dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 15 szám 3-4 (2024)
Folyóiratcikk

A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához

Megjelent:
2024-12-31
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/14670
Szerző
Kriza Máté
Megtekintés
pdf
Kulcsszavak
fenntartható fejlődés vállalati társadalmi felelősség körforgásos gazdaság
Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Kriza, M. (2024). A körforgásos gazdaság kapcsolata a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához. Economica, 15(3-4), 80-89. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/3-4/14670
Absztrakt

A körforgásos gazdaság alkalmazása számos környezeti és gazdasági előnnyel jár, mint például a hulladék keletkezésének visszaszorítása, a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, a termelés erőforrás-hatékonyságának növelése, vagy a termékek tartósságának, javíthatóságának és kihasználtságának előmozdítása. Ezen új koncepcióhoz kapcsolódó  tudományos és szakmai kutatások is elsősorban a fenntartható fejlődés e két dimenziójára koncentráltak az elmúlt másfél évtizedben, amióta megjelent ez a fogalom, miközben a körforgásos gazdaság társadalmi dimenziójára jóval kevesebb figyelem irányul. Míg a környezeti és gazdasági hatások viszonylag jól meghatározhatóak, vagy akár számszerűsíthetőek, addig a társadalmi következmények esetében jóval több a bizonytalanság, és a mérésük is számos nehézségbe ütközik. Épp ezért érdemes jobban megvizsgálni, hogy ez az új és folyamatosan alakuló gazdasági és technológiai koncepció milyen társadalmi hatásokat von maga után. A tanulmányomban erre keresem a választ a nemzetközi szakirodalom, valamint néhány hazai és külföldi példa bemutatásán keresztül.

