Keresés
Keresési eredmények
-
INDEX OF THE CYCLE OF MONEY - THE CASE OF HUNGARY
126-135Megtekintések száma:149This paper has mounted the index of the cycle of money. According to the idea of the cycle of money, it is tested if an amount of cash is recycled inside the financial system in a variety of instances or if this amount of cash is misplaced from a financial system to different economies or banks abroad, due to the now no longer good enough structure of the financial system of the country. The reason for the paper is to expose the utility of the case cycle of money, right here for the case of Hungary. Therefore, this work goal is to make clear how the concept of the cycle of money, works in an actual case scenario and is well known how the cycle of money applies to an economic system. Moreover, the index of the cycle of money suggests how an economic system ought to counteract a monetary crisis and how well-structured it is. The estimations of the index of the cycle of money in the case of Hungary are compared with the global average index of the cycle of money. The estimations indicate as expected that Hungary is above the average global value. Hungary's findings reveal that it is a well-structured economy and can face an economic crisis. Prior papers are from the case of Latvia, Serbia, Greece, Bulgaria, Ukraine, Thailand, and Poland. This work is part of a project for multiple countries. The results are the first in the bibliography about the cycle of money of Hungry through the application of this theory.
-
A szakközépiskolai turisztikai oktatás Magyarországon és Finnországban – összehasonlító tanulmány
1-7Megtekintések száma:317A turizmus gyors növekedése és a munkaerő külföldre vándorlása Magyarországon is komoly munkaerőhiányt eredményezett az iparágban. A képzett és motivált munkaerő egyik kibocsátó forrása a turisztikai szakképzés rendszere, amely a rendszer tehetetlensége okán csak lassan képes reagálni a piaci folyamatokra. Mindemellett az erősen centralizált rendszer elenyésző lehetőséget biztosít a területi különbségek figyelembe vételére, hiszen a Nemzeti Alaptanterv és kapcsolódó szabályozó dokumentumai szűk mozgásteret biztosítanak az azt végrehajtó intézmények és fenntartóik számára.
Jelen cikk a magyarországi és a finnországi turisztikai szakképzési rendszer összehasonlító vizsgálatával igyekszik megoldást találni a hazai kihívásokra. Ennek eredményeként a szerző a középszintű turisztikai oktatás fejlesztésére lehetséges alternatívákat is megfogalmaz.
-
„Jól lenni jó helyen” – a well-being megjelenése a vállalatok közösségimédia-kommunikációjában
79-90Megtekintések száma:56A munkavállalói elvárások folyamatos változása arra ösztönzi a munkaadókat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a jóllétre és annak fejlesztésére. A munkahelyi jóllét és a munkáltatói márkaépítés az utóbbi években kiemelt szerepet kapott a hazai üzleti szférában. Kutatásunk célja, hogy feltárja, miként jelennek meg a jólléti gyakorlatok a magyar vállalatok közösségimédia-kommunikációjában és hogyan használják ezeket márkaépítésre. A WhereWeWork.com által készített felmérés alapján az 50 legvonzóbb munkahely közül a Coloplast Hungary, a Yettel Magyarország és a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary foglalta el a dobogót, így ezen vállalatok elemzését végeztük el netnográfiai módszerrel. Eredményeink szerint a Coloplast emberközpontú kultúrája jól tükröződik online tartalmaiban, a Mercedes-Benz kiegyensúlyozottan kommunikál toborzásról és márkaépítésről, míg a Yettel esetében ez kevésbé jellemző.
-
Magyarország egészségturisztikai desztinációként való márkázása: aszinkronitási problémák
68-72Megtekintések száma:232Egy ország vonzó turisztikai desztinációként való márkázása hosszú távú és meglehetősen komplex feladat. Számos brand értékelő rendszer létezik és egymástól akár jelentősen is eltérő metodológiát használnak arra, hogy indexálják az ország márkákat. A Bloomberg márkaindexáló rendszer 2014 európai rangsorában Magyarország a 20., míg a Future Brand értékelő rendszerben a 23. helyet foglalja el. Ezek a helyezések relatíve gyenge márkateljesítményre utalnak és egy olyan integrált imázs építést tesznek szükségessé, mely független a változó politikai erőstruktúráktól. A sikeres márkázás egyik kulcsfontosságú eleme a különböző szinteken megvalósuló marketing erőfeszítések szinkronizálása. Az aszinkron kommunikáció és stratégiák imázs érzékelési zavarokhoz, következésképpen a márka gyengüléséhez vezetnek. Jelen tanulmány néhány olyan aszinkron problémát vizsgál, melyek Magyarország mint egészségturisztikai desztináció márkázásában tetten érhető.
