Keresés

Keresési eredmények

• REJTETT GAZDASÁG ÉS A COVID-19 JÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  1350

  Rejtett, fekete, adózatlan vagy árnyékgazdaság, mindegyik kifejezés ugyanazt jelenti, de hiába van több szavunk is a jelenségre, sokan nem tudják mi is az, mekkora a mértéke és nincsenek pontos értékek arról sem, hogy Magyarországon hogyan alakul a fekete gazdaság. Fekete gazdaságnak nevezzük röviden a gazdaság azon részét, amely után nem került befizetésre adó, tehát például nem hivatalos a tevékenység, amely folyik vagy a foglalkoztatás feketén zajlik. Sokat beszélünk arról, illetve a kormány is egyre több törekvést tesz az irányába, hogy kifehérítse a gazdaságot. Számos meghozott intézkedés hatására arról szólnak a hírek, hogy sikerült visszaszorítani az árnyékgazdaságot. Mi is pontosan a rejtett gazdaság? Milyen mértékű az adózatlan gazdaság Magyarországon? Vajon teljes mértékben megszüntethető a fekete gazdaság létezése, teljesen kifehéríthető a gazdaság? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ezen tudományos cikk keretein belül. Milyen hatással van a COVID- 19 járvány a rejtett gazdaságra, és a kormánynak milyen válaszai lehetnek?

• A digitális transzformáció hatása az üzleti modellre

  69-79

  Arany László

  Popovics Péter András

  Megtekintések száma:

  399

  A cikk a digitális gazdaság és digitális üzleti modellek sajátosságainak vizsgálatára hivatott. A cikk célja összefoglalni és kontextusában vizsgálni a digitális gazdaság kialakulásának és fejlődésének mérföldköveit, eszközeit, feltételeit, valamit társadalmi - gazdasági hatásait és területeit. Mivel a digitális gazdaság interdiszciplináris jellegéből, valamint széleskörű értelmezési sokszínűségéből fakadóan nincsenek általánosan elfogadott, egzakt definíciók, taxonómiák, a tudományterületi sajátosságokból, valamint adott részterületei vizsgálatok általi megközelítések miatt számos definíció határolja le a témakört. A digitális gazdaság a gazdasági növekedés fő hajtóereje, az életvitel megváltozását, gazdasági átrendeződést, valamint mélyreható következményekhez vezet a vállalkozásokra, munkahelyekre és emberekre vonatkozóan. A digitális gazdaság megjelenésének első hulláma a 20. század második felében detektálható, ekkor elsősorban maga az új technológia, leginkább az internet, mint széles körben megfizethető és elérhető tényező hajtotta az exponenciális növekedés felé. A digitális gazdaság alapját a jövőben az IoT (dolgok internete) és az AI (mesterséges intelligencia) kombinációja jelentheti. Általános megközelítéssel élve a digitális gazdaság által bekövetkező digitális transzformáció a meglévő üzleti modellek módosításaként vagy adaptációjaként is definiálható, mely a fogyasztói és társadalmi viselkedésben, magatartásban, létfelfogásban végbemenő drasztikus átalakulás, valamint a dinamikus ütemű technikai fejlődés, modernizáció és innováció következménye. A digitális gazdaság további területei az új digitális modellek (digitális platformok, felhőszolgáltatás), automatizálás, hatalmas mennyiségű adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés, algoritmus alapú döntéshozás.

• A korrupció és a rejtett gazdaság hatásai a kis-, és középvállalkozó szektor működésére

