Keresés

Keresési eredmények

• A szolnoki vár egykori alagútjai nyomában - Adalékok egy elfeledett régészeti ásatás történetéhez a szolnoki várban 1934/35-ben

  72-83

  Bagi Gábor

  Megtekintések száma:

  126

  Szolnokon az elmúlt évszázadokban gyakorta visszatérő hír volt, hogy a vár alatt középkori  alagutak húzódnak. Végül 1934-ben a Szolnoki Művésztelep (a Pólya testvérek, Chiovini Ferenc, Jancsó Lajos igazgató) ásatást kezdeményezett a helyzet tisztázására. A munkák 1935. május végi lezárásakor jelezték,
  hogy a várplébánia kertjében 6—700 éves templom maradványaira bukkantak, és az alagút lejáratának vélt üreg a templom kriptája lehetett. A plébános azonban a munkákat leállíttatta, mivel a templom oldalfalára épült plébánia épületét féltette. Feltételezhetően az ásatás dokumentációja a Művészeti Egyesület anyagával együtt 1944-ben semmisült meg. Az amatőr ásatás régészeti azonosításával az 1973-as feltárások során nem foglalkoztak, és
  napjaink szolnoki régészei már nem is tudnak az egykori eseményekről. Az adatokat összevetve azonban kitűnik, hogy a két feltárás egyazon régészeti objektum (a török kori dzsámi és a régi góti kus keresztény templom) két eltérő felét érintett e, és így az egybe tartozik. Amikor a helyi média szolnoki oszmán-török épületek esetleges helyreállításáról beszél, nem felesleges az ásatás elemzése, mivel a maradványok könnyen Szolnok legrégibb ismert épületét rejthetik.

• A Szolnoki Verseghy Kör Egy civil szervezet első húsz éve

  68-71

  Szurmay Ernő

  Megtekintések száma:

  100

  1993. november 26-án, húsz évvel ezelőtt alakult a Verseghy Kör Szolnokon. Az egyesület vállalja a Verseghy-kultusz ápolását, a szolnoki születésű tudós-költő Verseghy Ferenc (1757- 1820) nevével jelzett programok, tevékenységek segítését és gondozását. Az irodalmon és a nyelvi hagyományokon kívül más művészetek, illetve tudományágak művelőinek is teret kíván adni. Tagjainak kreati vitására építve, sajátos eszközökkel segíteni kívánja Szolnok értékeinek
  feltárását és népszerűsítését. Ezzel is erősíteni igyekszik a szolnokiak identi tástudatát, a lakóhelyhez való ragaszkodását. A kör önkéntes civil szervezet, amely tudományos ülések, várostörténeti és székfoglaló előadások rendezését bonyolítja le a lokálpatrióta tagsága és az érdeklődők részére. Erről a két évti zedről ad számot jelen dolgozatban a kör egyik alapítója, korelnöke.

• A Szolnok Televízió vételi lehetőségeinek és a műsorok nézettségi szokásainak részletes elemzése

  113-117

  Máté Zoltán

  Megtekintések száma:

  119

  A munka a Szolnok Televízió vételi lehetőségeinek változását követően a nézettségének és a tetszésének vizsgálatával foglalkozik. A kérdőíves felmérés eredményeit felhasználva általános eredményeket közöl a Szolnok Televízió vételének technikai lehetőségeiről, valamint a látható műsorok nézettségéről és tetszéséről, a magyarországi nagy kereskedelmi csatornák adataival összevetve. Saját számítási metodika alapján rangsort készít a vizsgált csatornák esetében a
  tetszésről, és megállapításokat tesz a Szolnoki Televízió további fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban.

• Új utakon a testnevelőtanár-képzés Egerben: a sportszakos hallgatók utazási szokásainak, és a sítáborozás kínálati elemeivel való elégedettségének vizsgálata

  89-95

  Müller Anetta

  Könyves Erika

  Vásárhelyi Tamás

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  208

  .

• A Műszaki menedzser alapszak munkaerőpiaci megítélése és fejlesztési lehetőségei a Szolnoki Főiskolán

  153-163

  László Éva

  Jakopánecz Eszter

  Törőcsik Mária

  Megtekintések száma:

  104

  A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési célból kutatást végzett a TÁMOP 4.1.1. C – 12/1/KONV-2012-2004 projekt keretében. A Szolnoki Főiskola azt a célt tűzte ki, hogy piaci információkkal segítse a Műszaki menedzser alapszak képzési stratégiájának fejlesztését. A  szakértőket, oktatókat és hallgatókat megszólaltató kutatás eredményei aláhúzzák,hogy a Műszaki menedzser alapszak jövőjét illetően kulcsfontosságú a gyakorló vállalatokkal való szorosabb együttműködés: ezáltal lehetővé válik a piaci igényekre való gyorsabb reagálás, a legfrissebb tudás átadása, illetve a szakirány piaci elfogadottságának erősítése is. Az
  eredmények rávilágítottak, hogy a Szolnoki Főiskola jelenlegi képzési színvonala további fejlesztéseket igényel a kikerülő pályakezdők piacképességének erősítése érdekében, amelyben markáns kérdést jelent a kapcsolódó területek ismereteinek átadása is. A megfelelő szakmai alaptudás mellett határozott elvárás a nyelvek ismerete és a magas szintű kommunikációs képességek megléte. 

