A foghíjak beépítésnél jelentős számú geotechnikai eredetű kockázat léphet fel. A geotechnikai kockázatok bekövetkezése esetén a beruházás műszaki tartalma módosul, a beruházás időigénye és költsége megnő. A tanulmányban áttekintjük a geotechnikai kockázatokat, azok hatását, valamint a kockázatok kezelésének módjait.

A finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés a vállalati szféra versenyképességének kulcstényezőjét jelenti, kedvező feltételek mellett nem csak gazdasági növekedést és konjunkturális hatásokat eredményezhet, hanem közvetetten a társadalmi folyamatokat is pozitívan befolyásolja. A cikk első részében a vállalati finanaszírozás fontosabb jellemzőit tekintjük át gazdasági és társadalmi összefüggésben, törekedve a finanszírozási viszonyok átfogó szemléjére. A cikk második részében a finanszírozás szabálykeretét tekintjük át a vonatkozó nemzetközi és hazai előírások tárgyalásával, a harmadik részben pedig a vállalati finanszírozás hátterét elemezzük a vagyonértékelői gyakorlat és szempontrendszer alapján.

A lízing az 1970-es években terjedt el az egész világon, Magyarországon a 90-es években jelentek meg az első lízingtársaságok. A szerzők bemutatják a Magyarországon elterjedt, gyakran használt lízingformákat, azok főbb jellemzőit. 2008-2015. évekre vonatkozó statisztikai adatok alapján elemzik nemzetgazdasági szinten a beruházások teljesítményértékét, a teljes lízingpiac forgalmának, a tőke kintlévőségének és az új kihelyezések értékének alakulását. Rámutatnak arra, hogy a nemzetgazdasági szinten változó beruházási teljesítmények, valamint az uniós támogatások fejlesztési célú forrásai nagyban befolyásolják a magyar lízing piac alakulását.

Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás gazdasági jelentőségét nagymértékben a fa értékteremtési lánca határozza meg. A fa, mint megújuló nyersanyag, termelésével és feldolgozásával egyidejűleg az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás alapvetően hozzájárul a fenntartható fejlődés céljainak megvalósításához. A multifunkcionális erdőgazdálkodás különböző áruk és szolgáltatások előállításában megnyilvánuló kapcsolatrendszere szükségszerűen azt eredményezi, hogy egy kapcsolati ág megváltozása az erdészeti üzemi értékteremtés teljes hálózatának változásához vezet. A kíméletes és tartamos erőgazdálkodás értékteremtésének speciális területei az infrastrukturális, rekreációs és turisztikai jellegű szolgáltatások.

Az innovációs modellek fejlődése alapvetően járul hozzá az üzleti világ gondolkodási kereteinek változásaihoz. Napjainkban, ebben a folyamatban, a nyílt innovációs modell hatása jelent egyfajta paradigmaváltást. Ennek a változásnak a tartalma mára már jórészt egyértelmű a termék - és technológia innováció területén, de nem az a szervezeti- és szervezési innovációkkal összefüggésben. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a tudástranszfer egy speciális megvalósulása, – beszállítói programok – esetén, hogyan lehet alkalmazni a nyílt innováció elveit és annak milyen pozitív hatásai lehetnek. A vizsgálatok elvégzésében az motivált bennünket, hogy általánosan alkalmazható modelleket keressünk a KKV szektor számára az alapvetően nagyvállalatokhoz köthető, egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel jellemezhető ökoszisztémában az együttműködésre.

A napjainkban felgyorsult globalizáció a gazdasági élet számos szereplőjének magatartását befolyásolja, ennek kapcsán biztosan mondhatjuk, hogy kihat a számvitel szabályozására is. Hazánkban a hatálya alá tartozó gazdálkodókra a számvitelről szóló 2000. évi C törvény előírásai vonatkoznak, mely szerint az elkészített beszámolónak megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást kell nyújtania a külső és belső érintettek számára a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről, illetve jövőbeli terveiről. Az elmúlt évek számviteli törvény változásainak oka a más törvényekkel való jogharmonizálás volt, így a 2016. évi változás legfőbb része az EU 2013/34. Irányelvének kötelező hazai jogrendbe történő átültetése, illetve a korábbi hiányosságok kiegészítése volt. Ezen változások befolyásolják a már kialakított számviteli nyilvántartások rendszerét. Tanulmányomban a beszámoló egy részét emelem ki, amely a számszerű adatok mellett szöveges információkat is szolgáltató kiegészítő melléklet. Továbbá bemutatásra kerül a 2016. évi számviteli törvény változásai a kiegészítő melléklet vonatkozásában.

A tanulmány a vállalati értékteremtésre és az értékteremtő tényezőkre fókuszál. Az alapvető cél az értékteremtők azonosítása és csoportosítása. Mindezeken túl a másik fontos cél továbbá annak vizsgálata, hogy a 2007-2008-as globális pénzügyi válság hatását a vállalati értékre bemutassa. A tanulmány felépítése a következő. Az első rész felvázolja az értékteremtési láncot, az elsődleges és másodlagos tevékenységeket. A második rész a kulcs értékteremtőket jellemzi. A harmadik fejezet illusztrálja a 2007-2008-os globális gazdasági válságot, annak okait, legfontosabb eseményeit és pénzügyi vetületét. A negyedik az empirikus rész, amely az adatbázis körvonalazásával kezdődik, majd a panel regressziós modellen végzett elemzésekkel, azok eredményeinek közlésével folytatódik. Az adatbázis 18 európai ország, 10 szektorának 1553 vállalati adatait tartalmazza, 2004-2011 között időtartamban. Végül az ötödik szerkezeti részben a következtetések kerülnek megfogalmazásra. A vonatkozó, általam feldolgozott irodalmak és az elvégzett empirikus kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a 2008-as év egyértelműen a válság évének tekinthető. Ebben az évben valamennyi magyarázó változó negatívan hatott az eredményváltozóra, a vállalatok üzleti értékére.

Egy vállalkozásnak folyamatosan fejlődnie kell! Ha csak a „szinten tartás” a tulajdonosok célja, akkor az adott vállalkozás előbb-utóbb lemarad a konkurenciához képest és hátrányba kerül a piaci versenyben. A fejlesztés ütemét és módját a körülmények figyelembevételével kell megválasztani. A számos lehetőség közül jelen cikk keretein belül azt kívánjuk vizsgálni, hogy a franchise rendszer kialakítása alkalmas lehet-e egy hagyományos családi tulajdonú kisvállalkozás fejlesztésére. Jelen kutatásunk során egy esettanulmányból kiindulva modelleztük egy családi fagylaltozó üzlet franchise rendszerben történő terjeszkedését.

