Folyóiratcikk

Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei

Megjelent:
August 6, 2020
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2014 Szolnoki Főiskola

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Gál, Z. (2020). Vállalkozások károsanyag-kibocsátás csökkentésének lehetőségei. Economica, 7(3), 61-68. https://doi.org/10.47282/ECONOMICA/2014/7/3/4382
Absztrakt

A fenntarthatóság, és annak lényegi eleme, a környezettudatosság fogalma bár már több évtizedes múlttal rendelkezik, általánosságban mégis elmondható, hogy a rövid távú gazdasági profit érdekek még mindig dominánsabban jelennek meg a döntéshozatalban, mind egyéni mind vállalati szinten. A fenntarthatóság irányába való haladás miatt pozitív hatást jelentene, ha a különböző ágazatok, és az ágazatokban tevékenykedő vállalatok is tudatos lépéseket tennének annak érdekében, hogy csökkentsék a környezeti terhelésüket. A téma fontosságát támasztja alá az elmúlt évszázadokban bekövetkezett jelentős klímaváltozás, a légköri szén-dioxid koncentráció rohamos növekedése, a globális felmelegedés, melyeknek következtében nem csak a népesség egészségi állapota forog kockán, hanem a növény- és állatvilág is jelentős veszélybe került. Fontosnak tartom, hogy a lehetőségek számbavételével igyekezzünk javítani a jelenlegi helyzeten, globális, szervezeti, de akár egyéni szinten is. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások vezetői kevésbé elkötelezettek a fenntarthatóság iránt, és környezeti attitűdjük elmarad attól a szinttől, ahol érdemben lehet tenni a környezetterhelés csökkentéséért. A környezeti attitűd hiányában az alkalmazottak ösztönzése, ismereteinek bővítése is elmarad, így az egyéni felelősségvállalás szerepe csökken. Saját felmérésem eredményei igazolják, hogy a környezettudatosan működő vállalkozás hatással lehet az egyén saját háztartásának környezettudatos működtetésére is, a munkahelyen végzett környezettudatos tevékenységekből (például szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, víztakarékosság) a hétköznapi gyakorlatba is ültetnek át a munkavállalók bizonyos tevékenységeket. Egy szervezet környezetbarát működése tehát hosszú távon nem csupán a szervezeti kibocsátást képes csökkenteni, hanem hatással tud lenni az egyénre, amely által a háztartások kibocsátását is képes csökkenteni. A fent említett okok miatt tartom érdemesnek feltérképezni, hogy a különböző vállalkozásoknak, méretüktől függően, és attól függetlenül is, milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a fenntartható működés érdekében, továbbá amennyiben a gazdasági érdekek előtérbe helyezését megváltoztatni nem lehet, hogyan lehet a profit érdekekkel összehangolni a környezettudatos irányítást. Ugyanis egy nagyobb telephely esetén már a fenntartás is nagymértékű energiafelhasználással jár, az üzemeltetés pedig még tovább növeli a víz-, áram- és gázfelhasználást, így az ezekkel való gazdálkodás költségmegtakarítási szempontból is lényeges, de a környezetre való negatív hatás csökkentése miatt is nagyon fontos. A tanulmányban a szakirodalmi áttekintést követően röviden bemutatom, hogy milyen tevékenységekben tudják a vállalkozások mérettől függetlenül a fenntarthatóság elveit követni, illetve méretüktől függően milyen korlátok, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Kitérek arra is, hogyan találkoznak a fenntarthatóság elvei a már korábban említett rövid távú gazdasági profit érdekekkel.