Keresés
Keresési eredmények
-
A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén
126-141Megtekintések száma:126A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében. -
Nemzetközi megállapodások a turizmus területén
143-148Megtekintések száma:130A turizmus mint a világ meghatározó gazdasági szektora jelentős hatást gyakorol környezetére. A turizmus okozta károk megelőzése, csökkentése és felszámolása érdekében nélkülözhetetlenk a különböző szintű szabályzók, egyezmények. Cikkemben az orosz-magyar turisztikai kapcsolatok fontosságára kívánom felhívni a figyelmet. A két ország közötti turisztikai együttműködési megállapodások fontos szerepet játszanak abban, hogy a turista érkezések száma dinamikusan növekedjen a jövőben is.
-
Sopron−Fertő, mint kiemelt turisztikai fejlesztési térség
9-14Megtekintések száma:1692016-ban átalakult a magyarországi turizmus szervezeti irányítása, amelynek alapjait a 2016. évi CLVI. turizmusfejlesztési törvény határozta meg. A törvény a turisztikai fejlesztések fókuszát a turisztikai térségekre helyezi, melynek célja, hogy a fejlesztések révén a desztinációk már rövidtávon képesek legyenek megújulva versenyképes utazási ajánlatot jelenteni az élményeket kereső, akár magasabb fajlagos költéssel bíró külföldi és belföldi vendégek számára egyaránt. A Kormány által 2017 szeptemberéig megnevezett öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség közül az egyik a Sopron−Fertő desztináció. A 122 darab kitöltött kérdőív alapján megállapítható, hogy a Sopron−Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térségben jelenleg öt város (Sopron, Bük, Hegykő, Fertőd és Nagycenk) rendelkezik ismertséggel a belföldi turizmusban résztvevő háztartások körében..
-
A helyi termékek interpretációs lehetőségei és szerepük a desztináció fejlesztésben
113-116Megtekintések száma:182A vidéki turizmus a helyi gazdaság egyre növekvő tényezője Európábana vidéki turizmus. A vidéki turizmus számára olyan termékelemekre van szükség, amelyek közvetlenül a vidéki élményen alapulnak, mint például a természei adot ságok, a technikai látnivalók, vagy a különleges tevékenységek bemutatói. A vizsgálat ezeket a termékeket elemzi, összegyűjtve az interpretációs módszereket, amelyek különösen a vidéki turizmusban jellemzőek. A vidéki turisztikai termékfejlesztés hatásai közöi interakciós rendszereket vizsgálja a kutatás. Ezen kívül elemzi a vidékfejlesztés és a turizmusfelesztés kölcsönhatását. A vidék jövőjének egyik útja lehet a vidéki turizmus fejlesztése, lehetőséget adva alternatív tevékenységek végzésére és ezáltal jöveledelmszerzésre. Többek közöt ide
tartozik a gasztronómiai turizmus, ami főként a hagyományokon alapul. Nagyon közel áll a vidéki emberekhez, együt élnek a hagyományokkal és könnyen azonosulnak vele. A turistát a természetes kiváncsiság hajtja, hogy megkóstolja a vidéki kistérségek gasztronómiai ajánlatait. Ez a kereslet indukálhatja a fejlődést és a további tudatos termékfejlesztést. -
A falusi turizmus alakulásának jellemzői Oroszországban
88-91Megtekintések száma:131A falusi turizmust Oroszországban a régi hagyományok, a mezőgazdasági szektor sajátosságai és a vidéki lakosságnak a teljes lakossághoz viszonyított aránya határozzák meg. Megalakult Oroszországban a falusi turizmussal foglalkozó szervezetek Nemzeti Szövetsége. Létrejöttek a falusi turizmus klaszterek is, amelyek elősegítik az infrastruktúra fejlesztését. A kormány anyagi támogatással és kedvezményes hitelekkel támogatja a kis és középméretű vállalkozásokat a turizmus klaszter kialakításában. Azonban az információs biztonság problémája, a falusi turizmus szolgáltatásainak standardizálása és a falusi turizmus minőségének értékelése, a közlekedési eszközökkel történő elérhetőség és a személyzet képzése még nincs megoldva.
