Keresés

Keresési eredmények

• A BIZTONSÁG GAZDASÁGI KULTÚRÁJA

  7-21

  Huff Endre Béla

  Megtekintések száma:

  245

  Reklámvers volt régen: „A biztosítás, biztonság!” 1 Helytálló megállapítás, mind gazdaságfilozófiai, mind biztosításelméleti szempontból. Aki biztonságra törekszik, az biztosítja magát. Így tesz a hegymászó, aki visz magával biztosítókötelet, a légtornász is, aki biztonsági hálót feszíttet maga alá a „halálugrása” előtt. Hasonlóképpen jár el az üzletember, aki nemcsak a veszélyes, de még „simának” ígérkező ügyleteit is a szükséges mértékig bebiztosítja. Biztonságra törekszik, tisztában van vele, hogy a kockázatot szükséges menedzselnie, ez irányú kulturáltsága vezeti a biztosítás és biztonság kultúrájához, olyannyira, hogy a biztonság iránti igényt, manapság minden sikerorientált gazdasági és pénzügyi művelethez hozzá kapcsoljuk. 2 . A dolgozat első része történetiségében mutatja be a biztonság-biztosítás, a biztonságkultúra fejlődését az ókortól napjainkig, második részében az öngondoskodás és az intézményi menedzsment, valamint a biztonsági paradoxon vonatkozásában tárja fel a szerző a biztonságkultúra gazdaságtanát.

• A PÉNZÜGYI KULTÚRA ÉS TUDATOSSÁG MEGHATÁROZÁSA ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE

  Szóka Károly

  Megtekintések száma:

  2358

  A mai modern társadalmunkban a gazdasági, pénzügyi ügyek kezelésének képessége egyre fontosabbá válik. Ez igaz a befektetési és banki szakemberekre, de igaz mindenkire, akinek felelős döntéseket kell hoznia a mindennapok során, így már a fiatal felnőttekre is. A jó döntés meghozásnak képességét általában gazdasági kompetenciának, gazdasági műveltségnek vagy pénzügyi kultúrának nevezik. A pénzügyi kultúra meghatározásával és mérésével már régóta foglalkoznak magán, üzleti és állami intézmények és szervezetek, nemzeti és nemzetközi szinten is. Magyarországon is elindult már a pénzügyi edukáció, különböző szektorokban, különböző szereplőkkel. Az oktatásnak és a nevelésnek elvitathatatlan a szerepe ebben, meglátásom szerint, minél kisebb korban indítjuk ezt, annál eredményesebb. A tanulmányban áttekintjük a pénzügyi kultúra fogalomkörének lehetséges meghatározását, a magyarországi helyzetet és a fejlesztési utat

• Lakossági megtakarítások ösztönzése

  61-70

  Horváthné Kökény Annamária

  Bálint Ádám

  Kulcsár Petra

  Oravecz Gabriella

  Megtekintések száma:

  207

  A megtakarítások nem csak az egyén szempontjából fontosak, hiszen a makrogazdaság csak a megtakarításokból tudja finanszírozni a bővítő jellegű beruházásokat. A megtakarítások alakulásának pedig fontos eleme a hitelezési aktivitás is. Ugyanakkor összefüggés van a reáljövedelmek és a megtakarítás alakulása között. Kutatócsoportunkkal a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságát és annak szerepét kutatjuk a háztartások életében, figyelembe véve a jelenlegi nehéz gazdasági, pénzügyi helyzetet. Jelenleg primer kutatás történik, kérdőíves felmérés keretében, amelyben a háztartások megtakarítási szokásaira, vagyonszerkezetére kérdezünk rá.

• A regionális klaszterek menedzselése és fejlesztése az orosz gazdaságban

  302-308

  Molchanova Natalia P.

  Megtekintések száma:

  199

  Jelen tanulmány felhívja a figyelmet a turisztikai klaszterek képződésével kapcsolatos problémák fontosságára. Ezután leírja a vizsgálat tárgyának jelenlegi állapotát és speciális jellemzőit. Majd részletesen kifejti a javasolt kutatási módszertan tudományos alapját. Végül útmutatást ad a kapott kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. Az Oroszországi Föderáció igazgatási területein és önkormányzatainál megvalósuló klaszter projektek végrehajtásával az volt a cél,
  hogy elősegítsék a már meglévő és odavonzott erőforrások koncentrációját, amelyek javítani fogják a szociális és gazdasági intézkedések hatékonyságát.