  141-151

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  314

  A korrupció, a rejtett gazdasággal összefüggő összetett jelenség, ami egyben a gazdasági fejlődés gátja, és a válságból való kitörés korlátja. A korrupció, a rejtett gazdaság egyre kifinomultabb elkövetési eszköze, globalizált világunk egyre intenzívebb gyorsulásával párhuzamosan van jelen a világ valamennyi országában. Mértékét a gazdasági aránytalanságok, a társadalmi deformációk, az egyenlőtlen teherviselés, az adófi zetést megkerülő „kreatív” eszközök
  igénybevételi lehetősége, a társadalom erkölcsi érzéke, az ország gazdasági fejlettsége, az ellenőrzés rendszere, a gazdasági bűncselekmények szövevényes, a mindenkori hatalommal történő viszonya jelentős mértékben befolyásolja. A rejtett gazdaság és a korrupció egymásra ható jelenség. A gazdasági növekedés hullámzása, a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a törvényi szabályozások ellentmondásai, az ellenőrzés koordinációs hiánya ösztönzőleg hat az etikus üzleti magatartás megszegésére, a gazdasági bűncselekményből származó előnyök kihasználására, a megszerzett jövedelem vállalkozási szférába történő visszaforgatására, a korrupció a politi kai döntéshozatalban történő megjelenésére. A korrupció egyszerre szociális jelenség, megélhetési kényszer, egy deviánsforma, egy státuszbiztosító eszköz is, amelynek enyhe társadalmi (erkölcsi) megítélése ösztönöz a rejtett gazdaságban, valamint a gazdasági bűncselekményekben történő részvételre. Ha az állam, a politika a gazdaság fejlődésének irányát befolyásolni igyekszik, és túlzó feladatátvállalást és megrendelő szerepet vállal, azzal csorbítja a közteherviselés elvét, egyben támogatja a korrupció térnyerését, a rejtett gazdaság működését.

• A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához

  80-89

  Kriza Máté

  Megtekintések száma:

  335

  A körforgásos gazdaság alkalmazása számos környezeti és gazdasági előnnyel jár, mint például a hulladék keletkezésének visszaszorítása, a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, a termelés erőforrás-hatékonyságának növelése, vagy a termékek tartósságának, javíthatóságának és kihasználtságának előmozdítása. Ezen új koncepcióhoz kapcsolódó  tudományos és szakmai kutatások is elsősorban a fenntartható fejlődés e két dimenziójára koncentráltak az elmúlt másfél évtizedben, amióta megjelent ez a fogalom, miközben a körforgásos gazdaság társadalmi dimenziójára jóval kevesebb figyelem irányul. Míg a környezeti és gazdasági hatások viszonylag jól meghatározhatóak, vagy akár számszerűsíthetőek, addig a társadalmi következmények esetében jóval több a bizonytalanság, és a mérésük is számos nehézségbe ütközik. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy ez az új és folyamatosan alakuló gazdasági és technológiai koncepció milyen társadalmi hatásokat von maga után. A tanulmányomban erre keresem a választ a nemzetközi szakirodalom, valamint néhány hazai és külföldi példa bemutatásán keresztül.

• A számviteli szolgáltatók felelőssége

  144-152

  Hegedűs Mihály

  Megtekintések száma:

  270

  A stagnáló gazdaság kiútkeresésének időszakában háttérbe szorul az etikus gazdasági magatartás, növekszik a csalások száma, a meg nem engedet , kreatív eszközök igénybevétele. Az egyes pályázatok mellékleteihez beadott pénzügyi tervek, egyszerűsítet éves beszámolók elemzése, ellenőrzése, a napi sajtó hírei a számviteli értékelési eljárások, az egyes adótörvények megsértését támasztják alá. A költségvetési csalás okai a kiútkeresési, megélhetési, törvényi motivációkkal kerülnek összefüggésbe, míg más okok a vállalkozás minél jobb piaci megítélésére, a hitelek kölcsönök felvétele kapcsán támasztot  követelmények teljesítésére vezethetők vissza. Az ellenőrzési rendszerek tagoltsága, a kontrollkörnyezet hiánya, a könyvvizsgálai kötelezettség eltörlése, az értékhatár felemelése, a gyakori adótörvényi változások, a feltárás valószínűsége, az ellenmondó ítéletek, a kockázat nélküli csalások elkövethetőségét támogatja. A csalások elkövetésének megakadályozására szükséges lenne a társadalom által is elvárt etikai szabályok, csalásellenes irányelvek  megfogalmazása, oktatása, betartatása, a hatékony ellenőrzési rendszer működtetése. A társaságok tulajdonosainak, menezsdmentjének, az állami
  szervezeteknek, és a számviteli szolgáltatóknak az etikai szabályok megtartása mellett kellene teljes elkötelezettséggel működnie, mert csak így szerezhető meg a közhiteles beszámolók valódiságában, valamint az állam működésében vetett feltétlen bizalom. Az etika, bizalom és az adómorál, a korrupció jelenléte és mértéke egymással összefüggő, egymásra ható fogalmak. Az állam intézményrendszerének kiépítése, megfelelő működtetése, a számviteli szolgáltatók felelőssége , hogy alapos, több szakterületet érintő szakmai tudásukkal, etikus magatartásukkal, ellenőrzésükkel ne adjanak lehetőséget a vállalkozások szereplőinek arra, hogy a gazdasági tevékenységük során nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségeiket a könyveikben rögzítsék, vagy a korrupció eszközeit is igénybe vegyék működésükhöz. A bizalom, etika és adómorál megközelítései számos aspektusból indulhatnak ki, dolgozatom egy lehetséges részterületet, illetve annak egyes összetevőit vizsgálja.

