Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A szolnoki vár egykori alagútjai nyomában - Adalékok egy elfeledett régészeti ásatás történetéhez a szolnoki várban 1934/35-ben
    72-83
    Megtekintések száma:
    199

    Szolnokon az elmúlt évszázadokban gyakorta visszatérő hír volt, hogy a vár alatt középkori  alagutak húzódnak. Végül 1934-ben a Szolnoki Művésztelep (a Pólya testvérek, Chiovini Ferenc, Jancsó Lajos igazgató) ásatást kezdeményezett a helyzet tisztázására. A munkák 1935. május végi lezárásakor jelezték,
    hogy a várplébánia kertjében 6—700 éves templom maradványaira bukkantak, és az alagút lejáratának vélt üreg a templom kriptája lehetett. A plébános azonban a munkákat leállíttatta, mivel a templom oldalfalára épült plébánia épületét féltette. Feltételezhetően az ásatás dokumentációja a Művészeti Egyesület anyagával együtt 1944-ben semmisült meg. Az amatőr ásatás régészeti azonosításával az 1973-as feltárások során nem foglalkoztak, és
    napjaink szolnoki régészei már nem is tudnak az egykori eseményekről. Az adatokat összevetve azonban kitűnik, hogy a két feltárás egyazon régészeti objektum (a török kori dzsámi és a régi góti kus keresztény templom) két eltérő felét érintett e, és így az egybe tartozik. Amikor a helyi média szolnoki oszmán-török épületek esetleges helyreállításáról beszél, nem felesleges az ásatás elemzése, mivel a maradványok könnyen Szolnok legrégibb ismert épületét rejthetik.

  • A Szolnoki Verseghy Kör Egy civil szervezet első húsz éve
    68-71
    Megtekintések száma:
    180

    1993. november 26-án, húsz évvel ezelőtt alakult a Verseghy Kör Szolnokon. Az egyesület vállalja a Verseghy-kultusz ápolását, a szolnoki születésű tudós-költő Verseghy Ferenc (1757- 1820) nevével jelzett programok, tevékenységek segítését és gondozását. Az irodalmon és a nyelvi hagyományokon kívül más művészetek, illetve tudományágak művelőinek is teret kíván adni. Tagjainak kreati vitására építve, sajátos eszközökkel segíteni kívánja Szolnok értékeinek
    feltárását és népszerűsítését. Ezzel is erősíteni igyekszik a szolnokiak identi tástudatát, a lakóhelyhez való ragaszkodását. A kör önkéntes civil szervezet, amely tudományos ülések, várostörténeti és székfoglaló előadások rendezését bonyolítja le a lokálpatrióta tagsága és az érdeklődők részére. Erről a két évti zedről ad számot jelen dolgozatban a kör egyik alapítója, korelnöke.

  • Tanulói kompetenciák és pedagógiai hozzáadott érték Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    288-301
    Megtekintések száma:
    232

    Az elemzés az Országok Kompetenciamérés 2014. évi adataira építve vizsgálja a Jász-Nagykun- Szolnok megyei tanulók matematikai és szövegértés kompetenciáit összehasonlítva a többi megye adataival. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei tanulók minden iskolatípusban jellemzően alacsonyabb pontszámokat értek el, mint a többi megye tanulói. A megyében viszonylag magas a gettósodó és gettóiskolák aránya, ahol a roma tanulók aránya 30% vagy 50% feletti. Ezekben jellemzően alacsonyabbak a kompetenciamérések ponteredményei. A kompetenciaeredményeket ugyanakkor elsősorban a tanulók családi háttere magyarázza. A pedagógiai hozzáadott érték a családi háttér alapján várhatóhoz viszonyítja a tanulók kompetenciaeredményeit. A megye oktatásai intézményei azonban ebből a szempontból is elmaradnak más megyékhez képest. A megyében elsősorban a 8 és 4 évfolyamos gimnáziumokban és a szakközépiskolákban mérhető pozitív hozzáadott érték, a többi iskolatípus a vártnál gyengébb eredményeket ért el.

  • A Szolnok Televízió vételi lehetőségeinek és a műsorok nézettségi szokásainak részletes elemzése
    113-117
    Megtekintések száma:
    187

    A munka a Szolnok Televízió vételi lehetőségeinek változását követően a nézettségének és a tetszésének vizsgálatával foglalkozik. A kérdőíves felmérés eredményeit felhasználva általános eredményeket közöl a Szolnok Televízió vételének technikai lehetőségeiről, valamint a látható műsorok nézettségéről és tetszéséről, a magyarországi nagy kereskedelmi csatornák adataival összevetve. Saját számítási metodika alapján rangsort készít a vizsgált csatornák esetében a
    tetszésről, és megállapításokat tesz a Szolnoki Televízió további fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban.