-
A fenntartható fejlődés és a felelős vállalatirányitás realitásai Magyarországon
247-253Megtekintések száma:234A felelős vállalatirányítás koncepciója több évtizede jelen van mégis, az elmélet gyakorlatba való átültetése több szempontból is féloldalasra sikerült. Jelen tanulmányban a magyarországi vállalatok jelenlegi helyzetét és eredményeit tekintem át.
-
Magyar származás hatásának kvalitatív és kvantitatív kutatása a kereskedelmi márkás élelmiszerek márkaválasztására Kelet-Magyarországon
215-299Megtekintések száma:277Napjainkban egyre inkább aktuálissá válik az FMCG piac konkrét árucsoport vásárlási szokás kutatások középpontba állítása, mivel a napi társadalmi gyakorlatokban – végső soron az életminőség alakításában – betöltött kulcsszerepe vitathatatlan, valamint az egykori posztszocialista országokban lezajlott – a válság és a kereskedelempolitikai váltások miatt ma is tartó – alapvető strukturális átrendeződés társadalmi hatásai és azok feltáratlansága okán. A korábbi vizsgálatok többnyire absztrakt terekre fókuszáltak, elválasztva a napi társadalmi gyakorlatokat a térbeli kontextusoktól, amelyekben zajlanak. Ezért
választottam kutatásom térbeli fókuszának az alacsonyabb diszkrecionális jövedelmű és vásárlóerejű Kelet-Magyarországot. A témaválasztás aktualitását másrészt az indokolja, hogy számos kutató (Totth, 2012, Pólya-Szűcs, 2013; Szakály, 2014) és piackutató intézet kutatási eredménye bizonyította, hogy a magyar vásárlók preferálják a magyar származású termékeket, ha azok ára nem haladja meg a külföldi termékekét. Ezért a termelői márkás termékeknél alacsonyabb árszínvonalú kereskedelmi márkás termékeket a vásárlók márkaválasztása során ár szempontjából előnyben részesíthetik az alacsonyabb árú import termékekkel szemben. -
Az SES-SESAR rendszer bemutatása, megvalósulásának folyamata Magyarországon
185-193Megtekintések száma:156A cikk röviden bemutatja az Egységes Európai Légtér tervezet lényegét, céljait, ismerteti a SESAR kezdeményezésének okait, hátterét. Bemutatja a résztvevőket, az elérendő célokat. Bemutatásra kerülnek a legújabb innovatív léginavigációs fejlesztések, melyek hazánkban már megvalósultak.
