt kell megérteni ahhoz, hogy segíteni tudjunk a csapatunknak a gyors hatékony csapattá válásban. E tanulmány szerzői team coachként dolgoznak a Team Academy Debrecenben. Az elmúlt 6 évben számos csapattal dolgoztunk együtt és szereztünk tapasztalatokat arról, hogy milyen csoport dinamikák vannak jelen és hogy ezek hogyan változnak a tanulási folyamat során. Nagy viharzásokat látunk az egyes csapatoknál és ennek ellenére sikerült kiváló teljesítményű csapatokat is építenünk. Tapasztalataink esettanulmányok formájában kerülnek bemutatásra, elemzések és következtetések levonása kíséretében. Csakúgy, mint az EFQM modell esetében tapasztalható, hogy a globális piacon versenyezve a legjobb csapatok nyújtják a legjobb teljesítményeket.

  • Fogyatékos tanulók szabadidős preferencia- rendszerének elemzése egy kutatás tükrében
    98-115
    Megtekintések száma:
    647

    A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.

    A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.

  • A Debreceni Egyetem vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak tanulási motivációra irányuló vizsgálata
    69-79
    Megtekintések száma:
    110

    Tanulmányunk célja a felnőttkori tanulás témakörének bemutatása. Ennek érdekében először meghatározzuk a tanulás definícióit és fontosságát az ember életében. Ezt követően kitérünk a felnőtt korban történő tanulás történelmi hátterére és alakulására. Bemutatásra kerül a felnőttkori tanulás motivációja különböző motivációs elméletek függvényében. A tanulmány második felében egy kezdeti kutatás kerül bemutatásra, melynek középpontjában a felnőttkori tanulás motivációja áll.  Kutatásunk alanyai fiatal felnőttek, akik a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának vezetés és szervezés mesterszakán folytatják tanulmányaikat. Arra szeretnénk válaszokat kapni, hogy a különböző tényezők milyen mértékben motiválják a fiatal felnőtteket tanulmányaik során. Az eredményekkel képet szeretnénk adni mind az oktatók, mind a versenyszférában dolgozó humánpolitikai szakembereknek arról, hogy miképp jellemezhető a vizsgált hallgatók tanulási motivációja. A kutatást a későbbiekben nagyobb mintára is kívánjuk majd kibővíteni.

  • A kiegészítő melléklet tájékoztató részének vizsgálata a magyarországi sporttevékenységet végző vállalkozások körében
    108-116
    Megtekintések száma:
    172

    Napjainkban megnőtt és megváltozott a sport szerepe, mostanra az eredetileg civil, mozgáson alapuló, szabadidős magántevékenységből egy külön területté vált. A sport közgazdaságtani kutatások esetében makro-és mikrogazdasági kutatásokról egyaránt beszélhetünk. Gazdasági jelentőségét, foglalkoztatáshoz, nemzetgazdasági jövedelemhez, fogyasztói kiadásokhoz történő hozzájárulásá makroszintű, míg a sportszolgáltatások, sportszervezetek működésének vizsgálata, kereslet és kínálat jellemzői mikroszintű kutatásoknak tekinthetők. Sporttevékenység kialakulásának egyik oka a gazdasági jelentőségének megnövekedése volt, mely megteremtette a gazdasági elemzésének az igényét. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredménykimutatásból, akkor lehet a szükséges tájékoztatáshoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.

  • Floodresc - árvízi katasztrófahelyzetek kezelése a Hernád vízgyűjtőben
    181-187
    Megtekintések száma:
    85

    A Floodresc projekt célja egy olyan térinformatikai döntéstámogató rendszer kifejlesztése, amely a Hernád folyó esetleges árvizei során segítheti a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság védekezési, mentési feladatait. A döntéstámogató rendszer főbb elemei a teljes vízgyűjtőt lefedő térinformatikai adatbázis, az elöntött területek kiterjedését időben előre jelző, modellező alkalmazás, amelyekre a védekezéshez kapcsolódó szállítási feladatokat támogató logisztikai tervező eszköz épül.

