Keresés

Keresési eredmények

• Az Alzheimer Café és Idősotthon együttműködése - "Kéz a kézben"

  194-197

  Nagyné Mudra Mónika

  Megtekintések száma:

  53

  Nagyné Mudra Mónika vagyok, a debreceni Méliusz Juhász Péter Református Idősek Otthonának intézményvezetője. Idősotthonunk szakápolási engedéllyel rendelkezik, 89 férőhelyen teltházzal működünk. Ápolási osztályunkon 16 fő súlyos és középsúlyos demens és Alzheimer kórban szenvedő lakónkat gondozunk.

• A roma/cigány hozzátartozók attitűdjei időskorú hozzátartozóik gondozásával kapcsolatban

  30-45

  Tóth Dalma

  Godó Irén

  Megtekintések száma:

  287

  Az idősek gondozása minden társadalom számára kihívást jelent. Számos kutatás látott már napvilágot az idősgondozással kapcsolatban, amelyek segítenek abban, hogy az idősgondozás minél hatékonyabban tudjon megvalósulni. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az etnikai kisebbségek közül a roma/cigány idősek gondozásához hazai, illetve nemzetközi trendek segítségével. Szempontrendszerünkben a célcsoport választása nem volt véletlen – a roma/cigány kisebbség több tényezőt tekintve is vulnerabilisnak tekinthető, mely az időskori gondozásra nézve veszélyeket rejt a gyakorlatban az egyenlőtlenségi viszonyokat tekintve. A tanulmányban az idősgondozás főbb fogalmain túl kitérünk a jogi környezet adta lehetőségekre és korlátokra, az idősgondozás és az egészségügy kapcsolatrendszerére, illetve az életminőség és jóllét alakulásának tényezőin túl olyan stratégiákra (formális és informális), melyek hazai és nemzetközi szinten is trendként rajzolódnak ki.

• Frequency of multimorbidity and polypharmacy among geriatric patients

  33-46

  Markovics Dorina

  Virág Andrea

  Besenyei Attila

  Szabó Luca Sára

  Gadó Klára

  Megtekintések száma:

  100

  Magyarországra jellemző az elöregedő társadalom. Az egészségügyi ellátás nagy részét az idősek veszik igénybe. Kórházi kezelésre gyakran van szükség iatrogenezis miatt, amelyet gyógyszer-toxicitás és nemkívánatos kölcsönhatások okoznak. A polifarmácia fokozhatja ezeket a problémákat. 
  Kutatásom célja, hogy felmérjem a polifarmácia gyakoriságát és káros hatásait egy idősek fekvőbeteg-ellátó osztályán. A felmérés eredményei mellett. A fekvőbeteg osztályon végzett kutatás során az érintett betegek beleegyezésével összegyűjtöttem a szedett gyógyszereket, a felállított diagnózisokat és a vesefunkciót. 
  A kutatás szerint bebizonyosodott, hogy az időskorú betegek körében fontos a potenciális kockázataik. Minél több betegségben szenved egy személy, annál több gyógyszert kell szednie, így több gyógyszerkölcsönhatásra kell számítani. Ezért rendkívül fontos az adatbázisok rendszeres átvizsgálása a gyógyszerkölcsönhatások tekintetében. A betegbiztonság javítása érdekében a fekvőbetegek tekintetében nagy segítséget nyújt az "unit-dose rendszer", amely a kölcsönhatások automatikus monitorozását is magában foglalja. Mindezek segítségével csökkenthető a szövődmények kialakulása, a kórházi kezelés és a halálozás. Az iatrogenitás csökkentése nemcsak a betegek életminőségét javítja, hanem az egészségügyi rendszer terheit is csökkenti.

• Időskori panaszok és a gyógynövények kapcsolata

  103-105

  Pászk Norbert

  Kiss-Tóth Emőke

  Kopkáné Plachy Judit

  Megtekintések száma:

  322

  A körülöttünk lévő természet elláthat minket olyan gyógyító növényekkel, amelyek segítségével könnyebben tudjuk átvészelni és kezelni a mindennapi problémákat, betegségeket. A gyógynövények jelenleg ismét reneszánszukat élik, és egyre többen mernek hozzájuk fordulni egészségük megőrzése érdekében (Bernáth, Németh, 2007).