-
Uniós pályázati ismeretek
113-119Megtekintések száma:220Hazánk, amikor 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, jogosulttá vált uniós forrásokat lehívni a hazai fejlesztésekhez. A 2007 és 2013 közötti teljes fejlesztési időszakban több mint 7,8 milliárd forint került már Magyarországra. Az uniós pénzek lehívása olyan lehetőséget teremt Magyarország számára, mely felelősséget és egyben soha vissza nem térő lehetőséget jelent. Míg 2004-2006 és 2007-2013 között az infrastrukturális fejlesztések domináltak (útépítés,
akadálymentesítés, derogációs kötelezettségek, település-rehabilitáció), addig a Széchenyi 2020 fejlesztési program keretében a gazdaságfejlesztés a fő célkitűzés, a rendelkezésre álló kb. 8700 milliárd forint 60%-a a gazdaság élénkítését szolgálja. Emellett a környezetvédelem és a foglalkoztatás, valamint az innovációs fejlesztések támogatása kerül előtérbe. Lépten-nyomon láthatjuk, milyen nagyszerű fejlesztések valósultak meg mind infrastrukturálisan,
mind a kutatási, humán erőforrás fejlesztési projektnek köszönhetően. A 2020-ig tartó fejlesztési időszakban, a Széchenyi2020-ban már azok a fiatal szakemberek is részt vehetnek pályázóként, akik most még a főiskola padjaiban ülnek. A Bethlen István Szakkollégium keretein belül indított „A projekttől a megvalósult uniós pályázatig” című szeminárium keretében megismerkedtek a hallgatók az uniós pályázati ismeretekkel, a pályázatírás fortélyaival és a projektmenedzsment alapjaival. -
A zöldség-gyümölcs ágazat külkereskedelmének jövőképe
102-112Megtekintések száma:175Hazánk a kis, nyitott gazdaságok közé sorolható, így a kis belső piac nem elegendő a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítéséhez, létfontosságú az export. Magyarország 2010-ben összesen 151 országgal, míg 2013-ban 164 országgal kereskedett mezőgazdasági eredetű árukkal. A Zöldség - Gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott 3,5 millió tonnás termelési mennyiség elérése a cél 2020-ra. A megcélzott Alkalmazott kutatások eredményei a gazdaság- és társadalomtudományok területén 103 mennyiséget 1990-ben értük el, azóta is az évi termelési mennyiségek átlagosan csak a 2,0 – 2,5 millió tonnás mennyiséget érik el. A külkereskedelmünket csak úgy tudjuk bővíteni, ha a megtermelt termékeink megfelelően osztályozzuk, gondosan csomagoljuk, egyöntetű, a vevői elvárásoknak megfelelő minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával érkeznek meg. Talán sehol annyira nem mutatható ki leszakadásunk a nemzetközi tendenciáktól, mint éppen ezen a területen. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiai
fejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. Hazánkban, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási a feketekereskedelem
jelenléte, amely által az egész ágazat szabályozhatatlanná és kiszolgáltatottá válik. Számos jó példa és sikeres üzem mellett is igaz, hogy a termelők zömének hiányosak a technológiai-, menedzsment- és marketingismeretei. Ragaszkodnak az elavult módszerekhez, változtatni, tanulni nemigen hajlandók. Gond van minden egyes előre jelzett mennyiséggel, legyen ez akár kisebb-, vagy nagyobb termésbecslés. A zöldséggyümölcságazat az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50%-át külföldön értékesíti. Ennek a fenntartásához kedvezőbb adópolitikára és az őstermelői rendszer felülvizsgálatára, megszüntetésére lenne szükség. Minden esetben az alapprobléma az, hogy nincs érdekazonosság és bizalom a kereskedő, a termelő és a menedzsment között. Ezért – is – van az, hogy a tag sokszor a TÉSZen kívül adja el termését, mert így legalább biztos
pénzt lát. Márpedig, amíg a szervezetnek nincs biztos árualapja, addig nem tud piacot építeni, amíg pedig nincs biztos piaca, addig bizalom hiányában nem lesz biztos árualapja, és a kör bezárult, illetve kezdődik elölről. -
A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN
41-48Megtekintések száma:176A teljesítménymérés alapvető fontosságú a nemzetgazdaság minden szektorában. Mégis különösen igaz ez a mezőgazdaságra, mert ebben a szektorban is egyre fontosabbá válik a hatékonyabb gazdálkodás, hogy a lakosságot megfelelő élelmiszerrel lássák el. A tanulmány a romániai és a magyar mezőgazdasági cégek teljesítményét vizsgálja. Összesen 5390 cég került kiválasztásra az elemzési adatbázisba, amelyek közül 3789 román, 1601 pedig magyar cég volt. A teljesítményelemzésben a vállalatok hatékonysága 2018 és 2020 között időszakban került megvizsgálásra a Data Envelopment Analysis módszerrel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a román mezőgazdasági cégek statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb hatékonysággal működnek, mint a magyarok. Az is megállapítható azonban, hogy a vállalkozások átlagos hatékonysága mindkét országot tekintve igen alacsony. Alacsony a teljesítmény az alágazati hatékonysági együtthatók átlagait figyelembe véve is. Nincs olyan év, amikor az átlagos hatékonysági együttható bármelyik ágazatban meghaladja az 50%-ot. Az Olajosmagvak és Gabonatermesztés alágazati elemzése viszont azt mutatja, hogy különösen Romániában igen magas az 50% alatti hatékonysági együtthatóval rendelkező cégek aránya. Hasonló megállapítások tehetők a baromfi- és tojástermelés alágazat esetében is. További kutatások szükségesek a mezőgazdasági vállalatok alacsony hatékonysági okainak pontosabb feltárásához.
