Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A gyerekek befolyásoló szerepe szüleik élelmiszer üzletválasztásában
    180-187
    Megtekintések száma:
    158

    A családnak jelentős szerepe van a vásárlási döntési folyamatban, mint a társadalom elsődleges döntéshozatali egysége. Kiemelkedő szerepe van a fogyasztói szocializációban és a gyerekek fogyasztóvá válási folyamatában. A család keretet ad, amelyen belül a gyermekek megtanulják hogyan viselkedjenek fogyasztóként, elsajátítják a vásárláshoz és fogyasztáshoz szükséges kompetenciákat. A gyerekek családon belüli szerepének változása rendkívül aktuális az elmúlt időszakban, és hatással van a családon belüli vásárlási döntési folyamatra, talán még az élelmiszer üzletválasztásra is.

  • Az üzletválasztást befolyásoló tényezők és az élelmiszerkiskereskedelmi üzlethálózat kölcsönhatásai
    77-82
    Megtekintések száma:
    173

    A fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgálva a vásárlási döntésekben az üzlethelyválasztás szerepe kiemelt jelentőségű. Éppen ezért az FMCG piacon működő üzletláncok értékesítési rendszerének kiemelt területét képező hálózatfejlesztés a fogyasztókért folyó verseny fontos eszköze. Jelen munkánkban vizsgáljuk azt, hogy a Magyarországon működő kiemelt üzletláncok hálózatfejlesztési döntéseit milyen tényezők befolyásolják és az üzlethálózat nagysága, valamint változása milyen összefüggésben van a fogyasztói üzletválasztással, annak lehetőségével és a döntés szabadságfokával

  • Döntési fa alkalmazása wellness turisztikai utazáson résztvevők egészségmagatartás-változásának alakulására
    35-40
    Megtekintések száma:
    126

    A társadalomtudományi kutatások estén a megfigyelés és az elmélet közötti kapcsolat megteremtése nehézséget okozhat a kutatók számára. Közvetlen megfigyelésre és mérésre ritkán van lehetőség. Mivel a folyamatok állandóan változó körülmények között mennek végbe, a jelenségek egyszeri megfigyelése lehetséges. A matematikai, statisztikai módszerekkel alkotott modellek egy része bizonytalan körülmények között készül, melyek a lényegesebb tényezőket veszik figyelembe, ugyanakkor a valószínűsíthető változók is kifejezésre juttathatók. Ilyen modellt alkotó technika a döntési fák módszere, amely egy olyan
    döntéshozatalban használt grafikus modell, melyben több választási lehetőség is rendelkezésre áll, és a kimeneteik bizonytalanok. A tanulmány ennek a modellnek az alkalmazását mutatja be, egészségturisztikai utazáson résztvevő egyének egészségmagatartására irányulva.

  • Fogyasztásra születtünk? A fogyasztói szocializáció néhány aspektusa
    99-104
    Megtekintések száma:
    145

    Fogyasztónak születünk, vagy csak azzá válunk életünk során? Bár a legtöbb emberi magatartás a fejlett társadalmakban többnyire fogyasztói magatartásnak is tekinthető, ezzel a tudással nem születünk, hanem sokkal inkább lépésről lépésre sajátítjuk el életünk során ezt a tudást. A fogyasztói szocializáció tanulmányozásával érthetjük meg leginkább a fogyasztóvá válás folyamatát, azt, hogy milyen kontextusban élnek a fogyasztók a társadalomban, melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak erre a folyamatra.