  Idősebb korban még nagyobb hasznukat vehetjük, hiszen génjeink, környezetünk vagy életvitelünk következményeként ekkor számos betegség felütheti fejét, melyek ellen a küzdelem már nem olyan egyszerű egy 60 év feletti szervezet számára. Manapság egyre jobban növekszik az idősek között a szív és érrendszeri, valamint a mozgásszervi megbetegedések száma, melyek a vezető megbetegedési csoportok között találhatóak ebben a korosztályban (http://www.ksh.hu).

  A testnek ekkor már nehezebben működnek az életfolyamatai, ezek könnyen eltolódhatnak a rossz irányba, az immunrendszer sem működik teljes kapacitással és akár egy kisebb betegség is hosszútávon kihathat az egészségre.

  A gyógynövények segítségével számos betegség megelőzhető, kezelhető vagy éppen segítségükkel az egészség helyreállítható. Csupán körül kell néznünk a minket körülvevő természetben és megtalálhatjuk a számunkra megfelelő növényt.

  Hazánk rendkívül jó természeti adottságai miatt bővelkedünk gyógynövényekben, körülbelül 400 féle található nálunk, mely egész Európa szerte igen jelentős mennyiségnek számít. Egy-egy növény igazán komplex gyógyító hatással rendelkezik és akár többféle panasz kezelésére is használható. Megfelelő körültekintés mellett alkalmazva pedig nagy biztonsággal és igazán jó eredményekkel alkalmazhatóak. Magyarország természeti adottságai lehetővé teszik, hogy számos gyógynövény közül válogathassunk és segítségül hívjuk őket betegségek megelőzéséhez vagy éppen gyógyításához. Kiegészítő terápiaként nagyon hasznosak lehetnek akár az időskori megbetegedések esetén is (Bernáth, Németh, 2007).

  Cél és módszer:
  A kutatásban szerettük volna feltérképezni az időskori panaszok és betegségek, illetve a gyógynövények használatának, valamint az egészséges életmódnak a kapcsolatát és a 60 év felettiek gyógynövényekről való véleményét, melyet saját összeállítású, internetes kérdőív segített, melyet 123-an töltöttek ki.

  Eredmények:
  A kérdőívre érkezett válaszok alapján a válaszadók, ha tehetik, szívesen alkalmazzák a gyógynövényeket, sokat ismernek közülük és megbíznak azok jótékony hatásában, többek között azért, mert elég sok pozitív tapasztalatuk volt már használatukkal kapcsolatban.

  Egyik, kérdőívben feltett kérdésünkre érkezett válaszok alapján az alábbi gyógynövényeket alkalmazzák leggyakrabban az idős emberek a házi patikában: galagonya, citromfű, kakukkfű, fekete nadálytő, borsmenta, csalán, levendula, zsálya, kamilla, körömvirág, gyömbér, csipkebogyó, útifű, dió és a cickafark.

  Leggyakrabban teák, étrend kiegészítő tabletták, kapszulák formájában használhatóak fel ezek a növények, de készíthető belőlük gyógynövényes fürdő, olajos és alkoholos kivonat, valamint kenőcs is akár, illetve nagy részük ételek ízesítésére is használható vagy akár salátaként is fogyasztható.

  Egytől egyig mindegyik felsorolt növény igen hasznos lehet az idősebb korosztály számára is, de rajtuk kívül még más növényeket is érdemes ismerni és alkalmazni. A biztonságos gyógynövény használathoz tudni kell, hogy mire, milyen formában és mennyi ideig alkalmazhatóak, illetve, hogy rendelkeznek e esetleg valamilyen mellékhatással, ellenjavallattal vagy gyógyszerekkel való kölcsönhatással (Szendrei, Csupor, 2009).

  Az egészséges emberek tudnak dolgozni, eredményeket létrehozni, teljes életet élni és legtöbbet tenni a társadalomért. Az egészséges életmódra nevelést, a népegészségügyi programokat már fiatal korban el kellene kezdeni, beleszőve az átadott tudásanyagba a komplementer medicina lehetőségeit, többek között a gyógynövények ismeretét is. A gyógynövények lehetőséget adnak arra, hogy az emberek segítsenek magukon, és megtanulják a saját kompetenciahatáraikat az öngyógyítás területén.

  Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok ismeretterjesztő programra, előadásra lenne szükség ahhoz, hogy a tévhiteket eloszlassuk és biztonságosabbá tegyük a házi patikákban is a gyógynövények használatát.

  A kutatásban bemutatjuk az idősek számára ajánlott legfontosabb hazai és külföldi gyógynövényeket, amelyek megfelelő körültekintés mellett biztonságosan alkalmazhatóak.