-
A magyarországi kkv-k aktuális helyzete és finanszírozási lehetőségei
74-90Megtekintések száma:1222Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően Magyarországon is az érdeklődés középpontjába helyeződtek a mikro-, kis- és középvállalkozások, többek közt a foglalkoztatottságban betöltött grandiózus szerepe, valamint a hozzáadott érték termelésében is szintén kiemelkedő jelenléte révén. A KKV-k könnyebben találják meg az új piaci lehetőségeket rugalmasságuk, kreativitásuk és alkalmazkodóképességük miatt. Azonban a világ jelenlegi gazdasági szakaszában, amikor késnek a szállítások, a hitelintézetek nehezebben folyósítanak kölcsönöket, a munkaadók dolgozókat bocsátanak el, a vállalatvezetőknek óvatosabban, nagyobb megfontolással szabad döntéseket hozniuk a vállalat menedzselésével, működtetésével kapcsolatosan. Így a pénzügyi döntések, mind rövid, mind pedig hosszútávon jelentősen befolyásolják a vállalkozás sikeres működését. Jelen tanulmány célja, hogy egy átfogó képet adjon a magyarországi KKV-szektor
jelenlegi helyzetéről, egyes finanszírozási lehetőségeiről, valamint a fejlődésnek gátat szabó korlátokról. A tanulmány a magyarországi KKV-k finanszírozási jellemzőit feltáró primer kérdőíves kutatás elméleti alapjait kívánja megteremteni. -
MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS TAGORSZÁGOK MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
23-29Megtekintések száma:283Cikkünkben Magyarország és a környező Európai Uniós országok (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Horvátország és Bulgária) körében tekintjük át a megújuló energiafelhasználással kapcsolatban az elmúlt 10 év változá sait. 2015 ben az EU 28 tagországaiban a megújuló energia részaránya a végső energiafogyasztásból 16,7%, a villamos energiából 28,8%, a fűtés/hűtés energiájából 18,6%, a közlekedésből pedig 6,7%. Bemutatjuk
Magyarország és a környező tagországok vállalásai t a megújuló energia részarányt illetően, és a vállalások 2015. évi teljesülését. Áttekintjük a bruttó belső energiafogyasztás és a megújuló energia részarányait is. -
PROJEKT KONTROLLING a támogatások szolgálatában
1-12Megtekintések száma:118Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása óta projektek megvalósításáról beszélünk, akkor, amikor európai uniós forrásból, támogatás segítségével valamilyen (vállalkozás)fejlesztési tevékenység valósul meg. Magyarország a 2021–2027-es időszakban hazai társfinanszírozással együtt több mint 26.135,7 millió EUR összegű kohéziós forráskerettel rendelkezik. A kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege közel 10.000 Mrd Ft. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendelkezésre álló források valóban hozzájáruljanak a hazai gazdasági és társadalmi fejlődéshez, számtalan pályázati projektnek kell létrejönnie és sikeresen megvalósulnia. A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a projekt kontrolling folyamatát, eszközeit és jelentőségét egy esettanulmány – a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az Észak-alföldi régióban” című projekt megvalósítása – segítségével, rávilágítva egy projekt sikerességének elengedhetetlen részeire, másrészt nyomatékosítani a projekt kontrolling szerepét a jelentős finanszírozási források felhasználásnak hatékonysága szempontjából.