  • A szociális munkás küldetése Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    75-83
    Megtekintések száma:
    239

    Publikációnk célja a szociális munkás szakképzés bevezetésének előkészítése a Szolnoki Főiskolán.  Jász-Nagykun-Szolnok megye olyan régiót képvisel az országon belül, amelyben a lakosság összetétele, társadalmi helyzete nemcsak indokolná a szociális munkások számának növelését, hanem kifejezet en szükségessé tenné. Ezért a Társadalomtudományok és Kommunikáció Tanszék kutatócsoportjának programjában a hátrányos helyzetűek segítését
    prioritásként szerepel. 

  • A közszolgáltatások marketing tevékenységének, ezen belül a vevőelégedettség vizsgálata, a természet tudatos fogyasztók kialakulásának tükrében Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    164-170
    Megtekintések száma:
    289

    Kutatásunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő szolgáltató vállalatokra irányul. Jelen írásban defi niálásra kerülnek a közszolgáltatás, valamint a közüzemi szolgáltatás fogalma. Vizsgálat alá vonjuk a megye közüzemi szolgáltatásokkal való ellátot ságát azzal a céllal, hogy a későbbiekben áf ogó képet kapjunk a térség lakosságának szolgáltatásokkal való elégedet ségéről. Végezetül foglalkozunk, azzal a kérdéssel, hogy a közüzemi szolgáltatást nyújtók, milyen jellegű marketing tevékenységet folytatnak, illetve ezen belül megvalósul-e a limitált versenyhelyzet, ami esetlegesen a vevőelégedetség megvalósulásában ölt testet.

  • A Műszaki menedzser alapszak munkaerőpiaci megítélése és fejlesztési lehetőségei a Szolnoki Főiskolán
    153-163
    Megtekintések száma:
    198

    A Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési célból kutatást végzett a TÁMOP 4.1.1. C – 12/1/KONV-2012-2004 projekt keretében. A Szolnoki Főiskola azt a célt tűzte ki, hogy piaci információkkal segítse a Műszaki menedzser alapszak képzési stratégiájának fejlesztését. A  szakértőket, oktatókat és hallgatókat megszólaltató kutatás eredményei aláhúzzák,hogy a Műszaki menedzser alapszak jövőjét illetően kulcsfontosságú a gyakorló vállalatokkal való szorosabb együttműködés: ezáltal lehetővé válik a piaci igényekre való gyorsabb reagálás, a legfrissebb tudás átadása, illetve a szakirány piaci elfogadottságának erősítése is. Az
    eredmények rávilágítottak, hogy a Szolnoki Főiskola jelenlegi képzési színvonala további fejlesztéseket igényel a kikerülő pályakezdők piacképességének erősítése érdekében, amelyben markáns kérdést jelent a kapcsolódó területek ismereteinek átadása is. A megfelelő szakmai alaptudás mellett határozott elvárás a nyelvek ismerete és a magas szintű kommunikációs képességek megléte. 

  • Vissza a munka világába: A közfoglalkoztatás útján Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    96-104
    Megtekintések száma:
    105

    Az Amerikai Egyesült Államokban 2008 őszén kirobbanó világgazdasági válság hazánk gazdaságára és munkaerő-piacára is súlyos csapást mért. Az ország elmaradottabb keleti területein, köztük Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gazdasági válság tovább erősített e a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetet. Az egyre növekvő munkanélküliség mérséklése céljából a foglalkoztatáspolitika számos munkaerő-piaci eszközt alkalmaz, amelyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a közfoglalkoztatás. Tudományos diákköri dolgozatomban a közfoglalkoztatás munkanélküliség kezelésében betöltött szerepét vizsgáltam. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy képes-e a közfoglalkoztatás hatékonyan kezelni a munkanélküliséget és csökkenteni a tartós munkanélküliséget. A kutatás során a vizsgált időszak (2009-2011) két legfontosabb, a korábbi évekhez viszonyítva legnagyobb munkaerőt megmozgató közfoglalkoztatási
    programjait, az Út a munkához és a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot tanulmányoztam. Ezt követően elkészítettem az általam felállított szempontrendszer alapján a két program összehasonlító elemzését kiemelve a két program erős és gyenge pontjait. A kutatásomat a szakirodalom, a tanulmányok, a szakfolyóiratok és a nemzetközi sajtóban megjelent szakcikkek és internetes források felhasználásával végeztem el.