  Irodalomjegyzék:
  1. Szendrei, K. – Csupor, D. (2009): Gyógynövénytár. Medicina Könyvkiadó Zrt.
  2. Bernáth, J. – Németh, É. (2007): Gyógy-és fűszernövények gyűjtése, termesztése, felhasználása. Mezőgazda Kiadó, 3. kiadás

• Oltatlan idősek felmérése a COVID-19 pandémia folyamán. A szendvics generáció és az áthajló korúak mintázata

  2-18

  Kaszás Adrienn

  Pék Győző

  Őrsi Balázs

  Megtekintések száma:

  330

  A tanulmány a magyar eredmények első feldolgozásának leglényegesebb aspektusainak bemutatására fókuszál. A vizsgálatban 507 személy, 117 férfi, 380 nő, 2 „egyéb”-ként azonosított ember vett részt, illetve 8 kitöltő nem szeretett volna válaszolni erre a kérdésre. Az adatfeldolgozásból kitűnik, hogy az oltatlanok mintájában láthatóan nagyon sokan nem hiszik, hogy fennáll annak a veszélye, hogy megbetegednek a COVID-19 vírus miatt. A vizsgált oltatlanok 42%-a nagyon biztos abban, hogy a vakcina nem fog működni, 30.6% fél, hogy az oltóanyag miatt meg fog fertőződni. Az oltások után nem érzik magukat biztonságban, valamint félnek annak még nem felfedezett következményeitől, illetve a természetes immunitásban jobban bíznak. 61.8% nem igényelne vakcinát saját maga számára, a jövőben sem. 67.3% szeretné megvárni hogy lássa, hogyan működjenek az oltások más embereknél. A feldolgozás során azonosítani lehetett a kifejezetten oltásellenes attitűddel rendelkezőket és megrajzolni  profiljukat.  Az elemzés során fontos szempontokat sikerült azonosítani az oltatlan idősek vonatkozásában, amelyek segítenek a velük való kommunikációs stratégia kialakításában. A szendvics generáció és az áthajló korúak mintázatának elemzése kiemelt figyelmet kapott.

• Az AGE Barometer 2023 áttekintése: Az idősebbek munkaerő-piaci helyzete, kritikák és az EU tagállamok jó gyakorlatai - Magyarország esete

  15-24

  Balangue Climson L.

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  494

  Az AGE Barometer 2023-as kiadását az Age Platform Europe jegyzi, melynek célja az európai statisztikákból és nemzeti szintű forrásokból származó adatok szintézise, és 19 európai ország, köztük Magyarország országszintű részletes adatainak elemzésén alapuló kritikák megfogalmazása és a tagországok jó gyakorlatainak bemutatása. A kiadvány legfontosabb célja az idősebbek munkaerő-piaci szerepvállalásának erősítése, valamint a fenntartható és minőségi munkával töltött élet elősegítése. A Barométerből kiderül, hogy az Európai Unió (EU) messze van attól, hogy elérje a 20 és 64 év közötti felnőttek 78%-os foglalkoztatottsági célját, a jelenlegi állapot 62,3%. Ennek okai az idősebbek munkaerő-piaci integrációjának különböző akadályai lehetnek, amelyek közé tartoznak a nem megfelelő támogató politikák, az ageizmus és a kedvezőtlen munkahelyi feltételek. Az eredmények mélyebb elemzése, különös tekintettel egy-egy ország, például a Magyarország-I adatok elemzése fontos lehet abban, hogy jobban megértsük az eredmények nemzeti és helyi kereteit, és hogy meghatározzuk az idősek munkaerő-piaci integrációját elősegítő politikákat és programokat, és azonosíthassuk a hiányosságokat. Jelen írás különböző módszerek - kritikai elemzés, irodalmi és szakirodalmi áttekintés, valamint tematikus elemzés - alkalmazásával vizsgálta a Barométert és más releváns forrásokat.