-
Az idegen nyelvű képzések lehetőségei és feltételei A kis vidéki főiskolák szempontjainak figyelembevételével
6-16Megtekintések száma:221Magyarországon és külföldön egyaránt egyre több felsőoktatási intézmény indít idegen – főképp angol – nyelvű képzést. Ez előnyös az intézmény és menedzsmentje, oktatói, hallgatói és adminisztratív dolgozói számára. Stabil és növekvő bevételt eredményezhet, ami növeli a pénzügy stabilitását és növeli az intézmény, így a munkahely biztonságát is. Az anyagi előnyökön túl a legnagyobb előny a képzés nemzetközi jellegéből fakad. Az intézmény és polgárai nemzetköziesednek, s a szigorú feltételek kifejlesztése és biztosítása valamennyiük számára fejlődési lehetőséget és magasabb minőséget eredményez. A
nemzetközi piacon a követelmények magasak, prémium terméket kell kifejleszteni. Ehhez meg kell teremteni a szervezeti kereteket, az infrastrukturális feltételeket és valamennyi résztvevő munkatársat képzésben kell részesíteni. A kis vidéki főiskolák hallgatói létszáma számos ok folytán a hazai piacon nem
bővíthető, egyetlen kiút a nemzetközi hallgatók képzése. -
ÜZLETI EREDMÉNYT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOKNÁL: ANALYSIS OF FACTORS AFFECTING EBIT IN FOOD RETAILER ENTERPRISES IN HUNGARY
Megtekintések száma:366A cikk célja, hogy bemutasson a vizsgált Magyarországon működő élelmiszer kiskereskedelmi vállalkozások vonatkozásában vállalati vezetők/tulajdonosok által kitöltött kérdőív segítségével, kvalitatív adatokra támaszkodva az üzleti eredményre hatást gyakorló néhány tényezőt. Függvénykapcsolatot definiáljon a vizsgált változók között, ezáltal alapot teremtsen további kvantitatív kutatáshoz.
-
A VISEGRÁDI-NÉGYEK ÉS ROMÁNIA TŐZSDEI VÁLLALATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI ELEMZÉSE
8-17Megtekintések száma:321A kutatás során 5 ország (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Románia) tőzsdén jegyzett vállalatainak elemzésére került sor 2014-2018 között. Az adatok a www.EMIS.com oldalról kerültek letöltésre, az sokaságból kikerültek a pénzintézetek, valamint azok a vállalatok, amelyeknek túl sok hiányzó adatai voltak, és azok, amelyek a vizsgált időszak teljes egészében nem voltak jegyezve az adott tőzsdén. A kutatás fő célja a vizsgált tőzsdék cégeinek a teljesítményének összehasonlítása volt. Elsőször a teljesítménymutatók, majd a piaci mutatók kerültek elemezésre. A variancia-analízis alkalmazásával a ROS, ROA, ROE mutatók esetében kerestem különbségeket az országok között, majd pedig kibővítettem néhány piaci mutatóval. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok számának különbözőségéből, valamint a vállalatok méreteinek eltéréséből adódóan nagy szórások figyelhetők meg országon belül és országok között is. Nem jelenthető ki egyetlen legjobb ország sem, mert szinte mindegyik mutató tekintetében más-más ország teljesít jobban a vizsgált időszakban. Fontos megemlíteni, hogy az egységnyi tőkével elérhető nyereség Magyarországon és Csehországban a legmagasabb, tehát a befektetők itt valószínűleg nagyobb hozamra számíthatnak. A varianciaanalízis során kevés olyan mutató volt, amelynél több évben is volt szignifikáns eltérés az országok között.