  • Nyelvi kompetenciák és munkaerőpiac: Munkáltatói elvárások és a Szolnoki Főiskola hallgatóinak idegennyelv-oktatásra és -tudásra vonatkozó (ön)értékelése
    51-60
    Megtekintések száma:
    257

    A „Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése” c. pályázat legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy a nyelvoktatás fejlesztése által javuljanak a diplomát szerző hallgatók elhelyezkedési esélyei, valamint hogy valósuljon meg a térségben lévő hazai és nemzetközi vállalatok által teremtett multikulturális munkaerő-piaci közeg humánerőforrás-igényeinek jobb kiszolgálása. A tanulmány a munkáltatók körében végzett, a diplomásokkal szemben
    támasztott idegen nyelvi kompetenciákra vonatkozó elvárásokat vizsgáló kutatás eredményeit helyezi szembe a Szolnoki Főiskola hallgatói körében végzett megkérdezésekkel, amelyekben a hallgatók saját nyelvtudásukat illetve a főiskolai nyelvoktatást értékelték, valamint a nyelvtanulással és a nyelvhasználattal kapcsolatos tapasztalataikról vallottak.

  • A Tween szegmens fogyasztói magatartását befolyásoló tényezőinek és a reklámokkal szembeni attitűdjének vizsgálata Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    31-46
    Megtekintések száma:
    365

    A fogyasztásszociológiai és reklámpszichológiai alapokon nyugvó téma jelentősége és aktualitása több aspektusból is megközelíthető. A gazdasági élet szereplőinek sikerült elérni, hogy a fiatalkorúak az egyik legfontosabb célpiaccá „nőtték ki magukat”. Ugyanis napjainkban a gyermekek és fiatalok a leginkább preferált célcsoport, ők a jövő (fogyasztói). Emellett egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, ahol a javak jellemzően nem csupán a szükséglet-kielégítés
    eszközei, hanem fontos befolyásoló tényezők is egyben, amelyek alapul szolgáltak a társadalmi státuszkülönbségek kialakulásában. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy 2015-ben, a webkorszakban hogyan állnak a televíziós reklámok tárgyköréhez a Z generáció tagjai, milyen attitűdökkel rendelkeznek; illetőleg ez hogyan alakítja fogyasztói magatartásukat vagy mely tényezők azok, amelyek a mai kamaszokat vásárlói döntésük meghozatalakor motiválnak. Ebből adódóan célunk a Jász-Nagykun-Szolnok megyében élő „tween” szegmens fogyasztási- és médiahasználati szokásainak, befolyásoló tényezőinek, motívumaik, márkapriorizációik, illetve reklámokkal szembeni attitűdjeik megvizsgálása.

  • A beszédkészség fejlesztése a pilot-kurzusokban a munkaerőpiaci igényfelmérés eredményei tükrében
    68-75
    Megtekintések száma:
    207

    A Szolnoki Főiskola 2013-ban végzett munkaerőpiaci igényfelméréséből kiderült, hogy a munkáltatók leginkább az idegen nyelv biztonságos, tárgyalóképes használatát hiányolják a pályakezdőktől. A kutatás eredménye alapján megtörtént a tantárgyak gyakorlatorientáltabb irányba történő fejlesztése.  Előadásunkban a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozunk az újonnan kialakított pilot kurzusokban. Áttekintjük a beszédkészségnek, mint a kommunikációs folyamat legfontosabb feltételének fázisait, annak fejlesztési szakaszaira jellemző feladattípusokat, a szókincstanítás stratégiáit – néhány, a pilot kurzuson használt tankönyvsorozatból (Alltag, Beruf & Co.) vett német nyelvű példa bemutatásával. 

  • A szolnoki Gulyásfesztivál szerepe Szolnok város turizmusában és vendégkörének változása
    57-64
    Megtekintések száma:
    337

    A gasztronómia ma már nemcsak mint a turisztikai szuprastruktúra által nyújtott szolgáltatás jelenik meg, hanem a gasztronómiai rendezvényeken az attrakciókínálat része is. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi motiválja a résztvevőit a rendezvény meglátogatására, hogyan változnak a motivációk a visszatérő rendezvények esetében? A szekunder és a primer információk elemzésének eredménye a következő évek gasztrofesztiváljainak kommunikációjához adhat útmutatást.