• Az ápolási készségek újra definiálása az AI és a robotizálás terén, kiemelt jelentőséggel a tartós ápolást igénylő állapotokra

  126-145

  Szőllősi Anna

  Kismihók Gábor

  Keszler Ádám

  Karamánné Pakai Annamária

  Lukács Miklós

  Szatmári Angelika

  Ujváriné Siket Adrienn

  Megtekintések száma:

  381

  Az elmúlt évszázadban az egészségügy és az életmód terén bekövetkezett hatalmas fejlődésnek köszönhetően az átlagéletkor megnőtt. Bár a hosszú élet fontos vívmánya a modern kornak, kihívást jelent az egyre idősödő népesség gondozása szempontjából. Mivel a világ leggazdagabb részein az emberek hosszabb életet élnek, egyre nagyobb hiány mutatkozik az idősödő népesség gondozóiból. A tanulmányban a szakirodalom áttekintése alapján ismertetik a szerzők az ápolás globális kihívásait, az idősgondozás jövőbeni kérdéseit, a robotizáció megjelenését az ápolás területén, illetve azt, hogy mindez hogyan járulhat hozzá az idősek ellátásának minőségjavításához. Kitér a nemzetközi és a hazai idősellátásban és az ápolásban alkalmazott robotok használatának tapasztalataira, illetve röviden bemutatja azt is, hogy a koronavírus járványhelyzetben hogyan járult hozzá az ellátás eredményességének javításához az AI alapú technológia alkalmazása. A tanulmány a kiterjesztett hatáskörű ápolók, a BSc és a középfokú ápolók, illetve az egyéb egészségügyi szakdolgozók szemléletformálására, tudásának bővítésére, attitűdjeinek formálására és az idősellátás javítását célzó szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó jövőkép és képzésfejlesztés irányainak bemutatásával zárul.

• Az Alzheimer Café és Idősotthon együttműködése - "Kéz a kézben"

  149-174

  Nagyné Mudra Mónika

  Megtekintések száma:

  61

  A szerző a Debrecenben működő Méliusz Alzheimer Café indításáról számol be. A kezdeményezésben résztvevők szerepéről és motivációiról ír. Részletesen beszámol a 2023-ban és 2024-ben lezajlott rendezvényekről, és azok lehetséges hozadékairól.

• Idős betegek alvadásgátló kezelése

  141-142

  Besenyei Attila

  Gadó Klára

  Megtekintések száma:

  79

  Az antikoaguláns terápia kulcsszerepet játszik számos, idős korban gyakran előforduló krónikus betegség, egészségügyi állapot kezelésében, mint például a pitvarfibrilláció, a vénás thromboembolia vagy a szívbillentyűk protézise. Idős populációban történő alkalmazása azonban egyedülálló kihívásokat jelent az életkorral összefüggő fiziológiai változások, a társbetegségek és a káros következmények fokozott kockázata miatt. Az időskorúak véralvadásgátló kezelésének összetettségét, bonyolultságát a trombotikus események megelőzése és a vérzéses szövődmények kockázata közötti kényes egyensúly megtalálása jelenti.

• A KIFE senior csoportfoglalkozásának és csoportvezető képzésének bemutatása

  173-176

  Szücs Márta Zita

  Megtekintések száma:

  50

  A társadalom folyamatos elöregedése olyan preventív jó gyakorlatok széles körű megismertetését indokolja, amelyek az idősek fizikai, kognitív és mentális egészségének megőrzését komplex módon szolgálják, és hozzásegítenek a sikeres öregedés megvalósulásához.

• Hogyan csökkentheti a digitalizáció az időskori magányt?

  118-121

  Stumpf-Tamás Ivett

  Bene Agnes

  Megtekintések száma:

  427

  A digitalizáció terjedésével már évtizedek óta számolhatunk, azonban ilyen fokú térnyerésével a mindennapokban, csak a legutóbbi időkben szembesültünk. A koronavírus okozta pandémia közvetve a digitalizáció területén is végigsöpört, a korábbinál lényegesen jobban érintett olyan életkori csoportokat, például az időseket (60+) amelyek korábban jelentős lemaradásokkal voltak jellemezhetőek a digitalizáció tekintetében (Kristóf és Győri, 2021; Tóth, 2020; Bene et. al. 2020)

• Bevezető

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  215

  Tisztelt Olvasó!

  A 2021-es Gerontológiai Napok a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának 14. alkalommal megrendezett éves tudományos konferenciája, nem csak azért páratlan, mert egyetlen ilyen tematikájú nagy múltú konferencia magyar egyetem szervezésében, hanem azért is, mert az érintett tudományterületek sokszínűsége mellett jellemzi a résztvevők sokszínűsége is. A tudományos kutatók, oktatók és PhD hallgatók mellett, az idősellátásban, idősek támogatásában tevékenykedő szakemberek és más érdeklődők is meghallgatják az itt elhangzó előadásokat, bekapcsolódnak a vitákba, szimpóziumokba és kerekasztalokba.