-
Javaslatok a vidéki közösségekkel való együttműködésre
208-214Megtekintések száma:189A fejlett országok vidéki térségeiben élő emberek többnyire magányosak. Ez a jelenség független attól, hogy munkanélküliek, alulképzettek vagy van munkájuk és családjuk is. Mindez adódhat abból is, hogy a vidék kevesebb szórakozási-és kulturális lehetőséget kínál az ott élőknek. Ha viszont ezek az emberek lehetőséget kapnak a helyi közösségek munkájában való részvételre, akkor majd várhatóan hasznos tagjai lesznek mind a társadalomnak, mind pedig az egyháznak. A szerzők két országot képviselnek (az Amerikai Egyesült Államokat és Magyarországot). Nyilvánvaló, hogy az amerikai vidéki közösségek hatékonyabban működnek, mint a magyarok. Ha segítünk az embereknek megtalálni a nekik megfelelő közösségi feladatot, akkor ezáltal a későbbiekben fontosnak érzik majd magukat. A tanulmány néhány hasznos tanáccsal szolgál, illetve már megvalósult jó gyakorlatot tesz közzé, amelyek alkalmazását követően a jövőben eredményesebben dolgozhatnak a vidéki közösségek. A javaslatok a következők: minden közösségnek legyen saját logója vagy szlogenje (esetleg mindkettő), rendszeresen végezzenek kérdőíves felmérést a helyi lakosok körében, legyen egy helyi útikalauz, támogassák a helyi hagyományőrzést, mindenkinek legyen lehetősége a közösségi részvételre és a továbbtanulásra, valamint mutassák be a más térségekben alkalmazott ,,jó gyakorlatokat” is.
-
A Népegészségügyi termékdíj 2011-ben és 2012-ben
40-47Megtekintések száma:122Az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 64,5%-a, hozzávetőlegesen 119 millió fő számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak. 17,5 millió elhízott fiatalkorú él az Európai Unióban. A túlsúlyosak vagy elhízottaknak az aránya Magyarországon is meghaladja a 60%-ot. Mindez az egészségügyi kiadások drasztikus emelkedését eredményezi. A probléma megoldásának egy lehetséges módja a „hamburgeradó” bevezetése, melyet Magyarország 2011-ben meg is tett. 2012-ben a tapasztalatokat figyelembe véve az adó mértéke emelkedett .
-
Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen
149-158Megtekintések száma:196A részvételi akciókutatás eszköze lehet annak a folyamatnak, amely segíti a vidéki térségek erősödését, az integrált, endogén erőforrásokra épített vidékfejlesztés megvalósítását. A módszer alkalmazásával újraértelmezhető a helyi és a szélesebb érdekek viszonya a társadalmi, gazdasági változások során kialakult helyzetekben. Eredményeként gyakorlati megoldás születik. A részvételi akciókutatás segítségével hatékonyabb kommunikációt, eredményesebb
együttműködést alakíthatunk ki a szereplők között. Az alábbi tanulmány betekintést nyújt az akciókutatások módszertani tárházába, majd egy Mezőcsáton megvalósuló kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. A kutatás célja, hogy az érintettek igényén alapuló, általuk megfogalmazott problémák (pl. munkahelyek hiánya) feloldására megoldást találjunk. Kutatásunk eredményeként feltérképeztük egy helyi adottságokra épített önfoglalkoztatást lehetővé tévő vállalkozás indításának lehetőségét, és erősítettük a közösségi összetartozást. -
A vidéki területek digitalizációjának helyzete és kihívásai Magyarországon
33-44Megtekintések száma:340A tanulmány célja, hogy feltárja a digitalizáció gazdasági és társadalmi hatásait a magyarországi vidéki térségekben, különös tekintettel az infrastruktúrafejlettség, a digitális kompetenciák, a fiatal generáció lehetőségei és a vidéki vállalkozások alkalmazkodóképessége által közvetített tényezőkre. A kutatás szekunder adatelemzésre épül, hazai és nemzetközi adatbázisokat felhasználva vizsgálja a digitalizáció helyzetét, kihívásait és lehetőségeit. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bár az infrastrukturális fejlesztések – elsősorban a szélessávú hálózatok terén – számottevő előrelépést jelentenek, a digitális átállást továbbra is akadályozza a forráshiány, a kompetenciahiány és a technológiai innovációhoz való korlátozott hozzáférés. A tanulmány kiemeli, hogy a digitalizáció vidéken nem kizárólag technológiai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és területi kohézió stratégiai eszköze is. Ennek megfelelően a szerző komplex, célzott és közösségközpontú fejlesztéspolitikai beavatkozásokat javasol a vidéki digitalizáció előmozdítása érdekében.