  • Információ-technológiai szolgáltató vállalkozások kiegészítő mellékletének összehasonlító elemzése Magyarországon
    186-194
    Megtekintések száma:
    166

    Napjaink globalizált és felgyorsult világában a kihívásoknak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal és azt gyorsan képes szervezeti tudássá konvertálni. A vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokban nagyon fontos információs forrás a számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló két alapvető részéből, a mérlegből és az eredmény-kimutatásból, akkor lehet a szükséges információhoz jutni, ha a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló másik részének a jobb értelmezéséhez. A nem megfelelő tudásra épülő döntéshozatal tovább növeli az egyébként sem alacsony gazdasági kockázatokat.. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a vállalatok által elkészített kiegészítő mellékletek tartalmazzák-e azokat az információkat, amelyek segítségével a partner vállalatokra vonatkozó szükséges pénzügyi ismeretek megszerezhetők. A vizsgálathoz a 62-es TEÁOR számú, főtevékenységként Információtechnológiai szolgáltatás tevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek mennyiben felelnek meg a számviteli törvény általi előírásoknak.

  • Debreceni csoportos órát tartó fitnesz termek szolgáltatás kínálatának felmérése
    35-48
    Megtekintések száma:
    264

    A fitnesz szektor gazdasági és társadalmi jelentősége folyamatosan növekszik. A fitnesztermek által nyújtott szolgáltatások skálája egyre bővül és ezzel együtt a fitneszklubok népszerűsége is gyorsan nő a lakosság körében. A fitnesz szolgáltatók által kínált edzések bárki számára igénybe vehetők, könnyen elérhetőek, számtalan típusú, méretű fitneszközpont áll a sportolni vágyók rendelkezésére, amelyet azért is szükséges kihangsúlyozni, mert a mindennapos testmozgás fontos színterei lehetnek ezek a sportlétesítmények. Azt, hogy mi alapján választanak a fitnesz fogyasztók edzőtermet, számos tényező befolyásolhatja, kiemelt szerepet játszanak ebből a szempontból a szektorban dolgozó fitnesz szakemberek. Kutatásunk több részből tevődik össze, amelyben olyan debreceni fitnesz termeket elemeztünk, ahol csoportos óra is elérhető. Megvizsgáltuk alap és mellékszolgáltatásait, interjúkat készítettünk a termek edzőivel és gazdasági elemzést is végeztünk.  Ebben a tanulmányban feltérképeztük a termek földrajzi elhelyezkedését a városon belül. Vizsgálatuk a fitnesztermek adottságait, a honlapon található információkat, közösségi oldalon való megjelenésüket. Eredményeink tizenegy debreceni fitneszteremről kapott információink alapján levont következtetéseinket tükrözik. Ezek szerint a fitneszklubok száma folyamatosan változik, évről évre zárnak be és nyitnak meg vagy alakulnák át a fitneszközpontok, amelyek mérete és a kínált szolgáltatások száma alapján széles skálán mozognak. Minden fitnesz terem biztosít a diákok számára kedvezményeket, egyes termek célcsoportjai kimondottan az egyetemi hallgatók. A bankkártyás fizetés minden teremben elérhető szolgáltatás, a SZÉP kártyát a termek nagy része elfogadja fizetőeszköznek. Az elmúlt években a TRX, alakformáló és spinning óratípusok voltak a legnépszerűbbek. A közösségi oldalon népszerűbb termek folyamatosan, napi rendszerességgel osztanak meg híreket, ajánlásokat. Annak ellenére, hogy a vizsgált termek próbálják követni az éppen aktuális trendet, mégis vannak elmaradások, minőségi és mennyiségi különbségek a termek szolgáltatásai között.

  • 3X3-as kosárlabda versenyek Debrecenben
    231-250
    Megtekintések száma:
    211

    Gyorsabb támadások, pörgős tempó, megnövekedett adrenalin szint, vehemens játék. Ez mind ismérve a 3X3-as kosárlabdának. Debrecenben 2015-ben rendeztek először 3X3-as kosárlabda mérkőzéseket, ekkor a legtöbben még nem nagyon gondolták, hogy Magyarországon is népszerű lesz a sportág. Gyakorlatilag az első perctől kezdve, óriási sikerrel játszották a mérkőzéseket. A sikeres rendezés után a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség azonnal egy 3 éves szerződést ajánlott Debrecennek. Kutatásunk célja a debreceni 3X3-as kosárlabda tornák vizsgálata volt, melyet egy kérdőív és mélyinterjú segítségével elemeztünk. A megkérdezettek 69 %-a vett részt a 2016-os és 2017-es esztendőben lebonyolított rendezvényeken, viszont csupán 37 %-uk járt a 2015-ben először megrendezett 3X3-as kosárlabdatornákon. Ezekből megállapítható, hogy növekszik ez a tendencia, és a rendezvény egyre nagyobb népszerűségnek örvend országszerte. A támogatók és a szponzorok fedezték az esemény minden kiadását, így a rendezvény látogatása díjtalan volt az évek során. A kitöltők 72 %-a azonban szívesen költene pénzt egy esetleges belépődíjra. A bevételek növelése szempontjából a belépődíjak bevezetése valószínű nem csökentené az érdeklődést. Az 1200 férőhelyes lelátót eddig minden évben teljesen feltöltötték az eseményre érkezők. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy nagyon sokan örülnének egy magasabb, nagyobb férőhelyes nézőtérnek. A 4 pontos határvonalak (3 pontot érne) 3X3-as mérkőzésekre való bevezetése remek lehetőséget biztosítana, hogy a kosárlabda „kistestvérén” próbálnák ki a 4 pontosokat, hogy aztán a hagyományos kosárlabdába is bevezessék. Magyarország a sportág úttörőjévé vált a magyar válogatottak eredményei és a sportesemények sikeres megrendezése miatt.