A mezőgazdaság egyes ágazatait tekintve a foglalkoztatási sajátosságok egészen eltérő képet mutathatnak. Különösen az idényjellegű foglalkoztatás, ezen belül pedig a napszámos/napi béres jellegű munkavégzés érdemel figyelmet. Hazánkban ennek igen régi hagyományai vannak, és közvetlenül összefüggésbe hozható a területi mobilitási és ingázási tendenciákkal ugyanis a nyugati határ közelében Ausztriába járnak át dolgozni, a keleti határ közelében viszont rengeteg a keletről érkező idénymunkás, mely hatást gyakorol a lokális munkaerőpiacokra, bizonyos települések életére. Tanulmányunkban ezeknek a folyamatoknak egyes részleteit szeretnénk áttekinteni, kitérni azokra a sajátosságokra, amelyek a két országot összekötik, valamint az előnyökhátrányok kérdéskörére is. Munkánk során szakirodalmi adatokra, saját tapasztalatokra, illetve a SzabolcsSzatmár-Bereg megyében élő, napszámosokat idényjelleggel foglalkoztató kistermelők véleményére alapozunk.

Az elmúlt évtizedben a feketegazdaság frekventált területe volt a fémkereskedelem. Ennek megváltoztatásában a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség jogszabályi hátterének jelentős átalakítása fontos szerepet játszott. A szerzők a fémkereskedelem kifehérítése érdekében tett lépések, fordított adózás bevezetése, majd néhány évvel később az államosítás lehetősége mellett a fémtörvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet hatása közül a fémkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások egyes felvásárlásokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget mutatják be.

A controlling kialakulása a 20. század elejére tehető, így már egy évszázados töretlen tudományterületi fejlődés tudhat maga mögött, és alkalmazásra került mind a pénzügyek, gyártás-termelés, kereskedelem értékesítés területein. A pénzügyi számvitelen belül kialakultak a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős tevékenységek, amelyet a vezetői számvitel, mint a menedzsment folyamatosan növekvő információigényét kielégítő terület fogott össze. Az operatív működésen túl a növekvő és diverzifikálódó vállalatoknál a controlling kiterjedt a stratégiai vezetés szintjére is. A controlling tevékenység fő fókusza a 21. századi vállalatoknál a szervezeti teljesítmény javítása. Korábban voltak különbségek a controlling német és angolszász irányzatai között. Míg a német megközelítés szerint a controlling egy eszközrendszer, amely segítségével rendelkezésre állnak a vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk, ezek alapján pedig megvalósíthatók a tervezés, ellenőrzés, és controll tevékenységek. Ezen túl a német irányzat szerint a controlling tevékenységért külön szervezeti egység a felelős. Ezzel szemben az angolszász felfogás szerint a controlling a vezetés része, és a vezetők feladata az erőforrások hatékony allokálása, az ún. „management controll”, a tervezés és controll feladatok egyszerre történő ellátása. Bár azzal kapcsolatban, hogy „hol a helye” a controllingnak a vállalat szervezeti keretein belül, felfedezhetjük a különbségeket, a két irányzat között. Tényként kijelenhető azonban, hogy a vezetés és a controlling egymástól elválaszthatatlan, mind a két a terület együttes célja a vállalti teljesítmény növelése.

Tanulmányomban megvizsgálom az építőipari termelés és azon belül is a lakásépítést befolyásoló tényezőket 1921- től napjainkig. Ezen számok tükrében az építőiparban dolgozók számának folyamatos változásait értékelem, illetve hogy a vizsgált körülményekre hogyan tud reagálni a munkaerőpiac. A cikkben célom rámutatni, hogy a különböző hatásokra a szakemberek száma nem tud rugalmasan változni. A nagyobb  beruházási években, illetve a jobb kereseti lehetőség miatt kivándorolt szakemberek hiánya komoly gondot okoz. Ennek ellentétes pólusa, amikor a gazdasági válság éveiben a beruházási kedv hiányában munkaerő  többlettel rendelkezik az építőipar.

Mind regionális, mind nemzetgazdasági szinten megoldásra váró feladatként jelenik meg a tudásgazdasághoz társuló átmenetek és változások jelentette kihívásokhoz való alkalmazkodásnak az előmozdítása. Az egyének érvényesülése szempontjából a tudás, legyen az formális vagy informális keretek között megszerzett tudás, valamint az egyének sokoldalúsága, rugalmas alkalmazkodása igen fontos tényezővé váltak a mai formálódó tudásgazdaságokban. A tanulmányban arra keressük a választ, hogy megvalósul-e a gazdasági szereplők reagálása, alkalmazkodása a tudásintenzív környezet gazdasági kihívásaihoz, nevezetesen mi jellemzi a tudásra, mint az oktatásra fordított kiadások mértékét nemzetgazdasági szinten és az OECD országok vonatkozásában, valamint hogyan jellemezhető az oktatásra fordított kiadások időbeli alakulása

A vizsgált vállalatok pénzügyi mutatóira alapozva kockázatelemzést végeztünk, kiemelve a működési és a pénzügyi kockázati fok mutatókat, illetve azokat kombinálva a kombinált vállalati kockázati fokot. Bemutattuk a kockázat fogalmának egy új aspektusát, amely az utóbbi időben kezdett elterjedni. Annak érdekében, hogy a keresztmetszeti és az idősor adatokat együtt tudjuk vizsgálni, panel-regressziós modellt használtunk. A panelregresszió a többváltozós lineáris regresszió kiterjesztése és egy többszintű modellként is felfogható. Tanulmányunkban a panel-regressziós elemzést az Észak-Alföld régió kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásainak vizsgálatára használtuk, a 2009-2014-es időszakot figyelembe véve.

A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.

A munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett munkavállalói csoportok sajátosságainak feltárása, illetve
társadalmi-munkaerőpiaci integrációja mindig is kihívást jelentő feladat volt a szakemberek számára. A hazánkban is megjelenő migrációs hullám hatására a téma aktualitása 2015 nyarától még inkább fokozódott. Jelen tanulmányban „A migránsok befogadásának és munkaerőpiaci integrációjának humán erőforrás menedzsment kihívásai” című kutatási program keretében arra kerestük a választ, hogy a munkavállalók hogyan viszonyulnak a migránsok munkaerőpiaci integrációjához. Célul tűztük ki, hogy feltárjuk, féltik-e a jelenlegi munkahelyüket, mely tényezők játszanak szerepet a migránsok foglalkoztatásában, valamint alkalmazásuk milyen pozitív, illetve negatív hatással járhat a társadalomra, gazdaságra. A kérdőíves vizsgálati eredmények alapján a munkavállalók nem félnek attól, hogy a migránsok elveszik a munkahelyüket, ugyanakkor bizonytalanok abban a kérdésben, hogy alkalmaznának-e, illetve dolgoznának-e együtt migráns személlyel. A társadalomra, illetve gazdaságra gyakorolt hatás tekintetében egyértelműen negatív attitűd figyelhető meg

Kutatásomban a szalma alternatív felhasználásának lehetőségét ismertetem. Előtérbe helyezve a költséghatékony szemléletet a beruházások és az energia felhasználás területén. Egy szalmabálából épült épület energetikai eredményeit hasonlítottam össze egy régi, és egy új téglaépülettel, valamint egy passzívház energetikai értékeivel. A vizsgálat során elemeztem a beépített energia, primer energia, CO2 kibocsátás felhasználásának adatait. Energia jellegű költségek számítását végeztem el 50-éves élettartamra. Kutatásom során megállapítottam, hogy a szalma kiváló hőszigetelő anyag, így a vizsgált objektum energia igénye 25,38%-a a hagyományos épületekéhez képest.

Az elmúlt évek során a csapból is az folyik, hogy a jövő közlekedése az elektromos meghajtású gépjárművekben rejlik. A magyar állam és az Európai Unió is több eszközzel is ezen közlekedési forma elterjesztése mellett tette le a voksát. Uniós pályázatok jelentek/jelennek meg az elektromos töltőállomások létesítésére, számuk a többszörözésére bővítésére, gyorsabb töltési módok elterjesztésére. Ennek célja, hogy a tévhitként elterjed újratöltési idő jelentős hossza, a gépjárművek hatótávolságának alacsony mértéke ellenére a lakosság ösztönözve legyen az ilyen gépjárművek vásárlására. Ha ez még nem lenne elég, a vásárlói oldalt pénzbeli ösztönző eszközzel is megtámogatták, méghozzá a gépjárművek vásárlói számra biztosított 1,5 millió forint állami támogatással. Ezen törekvések ellenére, hatására kívánom megvizsgálni az autópiac szűk szegmensének a reakcióit, növekedési ütemét az elmúlt években. Annak ellenére, hogy ez egy államilag is pumpált, mesterségesen gerjesztett piaci hatás.

Jelenleg a középfokú intézményekben tanulók, akik az elkövetkezendő néhány évben válnak “vevőivé” a felsőoktatásnak, az úgynevezett Z generáció tagjai. A Z generáció az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek végéig született és jelentősen különbözik az őt megelőző Y generáció tagjaitól. Nevezik őket a Megosztó Generációnak, de Digitális Generációnak is. Az ő generációjuknak teljesen mások a tanulási szokásai, a tanulással, tudással kapcsolatos elvárásai. Ez felveti a kérdést, hogy a hagyományos tanítási, oktatási  módszerek mennyire alkalmasak az ő fejlesztésükre, hatékony képzésükre. Jelen tanulmányban a szerzők kvalitatív módszerekkel vizsgálják a középfokú intézmények jelenleg 11. évfolyamos hallgatóit, általánosságban a felsőoktatással, kiemelten pedig az üzleti felsőoktatással szembeni elvárásaik tekintetében.

Napjainkban szemtanúi lehetünk annak a tendenciának, hogy milyen mértékben beépült mindennapjainkba az informatikai eszközök, és ezzel együtt az internet használta. Egyetemi oktatóként is azzal szembesülünk, hogy diákjaink egyre erősebben kötődnek az informatika világához. Kutatásunkban éppen ezért azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk, mennyi időt és milyen céllal használják az internetet hallgatóink. Korábbi munkáinkban már elemeztük közgazdászhallgatók etikai attitűdjeit, jelen tanulmányunkban ezt a két kérdést megpróbáljuk együtt is körbejárni, arra keresve a választ, vajon van-e valamilyen összefüggés fiataljaink internetezési szokásai és etikai értékítélete között.

A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy jobban megértsük a vállalatok és vállalkozások környezetében bekövetkező változások hogy kezelhetőek a menedzsment eszköztára segítségével. A vállalatok környezetében radikális változások történnek, elsősorban a technológiai fejlődés által nyitott új lehetőségek és kényszerek tömeges és erőteljes megjelenésén keresztül. A vállalatok egy része maga is aktív részese a környezeti változások létrehozatalának. Más vállalatok esetében pedig elsősorban a külső változások kezelésének a kérdése merül föl. Hogyan alkalmazkodhatnak a vállalatok és vállalkozások az új környezeti jellemzőkhöz; ezt a kérdést járja körbe a tanulmány.

A világ egyik legnagyobb sportrendezvényét a 2017-es Vizes Világbajnokságot és Masters Világbajnokságot Magyarországon rendezik. Jelen tanulmány a mega sportrendezvény társadalmi hatásait tárgyalja, és néhány hangsúlyos befolyásoló tényezőt vesz számba. A szerzők a nyári kezdés előtt 6 hónappal, a felkészülési időszakban vizsgálták a jövő managereinek vélekedéseit a feltárt társadalmi hatásokkal és az azonosított társadalmi és sportági befolyásoló tényezőkkel összefüggésben. Az empirikus kutatás helyszíne az ország legnagyobb hallgatói létszámmal bíró felsőoktatási intézménye a Debreceni Egyetem volt.

A hazai online kereskedelem teljesítménye dinamikus növekedést mutatott az elmúlt években és a várható előrejelzések alapján ez a tendencia a jövőben is realizálódik. A Magyarországon elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma 5.000-6.000 db-ra becsülhető, amely szám folyamatos növekedést mutat. Az Internet által nyújtott lehetőségek napjainkban a gazdaság minden szegmensében egyre nagyobb szerepet kapnak. A növekvő piaci versenyben már nem elegendő a helyi lakosság kiszolgálása. Az internetes kereskedelem mozgatórugója marketingtevékenység, ezért kiemelt jelentőségű teljesítményük mérése. A kiváló eredmény, a siker - a szerencse mellett - alapvetően és elsősorban a teljesítményektől függ. Teljesítményen a mérhető eredményt, szélesebb értelemben a szervezeti célok eléréséért tett sikeres erőfeszítéseket értik. A teljesítménymérés valamely tevékenység eredményességének és gazdaságosságának mérési folyamata. Célja, hogy a vállalat működésével kapcsolatos döntéseket, cselekvéseket támogassa. A teljesítménymérés nemcsak döntéstámogató eszköz, hanem a döntéshozatali rendszer minden szintjének befolyásoló eleme is egyben, mely hatással van az érintettek cselekvéseire. Veszélye és fontossága egyben abban rejlik, hogy nem megfelelő működése (a nem megfelelő mérce alkalmazása) a vállalat céljaival ellentétes működést eredményezhet. Célom a vállalati teljesítménymérési gyakorlat felmérése, a pénzügyi és működési teljesítmény kapcsolatának értékelése. A teljesítménymérési gyakorlat és az elért teljesítmény kapcsolatának elemzése.