  • Nők vásárlási szokásai kozmeti kai termékek esetében
    32-34
    Megtekintések száma:
    77

    Jelen munkánkban a nők kozmeti kumvásárlási szokásainak sajátosságaira kívánunk rámutatni. Megkérdezéses vizsgálatunk során próbáltunk közelebbi képet kapni a nők vásárlási szokásainak sajátosságairól, a kozmeti kumokhoz való viszonyáról. Kutatásunk aktualitását több jelenség is alátámasztja. Egyrészt a nőkkel kapcsolatos egyik leggyakoribb asszociáció a szépség, egy nőnek mindig ápoltnak, csinosnak, szépnek kell lennie a társadalmi elvárások szerint. (Törőcsik, 2011). Ugyanakkor általános társadalmi trendként is megjelenik a test szerepének felértékelődése (Törőcsik, 2007), így minden olyan termék, illetve szolgáltatás egyre nagyobb szerepet kap, amely a test karbantartásáról, ápolásáról, megmutatásáról szól. A nők kozmeti kumvásárlási szokásaival, elsősorban
    családon belüli vásárlási döntési szerepükkel több szerző is foglalkozott korábban (Davis- Rigaux 1974, Popcorn-Marigold 2001, Pólya 2012), azonban a téma aktualitása miatt mindenképp fontosnak tartott uk további empirikus vizsgálatok lefolytatását.

  • Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei
    61-68
    Megtekintések száma:
    113

    A fenntarthatóság, és annak lényegi eleme, a környezettudatosság fogalma bár már több évtizedes múlttal rendelkezik, általánosságban mégis elmondható, hogy a rövid távú gazdasági profit érdekek még mindig dominánsabban jelennek meg a döntéshozatalban, mind egyéni mind vállalati szinten. A fenntarthatóság irányába való haladás miatt pozitív hatást jelentene, ha a különböző ágazatok, és az ágazatokban tevékenykedő vállalatok is tudatos lépéseket tennének annak érdekében, hogy csökkentsék a környezeti terhelésüket. A téma fontosságát támasztja alá az elmúlt évszázadokban bekövetkezett jelentős klímaváltozás, a légköri szén-dioxid koncentráció rohamos növekedése, a globális felmelegedés, melyeknek következtében nem csak a népesség egészségi állapota forog kockán, hanem a növény- és állatvilág is jelentős veszélybe került. Fontosnak tartom, hogy a lehetőségek számbavételével igyekezzünk javítani a jelenlegi helyzeten, globális, szervezeti, de akár egyéni szinten is. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások vezetői kevésbé elkötelezettek a fenntarthatóság iránt, és környezeti attitűdjük elmarad attól a szinttől, ahol érdemben lehet tenni a környezetterhelés csökkentéséért. A környezeti attitűd hiányában az alkalmazottak ösztönzése, ismereteinek bővítése is elmarad, így az egyéni felelősségvállalás szerepe csökken. Saját felmérésem eredményei igazolják, hogy a környezettudatosan működő vállalkozás hatással lehet az egyén saját háztartásának környezettudatos működtetésére is, a munkahelyen végzett környezettudatos tevékenységekből (például szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, víztakarékosság) a hétköznapi gyakorlatba is ültetnek át a munkavállalók bizonyos tevékenységeket. Egy szervezet környezetbarát működése tehát hosszú távon nem csupán a szervezeti kibocsátást képes csökkenteni, hanem hatással tud lenni az egyénre, amely által a háztartások kibocsátását is képes csökkenteni. A fent említett okok miatt tartom érdemesnek feltérképezni, hogy a különböző vállalkozásoknak, méretüktől függően, és attól függetlenül is, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a fenntartható működés érdekében, továbbá amennyiben a gazdasági érdekek előtérbe helyezését megváltoztatni nem lehet, hogyan lehet a profit érdekekkel összehangolni a környezettudatos irányítást. Ugyanis egy nagyobb telephely esetén már a fenntartás is nagymértékű energiafelhasználással jár, az üzemeltetés pedig még tovább növeli a víz-, áram- és gázfelhasználást, így az ezekkel való gazdálkodás költségmegtakarítási szempontból is lényeges, de a környezetre való negatív hatás csökkentése miatt is nagyon fontos. A tanulmányban a szakirodalmi áttekintést követően röviden bemutatom, hogy milyen tevékenységekben tudják a vállalkozások mérettől függetlenül a fenntarthatóság elveit követni, illetve méretüktől függően milyen korlátok, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Kitérek arra is, hogyan találkoznak a fenntarthatóság elvei a már korábban említett rövid távú gazdasági profit érdekekkel.