  • A fényszennyezés műszaki jellemzőire és élettani hatásaira vonatkozó, lakossági ismeretek felmérése két településen
    155-161
    Megtekintések száma:
    148

    Iparosodott világunk egyik legújabb környezeti kihívása a fényszennyezés. Ez, egyszerűen fogalmazva, azt jelenti, hogy a szükségesnél több fényt bocsátunk ki, és ezt gyakran az emberek és az állatvilág számára zavaró, sőt az egészségre káros hullámhosszakon tesszük. E problémakör tudatosítását szolgálják az ún. Csillagos Égbolt Parkok, ahol nagy területen semmilyen mesterséges fényforrás nem terheli a környezetet. Az egyik ilyen Park BAZ megyében, Répáshuta közelében van, illetve élvez folyamatos fejlesztést. Tanulmányunk arról a kérdőíves vizsgálatról számol be, amit a témakörben tájékoztatást élvező Répáshuta illetve a hozzá közel fekvő, de a problémakörről közvetlen ismereteket nem kapó Cserépváralja településeken végeztünk. Mindkét község lakosságának a száma 400 körül van, akik közül 30 lakost kérdeztünk meg, gondosan ügyelve arra, hogy mindenki más-más családban éljen. Közvetlen helyszíni lekérdezéssel 21-21 kérdésre kértünk és minden esetben kaptunk is válaszokat, természetesen ügyelve a válaszadók teljes anonimitására. A felvételezésre 2019 márciusában és áprilisában került sor.

  • A HR stratégiai szerepe Magyarországon és Szlovákiában a nemzetközi Cranet kutatás tükrében (2015-2016)
    478-489
    Megtekintések száma:
    294

    Közép-Kelet Európa országaiban döntően az elmúlt évtizedekben terjedtek el a nyugati-európai menedzsment irányzatok, köztük az emberi erőforrás menedzsment modern szemléletű megközelítései. Az új elfogás központi eleme a stratégiai partneri szerep, melynek hátterében az emberi erőforrások felértékelődése áll. A HR a versenyképesség szempontjából kritikus funkcióvá vált. A vizsgált országokban a gazdasági-társadalmi változásoknak köszönhetően rohamos változás állt be az ott működő szervezetek menedzsment módszereiben. Sok helyen azonban a személyügyekkel foglalkozó részlegek egyszerű átnevezése történt csak meg, melynek következtében az ottani HR szakemberek továbbra is inkább a hagyományos tevékenységeikre koncentrálnak. Ezeket a fontos tevékenységeket természetesen ma is el kell látni, ám hogy a szervezeti versenyképesség kialakításában és fenntartásában befolyásos szerepet játszhassanak, új típusú, stratégiai szerep alkalmazására is képesnek kell lenniük. A tanulmány a vizsgálatban résztvevő szervezetek HR stratégiai szerepvállalását vizsgálja a nemzetközi Cranet vizsgálat tükrében hazánkban és a szomszédos Szlovákiában elvégzett empirikus vizsgálatok alapján.