A kockázat és a bizonytalanság nagyon régóta filozófiai, elvi viták tárgya. Mindkét fogalom azt a törekvést szolgálja, hogy jövőbeli események természetét és hatásait elemezzük, és előre jelezzük. Különbségük viszont abban áll, hogy elemzésük más-más módon lehetséges. A bizonytalanság félelmet keltő, nehezen elemezhető, a kockázat pedig adatokkal jobban ellátott, módszertanilag könnyebben megközelíthető, ezért elfogadhatóbb, kezelhetőbb jelenség. A cikk elméleti része azt állítja, hogy a kockázat és a bizonytalanság egy kockázati spektrumot jelöl ki. A következő állítás az, hogy a spektrum több egymásra rakódott rétegből áll: a kockázat és a bizonytalanság a két szélső pozíciót foglalja el.

A Közbeszerzésekről szóló új törvény célja, hogy biztosítsa a közpénzek hatékonyabb felhasználását. Az új szabályozás eredményeképpen jelentősen meggyorsulnak a közbeszerzési eljárások, növekszik az átláthatóság és a verseny. A törvény 2015. november elsején lépett hatályba, de már azóta többször módosítottak rajta. Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés elfogadta az állami projektértékelői jogviszonyról szóló törvényt. A jogszabály célja, hogy az európai uniós források megvalósuló projektek esetében objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelési rendszer jöjjön létre.

A minőségirányítási rendszer szabvány követelményei 2015-ben megváltoztak. A szabványt alkalmazó szervezeteknek három év áll rendelkezésére, hogy megfeleljenek az új követelményeknek. Jelen kutatás célja egyrészt, hogy feltárja a régi és az új követelmények közötti különbségeket, másrészt, hogy azonosítsa azokat a rendszerelemeket, amelyeket nem szükséges megszüntetni egy működő minőségirányítási rendszer esetében azért, hogy megfeleljen az új 2015-ös követelményeknek.

A hazai munkaerőpiac kettős állapotot elszenvedve párhuzamosan éli meg a munkaerőhiány és munkanélküliség helyzetét. Munkaerőpiaci* szempontból mindkét eset súlyos következményekkel járhat, azonban, míg a munkanélküliség oldaláról a munkavállalók érintettek, addig a munkaerőhiány mértékét leginkább munkáltatói oldalról lehet érzékelni. A munkaerőhiány jellegéből fakadóan napjainkra több szinten sújtja a munkaadókat (tudás hiány, szakember hiány, szakmunkás hiány stb.), melyek közül az egyik legérzékenyebb területté a tehetséges munkavállalók hiánya vált napjainkra. Nagyon fontos azonban a két fogalom között különbséget tenni, hiszen nem ugyanazt jelentik, gyakran mégis szinte szinonimaként használják a munkaerőhiány és tehetséghiány kifejezéseket. A kutatás célja szekunder elemzések révén meghatározni a munkaerőhiány és tehetséghiány közötti főbb különbségeket melyek mentén a fogalmak helyes értelmezése és a gyakorlati azonosíthatóság támogatható szervezeti szinten.

Egy beruházás folyamán különböző nagyságú és típusú kockázatok merülnek fel. A projektfinanszírozásban a kockázatmegosztás azon a feltételen alapul, hogy a kockázatot annak kell viselnie, aki azt a legjobban képes kontrollálni és befolyásolni. A cikkben azt vizsgáljuk, hogy a projektfinanszírozás, mint kockázatkezelési módszer alkalmas-e geotermikus beruházások kockázatainak kezelésére.

Az önértékelés fontos szerepet tölt be mindennapi életünkben, meghatározó jellemzőnk, hogy milyennek látjuk magunkat. Az emberek azonban általában túlzottan optimistán ítélik meg saját szociális és intellektuális tevékenységeik minőségét, különösen a gyengén teljesítők hajlamosak arra, hogy túlértékeljék saját teljesítményüket, mivel hozzá nem értésük miatt nem ismerik fel képességeik, tudásuk hiányát. Tanulmányunkban ezt a jelenséget vizsgáljuk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgatók körében. Eredményeink szerint általános fölülbecslési tendencia jellemző, a szerényebb eredményt felmutatók jellemzően kevésbé pontosan, és jelentősen túlértékelik saját teljesítményüket, miközben a legjobb eredményt elérők pontosabban mérik fel eredményüket és inkább alulértékelik azt. Kimutatható a nemek közötti különbség is. A férfiak kevésbé pontosan, saját magukat felülértékelve ítélik meg tudásuk minőségét a nőkhöz képest.

Az oktatók hallgatók általi értékelése a felsőoktatásban nemzetközileg és Magyarországon is aktuális téma, részben a felsőoktatás tömegesedése, részben piacosodása miatt. Az értékelési módszerek egyike az internetes alapú önkéntes véleményezés, melyet az Amerikai Egyesült Államokban a ratemyprofessors.com indított el, és amelynek hazai megfelelője a markmyprofessor.com. Az amerikai oldallal kapcsolatos elemzések a számos kritika egyikeként megállapították azt is, hogy ezen értékelési mód megbízhatósága jelentős mértékben függ az egyes oktatókra leadott értékelések számától. Tanulmányunkban ez utóbbi következtetést vizsgáljuk meg az említett hazai szolgáltatást alapul véve. Fő eredményünk egyrészt az, hogy a ratemyprofessors.com-ra tett előbbi megállapítás hazánkban is megállja a helyét, másrészt pedig az, hogy a magasabb válaszadási gyakoriság egyben alacsonyabb átlagos értékeléssel is együtt jár.

Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy mi befolyásolja a diplomások foglalkoztatásának minőségét, amelyet az egyén végzettségének és a munkakör által megkövetelt végzettségi szintnek az illeszkedésével mérek. Ez alapján megkülönböztetek illeszkedő, és túlképzett munkavállalókat. Ez utóbbi kategóriát az irodalom alapján tovább bontom ténylegesen és látszólag túlképzett csoportokra az alapján, hogy az egyén elégedett-e a végzettségének illeszkedésével. Ha igen, akkor csak látszólagosan lesz túlképzett. A Debreceni Egyetem 2007 ben és 2009-ben végzett DPR adatain azt vizsgálom multinomiális logit modell segítségével, hogy az egyéni, oktatási és munkahelyi jellemzők hogyan befolyásolják ezekbe a kategóriákba kerülés esélyét, azaz a foglalkoztatás minőségét. Ennek során a szakirodalomban azonosított okok, mint a mobilitási ráta, ingázási hajlandóság, a piaci rigiditás, karrier mobilitás, munkatapasztalat érvényességét is tesztelem az adott mintán.

A 2008/11-es globális gazdasági válság eredetét az elemzők jellemzően az amerikai másodrendű jelzálogpiaci válságra vezetik vissza. A gazdasági válság bizalmi válságba ment át, mely időben elhúzódást, hatásában pedig mélyülést jelentett. Összesített hatásként a pénzügyi szektor a valaha volt legmélyebb válságát élte át, melynek következményeként a tradicionális hatalmi viszonyok is megváltoztak. Hosszú idő után a bankok szabályozásáért és felügyeletéért felelős politikai vezetők globálisan vissza tudták venni a primátusi hatalmat a pénzügyi/gazdasági vezetőktől. A primátusi szerep elvesztése, a válság kitörésében játszott szerep, a társadalmi felelősség, a bankmentő akciók következményei, a reputáció csökkenése, a bizalomhiány mind közrejátszottak abban, hogy a bankvezetők és a banktulajdonosok új vezetési és gazdálkodási kihívásokkal találják magukat szemben. A tanulmány erre a nemzetközi és hazai kihíváshalmazra keresi a kulturális válaszokat.

Mind az üzleti menedzsment, mind a közszféra próbál, olyan munkahelyet biztosítani a munkavállalók számára, amit a munkaerő megbecsül, valamint ahol jól érzi magát, azonban a közmenedzsment meglehetősen nagy kihívásokkal néz szemben, ezen a területen. A tématerület kutatásának nehézségei ellenére, fontosnak tartom az adaptációs elemeket megvizsgálni. Érdemes mélyebben belenézni abba, hogy a versenyszféra miért vonzóbb munkavállaló számára és ezeket a pozitív elemek milyen módon tudnak megjelenni a közszférában.

A felsőoktatásban világszerte egyre fontosabbá válik a tanulmányok alatti munkavégzés, nem kivétel ez alól Magyarország sem. Erre az igényre nem csak a hallgatók, de intézményi szinten a felsőoktatás is felfigyelt, több szak esetben is bevezetve a kötelező szakmai gyakorlatot, sőt, a duális képzést, máshol pedig valamilyen formában elismerve ezek valamilyen opcionális megfelelőjét. Jelen tanulmány egy 2015 őszén elvégzett kérdőíves vizsgálat adatait elemzi, melyet hét, gazdaságtudományokhoz kötődő szak hallgatói töltöttek ki a Debreceni Egyetemen (N = 589). A főbb eredmények szerint a szakmai gyakorlatot hosszabb távú beruházásnak tekintik a hallgatók (nem a rövid távú díjazás a legfontosabb; ugyanakkor a személyes érdeklődés háttérbe szorul); az átlagos hallgató (a válaszadók háromnegyede) legfeljebb heti körülbelül 20 órát lenne hajlandó tanulmányok mellett dolgozni; a hallgatók többsége diákmunkában gondolkozik; a munkavállalás oltárán leginkább a szórakozással és a sporttal töltött időt áldoznák fel, ezeket a barátokra és a családra, és legvégül a tanulásra fordítandó idő követi. Az eredmények szerint összefügg a munkavállalási hajlandósággal a hallgató szakja, évfolyama, az, hogy mely tevékenységeket mennyire tart fontosnak a munkához képest (tanulással, családdal, barátokkal, sporttal, szórakozással töltött idő), és az is, hogy mennyire érdeklődésének megfelelően keres gyakorlati lehetőséget.

Globalizálódó világunkban, ahol a KKV-k egyre inkább részeseivé vállnak a nemzetközi piaci versenynek, a klaszterek szerepe a cégek versenyképességének támogatásában meghatározó. Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés az innovációs klaszterek iránt, mely mögött részben az a felismerés húzódhat, hogy a vállalatok versenyelőnyét nem csupán a saját kompetenciái, erőforrásai jelentik, hanem a földrajzilag közeli üzleti környezetében fellelhetőek is. Ahhoz, hogy a klaszterek eredményesen tudjanak működni, bizonyos egyéni és szervezeti kompetenciákat birtokolnia kell. A hatékonyan működő klaszterekre tekinthetünk úgy, mint tanuló szervezet, hiszen az egyének törekednek képességeik folyamatos fejlesztésére, a közös tanulás képességének elsajátításában motiváltak, kollektív elképzelések, közös célkitűzésekés és azok megvalósítására való törekvés jellemzik. A tökéletes tanuló szervezet rendelkezik a folyamatos innováció teremtő képességgel, melyhez nagymértékben hozzásegíti a folyamatos tanulási folyamat, amely új tudást és magatartásváltozásokat eredményezve, hozzásegíti a környezeti változásokhoz való alkalmazkodását. A tanulási folyamatok esetében fontos szem előtt tartani, hogy legalább olyan ütemben tanuljuk, fejlődjünk, amit a környezeti változások megkívánnak. A készségek, képességek, a klaszterszintű együttműködés szempontjából azért töltenek be kiemelt szerepet, mert ha a partnerek nem rendelkeznek a kooperációhoz szükséges kompetenciákkal, akkor az együttműködés lehet bármennyire előnyös, az nem lesz eredményes, hiszen csak korlátozott működésre lesz képes. Miként segítheti elő a „Tanuló szervezet-ként” való viselkedés a klasztert, hogy a szükséges kompetenciákat megfelelő szinten birtokolja? A cikk vezérfonalát a klaszterek eredményes működéséhez szükséges kompetenciák beazonosítása, valamint a klasztereken belüli tudásmenedzselés, tudásmegosztás megvalósulásának vizsgálata adja.