• Nyelvi kompetenciák és munkaerőpiac: Munkáltatói elvárások és a Szolnoki Főiskola hallgatóinak idegennyelv-oktatásra és -tudásra vonatkozó (ön)értékelése

  51-60

  Makainé Patay Adrienn

  Mommertz Stefan

  Megtekintések száma:

  148

  A „Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése” c. pályázat legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy a nyelvoktatás fejlesztése által javuljanak a diplomát szerző hallgatók elhelyezkedési esélyei, valamint hogy valósuljon meg a térségben lévő hazai és nemzetközi vállalatok által teremtett multikulturális munkaerő-piaci közeg humánerőforrás-igényeinek jobb kiszolgálása. A tanulmány a munkáltatók körében végzett, a diplomásokkal szemben
  támasztott idegen nyelvi kompetenciákra vonatkozó elvárásokat vizsgáló kutatás eredményeit helyezi szembe a Szolnoki Főiskola hallgatói körében végzett megkérdezésekkel, amelyekben a hallgatók saját nyelvtudásukat illetve a főiskolai nyelvoktatást értékelték, valamint a nyelvtanulással és a nyelvhasználattal kapcsolatos tapasztalataikról vallottak.

• A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása

  57-64

  Horváth Zsófia

  Sánta Fanni

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  169

  A gasztronómia ma már nemcsak mint a turisztikai szuprastruktúra által nyújtott szolgáltatás jelenik meg, hanem a gasztronómiai rendezvényeken az attrakciókínálat része is. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi motiválja a résztvevőit a rendezvény meglátogatására, hogyan változnak a motivációk a visszatérő rendezvények esetében? A szekunder és a primer információk elemzésének eredménye a következő évek gasztrofesztiváljainak kommunikációjához adhat útmutatást.

• Helyi adózás elméleti és gyakorlati problémái

  15-20

  Nagy Rózsa

  Megtekintések száma:

  133

  .

• A beszédkészség fejlesztése a pilot-kurzusokban a munkaerőpiaci igényfelmérés eredményei tükrében

  68-75

  Busi Beáta

  Kiscsatári Edit

  Megtekintések száma:

  98

  A Szolnoki Főiskola 2013-ban végzett munkaerőpiaci igényfelméréséből kiderült, hogy a munkáltatók leginkább az idegen nyelv biztonságos, tárgyalóképes használatát hiányolják a pályakezdőktől. A kutatás eredménye alapján megtörtént a tantárgyak gyakorlatorientáltabb irányba történő fejlesztése.  Előadásunkban a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozunk az újonnan kialakított pilot kurzusokban. Áttekintjük a beszédkészségnek, mint a kommunikációs folyamat legfontosabb feltételének fázisait, annak fejlesztési szakaszaira jellemző feladattípusokat, a szókincstanítás stratégiáit – néhány, a pilot kurzuson használt tankönyvsorozatból (Alltag, Beruf & Co.) vett német nyelvű példa bemutatásával. 

• Tanulói kompetenciák és pedagógiai hozzáadott érték Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  288-301

  Morauszki András

  Megtekintések száma:

  144

  Az elemzés az Országok Kompetenciamérés 2014. évi adataira építve vizsgálja a Jász-Nagykun- Szolnok megyei tanulók matematikai és szövegértés kompetenciáit összehasonlítva a többi megye adataival. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanulók minden iskolatípusban jellemzően alacsonyabb pontszámokat értek el, mint a többi megye tanulói. A megyében viszonylag magas a gettósodó és gettóiskolák aránya, ahol a roma tanulók aránya 30% vagy 50% feletti. Ezekben jellemzően alacsonyabbak a kompetenciamérések ponteredményei. A kompetenciaeredményeket ugyanakkor elsősorban a tanulók családi háttere magyarázza. A pedagógiai hozzáadott érték a családi háttér alapján várhatóhoz viszonyítja a tanulók kompetenciaeredményeit. A megye oktatásai intézményei azonban ebből a szempontból is elmaradnak más megyékhez képest. A megyében elsősorban a 8 és 4 évfolyamos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban mérhető pozitív hozzáadott érték, a többi iskolatípus a vártnál gyengébb eredményeket ért el.

• Az ifjúsági turizmus motivációi francia és angol egyetemisták megkérdezése alapján

  240-245

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  175

  Két külföldi kutatói rövid tanulmányút eredményeit foglalja össze a tanulmány a téma magyarországi helyzetképének felvázolásával. A három ország három városának (Bordeaux – Franciaország, Durham – Egyesült Királyság, Szolnok – Magyarország) felsőoktatásban tanuló diákjai körében végzett felmérés elemzésének eredményei összehasonlítva kerülnek bemutatásra az azonosságokat és különbözőségeket kiemelve. A feltárt fogyasztó szokások eltérősége a kínálat kialakításának gyakorlatában a továbbiakban hasznosítható.