-
Turizmus és szabadidősport szokások
118-125Megtekintések száma:188Főiskolai hallgatók körében végzett vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a sportturizmusban résztvevők, ugyan csekély mértékben, de elégedettebbek általános egészségi állapotukkal (Cramer’s 0,089) és életük eddigi alakulásával (Cramer’s 0,114). Jelen tanulmányunkban, a fent említett eredményeken túl további összefüggések feltárását céloztuk meg. A kutatás (N=360) kérdőíves felmérése és statisztikai módszerekkel történő feldolgozása nem csak a sportturisztikai, hanem általános turisztikai tevékenységeinek elemzését is lehetővé tette. Feltártuk az elmúlt 3 év turisztikai, azon belül
sportolási szokásainak statisztikai adatait. Az általános utazási szokásokon túl választ kapunk arra, hogy az utazások során gyakorolt sporttevékenységeikkel összehasonlítva a hallgatók milyen szabadidősport szokásokkal rendelkeznek, illetve hogy egy-egy utazás alkalmával keresett és kipróbált sporttevékenység, visszatérve a megszokott környezetbe, hogyan befolyásolja a hallgatók mindennapjait. -
A vendéglátás, mint élménygeneráló a hazai falusi turisztikai kínálat elektronikus kommunikációjában
15-20Megtekintések száma:155A turisztikai élményösszetevők modellje alapján az élménybázis és élménygenerálók teszik lehetővé az élményígéretek megalkotását, az élményképzet kialakulását, valamint az élmény megvalósulását. A falusi turizmus ellátási szolgáltatásai a jogszabályi háttér, vagyis az étkezési jellegű szolgáltatások lehetőségének korlátozottsága miatt nem tekinthetőek az élménybázis részének a kínálat szempontjából, ugyanakkor a kereslet a falusi ízeket, a hagyományos gasztronómia megtapasztalhatóságát mind az adottság, mind az igénybevételi lehetőség szempontjából alapvetőnek tekinti és szakmai szempontból is megkérdőjelezhetetlen a kínálati elem megjelenése a hazai falusi turizmusban. A feltáró kutatás a FATOSZ elektronikus kommunikációs adatbázisa alapján a minősített szálláshelyek teljes körét lefedi, a témának megfelelően kialakított szempontsor alapján elemzi az élményígéreteket, beazonosítva azok élménybázis vagy élménygenerátor típusú jellemzőit, összefüggést keresve a minőség és a gasztronómiai élménykínálat között.
-
A szakközépiskolai turisztikai oktatás Magyarországon és Finnországban – összehasonlító tanulmány
1-7Megtekintések száma:178A turizmus gyors növekedése és a munkaerő külföldre vándorlása Magyarországon is komoly munkaerőhiányt eredményezett az iparágban. A képzett és motivált munkaerő egyik kibocsátó forrása a turisztikai szakképzés rendszere, amely a rendszer tehetetlensége okán csak lassan képes reagálni a piaci folyamatokra. Mindemellett az erősen centralizált rendszer elenyésző lehetőséget biztosít a területi különbségek figyelembe vételére, hiszen a Nemzeti Alaptanterv és kapcsolódó szabályozó dokumentumai szűk mozgásteret biztosítanak az azt végrehajtó intézmények és fenntartóik számára.
Jelen cikk a magyarországi és a finnországi turisztikai szakképzési rendszer összehasonlító vizsgálatával igyekszik megoldást találni a hazai kihívásokra. Ennek eredményeként a szerző a középszintű turisztikai oktatás fejlesztésére lehetséges alternatívákat is megfogalmaz.