A vállalati kockázatmenedzsment elméleti háttere az ISO 31000-es szabványcsomaggal és a COSO ajánlással megalapozottnak tekinthető. Vállalati körben történő alkalmazásuk azonban „helyismeretet” és szakmai tapasztalatokat igényel. A kockázatmenedzsment napjainkban jellemzően még mindig funkcionális területekhez, ill. szervezeti egységekhez kötődik (pl. logisztika, pénzügy, minőségirányítás, emberi erőforrás, IT). Ez a szemlélet a szerzők véleménye szerint gyakran párhuzamos, többszörös szabályozást eredményez a kockázatmenedzsment területén. Holisztikus szemlélettel és a vállalati folyamatok kockázati szempontú lemzésével ez elkerülhető. A tanulmány megírásának hármas célja volt;
- a folyamat- és kockázatmenedzsment alapjainak áttekintése,
- a folyamatok kockázatkezelésénél alkalmazható ötlet szakmai felvetése (Van-e lehetőség a folyamatokhoz rendelt erőforrások rendelkezésre állásának elemzésével az üzleti kockázat csökkentésére?),
- a folyamatok kockázatkezelésben alkalmazható szabványok és ajánlások összegyűjtése.

A kutatás célja a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszakos illetve gazdasági agrármérnök mesterszakos hallgatók tanulási motivációjának és személyes kompetenciáinak statisztikai vizsgálata, amely legfőbbképpen a kései „Y”-generáció jellemzőit, kihívásait összegzi és mutatja be. A sikeres diplomás munkavállaló feltétele nem kizárólag a felsőoktatásban megszerezhető tudás minőségi elsajátítása, hanem a jó személyiségjellemzők illetve a külső feltételek megléte. A primer adatgyűjtés egy kérdőíves megkérdezésen alapul, amelyet 121 fő töltött ki. A kérdőívben a válaszadóknak értékelniük kellett a tanulási motivációjukra ható tényezőket illetve a személyes kompetenciákra vonatkozó állításokat. Az elemzés főkomponens analízissel és klaszterek alkotásával valósult meg. A klaszterek alkotása K-means klaszterezési eljárással került végrehajtásra. A személyes kompetenciákat vizsgálva 5 különböző főkomponens került elkülönítésre a Belbin-féle csoportszerepek alapján: megvalósító, elnök, forrásfeltáró, palánta és serkentő. Az öt főkomponensből négy klaszter került kialakításra. A tanulási motivációra ható tényezők vizsgálata során 4 főkomponens került elkülönítésre: megfelelési és teljesítési kényszer, kapcsolatépítés és szórakozás, képzés hasznosítása a jövőben illetve az anyagi függetlenség elérése. Klaszterek képzése nem volt megvalósítható, mert az eljárás szignifikancia értéke minden csoportképző ismérv esetén p>0,05.

A mezőgazdasági tervezésben gyakran felmerül az a kérdés, hogy a különböző inputokból (műtrágya, takarmány, öntözés stb.) mennyit használjanak fel egy termelőegységre (föld, állat) vetítve, illetve milyen intenzitással. Az inputok transzfomációs hatékonyságát kísérletek beállításával elemzik, értékelik. Például műtrágyázási kísérletekkel vizsgálják a tápanyag-utánpótlást, takarmányozási kísérletekkel a takarmányok beltartalmi értékeinek a testtömeg-gyarapodásra, tejtermelésre gyakorolt hatását. A bevitt inputok hatékonyságát a külső környezet (időjárás, talajviszonyok, váratlan események), az alkalmazott technológia és a biológiai tényezők egyaránt befolyásolják. Mindezeket és a környezetvédelmi követelményeket figyelembe véve kell megválasztani a gazdálkodónak az egyes ágazatokban az inputok nagyságát. A gazdasági optimumot általában ágazati szinten próbálják megközelíteni, ami a későbbi tervezési adatok alapjául szolgál. A matematikai programozási modellek segítségével viszonylag egyszerűen és gyorsan meghatározható az optimális termelési szerkezet. A modellekben az ágazati számítások alapján adják meg a fajlagos erőforrás szükségleteteket, a korlátozásokat és a célfüggvény együtthatókat. Ezzel determinisztikussá válik a modell, és az ágazati elemzések vélt optimumainak megfelelő termelési szerkezeteket kaphatunk. Ehelyett célszerűbb lehet az ágazatokon belüli összefüggéseket közvetlenül beépíteni a matematikai programozási modellbe és a vállalati érdeket az ágazati érdekek fölé helyezve meghatározni az ágazati inputok intenzitását. Cikkükben egy műtrágyázási példán keresztül mutatjuk be a termelési szerkezet és a növénytermelési ágazatok műtrágya inputjának egy időben történő optimalizálását, amelynek során a műtrágyázásra meghatározott ágazati összefüggések megjelennek a modell célfüggvényében.

A technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre fokozódó, felgyorsuló piaci verseny alakult ki a vállalatok között. Ezen verseny nemcsak a logisztikai folyamatokban, hanem a termeléssel kapcsolatos kérdésekben is jelentősnek tűnik, hiszen a termelővállalatok középpontját jelentik az értékesítésnek, és nélkülük nem teremthetők meg a logisztika folyamataiban fellelhető értékesítési cikkek. A termelés optimalizálásának, hatékonyságának a szerepe az ellátási láncban folyamatosan nő, ugyanis a vállalat költségeinek jelentős része itt képződik. Kutatási célkitűzésünk egy különböző gyártási, szerelési technológiákat alkalmazó vállalat eszközeinek hatékonyság vizsgálata az SAP Business One, illetve a svájci eredetű, napjainkban megjelent PPS One rendszerrel. Ezen alkalmazások segítségével a kifejezetten gyártással és termelésirányítással foglalkozó vállalatok számára adtunk megoldást a munkafolyamataik optimalizálására, tevékenységeik, műveleteik megszervezésére, alapanyagaik felügyelésére és ellenőrzésére. Megfigyeltük a termeléstechnológia elemek közül a kapacitástervezést, gyártási utasításokat, ütemezéseket, gyártás nyomonkövetést és költségszámítást. Az elemzés során olyan javaslatokat tettünk, amelyek a stratégia javításával a vállalkozás versenyképességét, valamint üzleti tevékenységének eredményességét növelik, mindemellett megkönnyítik a vállalat készletgazdálkodási és árazási tevékenységét.