  Nagyon köszönjük a visszajelzéseket (dicséretet, kritikát, javaslatot, kérést) amelyeket a Konferencia során, és azt követően is eljuttatnak hozzánk a résztvevők!

  Ebben a tudományos folyóirat különszámban a Konferencián elhangzott előadások absztraktjait olvashatják.

  Elsőként Prof. Dr. Tóth Miklós plenáris előadásának rövid összefoglalója, majd az angol nyelvű előadások kivonatai és a magyar nyelvű absztraktok érhetőek el ezen a felületen.

  Várjuk Önöket a Gerontológiai Napok 2022. rendezvényen is!

  Bene Ágnes
  a Különszám szerkesztője

• Új szerepben 60 fölött az online térben

  19

  Arató András

  Megtekintések száma:

  215

  Az előadó esettanulmányként saját példáján mutatja be, hogy egy új szerepvállalás milyen pozitív változásokat hozhat egy nyugdíjas korú ember életében.

  Az időskori aktivitás az ő esetében családi örökség, édesapja 83 évesen bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott szaklektorként és fordítóként, nagyapja 82 éves korában megnyert egy pályázatot, amely a korszerű fizikatanítási módszerekről szólt.

  Arató András villamosmérnöki munkaköréből történt nyugdíjba vonulása után, 65 éves korában egy véletlennek köszönhetően vált az interneten főleg a fiatalok körében ismertté. Szomorkásan mosolygó fotói alapján elnevezték a fájdalmát elrejtő Hide the pain Haroldnak, és a képeiből elkezdtek vicces mémeket gyártani. Kezdetben nem fogadta el új szerepkörét, megpróbált küzdeni ellene. Több évbe telt, mire rájött, hogy amit nem tud megváltoztatni, annak az élére kell állni. 72 évesen jutott el odáig, hogy létrehozott egy saját internetes oldalt a rajongói számára, és elkezdett azon dolgozni, hogy a kezdetben nem mindig pozitív üzenetet hordozó mémeket egy követhető, pozitív életszemlélet váltsa fel. Az alapgondolat, hogy az élet kisebb-nagyobb kellemetlenségeit nem kell túl komolyan venni, egy bánatos mosollyal túl kell lépni rajtuk, visszhangra talált a fiatalok körében. Követőinek száma világszerte már meghaladja a félmilliót, de legsikeresebb posztjai a megosztások révén tízmilliókhoz jutnak el.

  Az így szerzett népszerűség megváltoztatta a mindennapi életét. Meghívások révén Szibériától Dél-Amerikáig eljutott a világ számos országába, korábban inkább introvertált személyisége nyitottabbá vált a közszereplésre. A világ eseményeivel, az újabb technikai lehetőségekkel, a fiatalok gondolkodásmódjával való lépéstartás állandó elfoglaltságot jelent számára. Története egyszeri és megismételhetetlen, de példát mutat arra, hogy egy időskori karrierváltásnak milyen pozitív következményei lehetnek.

• Mérföldkő az idősgondozásban – A Gondosóra program működése és eredményei

  201-202

  Juhász Roland

  Megtekintések száma:

  76

  A Gondosóra program Magyarország Kormánya által elindított, ingyenesen igénybe vehető, 65 év felett alanyi jogon hozzáférhető, havidíjmentes jelzőkészülékes szolgáltatás, amelynek célja, hogy az idősek szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják segítségkérésüket. A Gondosóra program egy egyszerű jelzőkészüléken keresztül a szolgáltatáshoz tartozó, éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálat és a megadott kontaktszemélyek bevonásával működik.

• Tevékeny időskor, aktív és sikeres idősödés

  73-96

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  975

  Háttér és célkitűzések: Kutatásunk célja az idős emberek idősödéshez való viszonyának, a rendelkezésre álló és ebből megvalósított aktivitásának, közösségi bevonódásának, valamint a sikeres idősödésről alkotott laikus véleményének a kvalitatív vizsgálata volt.
  Módszer: A kutatás során félig strukturált interjúk felvételére került sor, az interjúkat tartalomelemzéssel értékeltük.
  Eredmények és következtetések: Az idősek szerint a sikeres idősödéshez főként testi vagy mentális egészség, az aktivitás megőrzése, tevékeny életmód, pozitív életszemlélet, jó családi környezet, társas kapcsolatok, anyagi biztonság, célok, motiváció, sikerélmények, előre tervezés, társas támasz megléte szükséges.