Hivatkozások
  1. [1] Benyus, J. M. (2009). Biomimicry: Innovation inspired by nature (Nachdr.). Perennial.
  2. [2] Bocken, N. M. P., Olivetti, E. A., Cullen, J. M., Potting, J., & Lifset, R. (2017). Taking the Circularity to the Next Level: A Special Issue on the Circular Economy: Taking Circularity to the Next Level. Journal of Industrial Ecology, 21(3), 476–482. https://doi.org/10.1111/jiec.12606
  3. [3] Bocken, N. M. P., & Short, S. W. (2016). Towards a sufficiency-driven business model: Experiences and opportunities. Environmental Innovation and Societal Transitions, 18, 41–61. https://doi.org/10.1016/j.eist.2015.07.010
  4. [4] Böhm, S., Ho, C.-H., Holmes, H., Manolchev, C., Rödl, M., & Spekkink, W. (2023). Circular society activism: Prefigurative communities in everyday Circular Economy action. In Handbook of the Circular Economy—Transitions and Transformations. De Gruyter.
  5. [5] Braungart, M., McDonough, W., & Bollinger, A. (2007). Cradle-to-cradle design: Creating healthy emissions – a strategy for eco-effective product and system design. Journal of Cleaner Production, 15(13–14), 1337–1348. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2006.08.003
  6. [6] Brynjolfsson, E., & McAfee, A. (2011). Race against the machine: How the digital revolution is accelerating innovation, driving productivity, and irreversibly transforming employment and the economy. Digital Frontier Press.
  7. [7] Bundles. (é. n.). Elérés 2024. augusztus 15., forrás https://bundles.nl/en/
  8. [8] Cambridge Econometrics. (2019). Impacts of the circular economy policies on the labour market. Cambridge Econometrics. https://www.camecon.com/what/our-work/impacts-circular-economy-policies-labour-market/
  9. [9] Cavallo, M., & Cencioni, D. (2017). Circular economy, benefits and good practices. Edizioni Ambiente.
  10. [10] Elkington, J. (1998). Partnerships from cannibals with forks: The triple bottom line of 21st-century business. Environmental Quality Management, 8(1), 37–51. https://doi.org/10.1002/tqem.3310080106
  11. [11] EMF. (2012). Towards the Circular Economy 1, 2, 3. Ellen MacArthur Foundation.
  12. [12] Ford, M. (2015). Rise of the robots: Technology and the threat of a jobless future. Basic Books, a member of the Perseus Books Group.
  13. [13] Geissdoerfer, M., Savaget, P., Bocken, N. M. P., & Hultink, E. J. (2017). The Circular Economy – A new sustainability paradigm? Journal of Cleaner Production, 143, 757–768. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2016.12.048
  14. [14] Geng, Y., & Doberstein, B. (2008). Developing the circular economy in China: Challenges and opportunities for achieving „leapfrog development”. International Journal of Sustainable Development & World Ecology, 15(3), 231–239. https://doi.org/10.3843/SusDev.15.3:6
  15. [15] Ghisellini, P., Cialani, C., & Ulgiati, S. (2016). A review on circular economy: The expected transition to a balanced interplay of environmental and economic systems. Journal of Cleaner Production, 114, 11–32. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2015.09.007
  16. [16] Gibbons, L. V. (2020). Regenerative—The New Sustainable? Sustainability, 12(13), Article 13. https://doi.org/10.3390/su12135483
  17. [17] Goodwin Brown, E., Novak, M., Manolchev, C., Gill, S., & Munoz, E. (2023). Circular economy jobs: Risks and opportunities in the labour market. In Handbook of the Circular Economy—Transitions and Transformations. De Gruyter.
  18. [18] Graedel, T. E., & Allenby, B. R. (2003). Industrial ecology (2nd ed). Prentice Hall.
  19. [19] ILO. (2021). Skills for a greener future. Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). https://www.ilo.org/skills/projects/WCMS_706922/lang--en/index.htm
  20. [20] Kirchherr, J., Reike, D., & Hekkert, M. (2017). Conceptualizing the circular economy: An analysis of 114 definitions. Resources, Conservation and Recycling, 127, 221–232. https://doi.org/10.1016/j.resconrec.2017.09.005
  21. [21] Levy, F., & Murnane, R. J. (2005). The new division of labor: How computers are creating the next job market (2. print. and 1. paperback print). Russell Sage Foundation [u.a.].
  22. [22] Malhotra, A., & Van Alstyne, M. (2014). The dark side of the sharing economy … and how to lighten it. Communications of the ACM, 57(11), 24–27. https://doi.org/10.1145/2668893
  23. [23] McDonough, W., & Braungart, M. (2002). Cradle to cradle: Remaking the way we make things (1st ed). North Point Press.
  24. [24] Mi utcánk. (é. n.). Elérés 2024. augusztus 15., forrás https://miutcank.hu/hu.html
  25. [25] Middleton, N., & O’Keefe, P. (2001). Redefining sustainable development. Pluto Press.
  26. [26] MOHU. (é. n.). Elérés 2024. augusztus 15., forrás https://mohu.hu/
  27. [27] Moreau, V., Sahakian, M., Van Griethuysen, P., & Vuille, F. (2017). Coming Full Circle: Why Social and Institutional Dimensions Matter for the Circular Economy. Journal of Industrial Ecology, 21(3), 497–506. https://doi.org/10.1111/jiec.12598
  28. [28] Munch. (é. n.). Elérés 2024. augusztus 15., forrás https://munch.eco/hu
  29. [29] Németh, K. (2021). A körforgásos gazdaság alapjai. Pannon Egyetemi Kiadó.
  30. [30] Nußholz, J. L. K. (2018). A circular business model mapping tool for creating value from prolonged product lifetime and closed material loops. Journal of Cleaner Production, 197, 185–194. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2018.06.112
  31. [31] Padilla-Rivera, A., Russo-Garrido, S., & Merveille, N. (2020). Addressing the Social Aspects of a Circular Economy: A Systematic Literature Review. Sustainability, 12(19), Article 19. https://doi.org/10.3390/su12197912
  32. [32] Patagonia. (é. n.). Elérés 2024. augusztus 15., forrás https://www.patagonia.com/home/
  33. [33] Pauli, G. (2017). The blue economy 3.0: The marriage of science, innovation and entrepreneurship creates a new business model that transforms society. Xlibris.
  34. [34] Schroeder, P., Anggraeni, K., & Weber, U. (2019). The Relevance of Circular Economy Practices to the Sustainable Development Goals. Journal of Industrial Ecology, 23(1), 77–95. https://doi.org/10.1111/jiec.12732
  35. [35] Stahel, W. R. (2010). The performance economy (2nd ed). Palgrave Macmillan.
  36. [36] Stahel, W. R. (2016). The circular economy. Nature, 531(7595), 435–438. https://doi.org/10.1038/531435a
  37. [37] Stahel, W. R. (2019). The circular economy: A user’s guide. Routledge, Taylor & Francis.
  38. [38] Stubbs, W., & Cocklin, C. (2008). Conceptualizing a “Sustainability Business Model”. Organization & Environment, 21(2), 103–127. https://doi.org/10.1177/1086026608318042
  39. [39] Szlávik J. (2020). A fenntartható fejlődés fogalma és értelmezései (o. 75–90). Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/6377/
  40. [40] Webster, K. (2017). The circular economy: A wealth of flows (2nd edition). Ellen MacArthur Foundation Publishing.
  41. [41] Willeghems, G., & Bachus, K. (2018). Employment impact of the transition to a circular economy: Literature study. Summa Circular Economy Policy Research Center, OVAM, Belgium.