-
A turisztikai közlekedési szolgáltatások hatékonyságának elemzési módjai
157-159Megtekintések száma:101A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Köszönhetőenannak, hogy viszonylag alacsony költségű beruházás szükséges a turiszi kai vállalkozások létrehozásához, magas a megtérülési ráta, a kereslet folyamatosan növekszik a turisztikai szolgáltatások iránt. A turizmus iránt így az utóbbi időben nemcsak a potenciális utazók, de a vállalkozók, köztük a szállítással foglalkozók is érdeklődnek.
-
A TURIZMUS, MINT A VIDÉKI TÉRSÉGEK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE
Megtekintések száma:94A cikk célja a turizmus, mint a vidéki térségek fejlődését támogató jelenség bemutatása. A turizmus gazdaságra gyakorolt jótékony hatásai a beruházások és a munkaerőpiac területén is jelentkeznek. A turizmus képes pozitív hatást gyakorolni a lakosság egészségi állapotára is, nem kis részben a sportnak köszönhetően. A vidéki térségek turisztikai fejlesztései eredményeként a mezőgazdasági munkavállalással felhagyó állampolgárok a szolgáltató szektorban helyezkedhetnek el.
-
DESZTINÁCIÓK ISMERTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A LEHATÁROLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN
8-12Megtekintések száma:219A turisztikai fejlesztési területek területi lehatárolása meghatározó jelentőségű a desztinációk fejlesztésével foglalkozó szakemberek számára. Ennek direkt okai a következők: a megszerezhető fejlesztési források, a turisztikai szupra- és infrastruktúra bővítése, a desztinációs arculat kialakítása, emellett az előbbiek által jelentkező előnyök lehetnek: a kapcsolódó szolgáltatási lehetőségek bevonása, a közös kommunikáció. A turisztikai piac kínálati oldala a kellő tájékozottságban érdekelt, noha kérdéses, hogy mennyire követi a kereslet a változó desztináció lehatárolást, illetve mennyiben kelt bizonytalanságot a turista utazási döntésében az, hogy egy-egy szűkebb terület időközönként más-más turisztikai fejlesztési területi egységhez tartozik és így eltérő kommunikációt folytat. A témát elemző kutatás eme résztanulmánya a fogalmak tisztázása mellett egy próbamérést mutat be a jelenleg hatályos turisztikai fejlesztési egységek ismertségére vonatkozóan, amely előkészíti a nagy elemszámú mintán alapuló lekérdezést. A tapasztalatok azonban nemcsak a mérési korrekciókra vonatkozóan szolgálnak tanulságul.
-
Az X és az Y generáció élménykereső magatartása a hazai egészségturizmusban
47-56Megtekintések száma:163A turizmusban egyre hangsúlyosabban jelennek meg a különféle élményeket ígérő ajánlatok. Az élmény-nyújtás szerepe felértékelődik. A televíziók megjelenése jelentősen megreformálta az X generáció (1965-1976 között születettek) szórakozási, kikapcsolódási szokásait. Feltételezzük, hogy az X generáció kevésbé vesz részt a wellness turizmusban, aktív rekreációban, a fiatalabb, Y generációhoz képest. Két, saját szerkesztésű kérdőíves vizsgálatot végeztünk, amelyben összesen 275 személy vett részt. Az internetes vizsgálatban 149 személy (X generáció = 60, Y generáció = 89 fő) vett részt. A Barack Thermal Hotel & Spa****-ban felvett kérdőívet 126 fő (X generáció = 84, Y generáció = 42 fő) töltötte ki. Az X generáció megkérdezettei közül 33 fő volt, aki pihenni, kikapcsolódni vágyott, 16 fő rekreálódni érkezett valamely turisztikai létesítménybe, 9-en gyógyászati célból, 2-en pedig szórakozási motivációval választottak turisztikai desztinációt. Az Y generáció képviselői közül 55 fő pihenés és kikapcsolódás céljával vett a turizmusban részt, 16-an megújulni és feltöltődni szerettek, 1fő a gyógyulás reményében utazott, míg 17 főt a szórakozási lehetőségek érdekelték legjobban. Az X és Y generáció között nem találtunk lényeges eltérést a wellness turizmusban, aktív rekreációban történő részvétel tekintetében. További vizsgálatok szükséges annak eldöntésére, hogy az élménykereső magatartás differenciálható-e az egyes generációk tekintetében és ha igen, milyen mértékben.