• A korszerű kukoricatermesztés ökonómiai összefüggései

  254-259

  Ferencz Árpád

  Megtekintések száma:

  233

  A világ és hazánk legfontosabb és legmeghatározóbb kultúrnövényei a gabonafélék. Fontosságuk megmutatkozik abban, hogy a világ szántóterületeinek 50%-át, hazánkban pedig 66-68%-át foglalják el kalászos gabonák és kukorica együttesen. A növénytermesztés versenyképessége jelentősen függ a termelés korszerűségétől, amely hazánkra különösen is érvényes. Ezért az egyik legfontosabb gabonanövénynek, a kukoricának a gazdasági helyzetét kívántam elemezni egy jól működő családi gazdaság tevékenységén keresztül. Munkámban vizsgálom a korszerű kukoricatermesztési technológiát. Bemutatom a gazdaság által alkalmazott technológiához tartozó munkaműveleteket és ismertetem a munkaműveleti normákat. Kiszámolom a kukoricatermesztés érdekében felmerülő költségeket, meghatározom a felhasznált anyagköltségeket, személyi jellegű költségeket, az amortizációt és egyéb költséget. Kiszámítom a kukoricatermesztés árbevételének és a jövedelmének alakulását támogatás nélkül és támogatással, valamint a főbb eredményességi mutatókat.

• Klímaváltozás – startup a megoldás?

  94-101

  Szakács Attila

  Szakács Zsolt

  Megtekintések száma:

  254

  Manapság a környezetvédelem és a gazdasági váltásból eredő munkanélküliség eléggé égető problémát jelent a világ minden pontján. A startupok révén az elmúlt 10 évben a gazdaság egyre jobban növekvő tendenciát mutatat, így miért ne lehetne a klímaváltozás ellen úgy harcolni, hogy közben még a gazdaságot is támogatják a fiatal vállalkozók? Számos olyan tennivaló akad, amely még mindig kiaknázatlan, többek között a geotermikus és megújuló energiaforrások használata, mellyel nem csupán a külföldi országtól való függőség csökkenne, de egyúttal új munkahelyet is lehetne teremteni környezetbarát módszerek használatával. A feltörekvő innovatív vállalkozók talán a klímaváltozásra is hamarosan találnak megoldást, mert bizony ez a jelenség a föld minden lakójára közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorol.

• Az ETNOCENTRIKUS MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A CETSCALE MODELL ALKALMAZÁSÁVAL

  T. Nagy-Pető Dorka

  Szakály Zoltán

  Kiss Virág Ágnes

  Megtekintések száma:

  232

  Napjainkban a helyi gazdaság és társadalom védelme már nem csak nemzetek szintjén, de globális szinten is erősen támogatott. Vizsgálatunk Sumner (1906) etnocentrizmus fogalmára épített Shimp és Sharma (1987) féle CETSCALE modellre épült. A fogyasztói kérdőíves felmérést 2021 őszén egy omnibusz kutatás keretében bonyolítottuk le egy reprezentatív mintán (N=1000). A minta nemre, korra, településtípusra és régiókra nézve tükrözi az alapsokaság összetételét. A kutatás során a leíró statisztikai módszerek mellett faktor- és klaszteranalízist végeztünk annak érdekében, hogy feltárjuk a hazai etnocentrikus értékek mentén kialakuló fogyasztói szegmenseket. Mivel 2014-ben ezt az állítássort már elemeztük egy szintén reprezentatív nagymintás vizsgálat keretében, így a hét évvel korábbi eredményekkel való összehasonlításra is lehetőségünk volt. Várakozásaink szerint a 2020. évi járvány fokozta az elköteleződést a magyar termékek iránt. Előzetes feltevésünk ugyanakkor nem igazolódott be, az elemzések során kiderült, hogy számottevő változás nem történt a korábbi állapothoz képest. A CETSCALE állítások mentén két faktort sikerült azonosítani, és azok segítségével három szegmenst elkülöníteni, melyek a Nacionalista, a Patrióta és a Kozmopolita elnevezéseket kapták az értékcsoportokhoz való igazodásuk alapján. A hazai gazdaság szereplőinek alapvető érdeke, hogy a jövőben erősödjön a patrióta magatartás, aminek a stratégiáját ki kell dolgozni.