• A KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK CONTROLLING TERÜLETÉNEK DIGITALIZÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI

  49-59

  Bajnai Péter

  Megtekintések száma:

  372

  Napjaink egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági jelensége a negyedik ipari forradalom, melynek hatásaként a digitalizáció jelentősen átalakíthatja az üzleti folyamatokat. A transzformációt nem kerülheti el a vállalati controlling terület sem, módszerei és eszközei szükségszerűen megváltoznak. Ahogy maga a controlling, úgy annak változása is eltérő lehet a szektorok között, különösen a rendkívül diverz szolgáltató szektorban. A kutatás célja, hogy hazai mintán megvizsgálja, jelennek-e meg különbségek ilyen tekintetben a kereskedelmi főtevékenységű cégek és a szolgáltató szektor többi része között. A 46 controllerrel és vezetővel végzett kérdőíves kutatás adatai kereszttáblák, átlagok és statisztikai próbák által kerültek értékelésre. A controlleri munkavégzés alapjául szolgáló kulcs teljesítmény indikátorok digitális fejlődése vonatkozásában, az ERP rendszerek, az automatizációs megoldások és a nyelvi algoritmusok használata tekintetében nem mutatkoznak különbségek. A minta kereskedelmi csoportjában szignifikánsan gyakoribb az fejlett tervező és elemző lehetőségeket nyújtó üzleti intelligencia eszközök használata. A controlling terület digitalizációját ösztönző tényezők esetében nem tér el a minta két csoportja, a folyamatot hátráltató tényezők fontossága vonatkozásában azonban a kereskedelmi főtevékenységű vállalkozások különböznek: jobban idegenkednek az új technológiáktól, jobban féltik a megszokott munkarendjüket, de kevésbé érzékelik fontosnak a fejlesztés pénzügyi vonatkozásait.

• Kutatási tapasztalatok, eredmények Mezőcsát településen

  149-158

  Bótáné Horváth Noémi

  Megtekintések száma:

  199

  A részvételi akciókutatás eszköze lehet annak a folyamatnak, amely segíti a vidéki térségek erősödését, az integrált, endogén erőforrásokra épített vidékfejlesztés megvalósítását. A módszer alkalmazásával újraértelmezhető a helyi és a szélesebb érdekek viszonya a társadalmi, gazdasági változások során kialakult helyzetekben. Eredményeként gyakorlati megoldás születik. A részvételi akciókutatás segítségével hatékonyabb kommunikációt, eredményesebb
  együttműködést alakíthatunk ki a szereplők között. Az alábbi tanulmány betekintést nyújt az akciókutatások módszertani tárházába, majd egy Mezőcsáton megvalósuló kutatás eddigi eredményeit foglalja össze. A kutatás célja, hogy az érintettek igényén alapuló, általuk megfogalmazott problémák (pl. munkahelyek hiánya) feloldására megoldást találjunk. Kutatásunk eredményeként feltérképeztük egy helyi adottságokra épített önfoglalkoztatást lehetővé tévő vállalkozás indításának lehetőségét, és erősítettük a közösségi összetartozást.

• A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaság versenyképességében

  71-77

  Hojsza Gyöngyi

  Megtekintések száma:

  131

  A fejlődéshez, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz, a versenyképesség megteremtéséhez, annak növeléséhez tőkére van szükség. Ez a tőke származhat belső és külső forrásból. Mivel azonban belső forrásaink mindig szűkösek voltak és most is azok, külsőket is igénybe kellett vennünk. A külső forrás lehet külföldi hitel, vissza nem térítendő támogatás, segély és lehet külföldi működő tőke. Ez utóbbi igénybevétele gazdasági fejlődésünk különböző szakaszaiban többször fontos volt és ma is nélkülözhetetlen.