  • Bűnmegelőzés, áldozatsegítés, ifj úságvédelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    142-158
    Megtekintések száma:
    147

    A prevenció fontosságát Magyarország Országgyűlése már 2003-ban hangsúlyozta a Társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának kidolgozásával, megvitatásával és elfogadásával. A stratégia prioritásai a gyermek- és fi atalkori bűnözés csökkentése, a városok biztonságának fokozása, a családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatt á válás megelőzése és az áldozat segítés, valamint a bűnismétlés, az ismételt elkövetővé válás megelőzése. Ezen célok elérését
    a megyei intézmények hatékonyan együtt - működve képesek csak megvalósítani, hiszen a bűnmegelőzés nem csupán a rendőrség, hanem a társadalom szereplői, ezen belül a szociális, a gyermek- és ifj úságvédelmi intézmények és nem utolsó sorban a potenciális áldozat feladata.

  • EGY SIKERES BOLT KÉSZLETGAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE EGY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ KISTÉRSÉGBEN
    Megtekintések száma:
    243

    Jász-Nagykun-Szolnok megyében az egyik leghátrányosabb helyzetű kistérségben (Kunszentmárton kistérség) lévő községben, Tiszasason kedvezőtlen mikrokörnyezeti tényezők között, különösen alacsony diszkrecionális jövedelmű vásárlók körében hogyan is tud sikeresen üzemelni egy kiskereskedő. Vizsgálatunk célja az volt, hogy értékeljük, áruforgalmi sikeréhez hogyan járult hozzá a javuló készletgazdálkodás.

  • Civil szervezetek támogatása
    13-18
    Megtekintések száma:
    225

    Kutatásunk során a civil szervezetek helyzetét vizsgáltuk meg. Összegyűjtöttük a civil szervezetek támogatásának különböző formáit, az adománygyűjtés fogalomrendszerét és annak szabályait. Kíváncsiak voltunk rá milyen fő bevételi forrásaik vannak, különösen a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található civil szervezeteknek; melyek a legáltalánosabb adománygyűjtési stratégiáik; mennyire jellemző napjainkban a tartós adományozás; valamint milyen arányt képvisel a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos felajánlás a bevételi források között. A magyarországi gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb egyesületek csak ritkán tudnak pályázni. Ha sikerül is pályázati forráshoz jutniuk, azok megvalósulása, lebonyolítása sokszor akadályokba ütközik. Éppen ezért gondoljuk,
    hogy a pályázati rendszer valamiféle megreformálásával az állam képes ezen változtatni, segítséget nyújtva a rászoruló civil szervezeteknek.

  • Az ifjúsági turizmus motivációi francia és angol egyetemisták megkérdezése alapján
    240-245
    Megtekintések száma:
    290

    Két külföldi kutatói rövid tanulmányút eredményeit foglalja össze a tanulmány a téma magyarországi helyzetképének felvázolásával. A három ország három városának (Bordeaux – Franciaország, Durham – Egyesült Királyság, Szolnok – Magyarország) felsőoktatásban tanuló diákjai körében végzett felmérés elemzésének eredményei összehasonlítva kerülnek bemutatásra az azonosságokat és különbözőségeket kiemelve. A feltárt fogyasztó szokások eltérősége a kínálat kialakításának gyakorlatában a továbbiakban hasznosítható.

  • Helyreállítható-e az organikus társadalmi intézmények presztízse? Középiskolás diákok véleménye a házasságról és a családról Jász-Nagykun-Szolnok megyében
    23-28
    Megtekintések száma:
    176

    A kutatás a család, a házasság intézményét vizsgálja a fi atal nemzedék szemszögéből. A mai, párválasztás előtt álló fi atalok véleménye egyrészt tükrözi a jelen családi állapotokat, szokásokat, másrészt előrevetí ti a következő generáció a családalapítással kapcsolatos magatartását.

  • Egy vízminőségi problémától a technológiai megoldásig
    13-22
    Megtekintések száma:
    162

    Az általános cím ellenére konkrét ivóvíz-minőségi probléma megoldására tett javaslatokat tárgyal az alábbiakban a tanulmány, nevezetesen a mikrobiológiai kifogásoltság megszüntetésének lehetséges módszereit a Szolnoki Felszíni Vízműben.