dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 17 szám 1-2 (2026)
Folyóiratcikk

A furmint szőlőfajta gazdasági jelentősége Magyarországon

Megjelent:
2026-03-21
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/14290
Szerző
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
furmint szőlő magyar bor gazdaság
Licenc

Copyright (c) 2026 László Szilágyi

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Szilágyi, L. (2026). A furmint szőlőfajta gazdasági jelentősége Magyarországon. Economica, 17(1-2), 71-78. https://doi.org/10.47282/economica/2026/17/1-2/14290
Absztrakt

A furmint szőlőfajta a magyar szőlőművelési örökség egyik meghatározó eleme, kulturális gazdagságot és gazdasági potenciált egyaránt megtestesít. Ez az átfogó, leíró jellegű elemzés a furmint magyarországi borászatban betöltött gazdasági jelentőségének több dimenzióját tárja fel. A furmint termesztésének történeti gyökereiből kiindulva a tanulmány áttekinti a fajta egyedi szőlészeti–borászati jellemzőit, valamint azt, hogy milyen szerepet tölt be a hazai borkészítési stílusok sokféleségében. A kutatás elsősorban szekunder, statisztikai és szakirodalmi forrásokra támaszkodó, deskriptív elemzés. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nyilvánosan elérhető adatai, a tokaji borvidékre és a furmintra fókuszáló szőlészeti, borászati és gazdaságtani munkák, valamint a borturizmushoz és a családi vállalkozásokhoz kapcsolódó tanulmányok együttesen rajzolják ki a fajta gazdasági szerepének fő körvonalait. A tanulmány áttekinti a furmint történeti–örökségi jelentőségét, termőterületi és piaci pozícióját, a borturizmushoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódó hatásait, valamint a fenntarthatósági és technológiai kihívásokat. A cikk kritikusan elemzi azokat a kockázatokat (klíma, betegségek, fenolos összetétel, piaci edukációs igény), amelyek a fajta termesztését és piaci pozicionálását befolyásolják, és azonosítja azokat a lehetséges kitörési pontokat, amelyek a termelők számára gazdasági előnyt jelenthetnek. Összefoglalva, a kutatás a furmintról meglévő ismeretek szintetizálása mellett új szempontokat kínál a fajta hazai gazdasági jelentőségének értelmezéséhez és a további empirikus vizsgálatok megalapozásához.

Hivatkozások
  1. [1] Drotár, N. & Kozma, G. (2021). New tendencies in wine tourism in Tokaj wine region (Hungary): The decreasing role of tokaji aszú as a dominant brand. GeoJournal of Tourism and Geosites, 34(1), 197–201. https://doi.org/10.30892/gtg.34126-637
  2. [2] Harsányi, E., Mirzaei, M., Arshad, S. et al. (2024). Assessment of Advanced Machine and Deep Learning Approaches for Predicting CO2 Emissions from Agricultural Lands: Insights Across Diverse Agroclimatic Zones. Earth Syst Environ. https://doi.org/10.1007/s41748-024-00424-x
  3. [3] https://bor.hu/szolofajtak/feherszolo-fajtak-feherbor-stilusok/furmint (utolsó letöltés: 2024.04.16.)
  4. [4] https://tokajiborvidek.hu/index.html#header2-5 (utolsó letöltés: 2024.04.16.)
  5. [5] https://hnt.hu (utolsó letöltés: 2025.12.10.)
  6. [6] Kneip, A., Varga, L., Balling, P., Kállai, Z., Kovács, T., Sipiczki, M. & Molnár, P. (2023). Evaluation of Furmint clones in the Tokaj Wine Region. IVES Conference Series, ICGWS 2023.
  7. [7] Kovács, T., Nábrádi, A., Tóth, S., Huzsvai, L., Nagy, A., & Bittner, B. (2023). Sustainable Public Transportation in a Volatile, Uncertain, Complex, and Ambiguous (VUCA) Age. Sustainability, 15(21), 15310. https://doi.org/10.3390/su152115310
  8. [8] Kym, A., Nelgen, S. & Puga, G. (2023). Varietal Distinctiveness of World’s Wine Regions: An Updated Empirical Picture, WERC Wine Brief No. 45, March 2023. Published in six languages in IVES Technical Reviews, March 2024. https://doi.org/10.20870/IVES-TR.2024.8055
  9. [9] Lukácsy, Gy. (2006). A fürtritkítás idejének és mértékének hatása a Furmint és Hárslevelű fajták vegetatív és generatív teljesítményére Tokaj-Hegyalján.
  10. [10] Nagy, A. S. (2007). Analysis of the expected income of several family types. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 1(1), 49–51. https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2007/1/6
  11. [11] Nagy, A. Sz., Fenyves, V. & Nábrádi, A. (2009). Project management systems in agriculture in the northern great plain region of Hungary. In: Proceedings of the 44th Croatian and 4th International Symposium on Agriculture, pp. 223–226. ISBN 978-953-6331-67-3
  12. [12] Popp, J., Harangi-Rákos, M., Pető, K. & Nagy, A. (2013). Bioenergy: Risks to food-, energy- and environmental security. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 7(4–5), 121–130. https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2013/4-5/17
  13. [13] Robinson, J., Harding, J. & Vouillamoz, J. (2012). Wine Grapes. A complete guide to 1,368 vine varieties, including their origins and flavours.
  14. [14] Ruggeri, G., Corsi, S. & Mazzocchi, C. (2024). A bibliometric analysis of wine economics and business research: insights, trends, and future directions. International Journal of Wine Business Research, 36(1), 14–39. https://doi.org/10.1108/IJWBR-06-2023-0032
  15. [15] Szepesi, J., Harangi, S. & Ésik, Z. (2017). Volcanic Geoheritage and Geotourism Perspectives in Hungary: a Case of an UNESCO World Heritage Site, Tokaj Wine Region Historic Cultural Landscape, Hungary. Geoheritage, 9, 329–349. https://doi.org/10.1007/s12371-016-0205-0
  16. [16] Tobak, J., Nábrádi, A. & Nagy, A. S. (2018). Successful International and Hungarian Family Businesses. International Journal of Engineering and Management Sciences, 3(3), 280–287. https://doi.org/10.21791/IJEMS.2018.3.23