• DEVELOPMENT OF DOMESTIC PUBLIC PROCUREMENT IN THE SHADOW OF CRISIS SITUATIONS OF PAST YEARS

  Boros Anita

  Kovács László

  Megtekintések száma:

  251

  In the economic sense, the COVID-19 crisis has resulted in a fast-moving, rebounding crisis. In the course of our research, we looked for the answer to what results the pandemic crisis brought about from a public procurement point of view, and what peculiarities can be identified as a result of the current Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis. Our basic hypothesis is that the pandemic crisis situation had a less negative impact on the Hungarian public procurement market, however, the Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis result in a much more complex economic situation, so their impact is likely to be more prolonged. 

• A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ADÓTERHÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

  1-7

  Kolber Kitti

  Parádi-Dolgos Anett

  Koroseczné Pavlin Rita

  Megtekintések száma:

  431

  A vállalkozások széles körének megadóztatása komoly kihívást jelent napjaink gazdasági, társadalmi életében. A tanulmány aktualitását jelzi, hogy az elmúlt években hazánk adózási rendszerében átalakítások zajlottak le. A kutatás során a vállalatokat érintő nyereségadó teher mértékét az adókedvezmények figyelembevételével analizáljuk. A vállalati szektor adatait három oldalról közelítve vizsgáljuk, melynek során statisztikailag igazolható kapcsolatokat keresünk az adózás előtti eredmény, az igénybevett adókedvezmények és a fizetendő adó között. Megvizsgáljuk, hogy a vállalkozások adóterhében milyen regionális, illetve település szerinti differencia lelhető fel. Az adóbevételek területi megoszlása erősen koncentrált. Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen mértékben befolyásolja a térség fejlettsége az igénybevett adókedvezmények arányát. Az eredményeinkben településenként és vállalkozásonként lényeges eltérés tapasztalható a vállalkozások társasági adóterhében.

• S.O.S. mit tegyek?- avagy a pénzügyi kultúra hiánya a magyar háztartásokban

  116-121

  Horváthné Kökény Annamária

  Horváth Szabina

  Megtekintések száma:

  315

  A háztartások pénzügyi tervezése, öngondoskodási szokása és megtakarítási hajlandósága hatással van nemcsak a háztartások gazdálkodására, hanem az egész ország gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális helyzetére is. Magyarország intellektuális készségei fejletlenek, ami az egyének pénzügyi kultúrájának hiányából fakad. A 2008-as gazdasági válság óta egyre többen belátják, hogy szükségük van a gazdasági, pénzügyi alapfogalmak ismeretére és a pénzügyi kultúrájuk fejlesztése elengedhetetlen. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogyan lehet befolyásolni az egyének, háztartások pénzügyi tudatosságát, megtakarítási hajlandóságát.

• A hazai baromfitenyésztés területi specializációjának jellemző vonásai napjainkban

  34-42

  Komarek Levente

  Megtekintések száma:

  210

  Az elmúlt évek során az Európai Unióban és hazánkban is egyre inkább előtérbe kerültek az állatfajták elhelyezkedésének területi kérdései. Hazánk egyes térségeiben eltérő állatfajtastruktúra alakult ki és egy-egy régióban különböző állatfajták váltak meghatározóvá. Az egyes állatfajták területi elhelyezkedését és fejlődését számos társadalmi-gazdasági tényező (a tenyésztés történelmi hagyományai, a tulajdonviszonyok, a munkaerő- és eszközellátottság, stb.) befolyásolja. A területileg differenciált állatfajta-struktúra esetében az egyes térségekben változó jövedelmezőséggel, humán-erőforrás felhasználással, műszaki színvonallal, más-más kockázati tényezőkkel és piaci lehetőségekkel kell számolni. A kutatási téma aktualitását fokozza, hogy napjainkban az állattenyésztés területi struktúrájának alakulása fontos kulcskérdéssé vált. Éppen ezért egyre inkább olyan hazai kutatásokra van szükség, amely elsősorban az állattenyésztés (baromfitenyésztés) szerkezeti átalakulását és annak törvényszerűségeit vizsgálja és elemzi, annak érdekében, hogy az egyes térségekben racionális és hatékonyan működő állatfajtastruktúra alakuljon ki. E mellett a modern piacgazdaságokban elvárható, hogy az egyes térségek azokra az állatfajtákra specializálódjanak, amelyek esetében kedvezőbbek a tenyésztési feltételek. Annak érdekében, hogy az elmúlt egy évtized baromfiállomány változásait (területi, szerkezeti) figyelemmel tudjuk kísérni, fontosnak tartottam megvizsgálni az egyes baromfifajták térségek szerint specializációjának időbeni alakulását.