• A háború társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata a kárpátaljai kistérségi önkormányzatok vonatkozásában

  97-112

  Gábor Pataki

  Megtekintések száma:

  188

  Az orosz-ukrán háború 2022 óta kiemelt figyelmet kap a mindennapokban és tudományos kutatások tekintetében is. Magyar szempontból jelnetős hatást gyakorolt a nemzetgazdaság számára, de olyan értelemben is fontos figyelemmel kísérni, hogy a Kárpátalján élő őshonos magyarság számára a létét meghatározó társadalmi-gazdasági hatások indultak el. Az elemzés lehetősége igen szerteágazó, jelen tanulmány viszont összeköti a háború hatásvizsgálatát az elmúlt években létrejött un. kistérségek és az ott élő lakosság vizsgálatával.

  Első körben szakirodalmi kutatás keretében bemutatom általánosságban a háborúk társadalmi-gazdasági hatásait, majd egy empirikus kutatási sorozat mintáját vizsgálva elemzem a Kárpátalja határmentén elterülő három kistérség helyzetét 2021-2023 közötti időszakban.

  A kutatás eredményeként megállapítható, hogy az önkormányzati csoportosulások közötti eltérések nem csak a gazdasági erejük, demográfiai kereteik és egyéb társadalmi tényezők hatására áll fenn, hanem jelentős különbségek vannak annak függvényében is, hogy a háború előtt, közvetlenül a kitörése utána, vagy pedig másfél évvel később vizsgáltuk. Ebből az következik, hogy mérhető a társadalomban a háborús kimerülés mind gazdaságilag, mind lélektani, jövőbe vetetett remény vonatkozásában. Ezért lenne fontos, hogy minél hamarabb az újjáépítés lehetősége álljon fent a háború degradáló állapotához képest.

• A fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatának vizsgálata

  43-52

  Kulcsár Edina

  Megtekintések száma:

  466

  A vállalatok felelőssége a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében nyilvánvaló. A hagyományos lineáris gazdaságról való átállás a körforgásos gazdaságra egyre nagyobb terhet ró a vállalatokra. A megfelelő pénzügyi teljesítmény mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a környezeti teljesítményre. Jelen tanulmány célkitűzése megvizsgálni 20 bukaresti tőzsdén jegyzett vállalatok nem pénzügyi, fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó gyakorlatát. Ehhez a legmagasabb piaci kapitalizációjú vállalatok nem pénzügyi jelentései kerültek felhasználásra 2020 és 2022 között. Az elemzés eredményei alátámasszák azt a tényt, hogy a környezet érzékeny vállalatok beszámolói terjedelmesebbek, részletesebbek a vizsgált szempontok tekintetében. A vizsgált három év során a vizsgált vállalatok ESG jelentéseinek részletessége, hossza nőtt. A környezeti, társadalmi szempontok közzététele részletesebb a vizsgált bankok, kőolaj kitermelő, energiaipari vállalatok esetében. Emellett a vállalatirányítási szempontok közzététele részletesebb a vizsgált energiaipari és távközlési szolgáltatás nyújtó jegyzett vállalatoknál. A megvizsgált vállalatoknál megfigyelhető volt, hogy legtöbbnél GRI index szerint végzik a jelentéseket. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a vizsgált vállalatok egyre részletesebb és hosszabb jelentéseket készítettek. A kutatás eredményei alátámasszák azt a tényt is, hogy az ESG jelentés szempontjai (E, S, G) attól is függnek, hogy a vállalat milyen ágazatban tevékenykedik.

• A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén

  126-141

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  231

  A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
  eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.