• Karanténsport - A testmozgás jelentősége időskorban

  44-45

  Móré Marianna

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  643

  A testmozgás és általa a mobilitás megőrzése az életminőség egyik legfontosabb eleme időskorban. Az időskori mobilitásnak az életminőség mellett fontos szerepe van az önállóság és a szociális aktivitás megőrzésében is. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az idős emberek erőnlétét és koordinációját a dinamikusabb rendszeres mozgás hatékonyabban befolyásolja. A közösségben végzett rendszeres mozgás pozitív hatásai szerteágazóak. A társas támasz átélése, a közösséghez tartozás egyéb aspektusai, a kapcsolatok ápolásának hozadékai mellett, fontosak a foglalkozások körüli teendők, az idő strukturálása.

  A 2020 tavaszi karantén helyzet a 60 éven felülieket fokozottan érintette. Részben az előírások, részben a fiatalabb családtagok kérésének engedve otthonaikban maradtak heteken át. Ez a kényszerű otthon maradás a társas összejövetelektől (klubélettől, sportfoglalkozásoktól) is elszigetelte őket (a még aktív munkavállalókat a munkahelyi környezettől). A kapcsolattartást meg tudták valósítani jól bevált kommunikációs csatornájukon a telefonon, viszont a sportolásra más megoldást kellett találni. Az idősebb korosztályok hazai média fogyasztási szokásait figyelembe véve kézenfekvő megoldást jelenthetett volna a televízió-támogatott sportélet, mint ahogy az otthon tanuló iskolásoknak kínáltak is televíziós oktató műsorokat ebben az időszakban. A televízió csatornák nem tudnak olyan rugalmasan reagálni a megváltozott helyzetre, mint az internet.

  Magyarországon az internethasználat tekintetében az idősebb korosztályok nagy lemaradásokkal küzdöttek egészen az utóbbi évekig. 2016-ban már a 65-74 éves korosztály több, mint 50%-a internethasználó volt. Azóta a növekedés folytatódott, sokan éppen a karantén helyzet nyomására kapcsolódtak a világhálóra. Az internethasználat és okos telefonok rohamos terjedésével az idősebb korosztályok is egyre inkább bevonódnak az elsősorban Facebook uralta hazai közösségi médiába. A hazai digitális sportélet elsődleges terepe is a facebook lett a karanténban.

  A tavaszi karantén helyzetben elindított időseknek szóló digitális sportprogramok nagy része ősszel ismét folytatódik, a járványhelyzet második hullámának korlátozó ajánlásaival és intézkedéseivel összhangban. A legnépszerűbb kezdeményezések közé tartozik a Magyar Szabadidősport Szövetség szervezésében zajló Szépkorúak Sportfesztiválja, a Mozdulj Nyíregyháza! program online változata és a Szenior Örömtánc mozgalom. A Szépkorúak Sportfesztiválja online órarendet állított össze, a hét hat napján kínálnak változatos online mozgásórákat a súlyzózástól a talptornáig.  A Mozdulj Nyíregyháza! lokális kezdeményezés kitartó sportközösségét élő videók sugárzásával érik el. Heti három alkalommal időskorúaknak kínálnak programot: senior tornát, és tartásjavító tornát. A német nyelvterületről érkezett Szenior Örömtánc mozgalom hazai képviselőinek is sikerült „digitalizálódni”. Az oktatók kezdetben videókat osztottak meg a közösségi médiában, majd online órákat kezdtek adni követőiknek.

  Az időskorúak online sportolási szokásait vizsgálva leszögezhetjük, hogy azok az idős személyek tudnak bekapcsolódni legegyszerűbben, akik rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel és a szükséges infrastruktúrával, valamint már tagjai egy sport (vagy egyéb dinamikus mozgásformát űző) közösségnek az offline térben.

  Az időskori mobilitás megőrzését támogató aktív sportélet és a digitális készségek fejlesztése a mentális frissesség fenntartása mellett a kényszerű helyhez kötöttségben segít fenntartani a szociális kapcsolatokat, csökkentheti az elszigeteltséget, és az elmagányosodás ellen hathat.

   

  Az EFOP – 3.6.1. – 16-2016-00022 „Debrecen Venture Catapult Program” támogatásával készült.