  • A családi háttér és a munkaerő-piaci sikeresség összefüggései
    88-97
    Megtekintések száma:
    388

    Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk a diplomás (abszolutóriumot szerzett) pályakezdők társadalmi hátterét képzési területek szerint. Ennek során nagy hangsúlyt fektetünk a szülők iskolai végzettségére és a család anyagi helyzetére vonatkozóan, hiszen e tényezők szignifikáns hatást gyakorolhatnak a fiatalok tanulási lehetőségére, attitűdjére, valamint szakmai pályafutására. Kutatásunk elméleti részében fontosnak tartjuk ismertetni a hazai és nemzetközi szerzők szocio-ökonómiai helyzettel kapcsolatos tapasztalatait. Ezt követően a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2015-ös adatbázisa kiváló lehetőséget nyújtott számunkra, hogy a 34 felsőoktatási intézmény által gyűjtött komplex adatokat tanulmányozhassuk. Elemzésünk során rávilágítottunk a különböző tudományterületek végzettjeinek eltérő szocio-ökonómiai hátterére. Kutatási eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a gazdagabb családokból származó fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, magasabb jövedelemre tesznek szert, szemben az alacsonyabb társadalmi státuszú szülők gyerekeivel.

  • Vállalkozói képzés a 21. században a felsőoktatásban – lehetőségek, módszerek, jó gyakorlatok
    1-18
    Megtekintések száma:
    465

    A 21. század kihívásai a felsőoktatást is elérték és sürgős megoldásokat igényelnek. Európában a felsőoktatási intézmények által kínált vállalkozói kurzusok, programok átlagosan 10 éves múltra tekintenek vissza. Miközben az üzleti képzések ezen ága folyamatosan a legitimációjáért küzd, tisztán látszik az, hogy amit kínál a végzett hallgatók számára, az egy fontos előny a munkaerőpiacon és a gazdasági életben. Ezen tanulmány célja, hogy válaszokat adjon a következő kérdésekre: Miért olyan fontos a vállalkozói képzés napjainkban? Milyen módszertant használnak leggyakrabban a vállalkozó képzésben? Milyen eredményeket tudnak felmutatni a felsőoktatásban működő vállalkozói kurzusok? A kérdésekre a témához kapcsolódó legfrissebb szakirodalomból, esettanulmányokból és a Debreceni Egyetemen 2010 óta folyó Team Academy, csapatvállalkozói képzés alumni körében végzett primer kutatás eredményei alapján fogunk választ adni. A Team Academy Debrecen a Finnországban 1993 óta létező Tiimiakatemia oktatási módszert alkalmazza, amely egy innovatív oktatási módszertan. Kutatásunk eredményei alapján elmondható, hogy a vállalkozói készségek taníthatóságával kapcsolatos kihívásokra adható válaszok legfontosabb területei: a cselekvő tanulás, a motiváció, a közösségi és a csapatban tanulás, a coaching és a mentoring.

  • A BMX, és egyéb extrém sportok választásának motivációs tényezői
    426-441.
    Megtekintések száma:
    430

    Az extrém sportok egyre nagyobb szerepet játszanak a szabadidős kínálati elemekben, hiszen a fogyasztók által megnövekedett kereslet igen dinamikus növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben. A kutatásunkban 237 fő extrém sportot űző személy szabadidővel kapcsolatos, valamint a BMX sportoláshoz kötődő motivációit vizsgáltuk. Kutatásunk eredményéből kiderül, hogy a BMX-et leginkább a fiatal férfiak választják szabadidős tevékenységként. Az extrém sportok fogyasztóira jellemző a belső motiváció, a saját határaik feszegetése, az újszerű, élménydús tevékenységek kipróbálása, valamint az ismerősökkel, barátokkal való közös tevékenység iránti igény is.

  • A családok pénzügyi helyzetének változása Magyarországon 2000-2019
    712-722
    Megtekintések száma:
    225

    Munkabérből élő családok pénzügyi helyzete számos tényező függvénye.  Meghatározza többek között a munkabér, a szociális támogatások, az adókulcsok alakulása, s az adható kedvezmények nagysága. Az adórendszer a magánszemélyek legnagyobb rétegét érintő részét minden évben, sőt évközben is változtatják, csökkentve ezzel a kiszámíthatóságot és az előre tervezhetőséget. Az elmúlt években az adóterhelés körüli viták során bebizonyosodott, hogy a személyi jövedelemadó kulcsát nem lehet a társadalombiztosítási járulékkulcstól elkülönítetten vizsgálni. A bruttó átlagkereset - a minimálbér illetve a garantált bérminimum emelése okán is - a vizsgált közel 20 év alatt több mint négyszeresére emelkedett. A nettó átlagkeresetnél a növekedés üteme ennél magasabb az adórendszerben történt változások miatt. A kötelezően meghatározott bér a vizsgált évek alatt majdnem közel hatszorosára emelkedett. De mennyivel lett kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a jövedelmi helyzete egy munkabérből élő átlagos családnak 20 év viszonylatában? A vizsgálatunk során arra keressük a választ, hogy a minimálbérek emelkedése, valamit a törvénymódosítások hatására a megélhetés milyen módon alakult.

