Keresés

A sötét hármas megjelenése egyetemi hallgatók körében
579-588

Az elmúlt évtizedek személyiség kutatásában előkelő helyet foglal el az úgynevezett „Sötét Hármas” – nárcizmus machiavellizmus, és pszichopátia – vizsgálata. E társadalmilag nemkívánatos, de mindenkiben bizonyos mértékig meglévő jellemvonásoknak a munka világában is jelentős szerepe van. Dark Triad tagnak tekinti a szakirodalom azokat, akik mindhárom jellemzőben erősek. Tanulmányomban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói körében, e „Sötét Hármas” (Dark Triad) mérésére kidolgozott, validált Dirty Dozen kérdőív felhasználásával végzett vizsgálat eredményeit mutatom be. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy milyen mértékben jelennek meg ilyen személyiségvonások az általam vizsgált sokaságban. Kimutathatók-e különbségek a háttér változóktól (kor, nem, szak…) függően? Az eredmények összhangban állnak-e a nemzetközi kutatásokban leírtakkal?

172
456
A társadalmi felelősségvállalás szemléletének megjelenése gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatók körében
1-10

A vállalatok működésének legfontosabb célja a fogyasztók igényeinek kielégítése, s ennek segítségével a profitszerzés. Napjainkban azonban egyre inkább előtérbe kerül, hogy e két célkitűzésen túl a szervezeteknek a társadalmi felelősségvállalás terén is van tennivalójuk. Ezzel kapcsolatban merülhet fel bennünk a kérdés, hogy vajon ezt a típusú elköteleződést és attitűdöt szükséges-e tanítani a gazdasági képzésben részt vevő hallgatóknak (s egyáltalán lehet-e), illetve hogy ettől függetlenül is: milyen mértékben jellemző rájuk ez a fajta tudatosság. Tanulmányunkban gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatókat kérdeztünk meg kettős céllal: egyrészt, hogy szerintük a vállalat célkitűzéseiben mennyire fontos a társadalmi felelősségvállalás, másrészt pedig, hogy szerintük mennyire kell ennek a szemléletmódnak az oktatásban megjelennie.

188
179
Szervezeti kultúra vizsgálata OCAI modellel a debreceni egyetem műszaki menedzser hallgatói körében
1-8

Tanulmányunk OCAI modell segítségével elemzi a Debreceni Egyetem műszaki menedzser hallgatói által észlelt és ideálisnak tartott szervezeti kultúrát. A válaszadók a klán típushoz az átlagostól szignifikánsan közelebbinek, a piacitól pedig távolabbinak érzik szervezeti kultúrájukat. Az adhokrácia és a hierarchia esetében nem érzik azt az átlagostól eltérőnek. Ideálisnak az átlagostól klánhoz és adhokráciához közelebbi, a piactól távolabbi kultúrát tartanának. A jelenlegi és a kívánatos közti jelentős eltérés csak az adhokratikusság esetében mutatható ki. Az OCAI vizsgált kérdései(20) közül a jelenlegi észlelések 7, az ideális értékek 13 esetben térnek el jelentősen az átlagostól. A jelenlegi és az ideális szintek közül a jelenlegi szignifikánsan magasabb a következők esetében: domináns jellemzők (klán), leadership (piac), stratégia (hierarchia). Alacsonyabb pedig a domináns jellemzők (adhokrácia), esetében.

204
836
Egyetemi hallgatók Dark Triad személyiségvonásai és etikai attitűdje közötti lehetséges kapcsolatok vizsgálata
57-67

Írásunkban a Dark Triad (Sötét Hármas) személyiségvonások és az etikai attitűdök lehetséges kapcsolatát vizsgáltuk egyetemi hallgatók körében. Mindkét témakör elemzése az érdeklődés központjába került az elmúlt évtizedekben. A kutatók az etikai attitűdök és magatartás hátterében számos tényező hatását vizsgálják. Többek között a személyiség is egy lehetséges befolyásoló tényező. A Dark Triad személyiség a társadalmilag nem kívánatos nárcizmus, machiavellizmus és pszichopátia együttes erős jelenlétét jelenti. Az ilyen embereket az önimádat, agresszivitás, bűntudat, vagy lelkiismeret hiánya jellemzi, így feltételezésünk szerint kevésbé rendelkeznek etikus attitűdökkel. Kutatásunkban ezt az összefüggést vizsgáltuk a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Gazdaságtudományi Kar zömében első éves hallgatói körében végzett kérdőíves felméréssel. A válaszadók kitöltötték a Sötét Hármas mérésére kidolgozott validált „Dirty Dozen” kérdőívet, valamint a Lozier kutatásaiból adaptált kérdőívet, amelyben iskolai szituációkról kellett a válaszadóknak nyilatkozni azok etikus, vagy nem etikus voltáról, illetve az etikátlanság mértékéről. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy van-e szignifikáns kapcsolat a Sötét Hármas jellemzők erőssége és a szituációk etikai szempontból történő megítélése között. Megvizsgáltuk a férfiak és nők, illetve a két kar hallgatói közötti különbségeket is.