• Funkcionális fizikai fittség és pszichológiai jóllét időskorban

  126-128

  Tóth Eliza Eszter

  Vujic Aleksandar

  Ihász Ferenc

  Ruiz-Barquin Roberto

  Szabó Attila

  Megtekintések száma:

  98

  Az idősek helyzete mind európai, mind magyar viszonylatban sarkalatos kérdéseket vet fel. A várható élettartam növekedése kollektíven hat az egészségügyi, szociális, demográfiai és gazdasági változásokra. A fizikai fittségnek számos kedvező hatása van a mentális egészségre idősebb felnőtteknél is. Célunk volt megvizsgálni a 60 év feletti nők és férfiak egyes pszichológiai és fittségi mutatóit egy 16 hetes élményorientált intervenció három különböző időpontjában.

• Generációk közötti feszültségek okai, csökkentésének lehetőségei

  2-10

  Bekéné Zelencz Katalin

  Megtekintések száma:

  498

  A szerző a fiatalok és az idősek közötti feszültségek okait igyekszik feltárni. Rávilágít a gondolkodás és a személyiség fejlődés területeire, a két generáció közötti különbségekre, és hasonlóságokra is valamint a feszültségek csökkentésére megoldási alternatívákat kínál. Feltárja a fiatalok és a szépkorúak állapotbeli nehézségeit is. A szerző célja, hogy a különböző korosztályok megismerjék egymás problémáit, életkori szakaszok feladatait, ezzel is a generációk közötti feszültséget szeretné csökkenteni. Továbbá célja, hogy az ageizmust megelőzését előmozdítsa, segítse a generációk közeledését.

• Orvos-beteg kommunikáció sajátosságai idős páciensek esetében

  171-172

  Ádámné Vágó Krisztina

  Megtekintések száma:

  54

  Az idősek populációja egyre inkább növekedni fog és az egészségügyi ellátásra érkező betegek aránya is mindinkább ezirányba tolódik el. Az orvosoknak fontos minél jobban megismerni az idős emberekkel való betegközpontú kommunikáció sajátosságait a hatékony gyógyítás érdekében.

• Az idősek magánnyal és egyedülléttel való megküzdésének segítése a szociális szakmákban

  113-115

  Pék Győző

  Ferwagner Anna

  Megtekintések száma:

  591

  Az idősöknek saját magukkal kapcsolatos negatív sztereotípiáik is befolyásolják az időskori jelenségek megélését. Akik az idős kort a magányosság korának tartják, hajlamosak a magányosság fokozott megélésére. A magányosság átélése szorosan összefügg az észlelt szociális támogatás mértékével. Az észlelt szociális izoláció az élet minden szakaszában számos kedvezőtlen egészségi mutatóval kapcsolatos, így a depresszióval, alvászavarokkal, romló kivitelező funkciókkal, növekvő kognitív hanyatlással, rossz kardiovaszkuláris funkcióval és csökkent immunitással (Berg-Weger és Morley 2020). Különösen idős korban szaporodnak a magányossággal kapcsolatos hátrányok. A szociális szférában különösen az idősekkel foglalkozók megterhelései vezethetnek kiégéshez, így témánkhoz kapcsolhatjuk a kiégés megelőzésének és kezelésének szempontjait is.

• A digitalizáció néhány elemének időseket érintő hatásai – Karantén előtti helyzetkép

  29-51

  Bene Ágnes

  Móré Marianna

  Zombory Júlia

  Megtekintések száma:

  865

  Az idősek számának és arányának növekvő tendenciája egyéb változásokkal párhuzamosan jelentkezik, ami nem csak kihívást jelent az ellátórendszereknek, hanem az időskori aktivitás fenntartásával lehetőségek széles spektrumát nyitja meg az idős személyek előtt. Az egyik ilyen lehetőség az idősoktatás, azon belül is a szaporodó Senior Akadémiák, a hazai felsőoktatási intézmények idősoktatási kezdeményezései. Ugyanakkor a XXI. századi változások egyik legmarkánsabb eleme a digitalizáció, ami az idősoktatásban is új szerepet készül betölteni a közösségi terektől való kényszerű távolmaradás okán. A tanulmány a digitalizáció néhány területének társadalmi hatásait írja le, kifejezetten az idősebb korosztályok szempontjából. Az egészségügyi aspektusokon túl két terület, a közösség támogató ereje, illetve az elmagányosodás ellen ható törekvések adják az innovatív megoldások társadalmi jelentőségének gerincét hazánkban.  A tanulmány a pandémiát megelőző időszak helyzetképét rögzíti az aktív idősödés digitalizációval összefüggő néhány meghatározó területén.