  • Szabadidősport szolgáltatások értékelési lehetőségei – Felsőoktatási környezetbe adaptálva
    150-164
    Megtekintések száma:
    198

    A tanulmányban a sportszolgáltatások minőségi aspektusaival kapcsolatos kutatásokat és a minőség értelmezésével kapcsolatos minőségi modelleket elemezzük. A primer kutatás eredményei, öt hazai kutatóegyetem hallgatóinak véleményét dolgozza fel az egyetemi szabadidősport szolgáltatásokkal kapcsolatban. A sportszolgáltatások a szolgáltató ipar része, működésük és fenntarthatóságuk a piaci szabályozások mentén alakul. Tekintettel arra, hogy az egyetemi szabadidősport szolgáltatások a versenypiaci környezetben kapnak helyet, sok esetben az egyetemeknek külső sportszolgáltatókkal kell versenyezniük a fiatal generációk bizalmának elnyeréséért. Minőségi vizsgálatukhoz a sportcentrumok esetében alkalmazott QSport-14 mérési skálát használtuk. Utóbbi skála három szempont szerint osztja fel a sportszolgáltatásokat, nevezetesen az (1) oktatók, az (2) infrastrukturális létesítmények és eszközök és végül a kínált (3) sportprogramok szerint. A külső sportszolgáltatók és az egyetemi sportszolgáltatások természetéből fakadó különbségek és sajátosságok miatt a mérési skálát egyetemi környezetre adaptáltuk.

  • A Z generáció felsőoktatással kapcsolatos motivációinak és elvárásainak vizsgálata
    1-13
    Megtekintések száma:
    480

    Jelenleg a középfokú intézményekben tanulók, akik az elkövetkezendő néhány évben válnak “vevőivé” a felsőoktatásnak, az úgynevezett Z generáció tagjai. A Z generáció az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek végéig született és jelentősen különbözik az őt megelőző Y generáció tagjaitól. Nevezik őket a Megosztó Generációnak, de Digitális Generációnak is. Az ő generációjuknak teljesen mások a tanulási szokásai, a tanulással, tudással kapcsolatos elvárásai. Ez felveti a kérdést, hogy a hagyományos tanítási, oktatási  módszerek mennyire alkalmasak az ő fejlesztésükre, hatékony képzésükre. Jelen tanulmányban a szerzők kvalitatív módszerekkel vizsgálják a középfokú intézmények jelenleg 11. évfolyamos hallgatóit, általánosságban a felsőoktatással, kiemelten pedig az üzleti felsőoktatással szembeni elvárásaik tekintetében.

  • Áttekintés a vezetői információs rendszerek magyar felsőoktatásban való megjelenéséről a Debreceni Egyetem példáján keresztül
    60-68
    Megtekintések száma:
    125

    Az elmúlt években a magyar felsőoktatásban az egyre csökkenő hallgatói létszám komoly versenyhelyzetet teremtett az intézmények között, amelyben már nemcsak a hazai, hanem a külföldi egyetemek is versenytársnak bizonyulnak. Ahhoz, hogy a hazai intézmények ebben a versenyben megfelelő mértékben helyt tudjanak állni, a vezetőket olyan megfelelően strukturált, naprakész információval szükséges ellátni, amelyek képesek támogatni a döntéshozatalt. A Debreceni Egyetemen sikeresen adaptált vezetői információs rendszer évek óta működik és az adatszolgáltatásokban, ad hoc jelentésekben jelentős támogatást nyújt, azonban még sok területen van előre lépési lehetőség. A tanulmány a Debreceni Egyetem példáján keresztül a vezetői információs rendszerek fontosságára hívja fel a figyelmet.

  • Vállalkozási hajlandóság a Debreceni Egyetem hallgatói körében
    181-194
    Megtekintések száma:
    173

    A tanulmány célja a vállalkozási hajlandóság vizsgálata volt a Debreceni Egyetem hallgatói között, amelyben mintegy 500 hallgató mondhatta el véleményét a témakörröl kérdőív formájában. A kérdőivek eredményeinek kiértékelése lehetőséget biztosit arra, hogy a hallgató kifejthesse mi a véleménye a jelenlegi gazdasági helyzetről, érdemesnek tartják-e saját vállalkozást indtani illetve, milyen lehetőségeket és veszélyeket látnak ha vállalkozni kezdenek. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyetem egyes karjain tanulú hallgatók milyen arányt képviselnek azok közül akik vállalkozóvá szeretének vállni, milyen családi háttérrel rendelkeznek és mindekez milyen hatással vannak a döntéshozatal során.