Mindennapjaink része a folyamatos tanulás. Ez lehet formális, non-formális vagy informális jellegű is. A formális tanulás, mely az iskolapadban történik, adja a szaktudás alapját. Hogy valaki miért ül iskolapadba? Erre a kérdésre számtalan válasz adható. A tanulás motivációja belső és külső tényezők hatására egyaránt kialakul(hat). Sőt akár korosztályonként, képzési formánként eltérhet. A felnőttkori tanulás motivációjának vizsgálatával kapcsolatban több felmérés készült. Ennek megfelelően ezen vizsgálati eredmények egy-egy elemének összefoglalására vállalkozom ebben a cikkben. Egyrészről a középiskolások, másrészről a levelező képzésben egyetemi mesterszakon tanulók, valamint egy OKJ képzésben résztvevő csoport körében végzett felmérés eredményeit mutatom be. A felmérések célja az volt, hogy meghatározhassuk, az egyes képzési formában miért tanulnak az egyének. Annak ellenére, hogy a kérdésfeltevés a különböző vizsgálatokban némileg eltért egymástól, a tényezők ettől összehasonlíthatóak. Az OKJ képzésben résztvevők számára a habituális motiváció a döntő. Esetükben a fontosságot illetően a saját öröm és a család büszkesége némileg elmarad. A levelező mesterszakosok esetében a jövedelem, maga a tanulás és a tájékozottság a legfontosabb. Ennek megfelelően, bár korcsoportonként a megítélés más, mégis vegyesen jelentkezik a habituális és az aktuális motiváció. Míg középiskolások eredményei alapján elmondható, hogy a motivációjuk inkább a végcél elérése, munkahely, jövedelem megszerzése a cél, így egyértelműen a habituális motiváció a kiemelkedő. Ami mindenképpen kiemelendő a középiskolások esetében, hogy különbséget tettek a baráti kapcsolatok és a kapcsolati háló között. Azaz a barátságot nem azonosítják a pusztán ismeretséggel, melyet a jövőbeli célok eléréséhez tarthatnak szükségesnek.

2010-ben egy innovatív finn felsőoktatási módszertan (Tiimiakatemia - Team Akadémia) került bevezetésre a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán, amelyet az OECD is jó gyakorlatként ismert el és már 1993 óta működik a Jyvaskylai JAMK University of Applied Sciences egyetemen. Ebben az oktatási rendszerben csapat vállalkozókat képzünk, akik együtt, csapatokba rendeződve dolgoznak. Ebben a kutatásban a szerzők szeretnék azt megvizsgálni, hogyan alkalmazható a team coaching eszközrendszere a csapat vállalkozók képzésében, kiváló teljesítményű csapatok létrehozására. Tuckman öt szakaszt nevesít a csapatok kialakulási folyamatában: formálódás, viharzás, normalizálódás, teljesítés és a lezárás szakaszokat. Egy új csapattól nem várható el, hogy úgy teljesítsenek, mint egy kiváló csapat, az első találkozás alkalmával. Időbe telik, amíg egy csapat kialakul és gyakran végig felismerhető szakaszokon át fejlődnek, onnantól kezdve, hogy ők egy csapat idegen odáig, hogy ők egy egyesített csapat közös célokkal. Először ezt kell megérteni ahhoz, hogy segíteni tudjunk a csapatunknak a gyors hatékony csapattá válásban. E tanulmány szerzői team coachként dolgoznak a Team Academy Debrecenben. Az elmúlt 6 évben számos csapattal dolgoztunk együtt és szereztünk tapasztalatokat arról, hogy milyen csoport dinamikák vannak jelen és hogy ezek hogyan változnak a tanulási folyamat során. Nagy viharzásokat látunk az egyes csapatoknál és ennek ellenére sikerült kiváló teljesítményű csapatokat is építenünk. Tapasztalataink esettanulmányok formájában kerülnek bemutatásra, elemzések és következtetések levonása kíséretében. Csakúgy, mint az EFQM modell esetében tapasztalható, hogy a globális piacon versenyezve a legjobb csapatok nyújtják a legjobb teljesítményeket.

Közép-Kelet Európa országaiban döntően az elmúlt évtizedekben terjedtek el a nyugati-európai menedzsment irányzatok, köztük az emberi erőforrás menedzsment modern szemléletű megközelítései. Az új elfogás központi eleme a stratégiai partneri szerep, melynek hátterében az emberi erőforrások felértékelődése áll. A HR a versenyképesség szempontjából kritikus funkcióvá vált. A vizsgált országokban a gazdasági-társadalmi változásoknak köszönhetően rohamos változás állt be az ott működő szervezetek menedzsment módszereiben. Sok helyen azonban a személyügyekkel foglalkozó részlegek egyszerű átnevezése történt csak meg, melynek következtében az ottani HR szakemberek továbbra is inkább a hagyományos tevékenységeikre koncentrálnak. Ezeket a fontos tevékenységeket természetesen ma is el kell látni, ám hogy a szervezeti versenyképesség kialakításában és fenntartásában befolyásos szerepet játszhassanak, új típusú, stratégiai szerep alkalmazására is képesnek kell lenniük. A tanulmány a vizsgálatban résztvevő szervezetek HR stratégiai szerepvállalását vizsgálja a nemzetközi Cranet vizsgálat tükrében hazánkban és a szomszédos Szlovákiában elvégzett empirikus vizsgálatok alapján.

Az Y generáció és az általuk megfogalmazott elvárások számos meglepetést okoztak már a munkáltatók számára. Ők mások elődeikhez képest. Hazánkban még a szocializmusban születtek, de abból nem sokat tapasztalva már demokráciában nőttek fel. Fő jellemzőjük, hogy nyitottak a lehetőségekre, és gyorsan sajátítják el a technológiai újdonságokat. Erős öntudattal rendelkeznek, rendkívül kezdeményezőek. Az atipikus munkavégzés formáit előnyben részesítik, mivel az internet segítségével a világ bármely pontján képesek feladataikat ellátni., Fontos számukra a munka élményként történő megtapasztalása, illetve a munka és a magánélet egyensúlya. Ezek a tulajdonságok felülírták a hagyományos menedzsment módszereket, így a hagyományos toborzási technikákat is. Jelen tanulmány az Y generáció álláskeresési jellemzőit vizsgálja egy kérdőíves kutatás adataira támaszkodva.