• From Slavery to Fair Work in Hospitality: How New Technologies Affect?

  95-106

  Elmohandes Nirmeen

  Marghany Mostafa

  Megtekintések száma:

  129

  This critical review examines the role of advanced technologies in reshaping slavery-like working conditions in the hospitality industry. While automation and intelligent systems can improve efficiency and ease workloads, they also raise concerns about worker displacement, wage disparities, and job insecurity. The discussion revolves around whether technological advancements can improve working conditions or deepen existing inequalities by favouring highly skilled workers while marginalising others. The existing literature does not provide a unified framework that guarantees ethical employment practices by combining technology with labour force policies. The study introduces the Tech-Driven Fair and Decent Work Agenda (TDFDWA) as an approach towards implementing the Fair and Decent Work Agenda (FDWA), sustainable development goals (SDG 8) and International Labour Organization (ILO), aiming to integrate advanced technologies in implementing ethical labour governance. This agenda harnesses advanced technologies for promoting economic growth and ethical employment to ensure labour force stability in the age of the digitalised hospitality industry.

• Növényi alapú tejhelyettesítők piaci trendjei és fogyasztói motivációi az Európai Unióban és Magyarországon

  50-58

  Berencsi Alexa

  András Fehér

  Megtekintések száma:

  79

  A növényi alapú tejhelyettesítők piaca az egyik leggyorsabban fejlődő szegmens a funkcionális italiparban, amelyet az elmúlt években az egészségtudatos életmód, a fenntarthatósági szempontok és az élelmiszer-vásárlási szokások átalakulása is ösztönzött. A tanulmány célja az aktuális fogyasztói trendek és motivációk bemutatása, valamint a növényi tejhelyettesítő italok gazdasági jelentőségének feltárása az Európai Unióban és Magyarországon. A kutatás szekunder piaci adatok elemzésére és két fókuszcsoportos vizsgálatra épül, amelyek a fogyasztói attitűdök és a reklámtevékenységhez kapcsolódó megítélések vizsgálatát tették lehetővé. Az elemzés kiterjed a legnagyobb piaci szereplő országok bevételi adataira, a fogyasztási motivációk sokszínűségére, valamint a kommunikációs stratégiákban megjelenő vizuális és üzeneti elemekre. A megállapítások hozzájárulhatnak a célcsoport-orientált marketingkommunikáció és a piacfejlesztési lehetőségek meghatározásához.

   

• Az oktatási szolgáltatások piacának sajátosságai Ukrajnában

  72-74

  Mykhailivna Chepurda Larysa

  Megtekintések száma:

  201

  Az oktatási szolgáltatások fejlet ségi szintje jól mutatja a gazdaság és társadalmi jólét állapotát. Ukrajnában a jelenlegi felsőoktatási rendszer és a szakképzés minőségének javítása jelentős társadalmi-gazdasági probléma, amelynek megoldása az egyik feltétele, hogy megfeleljenek a piacgazdaság társadalmi-gazdasági követelményeinek.

• A közúti szállítmányozás környezetkárosító hatásának csökkentése érdekében alkalmazott környezetvédelmi adó jelentősége

  47-53

  Danyi-Boll Anikó

  Gáspár Andrea

  Megtekintések száma:

  274

  Az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági ága a logisztika, közel 1,134 millió cég foglalkozott az EU-ban a szállítással. A globális logisztikai piac a várakozások szerint tovább bővülhet a következő években. A másik oldalon a globális felmelegedés, mely jelenleg az egyik legfontosabb probléma. Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében. Az OECD és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) közös adatbázisa jelenleg 375 környezetvédelmi adót és körülbelül 250 környezetvédelmi díjat, illetéket tart számon az OECD országaiban. Az EU tagállamai közül például Svédország több mint 10 éve vezetett be olyan adórendszert, mely az ökoadó lényeges elemeit tartalmazza. Magyarországon is több ilyen adófajta van, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó, az energiaadó, az energiaellátók jövedelemadója, a gépjárműadó.