  • Szürkevizek koagulálószerrel, illetve oxidálószerrel történő kezelésének összehasonlítása
    99-106
    Megtekintések száma:
    101

    Kutatásunk során szintetikusan előállított szürkevizek változatos szűrőközegeken történő előkezelés utáni koagulálószerrel, illetve oxidálószerrel történő kezelési hatékonyságát tanulmányoztuk. A szürkevíz mintákat többféle vízminőségi paraméter ellenőrzése mellett jellemeztük. Ezen vizsgálatokat elvégeztük a kezeletlen, előkezelt, illetve a vas-klorid és hidrogén-peroxid vegyszerrel kezelt mintákon is. A vízminőségi paraméterek változásainak segítségével következtettünk a különböző kezelések hatékonyságára. A szürkevíz kezelés fontos és hatékony eszköze az édesvízkészletek ésszerűbb felhasználásának, mivel a kezelt ilyen típusú használt vizek alkalmasak lehetnek pl. WC öblítésre, illetve öntözésre. A felhasználásra való előkészítéseket biztosító kezelésekre több lehetőség is ismert szakirodalmi alapokon, ezek közül jelen tanulmányban két kezelési eljárás összehasonlítását végeztük el.

  • Drónos logisztikai megoldások vizsgálata a kiskereskedelemben
    48-61
    Megtekintések száma:
    145

    A drónok szállításban való alkalmazásának lehetőségeit a drón technológia adottságai, a jogszabályok, a különböző érdekképviseletek és szakszervezetek, valamint az általános elfogadottság mértéke fogja meghatározni. A technológia és infrastruktúra adott, a vásárlói szokások és igények kedvezőek, és a két pont közt mozgó csomagok generálta károsanyag-kibocsájtás folyamatosan nő. E kedvező feltételek ellenére alaposan át kell tekinteni az drónok alkalmazásával járó hatásokat. A projekt megvalósítását érintő tág környezet a PEST analízissel, a fontosabb befolyásoló tényezőket Porter-féle öttényezős modell segítségével vizsgáltuk. A kérdőíves felmérésen és a készétel-kiszállítás megvalósíthatósági vizsgálatain alapuló eredményeinket követően elmondható, hogy egy drónos szállításon alapuló rendszer hatékonyan terítő-körjáratok alkalmazásával lehet működőképes és költséghatékony, azonban a drónos szállítási lehetőségeknél felmerülő jogi kérdések és bizonytalanságok még jó ideig igen jelentős hátráltató tényezőként maradnak meg.

  • Geotermikus energia hasznosíthatósági lehetőségei a Bükkalja térségében meddő szénhidrogén termelő kutak átképzésével
    351-357
    Megtekintések száma:
    270

    Magyarország egy nem aktív vulkáni területen fekvő, ám mind európai,- mind pedig nemzetközi szinten elismert geotermikus potenciállal rendelkező ország. Az ország geotermikus gradiense átlagosan, ~ 45°C/km, míg más országokban ez az érték, ~ 20-30°C/km. Ennek megfelelően a hőmérséklet 1km-en 55-60°C, 2 km mélységben akár a 100-130 °C-ot is elérheti. A geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának sok fajtája létezik, melynek egy nagy csoportját képezi az energetikai hőhasznosítás. Ez az irány itthon nem jellemző, így ezt a vonalat érdemes fejleszteni. Az ágazat fejlődése lassú, ennek fő oka a nagy kezdeti befektetési igény valamint a hosszú tervezési szakasz. Kutatásunk célja egyrészt ezen probléma orvoslásának irányában igyekszik lépéseket tenni, egy meddő kút funkcióváltását vizsgálva. A Bükk hegység előterében, peremi területein számos meddő, használaton kívüli szénhidrogén kút van melyeket munkánk energetikai céllal a későbbi hasznosíthatóság tükrében vizsgál. Jelen vizsgálat, Bükkalja, Demjén, Pünkösd-hegy térségében található 13 db felhagyott kútra koncentrál.

Adatbázis logók