227
194
Szervezeti kultúra és tanulmányi teljesítmény a műszaki menedzser hallgatók körében
1-11

Kutatásunk a hallgatók által észlelt, illetve ideálisnak tartott kultúra és a hallgatók tanulmányi eredménye közti kapcsolat vizsgálatára irányul, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának műszaki menedzser szakos hallgatói körében vizsgálva, önkitöltős kérdőíves felmérés (módosított OCAI) eredményeire támaszkodva (N = 114). Gyenge pozitív lineáris korrelációt találtunk a tanulmányi eredményesség és a klán kultúra észlelt elenlegi, illetve az ideálisnak tartott szintje között is. Egyéb kultúra-típusok esetében nem találtunk konzekvens összefüggést. Eredményeink alapján továbbá azok, akik a klán kultúrát tartják ideálisnak jobb eredményt érnek el, mint a másik három kultúrát kedvelők. Az órákat legalább 61%-ban látogató hallgatók közt továbbá azt találtuk, hogy magasabb teljesítményre számíthatnak azok, akik olyan típusúnak érzékelik a jelenlegi kultúrát, mint amilyet kívánatosnak tartanak, illetve akiknél kisebb mértékben térnek el az egyes kultúra-típusok jelenlegi és ideális értékei.

86
103
Dolgozói részvétel és ellenállás szerepe a változásmenedzsment sikerességében
22-30

A szervezetek életében a sikeres változtatás az utóbbi turbulensen változó évtizedekben különösen fontos szerepet kap, a teljesítmény fenntartása érdekében figyelmet kell fordítani a vezető-követő kapcsolatokra. Biztosítani kell a szervezeti tagok számára a részvételt és kezelni kell a kialakuló ellenállást. Kutatómunkánk tárgyát annak vizsgálata képezte, hogy befolyásolja-e a változtatás sikerességének megítélését a dolgozók javaslattételi lehetőségének biztosítása és a változtatással szembeni ellenérzése. Khi-négyzet tesztek végrehajtásával arra az eredményre jutottunk, hogy ha beleszólhat a dolgozó a döntésekbe, nagyobb eséllyel ítéli meg sikeresnek a változtatást, ugyanakkor a vezetőt a dolgozók bevonása nem befolyásolja ebben. A dolgozók változtatással szembeni ellenérzése és a változtatás sikeressége között viszont dolgozói és vezetői oldalról is van összefüggés, sikertelenebb a változtatás, ha kialakul az ellenérzés. Az eredmények alapján mindkét tényező fontos. Érdemes felhívni a vezetők figyelmét arra, hogy a részvétel biztosítására is figyeljenek, hiszen ennek elmaradása elégedetlenséget válthat ki a dolgozókban, amely a szervezet sikerességét is negatív irányban befolyásolhatja.

19
15
Külföldi hallgatók által alkalmazott benyomáskeltési stratégiák
127-132

Ebben az írásunkban egy általános emberi magatartást, a benyomáskeltést vizsgáltuk egyetemi hallgatók körében. Az embereket érdekli, hogy mások hogyan vélekednek róluk. Szervezeti szinten is előnyük származhat abból, ha mások pozitívan ítélik meg őket. E pozitív kép kialakítására tett erőfeszítés a benyomás menedzselés (Impression Menedzsment), melynek számos mérési lehetőségét kidolgozták már. Ebben a tanulmányban a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Bachelor in Business Administration and Management szak első éves külföldi hallgatói körében végeztünk kutatást az általuk alkalmazott benyomáskeltési stratégiákról. Elemzésünkben a Bolino és Turnley által kifejlesztett 22 kérdésből álló kérdőívet használtuk. Elemeztük, hogy mely stratégiák jellemzőek a vizsgált hallgatói csoportra és milyen mértékben? Vannak-e különbségek a férfiak és nők által alkalmazott stratégiákban, valamint a kulturális háttérből adódóan.

61
62