• A táj megjelenítésének vizsgálata a hazai vidékfejlesztési dokumentumokban

  159-168

  Dancsokné Fóris Edina

  Megtekintések száma:

  158

  Miközben a vidékfejlesztés kapcsán egyre gyakrabban fordul elő a táj szó a szakirodalomban, de a médiában és politikai szinten is, a tervezés alapvetően nem táj szemléletű. Feltételezésem szerint az integráló, komplex, a természet és a társadalom egymásra hatásából folyamatosan alakuló táj jellegzetességeit felfogni és felhasználni képes közösségek együttműködésében az emberhez méltó és fenntartható életminőség elérése és elterjesztése a tájszemlélet tervezésbe való integrálódása nélkül hatékonyan nem megvalósítható. Jelen publikációmban a hazai vidékfejlesztési tervezés, illetve tervek táji vonatkozásait kísérlem meg feltárni számos vidékfejlesztési dokumentum elemzésén keresztül, hogy ez által adalékokkal szolgálhassak a vidékfejlesztési tervezés tudományos megalapozásához. A tájjal kapcsolatos fogalmak értelmezésbeli különbségeket mutatnak a különböző dokumentumokban, de még egy-egy dokumentumon belül is. Célszerűnek látszik ezért a vidékfejlesztési tervezés számára egy egységes, tájjal kapcsolatos fogalomrendszer kialakítása. A dokumentumokban megfogalmazott célok és intézkedések gyakran meghatározó táji adottságokon alapulnak, ami indokolná a tervezésben a táji megközelítés kiterjesztését mind a tervezési tartalmakra, mind a térségi, vidékfejlesztési tervezés területi kategóriáira.

• Lakossági megtakarítások ösztönzése

  61-70

  Horváthné Kökény Annamária

  Bálint Ádám

  Kulcsár Petra

  Oravecz Gabriella

  Megtekintések száma:

  206

  A megtakarítások nem csak az egyén szempontjából fontosak, hiszen a makrogazdaság csak a megtakarításokból tudja finanszírozni a bővítő jellegű beruházásokat. A megtakarítások alakulásának pedig fontos eleme a hitelezési aktivitás is. Ugyanakkor összefüggés van a reáljövedelmek és a megtakarítás alakulása között. Kutatócsoportunkkal a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságát és annak szerepét kutatjuk a háztartások életében, figyelembe véve a jelenlegi nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetet. Jelenleg primer kutatás történik, kérdőíves felmérés keretében, amelyben a háztartások megtakarítási szokásaira, vagyonszerkezetére kérdezünk rá.

• Nemzetközi megállapodások a turizmus területén

  143-148

  Miroshnikova Yulia

  Megtekintések száma:

  216

  A turizmus mint a világ meghatározó gazdasági szektora jelentős hatást gyakorol környezetére. A turizmus okozta károk megelőzése, csökkentése és felszámolása érdekében nélkülözhetetlenk a különböző szintű szabályzók, egyezmények. Cikkemben az orosz-magyar turisztikai kapcsolatok fontosságára kívánom felhívni a figyelmet. A két ország közötti turisztikai együttműködési megállapodások fontos szerepet játszanak abban, hogy a turista érkezések száma dinamikusan növekedjen a jövőben is.

• MEGÚJULÓ ENERGIÁK LAKOSSÁGI CÉLÚ ALKALMAZÁSÁT TÁMOGATÓ OKOS TÉRKÉP FEJLESZTÉSÉHEZ TESZTHELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA

  1-23

  Prof. dr. Boros Anita

  Müller Anetta

  Szántó Edina

  Prof. Dr. Rohács József

  Dr.Rohács Dániel

  Megtekintések száma:

  364

  Összefoglalás

  Az Európai Unióban a lakosság használja fel az energia 26 %-át. A környezetvédelmi, klímaváltozási problémák megoldására elfogadott stratégiai cél, a klímasemlegesség elérése, valamint az utóbbi évek krízisei miatt felgyorsult a lakossági befektetés a megújuló energiák alkalmazásába. Ezt a folyamatot támogatandó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központja elindított egy ún. multidiszciplináris okos térkép fejlesztést, amely a lokálisan hasznosítható megújuló energiaforrások lehetőségeit, az optimális energiatermelési mix kiválasztását mutatja be a lakóházak, épületek helyszíne alapján. A cikk célja a térkép fejlesztéséhez, szükséges tesztelési helyszínek kiválasztásának a bemutatása, kiemelve a földrajzi, meteorológiai, gazdasági, szociális sajátosságait. Az alkalmazott többkritériumos rendszer alapján a tesztelési helyszínek, és feladatok kiválasztása egy összetett feladat. A vizsgálatokat öt fejezet foglalja össze. Az első a projekt elindításával és kidolgozásával kapcsolatos bevezető gondolatokat ismerteti. A második a magyar lakossági energiafelhasználással foglalkozik a nemzetközi adatok tükrében. A harmadik az okos térkép fejlesztés elveit bemutatva határozza meg a tesztelési helyszínekkel szembeni kritériumokat. A negyedik elemzi és bemutatja a helyszínek kiválasztásának az elveit és lehetőségeit. Az ötödik rész összefoglalja a helyszínkiválasztás folyamatát, ismerteti az alkalmazott elemzések módszertanát és ismerteti a helyszínek kiválasztásának eredményeit. Az ismertetett eljárás irányt mutathat más nemzetközi projektekben az említett tényezők vizsgálatához.

• Eladósodás és tőkeszerkezet vizsgálata a kvázi-fiskális szektorban Magyarországon

  129-138

  Hegedűs Szilárd

  Megtekintések száma:

  208

  Az önkormányzati alrendszer szervezeti struktúrájából adódóan nem csupán a hagyományos módon, költségvetési szervek közreműködésével látja el a feladatait, hanem a helyhatóságok gazdasági társaságokat is alapíthatnak a közfeladat ellátására, melyet a törvény a hatás-és feladatkörükbe utalt. Ennek megfelelően a helyhatóságok a feladataikat a tulajdonukban lévő önkormányzati cégek közreműködésével látnak el. Az önkormányzati adósságállomány
  konszolidálásra került 2013-ig, azonban az önkormányzati cégek azonban kockázatot jelentenek a tulajdonos önkormányzatoknak, valamint az alrendszer pénzügyi kockázatait jelentik. A tanulmányban a megyei jogú városok és a Főváros tulajdonában lévő önkormányzati vállalatok adósságállományának alakulását vizsgálom 2006-2013 között, melynek célja, hogy milyen mértékben jelentenek kockázatot a tulajdonosok, az önkormányzatok számára.

• A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók

  135-142

  Szakács Attila

  Gráner Alexandra

  Jánosi Kitti

  Kalmár Milán

  Sipos Péter

  Megtekintések száma:

  235

  A mostani XXI. században annak, aki éppen elvégezte a felsőfokú oktatási intézményt legyen az akár főiskola, akár egyetem bizony nincs könnyű dolga. Az iskolában megtanulja a szakmája elméleti részét, de csak a későbbi munkás évek alatt van lehetőség arra, hogy a gyakorlat is szert tegyen. A környezetvédelemi és agrárfejlesztési szakemberek vitathatatlanul nagy szakértelemmel rendelkeznek, melyben nagy hangsúlyt kap a kutatás, és az ebből eredő innováció mely több területen is jelen van. Az új technológiák révén a munkavégzés hatékonyabbá, energiatakarékossá és tudatosabbá válik. Egy friss diplomás szakember startup vállalkozása révén még nagyobb sikereket tud elérni nem csupán hazájában, de külföldön is ez által nem csak a magyar gazdaságot támogatja, de az ország jó hírét is öregbíti. A Szolnoki régió felsőoktatási intézményében elkészült egy 100 fővel kitöltött kvantitatív kutatást, amelyből igen érdekes információkhoz lehet jutni.

• A TURIZMUS, MINT A VIDÉKI TÉRSÉGEK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

  Kovács Edit Veronika

  Megtekintések száma:

  201

  A cikk célja a turizmus, mint a vidéki térségek fejlődését támogató jelenség bemutatása. A turizmus gazdaságra gyakorolt jótékony hatásai a beruházások és a munkaerőpiac területén is jelentkeznek. A turizmus képes pozitív hatást gyakorolni a lakosság egészségi állapotára is, nem kis részben a sportnak köszönhetően. A vidéki térségek turisztikai fejlesztései eredményeként a mezőgazdasági munkavállalással felhagyó állampolgárok a szolgáltató szektorban helyezkedhetnek el.