-
A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE
Megtekintések száma:2345A mai modern társadalmunkban a gazdasági, pénzügyi ügyek kezelésének képessége egyre fontosabbá válik. Ez igaz a befektetési és banki szakemberekre, de igaz mindenkire, akinek felelős döntéseket kell hoznia a mindennapok során, így már a fiatal felnőttekre is. A jó döntés meghozásnak képességét általában gazdasági kompetenciának, gazdasági műveltségnek vagy pénzügyi kultúrának nevezik. A pénzügyi kultúra meghatározásával és mérésével már régóta foglalkoznak magán, üzleti és állami intézmények és szervezetek, nemzeti és nemzetközi szinten is. Magyarországon is elindult már a pénzügyi edukáció, különböző szektorokban, különböző szereplőkkel. Az oktatásnak és a nevelésnek elvitathatatlan a szerepe ebben, meglátásom szerint, minél kisebb korban indítjuk ezt, annál eredményesebb. A tanulmányban áttekintjük a pénzügyi kultúra fogalomkörének lehetséges meghatározását, a magyarországi helyzetet és a fejlesztési utat
-
A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén
126-141Megtekintések száma:231A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében. -
The Impact of Green Marketing Strategies on Employees Green Performance: An HRM Perspective
83-92Megtekintések száma:456The rising concerns of the influence of human actions on the environment has resulted in a growing focus in the field of management science, particularly Human Resource Management (HRM). The right direction of going green must be directly linked with Environmental, Economic, and social performance Also, the field of Green Marketing has recently gained significant interest from researchers and practitioners in the realm of consumer behavior. Marketing and HR are fundamental departments in any organization, and their collaboration is essential for the success and resilience of a business, especially if the focus on sustainable development. This research aim to identify the impact of GM on employees’ green performance (GP). Also, to enhance research efforts, and improve the search process for other researchers seeking relevant paper and future research. The research problem has been formulated with the question: Can green marketing impact employees’ green performance by adapting, implementing, and promoting environmentally conscious behavior and corporate sustainability. This article provides a systematic Literature Review of existing research as a methodology. This research found that business can use GM strategies to impact the employees GP. Therefore, promoting and encouraging environmentally conscious practices in the workplace and incorporating a “sustainable culture” will help employees feel healthier, more motivated to finish their work, easily communicating their ideas about best green practices, and more satisfied with the company.
-
Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identi tásának szociológiai kérdései Magyarországon
129-141Megtekintések száma:158Kutatásunk a szociológia módszereivel vizsgálja a horvát kisebbség közösségeit, értékrendszerét, cselekvési lehetőségeit, az identi tás megőrzésének XXI. századi modelljét. A vizsgálat érdekességét az adja, hogy Vas megyei közösségekben egyszerre jelenik meg a klaszszikus államnemzet és a kultúrnemzeti felfogás azonossága és különbsége. A tanulmányban az identi tás megközelítéseit vizsgáljuk és arra a következtetésre jutunk, hogy az identi tás fontos alkotóelemét jelenti k a nemzeti jelképek. Ennek tükrében a nemzeti múltban gyökerező asszociációs szimbólumok vannak jelen a közösség kollektí v udatában (ezek: zászló, címer, korona, himnusz). Ezek a dimenziók a magyarsághoz tartozás terén egy másik kérdésben is visszaköszöntek a kutatásban, de ennek megítélésben erősek az absztrakt fogalmak (pl. identi tás, kultúra ismerete és szeretete). A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető volt az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. Vagyis: a horvát közösséghez való tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható
absztrakciókon keresztül valósítható meg. A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma, a hagyomány (az országhatár /,,születt em Magyarországon”/, illetve az állampolgárság). Ezeket a jellemzők jobban illeszkednek az államnemzet felfogáshoz. Ezek tradíciók a nyugdíjas és a kevéssé iskolázott korosztályban erősebben vannak jelen. -
A szellemi tulajdon gazdasági hatása Európában és Magyarországon
83-89Megtekintések száma:264Az írás célja, hogy elméleti kutatás keretében megmutassa az Európai és a Magyar szellemi tulajdon helyzetét a vállalkozások életében. A tanulmányban gazdasági oldalról megközelítve igyekszünk elemezni és bemutatni ezt a külső szemlélő számára kizárólag jogi jelenségnek tűnő területet.