• A turizmus iparágában végbemenő humánerőforrás átszerveződés az elmúlt évek távlatából, Erdély vonatkozásában

  14-21

  Gergely Norbert

  Megtekintések száma:

  254

  Napjainkban a különböző gazdasági területeken történő foglalkoztatottság és a megfelelő szakmai tudás birtoklása nagy fontossággal bír, különösen a szolgáltatások szektorában, ahol a megfelelően szakképzett személyzet kulcsfontosságú tényezője a keresleti szegmens elégedettségének kialakulását tekintve. Ennek apropójaként az erdélyi régióban végbemenő humánerőforrás átszerveződések és a munkavállalási hajlandóság képezi a kutatás tárgyát a turisztikai szakágazatra összpontosítva, amely tekintetében a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások viszonylatában nehézséget jelentett a 2020-as évben elterjedő Covid-19 járvány időszaka. A témakörrel kapcsolatos nemzetközi tanulmányok jelentős részében említésre kerülnek a turisztikai humánerőforrás attitűdváltozása következtében kialakuló nehézségek, amelyek hátrányos helyzetbe terelhetik hosszú távon az idegenforgalmi létesítmények működését. Ennek hatására került a vizsgálat célpontjába az a tizenhat romániai megye, amelyek az erdélyi régiót képezik. Az említett megyékre levetítve, első sorban a Román Országos Statisztikai Intézet (INSSE) releváns adatai kerültek felhasználásra a 2010 és 2022 közötti időintervallumot vizsgálva, úgy éves, mint havi lebontásban. A felhasznált adatok értelmében lényeges úgy a turisztikai forgalom vizsgálatára hangsúlyt fordítani, mint az ágazatban foglalkoztatásra került személyek számára és annak változására, továbbá a munkájuk elvégzéséért kapott munkabérre és az ehhez társuló juttatásokra, amelyek motivációs tényezőként szolgálhatnak a munkavállalók megbecsülése mellett. A témakörrel kapcsolatos adatok vizsgálata rávilágít arra, hogy a 2008-as világválság drasztikusabb hatást gyakorolt a romániai munkavállalásra, mint a 2020-ban elterjedő Covid-19 világjárvány, amelynek hatása még manapság is érzékelhető.

• AZ ÖKO ETIKA EREDETÉRŐL

  57-63

  Huff Endre Béla

  Megtekintések száma:

  212

  A természeti környezet fenntartható fejlődésének biztosításának figyelembevételével is számolni szándékozó műszaki és gazdasági szakembereknek komoly kihívásokkal kell számítaniuk. Különösképpen, a szakmai nehézsége iken túl, fel kell készülniük, hogy épp az ökológia művelői nehezítik meg leginkább munkájukat. Zöld szervezetek politikusai és a környezettudomány egymással is acsarkodó erőterében kell helytállniuk. A továbbiakban ebbe a kusza
  viszonyrendszerbe nem gabal yodunk, inkább etikai összefüggéseibe, és eredettörténetébe tekintünk be.

• Hitelpapírok Magyarországon. Áttekintés

  17-22

  Barta Árpád

  Megtekintések száma:

  210

  A tanulmány első részében áttekinti a hitelpapírok legfontosabb jellemzőit, vázol konkrét termékeket. A második rész a hitelpapír piac hazai történetét mutatja be a rendszerváltástól. A múlt két szakaszra bontható. Az első közvetlenül a rendszerváltás előtt és után a piac újra alakulását jelenti, megjelennek a belföldi piacon a vállalati, önkormányzati, pénzügy piaci papírok és külföldön az állampapírok. A 90-es évek közepétől az állampapírok dominanciája lesz a jellemző, a vállalati papírok piaca visszafejlődik, ez a múlt második szakasza. A jelen ambivalens. Jelek mutatkoztak a vállalati hitelpapír piac feltámadásáról, ezt a dolgozat a MOL és az ESTAR kötvény kibocsátásán keresztül mutatja be. Az eredmény felemás Mol siker E-STAR „bukás”. A jövő a magyar gazdaság jellemzői, az aktuális pénzügyi és monetáris politika következtében a vállalati hitelpapír megjelenése esetivé válik, a piacra újabb „Csipkerózsika” álom vár.

• Iskolai arculat és identitásformálás: a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium praxisának példája

  96-112

  Horváth Marianna

  Tóth Tibor

  Megtekintések száma:

  230

  .