• A precíziós gazdálkodás, mint a termelés egyfajta ökológiai megközelítése

  19-25

  Gór Arnold

  Hollósy Zsolt

  Megtekintések száma:

  215

  Az ökológia gyakran hát érbe kerül a termeléssel szemben, mert azt hihetjük, hogy a gazdasági szempontok a fontosabbak. A társadalom élemezésbiztonsági és élelmiszerbiztonsági szükségleteinek bővülésével a követhetőség igénye is növekszik, a trendek a hagyományos technológiák felé irányulnak. Az ökológiai megközelítés során mindig jelentős hozamveszteséggel szembesülünk, ami akadályozza a széleskörű alkalmazást. A precíziós gazdálkodás egy lehetőség
  arra, hogyan lehet a hozamot magasan tartan, miközben a bemenet csökken. A szerzők primer és szekunder források alapján elemzik a precíziós gazdálkodást, összehasonlítva a hagyományos ökológiai gazdálkodással, mérlegelve a különböző technológiák előnyeit és hátrányait.

• Rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket követelnek – avagy a Fed, az EKB és a BoE koronavírusválságra adott monetáris válasza

  107-124

  Kész Bianka

  Megtekintések száma:

  66

  Az alábbi folyóirat a Federal Reserve, az Európai Központi Bank és a Bank of England által alkalmazott nem-konvencionális intézkedéseket mutatja be a koronavírus válság alatt. A pandémiát a historikusan alacsony kamatok időszaka előzte meg, így annak kirobbanásakor a jegybankok fő monetáris politikai eszköze, az alapkamat hatástalannak bizonyult a gazdaság további élénkítésére, melyből adódóan a jegybankok úgynevezett nemkonvencionális intézkedéseket vezettek be. A tanulmány elsődleges célja, hogy bemutassa a jegybanki eszköztár elemeinek, azon belül is a nemkonvencionális intézkedések elméleti működését, valamint az általuk elérni kívánt gazdasági célok és a bennük rejlő kockázatok, akadályok ismertetése. A folyóirat sorra veszi az egyes jegybankok által implementált válságkezelő intézkedéseket, mint az eszközvásárlási és likviditást nyújtó programokat, melyek célja a koronavírus járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklése és a gazdasági stabilitás megőrzése volt egy rendhagyó és rendkívül megpróbáltató helyzetben. Az intézkedések részletes bemutatásával az olvasó betekintést nyerhet abba, hogy a központi bankok miért szorultak rá ezen eszközökre és hogyan váltak végül a válságok során a jegybankok kulcsfontosságú eszközeivé.

• A JÓLLÉT ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA A MAGYAR TELEPÜLÉSSZERKEZET KONTEXTUSÁBAN

  32-40

  Szabo Tamas

  Végh Szilárd

  Megtekintések száma:

  273

  A körforgásos gazdaság az elmúlt években vált az Európai Unió környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának fontos célkitűzésévé. Ennek részeként a hulladékfeldolgozás és ártalmatlanítás a környezeti terhelés csökkentése miatt kardinális jelentőséggel bír, miközben a fogyasztói társadalom trendjei komoly kihívást gördítenek a környezeti terhelés csökkentésével kapcsolatos elvárások elé. Jelen tanulmány a keletkezett háztartási hulladék, valamint az egyes jóléti indikátorok elemzésével keresi a választ arra, hogy milyen kapcsolat azonosítható a termelődő hulladék, a fizetőképes kereslet és a lakónépesség koncentráicója között. Ennek megállapításához a szerzők a nemzetközi statisztikai életben elfogadott és alkalmazott fogalmakat, valamint primer adatokon végzett statisztikai próbákat használnak.

• A turisztikai közlekedési szolgáltatások hatékonyságának elemzési módjai

  157-159

  Mykhailivna Chepurda Larysa

  Megtekintések száma:

  198

  A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Köszönhetőenannak, hogy viszonylag alacsony költségű beruházás szükséges a turiszi kai vállalkozások létrehozásához, magas a megtérülési ráta, a kereslet folyamatosan növekszik a turisztikai szolgáltatások iránt. A turizmus iránt így az utóbbi időben nemcsak a potenciális utazók, de a vállalkozók, köztük a szállítással foglalkozók is érdeklődnek.