A kutatás egy magyar nagyvállalat gyakornoki programján alapul. A programot a vállalat pályakezdő, vagy 1-1,5 év munkatapasztalattal rendelkező fiataloknak ajánlja. A kutatás fő célkitűzése, hogy feltárja a program eredményességét több HR funkción keresztül. Jelen tanulmány a kiválasztás, illetve a beillesztés folyamataival kapcsolatos eredményeket mutatja be. A programot különlegessé teszi a szakmai mentor jelenléte, amely a hipotézisek szerint, jelentősen csökkenti a beilleszkedés során felmerülő bizonytalanságot. A program hatékonyságához hozzájárul a kezdőoktatás, valamint a beillesztés folyamatában történő beszélgetés és visszajelzés rendszere. A szakirodalom magyar és idegen nyelvű forrásokat dolgoz fel a HR funkciókkal és a mentorálással kapcsolatban. A vizsgált szervezetnél alkalmazott gyakornoki program megismeréséhez a kutatás előtt esettanulmány készült, majd ezt követően került megszerkesztésre a kérdőív a gyakornokok számára. A vizsgálat során a kérdőívhez illeszkedve, interjú készült a szakmai mentorral is. Az eredmények felhasználásával, a hiányosságokhoz kapcsolódva javaslatok kerültek megfogalmazásra a program kiválasztási és beillesztési folyamatát szem előtt tartva. Következtetésként megállapítható, hogy a program fenntartása előnnyel jár a vállalat és a gyakornokok számára egyaránt

Tanulmányomban egy magyarországi vállalat közép- és műszakvezetői körében elvégzett szervezeti kultúra vizsgálat eredményeit mutatom be. Vizsgálatom alapját egy előzetesen elindított szervezeti kultúra- és filozófiaváltás jelenti, amely konfliktusokat eredményezett a közép- és műszakvezetők között, amely meggátolja a kultúraváltás tovább haladását. Vizsgálatom célja, hogy elemezzem ennek a konfliktusnak a legfőbb forrásait, illetve hogy melyek azok a pontok, ahol elsőként szükséges beavatkozni ahhoz, hogy a szervezeti kultúraváltás tovább folytatódhasson.

Az elmúlt évtizedek személyiség kutatásában előkelő helyet foglal el az úgynevezett „Sötét Hármas” – nárcizmus machiavellizmus, és pszichopátia – vizsgálata. E társadalmilag nemkívánatos, de mindenkiben bizonyos mértékig meglévő jellemvonásoknak a munka világában is jelentős szerepe van. Dark Triad tagnak tekinti a szakirodalom azokat, akik mindhárom jellemzőben erősek. Tanulmányomban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói körében, e „Sötét Hármas” (Dark Triad) mérésére kidolgozott, validált Dirty Dozen kérdőív felhasználásával végzett vizsgálat eredményeit mutatom be. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen mértékben jelennek meg ilyen személyiségvonások az általam vizsgált sokaságban. Kimutathatók-e különbségek a háttér változóktól (kor, nem, szak…) függően? Az eredmények összhangban állnak-e a nemzetközi kutatásokban leírtakkal?

A vevő-szállító közötti kapcsolat vizsgálat egyre nagyobb jelentőséggel bír az ellátási lánc menedzsment területén, annak ellenére, hogy az üzleti kapcsolatok témakörében született kutatások a partnerek közötti kapcsolati minőséget a hatékony együttműködés lényeges elemeként jelölik meg. Mégis feltáratlan területként azonosítható, mert meghatározó dimenzióiban nincs egyetértés. Jelen tanulmány középpontjában a diadikus üzleti kapcsolatok állnak, célja, hogy alátámassza azt a feltételezést, miszerint az  ellátási lánc szereplői közötti bizalom, függés, konfliktus és személyes kapcsolat a láncban szereplők együttműködésének alapvető elemei és ezáltal a kapcsolati minőséget meghatározó tényezői lehetnek. Primer kutatásom eredményeként az említett dimenziókat a hazai friss gyümölcspiacra termelő mikrovállalkozások vevő és szállítói kapcsolataira vonatkozóan jellemzem és bemutatom, mennyiben járul hozzá a szereplők közötti jó üzleti kapcsolat a vállalkozás fő céljainak eléréséhez és versenyképességének növeléséhez. Kutatásom alapján megállapítható, hogy a bizalom, a függés, a konfliktus és a személyes kapcsolat a kapcsolati minőség meghatározó tényezői és bizonyítják azt a tényt, hogy a kapcsolati minőség hozzájárul az együttműködők teljesítményének fokozásához.

A társadalmi innovációnak nincs egységesen elfogadott definíciója, a szakirodalmi áttekintés után az alábbiak szerint határozható meg: a társadalmi innováció adott közösség jól-létének javítását jelenti új vagy újszerű módon [2]. A társadalmi innováció –a műszaki, gazdasági innovációkhoz hasonlóan –egyaránt értelmezhető és mérhető mikro-, mezo-és makroszinten, illetve kulcsszerepe van a versenyképességben. A gazdasági fejlettség különböző szintjeiből fakadó aránytalanságok miatt előtérbe kerülnek azok a perifériális helyzetben lévő területek, amelyek a felzárkózásra való igénnyel jelentkeznek. Az ún. technikai innovációk mellett, a társadalmi problémák megoldása társadalmi eszközökkel, új szervezetek létrejöttével valósítható meg. A felzárkózási folyamatban jelentős szerepe van a helyi, közösségi szinten értelmezhető újító ötleteknek, a társadalmi innováció tevékenységének. Az innovatív területek bővüléséből fakadó innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi és a technikai innováció szoros kölcsönhatásban áll egymással. Amennyiben változás történik a gazdaság területén, törvényszerű a társadalmi változások bekövetkezése is. A helyi közösségek szerepét vizsgálva a regionális szintű társadalmi innováció tanulmányozása, a megvalósítás kérdéseinek tisztázása alapvető feladat. A társadalmi innováció mint új eszköz, a mindennapi kihívásokra ad választ. A települések esetében az önkormányzatok innovatív megoldásai új együttműködéseket jelentenek, amelyek fenntartható, rugalmas és nyitott regionális szintű vezetést eredményeznek. Tanulmányomban vizsgálom, miért meghatározó az önkormányzatok (vagy intézményeik) szerepe a társadalmi innováció megvalósításában és ösztönzési lehetőségeiben, kik a regionális innovátorok, és hogyan generálnak társadalmi megoldásokat és modelleket Magyarország, illetve az Európai Unió egyes települései.

A műszaki felsőoktatásba érettségi után bekerülő hallgatók már rendelkeznek valamilyen elképzeléssel a mérnöki szakmáról, a helyes mérnöki magatartásról, és a saját alkalmasságukról. Az első felmérésem kérdései a hallgatói tanulmányok kezdetekor ezekre a témákra irányultak. A második felmérést a félév végén készítettem, amikor már a kötelezően oktatott mérnöki etika tantárgy ismereteit elsajátították. A hallgatói válaszok azt mutatják meg, hogy mennyiben segítette elő ennek a tárgynak az oktatása azt, hogy jobb mérnökké válhassanak a diploma megszerzése után.