-
EGÉSZSÉGTURIZMUS, MINT EGÉSZSÉGMAGATARTÁS-FORMÁLÓ SZÍNTÉR – JÖVŐBENI KUTATÁSI IRÁNYOK BEMUTATÁSA
Megtekintések száma:148Az egészségturizmus – ezen belül főként a wellness turizmus – sajátos eszközei által nemcsak a pihenés, kikapcsolódás élményével, hanem az informális tanulás útján történő, egészségre irányuló ismeretszerzés lehetőségével is rendelkezik. Jelen tanulmány egy alapkutatás eredményeire támaszkodva fogalmaz meg további kutatási irányokat, melyek alapot biztosíthatnak arra, hogy a turizmus szóban forgó ágazata hatékony egészségnevelési színtérré váljon.
-
Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák
68-72Megtekintések száma:139Egy ország vonzó turisztikai desztinációként való márkázása hosszú távú és meglehetősen komplex feladat. Számos brand értékelő rendszer létezik és egymástól akár jelentősen is eltérő metodológiát használnak arra, hogy indexálják az ország márkákat. A Bloomberg márkaindexáló rendszer 2014 európai rangsorában Magyarország a 20., míg a Future Brand értékelő rendszerben a 23. helyet foglalja el. Ezek a helyezések relatíve gyenge márkateljesítményre utalnak és egy olyan integrált imázs építést tesznek szükségessé, mely független a változó politikai erőstruktúráktól. A sikeres márkázás egyik kulcsfontosságú eleme a különböző szinteken megvalósuló marketing erőfeszítések szinkronizálása. Az aszinkron kommunikáció és stratégiák imázs érzékelési zavarokhoz, következésképpen a márka gyengüléséhez vezetnek. Jelen tanulmány néhány olyan aszinkron problémát vizsgál, melyek Magyarország mint egészségturisztikai desztináció márkázásában tetten érhető.
-
Oroszország turizmusának regionális sajátosságai: a klaszterek képződése
79-87Megtekintések száma:131Jelen tanulmányban felhívjuk a figyelmet a turisztikai klaszterek képződésével kapcsolatos problémák fontosságára. Ezután leírjuk a vizsgálat tárgyának jelenlegi állapotát és speciális jellemzőit. Majd részletesen kifejtjük a javasolt kutatási módszertan tudományos alapját. Végül javaslatokat teszünk a kapott kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. A regionális turizmus klaszter szervezeti modellje egy két elemből álló magon alapszik, amelynek a gyakorlati
alkalmazása javítani fogja a klaszterek képződését a szolgáltatóipar teljes körében és a változatos környezethez fogja igazítani őket. A tudományos és a módszertani eszközök fejlesztése, valamint a gazdasági és az adminisztrációs erőforrások összekapcsolása szilárd alapot fog biztosítani a turizmus szektor fejlesztéséhez, növeli a gazdasági szereplők befektetési kedvét és a gazdaságot vonzóbbá teszi a befektetők számára a kormányzás regionális szintjén. -
Egészségturizmus, mint egészségmagatartás-formáló színtér - jövőbeni kutatási irányok bemutatása
41-45Megtekintések száma:169Az egészségturizmus – ezen belül főként a wellness turizmus - sajátos eszközei által nemcsak a pihenés, kikapcsolódás élményével, hanem az informális tanulás útján történő, egészségre irányuló ismeretszerzés lehetőségével is rendelkezik. Jelen tanulmány egy alapkutatás eredményeire támaszkodva fogalmaz meg további kutatási irányokat, melyek alapot biztosíthatnak arra, hogy a turizmus szóban forgó ágazata hatékony egészségnevelési színtérré váljon.