• Agroökonómiai beruházás almaültetvény vonatkozásában a Vajdaságban

  108-117

  Balog Árpád

  Megtekintések száma:

  183

  Az almatermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik. Bácskertes (Vajdaság, Szerbia) településen azonban ez a kijelentés intenzív termelés szempontjából nem állítható. Ezért is döntöttem úgy, hogy az otthon az amúgy is főként gyümölcstermesztéssel foglalkozó, családi mezőgazdasági vállalkozás kedvezőbb jövedelmezősége céljából, a tanulmány fő témájául az intenzív almaültetvény gazdasági beruházásait választom. Az intenzív almaültetvények létesítése a legköltségesebb beruházás a gyümölcsfajták közül, amelynek megtérülése számos tényezőtől függ. Munkámban a beruházási támogatásokkal telepített ültetvény gazdaságosságával foglalkozom. Kutatásomat a termelői adatok és szakirodalom segítségével készítettem, valamint helyzetfelmérést végeztem a helyileg legközelebb lévő frisspiacon a vásárlói igények felmérése kapcsán. A gazdaságosságra vonatkozóan az ültetvényt az NPV (nettó jelenérték), IRR (belső megtérülési ráta), DPD (dinamikus megtérülési idő), valamint PI (jövedelmezőségi index) mutatókon keresztül szemléltetem.

• Közép-európai gyógyszergyártó vállalatok forgótőke helyzetének elemzése

  1-13

  Tömöri Gergő

  Horváth Rihárd

  Megtekintések száma:

  297

  A gyógyszeripar hatalmas piaci potenciállal és beruházási lehetőségekkel bír, miközben számos kihívással is szembesülnek a gyógyszeripari szereplők, például a hatóanyaggyártás és gyógyszerárak szabályozásával, a szellemi tulajdon védelmével és a versenytársak közötti versengéssel. Az iparág a magyar gazdaság egyik húzóágazataként, a GDP egy jelentős részét termeli ki és dinamikusan fejlődött az elmúlt években, ezért tanulmányunk célja a magyarországi iparági szereplők tevékenységének összehasonlítása a többi visegrádi országban működő szektorális vállalattal, és ezáltal célunk megvizsgálni az említett országok gyógyszeriparainak likviditásmenedzsmentjében megmutatkozó hasonlóságait és eltéréseit. Az elemzés alapját a régiós gyógyszeripari vállalatok 2018 és 2022 közötti időszakának éves beszámolóadatai képezték, melyeket az EMIS adatbázisából nyertünk ki.  A lefedett időszak több globálisan jelentős eseményt is magába foglalt, ezért kutatásunk kitért annak a szempontnak a vizsgálatára is, hogy milyen hatással volt a gyógyszeripari vállalatokra a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború és ebben jelentkeztek-e eltérések az egyes közép-európai országok között. Összességében az ágazati szereplők mindegyik régiós országban kontroll alatt tudták tartani eladósodottságukat és bár a magyar vállalatok tudtak a legnagyobb vagyonnal gazdálkodni, az időszak végére a lengyel cégek forgótőkehatékonysága összességében jobbnak bizonyult régiós versenytársaiknál.

• Forgatókönyvek az európai globális éghajlatváltozásra

  107-115

  Retek Mihály

  Megtekintések száma:

  183

  A jövőkutatás legfrissebb kutatásainak egyik iránya az interaktív modellek szimulációjának jövőalternatívák képzésére történő felhasználása. Ehhez a módszertani kutatási tendenciához maximálisan illeszkedik a tanulmány azzal, hogy megmutatja azt, hogy miként lehet a tudományos alapokon kidolgozott interaktív klímamodellt, a Java Climate Model-t, felhasználni a lehetséges társadalmi-gazdasági forgatókönyvek megjelenítésére, és azok várható éghajlatváltozási következményeinek bemutatására. A modell felhasználásával előállított komplex éghajlat-változási forgatókönyvek összehasonlító elemzésével megmutatható, hogy milyen lehetséges hatásokat válthatnak ki a gazdaságpolitikában és a környezetvédelemben rövid és hosszú távon, valamint különböző térségi/ intézményi szinteken. Ebben a tanulmányban két lehetséges, az európai kontinensre vonatkozó forgatókönyvet és annak következményeit mutatom be annak fényében, hogy az ún. közbülső alternatívák, a legrosszabb és a legjobb, már korábban kidolgozott modellalternatívákhoz képest a gyakorlat számára reálisan választhatóbb alternatívák.