• Összefoglaló - AGE Platform Europe Policy Statement. Carer’s leave and reconciling work and family life for older workers

  36-41

  Patyán László

  Megtekintések száma:

  197

  Szerző: AGE Platform Europe 2016. február
  Az eredeti állásfoglalás forrása:
  https://age-platform.eu/images/.../Carers_leave_and_reconciling_work

  Az AGE Platform Europe egy nemzetközi n szervezet, mely az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusaiban az idősek érdekeit igyekszik képviselni. A Gerontológiai Tudományos és Koordinációs Központ – mely a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Gerontológiai Tanszékén működik 2011 óta a szervezet teljes jogú tagja. A nyilatkozat a gondozás és a munka összeegyeztetésének nehézségére, valamint a gondozók támogatásának szükségességére hívja fel a tagállamok figyelmét.

• A pozitív életesemények felidézése (narrative care), mint terápiás eszköz az idősellátásban

  182-184

  Tóth Dalma

  Megtekintések száma:

  121

  Elöregedő társadalmunk egyre égetőbb problémákkal állít minket szembe, amelyek miatt nélkülözhetetlen az idősekkel kapcsolatos kutatások folytatása. Az idő előrehaladtával az egészségromlás általános tendenciája megfigyelhető, mellyel kapcsolatban korábbi kutatások számos olyan tényezőt azonosítottak, amelyek befolyásolják az idősek életminőségét és jól-létét, beleértve a társadalmi környezetet, az életminőséget és a jól-létet (Dobossy, Molnár, & Virágh, 2003; Dimunová et al., 2013; Ferwagner, 2021; Bene & Móré, 2022).

• Okostelefon-használat időseknél

  24-29

  Kassai Anett

  Pék Győző

  Megtekintések száma:

  236

  Az okostelefon használat életünk nélkülözhetetlen részévé vált. Az okostelefonok folyamatos internetelérhetőség, a letölthető alkalmazások óriási száma minden korosztály számára lehetőséget nyújtanak a kapcsolattartásra, a szórakozásra és az ügyintézésre. Publikációnkban áttekintjük az időskori okostelefon használattal kapcsolatos kutatási eredményeket. A problémás használat bemutatását követően, az idős és fiatal felhasználók közötti különbségek bemutatására fókuszálunk. A problémás használat a fiatalabb korosztályokban jellemző. A készülékhasználat motivációja, a használt alkalmazások jelentősen különböznek a fiatalabb és idősebb korosztályok között. Az eredmények szerint, az idősek gyakran motiváltak az okostelefon használatára, az excesszív használatot feltételezhetően a korral együtt járó testi problémák, a pénzügyi nehézségek, valamint a készülékkel kapcsolatos ismeretek hiánya gátolja.

• Hetvenes - Disztrópia a magyar társadalomról

  46-65

  Tóth Dalma

  Megtekintések száma:

  182

  Bevezetés: Az elöregedő társadalom jelensége egyre aktuálisabb kérdésként jelenik meg mind a köznapi, mind a tudományos gondolkodásban. Nem találunk sok példát olyan műalkotásokra, melyek a filmek világában jelenítik meg kritikájukat a témával kapcsolatban. A Hetvenes című film 2014-ben debütált Magyarországon. Sajátossága, hogy a magyarországi idősekhez való disztópikus hozzáállást helyezte a fókuszba.
  Cél: A tanulmány célja, hogy az ál-dokumentumfilm disztópikus jellegét feltárva, a mű narratíváinak segítségével képet mutasson a magyar társadalom lehetséges diszfunkcióiról.
  Módszertan: A tanulmányban szociálpszichológiai megközelítést veszek figyelembe, amelyben a filmjelenetek affektív jellemzésének folyamatát tartalomelemzés alapján elemzem.
  Elméleti háttér: Az elemzésben két fő szempontot tartok szem előtt: a kognitív sémaelméletet és a disztópikus tartalom jellegét, mint az értelmezési keret szűrőjét. A kognitív sémaelméletet a jelenetek észlelésére és megismerésére, a kanonikus beállításokra és az értelmezési kontextusokra alkalmazom. Az elemzésben az emlékezeti tárgyak, a mentális modellek és a kognitív mezők állnak a középpontban.
  Következtetések: A filmélmény magában foglalja az észlelt jelenetek tudatosítását, így a valós világ elválasztható a képzelettől. Valójában a szubjektivitás és a valóságunk alakítási folyamata az egyes szempontok igényeit szolgálja, ezért a film értékes kiindulópontjának tekinthető a magyar társadalom jövőjéről szóló vitának, kiemelve az idősek helyzetét.