-
WELLNESS TURISZTIKAI UTAZÁSOK SORÁN KIALAKULT EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS VISELKEDÉSI SZÁNDÉK RÖVID TÁVÚ HATÁSA AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁSRA
36-43Megtekintések száma:226Turisztikai célú utazások magatartásra gyakorolt hatása rövid és hosszú távú lehet, empiri-kus eredményekkel azonban főként az ökoturizmus területéről rendelkezünk. Jelen kutatási eredmények az egészségturisztikai utazások során kialakult viselkedési szándék, utazást kö-vető egészségmagatartásra gyakorolt rövid távú hatására koncentrál. A vizsgálat alapve-tően a nemzetközi szakirodalom iránymutatásai alapján készült, eltérést az alkalmazott sta-tisztikai számításokban mutat. Az elemzés a nem paraméteres próbákon belül Kruskal – Wal-lis teszt, további megerősítés céljából a leíró statisztikai számítások közül medián és módusz tesztek felhasználásával történt. A megkérdezettek válaszai alapján az egészségturisztikai utazás egy, az egészség fenntartását és fejlesztését segítő területen jelent meg.
-
Az adaptív (a fogyatékkal élőket megcélzó) turizmus fejlődése Oroszországban
92-95Megtekintések száma:119A cikk a fogyatékkal élők számára készült turisztikai termékek fejlesztésének problémáival foglalkozik. A szerzők különös figyelmet fordítanak a szállítással és az elszállásolással foglalkozó szervezeteknek. A fogyatékkal élők integrálása a társadalomba része a társadalmi felelősség megvalósításának a turizmus szektorban.
-
A turizmus iparágában végbemenő humánerőforrás átszerveződés az elmúlt évek távlatából, Erdély vonatkozásában
14-21Megtekintések száma:117Napjainkban a különböző gazdasági területeken történő foglalkoztatottság és a megfelelő szakmai tudás birtoklása nagy fontossággal bír, különösen a szolgáltatások szektorában, ahol a megfelelően szakképzett személyzet kulcsfontosságú tényezője a keresleti szegmens elégedettségének kialakulását tekintve. Ennek apropójaként az erdélyi régióban végbemenő humánerőforrás átszerveződések és a munkavállalási hajlandóság képezi a kutatás tárgyát a turisztikai szakágazatra összpontosítva, amely tekintetében a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások viszonylatában nehézséget jelentett a 2020-as évben elterjedő Covid-19 járvány időszaka. A témakörrel kapcsolatos nemzetközi tanulmányok jelentős részében említésre kerülnek a turisztikai humánerőforrás attitűdváltozása következtében kialakuló nehézségek, amelyek hátrányos helyzetbe terelhetik hosszú távon az idegenforgalmi létesítmények működését. Ennek hatására került a vizsgálat célpontjába az a tizenhat romániai megye, amelyek az erdélyi régiót képezik. Az említett megyékre levetítve, első sorban a Román Országos Statisztikai Intézet (INSSE) releváns adatai kerültek felhasználásra a 2010 és 2022 közötti időintervallumot vizsgálva, úgy éves, mint havi lebontásban. A felhasznált adatok értelmében lényeges úgy a turisztikai forgalom vizsgálatára hangsúlyt fordítani, mint az ágazatban foglalkoztatásra került személyek számára és annak változására, továbbá a munkájuk elvégzéséért kapott munkabérre és az ehhez társuló juttatásokra, amelyek motivációs tényezőként szolgálhatnak a munkavállalók megbecsülése mellett. A témakörrel kapcsolatos adatok vizsgálata rávilágít arra, hogy a 2008-as világválság drasztikusabb hatást gyakorolt a romániai munkavállalásra, mint a 2020-ban elterjedő Covid-19 világjárvány, amelynek hatása még manapság is érzékelhető.