• Iskolai arculat és identitásformálás: a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium praxisának példája

  96-112

  Horváth Marianna

  Tóth Tibor

  Megtekintések száma:

  118

  .

• A nemzetközi és a hazai oktatási turizmusról

  30-37

  Árva László

  Könyves Erika

  Megtekintések száma:

  101

  .

• A vevőszolgálat rendszerszemléletű megközelítése

  21-29

  Vermes Pál

  Megtekintések száma:

  93

  .

• Élethosszig tanuló társadalom: történeti-konceptuális áttekintés az EU szakképzési politikájáról

  69-84

  Fülöp Tamás

  Megtekintések száma:

  98

  .

• A szociális munkás küldetése Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  75-83

  Boda Tímea

  Hima Gabriella

  Huff Endre

  Megtekintések száma:

  136

  Publikációnk célja a szociális munkás szakképzés bevezetésének előkészítése a Szolnoki Főiskolán.  Jász-Nagykun-Szolnok megye olyan régiót képvisel az országon belül, amelyben a lakosság összetétele, társadalmi helyzete nemcsak indokolná a szociális munkások számának növelését, hanem kifejezet en szükségessé tenné. Ezért a Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék kutatócsoportjának programjában a hátrányos helyzetűek segítését
  prioritásként szerepel. 

• Egy vízminőségi problémától a technológiai megoldásig

  13-22

  Kovács Zoltán

  Megtekintések száma:

  103

  Az általános cím ellenére konkrét ivóvíz-minőségi probléma megoldására tett javaslatokat tárgyal az alábbiakban a tanulmány, nevezetesen a mikrobiológiai kifogásoltság megszüntetésének lehetséges módszereit a Szolnoki Felszíni Vízműben.

• A gyakorlatorientált képzések fejlesztésének lehetőségei a Szolnoki Főiskolán: vállalati kapcsolatok szerepének jelentősége

  111-119

  Szabó Attila

  Megtekintések száma:

  53

  .

• Magyarország három évszázados külgazdasági kapcsolatai : I. rész

  58-68

  Balázs György

  Megtekintések száma:

  120

  .

• Közös cél, külön út? : posztszocialista átmenet Európában

  5-15

  Bischof Zsolt

  Megtekintések száma:

  89

  .

• A virágkereskedelem logisztikai ágai

  50-57

  Barati Dóra

  Megtekintések száma:

  99

  .

• A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók

  135-142

  Szakács Attila

  Gráner Alexandra

  Jánosi Kitti

  Kalmár Milán

  Sipos Péter

  Megtekintések száma:

  146

  A mostani XXI. században annak, aki éppen elvégezte a felsőfokú oktatási intézményt legyen az akár főiskola, akár egyetem bizony nincs könnyű dolga. Az iskolában megtanulja a szakmája elméleti részét, de csak a későbbi munkás évek alatt van lehetőség arra, hogy a gyakorlat is szert tegyen. A környezetvédelemi és agrárfejlesztési szakemberek vitathatatlanul nagy szakértelemmel rendelkeznek, melyben nagy hangsúlyt kap a kutatás, és az ebből eredő innováció mely több területen is jelen van. Az új technológiák révén a munkavégzés hatékonyabbá, energiatakarékossá és tudatosabbá válik. Egy friss diplomás szakember startup vállalkozása révén még nagyobb sikereket tud elérni nem csupán hazájában, de külföldön is ez által nem csak a magyar gazdaságot támogatja, de az ország jó hírét is öregbíti. A Szolnoki régió felsőoktatási intézményében elkészült egy 100 fővel kitöltött kvantitatív kutatást, amelyből igen érdekes információkhoz lehet jutni.

• Tudományos diákköri tevékenység a Szolnoki Főiskolán

  93-95

  Földi Katalin

  Megtekintések száma:

  41

  .

• A változtatási stratégia információjának szükségessége és a kontrolling kapcsolata

  46-49

  Z. Czunyi Anikó

  Megtekintések száma:

  121

  .

• Az angolul tanuló magyar hallgatók pragmatikai hibái – egy empirikus kutatásról

  13-24

  Csatlós Krisztina

  Megtekintések száma:

  266

  Tanulmányomban pontos definíciót igyekszem adni a pragmatikai kompetenciára és leírom a terminus kialakulását. Meghatározom a pragmatikai hiba fogalmát, megítélését, okait és típusait és felvázolom a magyar-angol kontrasztív kutatásokat. Majd felsorolom az angolul tanuló magyar diákok leggyakoribb pragmatikai  ibáit. Ismertetem a 2014 októberében a Szolnoki Főiskola hallgatói körében végzett kérdőíves kutatásom eredményeit. Végül arra a kérdésre kerek választ, hogy lehet-e, kell-e tanítani a pragmatikai kompetenciát, és ha igen, mi célból.