-
A turizmusfejlesztés innovatív aspektusai Oroszországban
153-156Megtekintések száma:103A szerző az oroszországi turizmusfejlesztés vizsgálatában három fő megközelítási módszert alkalmaz: a különböző éghajlai övezetek szerini , a turisztikai erőforrás-ellátot ság alapján, vagyis klaszterek szerint, illetve a speciális gazdasági övezetek alapján cél-orientált megközelítést.A következtetések és az ajánlások a turiszmus teljesítményének növelését célozzák.
-
A turizmusfejlesztés innovatív aspektusai Oroszországban
157-160Megtekintések száma:121A szerző az oroszországi turizmusfejlesztés vizsgálatában három fő megközelítési módszert alkalmaz: a különböző éghajlati övezetek szerinti , a turisztikai erőforrás-ellátottság alapján, vagyis klaszterek szerint, illetve a speciális gazdasági övezetek alapján cél-orientált megközelítést. A következtetések és az ajánlások a turizmus teljesítményének növelését célozzák.
-
Matematikai-statisztikai paradoxonok alkalmazása a turizmusban
230-239Megtekintések száma:123A paradoxon olyan megalapozott állítás/módszer, amely adott tudományterületről származik és érdemes az alkalmazási lehetőségeit kipróbálni más terület művelőinek a saját szakterületükön. A véletlenek világa és ennek matematikája bővelkedik paradoxonokban. A matematika és a statisztika önálló tudományok, ugyanakkor sok terület segédtudományai. Alkalmazásuk az igényes oktatásban, kutatásban elengedhetetlen. A tanulmány a turizmus területén két paradoxon (regressziós és maximum-likelihood) alapján faktoranalízissel és többdimenziós skálázással mutat be elemzési, értékelési lehetőségeket.
-
Döntési fa alkalmazása wellness turisztikai utazáson résztvevők egészségmagatartás-változásának alakulására
35-40Megtekintések száma:153A társadalomtudományi kutatások estén a megfigyelés és az elmélet közötti kapcsolat megteremtése nehézséget okozhat a kutatók számára. Közvetlen megfigyelésre és mérésre ritkán van lehetőség. Mivel a folyamatok állandóan változó körülmények között mennek végbe, a jelenségek egyszeri megfigyelése lehetséges. A matematikai, statisztikai módszerekkel alkotott modellek egy része bizonytalan körülmények között készül, melyek a lényegesebb tényezőket veszik figyelembe, ugyanakkor a valószínűsíthető változók is kifejezésre juttathatók. Ilyen modellt alkotó technika a döntési fák módszere, amely egy olyan
döntéshozatalban használt grafikus modell, melyben több választási lehetőség is rendelkezésre áll, és a kimeneteik bizonytalanok. A tanulmány ennek a modellnek az alkalmazását mutatja be, egészségturisztikai utazáson résztvevő egyének egészségmagatartására irányulva. -
Életkor szerinti differenciálás a szállodai turisztikai termékekben
27-33Megtekintések száma:172A szállodai termékstratégiák kialakításában a diverzifikálás és a differenciálás közötti arány kialakítása jelentős döntés arról, hogy a szálloda szélesebb szolgáltatáskínálatot nyújt, amiből megtalálja több vendégkör is a számára megfelelőt, vagy leszűkíti a megcélzott szegmenseit és számukra nyújt specifikus kínálati elemeket. Egyik szegmentálási szempont lehet a vendégek kora. A kínálatban leghangsúlyosabban megjelenő és beazonosítható korcsoport a senior korosztály, amely a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A tanulmány szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak .összegyűjtésével és összehasonlításával.