Folyóiratcikk

A turizmus iparágában végbemenő humánerőforrás átszerveződés az elmúlt évek távlatából, Erdély vonatkozásában

Megjelent:
March 20, 2024
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Gergely, N. (2024). A turizmus iparágában végbemenő humánerőforrás átszerveződés az elmúlt évek távlatából, Erdély vonatkozásában. Economica, 15(1-2), 14-21. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/1-2/13487
Absztrakt

Napjainkban a különböző gazdasági területeken történő foglalkoztatottság és a megfelelő szakmai tudás birtoklása nagy fontossággal bír, különösen a szolgáltatások szektorában, ahol a megfelelően szakképzett személyzet kulcsfontosságú tényezője a keresleti szegmens elégedettségének kialakulását tekintve. Ennek apropójaként az erdélyi régióban végbemenő humánerőforrás átszerveződések és a munkavállalási hajlandóság képezi a kutatás tárgyát a turisztikai szakágazatra összpontosítva, amely tekintetében a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások viszonylatában nehézséget jelentett a 2020-as évben elterjedő Covid-19 járvány időszaka. A témakörrel kapcsolatos nemzetközi tanulmányok jelentős részében említésre kerülnek a turisztikai humánerőforrás attitűdváltozása következtében kialakuló nehézségek, amelyek hátrányos helyzetbe terelhetik hosszú távon az idegenforgalmi létesítmények működését. Ennek hatására került a vizsgálat célpontjába az a tizenhat romániai megye, amelyek az erdélyi régiót képezik. Az említett megyékre levetítve, első sorban a Román Országos Statisztikai Intézet (INSSE) releváns adatai kerültek felhasználásra a 2010 és 2022 közötti időintervallumot vizsgálva, úgy éves, mint havi lebontásban. A felhasznált adatok értelmében lényeges úgy a turisztikai forgalom vizsgálatára hangsúlyt fordítani, mint az ágazatban foglalkoztatásra került személyek számára és annak változására, továbbá a munkájuk elvégzéséért kapott munkabérre és az ehhez társuló juttatásokra, amelyek motivációs tényezőként szolgálhatnak a munkavállalók megbecsülése mellett. A témakörrel kapcsolatos adatok vizsgálata rávilágít arra, hogy a 2008-as világválság drasztikusabb hatást gyakorolt a romániai munkavállalásra, mint a 2020-ban elterjedő Covid-19 világjárvány, amelynek hatása még manapság is érzékelhető.

Hivatkozások
  1. Adya H., Nurwati N., Suhana S., Zaky M., Shujahat A. (2020): Satisfaction, HR, and Open Innovation is Tourism Sector. In: Journal of Open Innovation: Technology, Market and Complexity. p. 26.
  2. Cheng-Wee L., Choong L. P., Hsiao C. C. (2022): Reengineering Human Resources and Entrepreneurial Learning towards Organizational Revitalization in Malaysian Travel and Tourism Companies during the Covid-19 Pandemic. In: Sustainability 2022, 14. p. 20.
  3. Eunhye P., Woo-Hyuk K., Sung-Bum K. (2022): How does COVID-19 differ from previous crises? A comparative study of health-related crises research in the tourism and hospitality context. In: International Journal of Hospitality Management 103 (2022). p. 12.
  4. Horváth V., Kenesi Zs. (2022): Munkavállalói élmény tervezése: új megközelítés a turizmusban a tehetségek bevonzására a Covid19 árnyékában. In: Turizmus Bulletin XXII. Évfolyam 1. szám. Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest. pp. 47-57. doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n1.5
  5. Ionica O., Emanuela A., Ana Maria I., Diana Andrea M., (2022): The Influence of Social Networks on the Digital Recruitment of Human Resources: An Empirical Study in the Tourism Sector. In: Sustainability. 14. p. 14.
  6. Jenei Sz., Módosné Szalai Sz. (2021): A koronavírus járvány hatásai a humánerőforrás-menedzsment különböző területeire 2020-ban. In: Új Munkaügyi Szemle, II. évfolyam 2021/2.sz. pp. 53-64.
  7. Kászas N., Keller K. (2022): A nemzeti turisztikai desztináció menedzsment szervezetek válságkommunikációja a koronavírus-járvány előtt és alatt. In: Turizmusbiztonság, járvány, geopolitika. Grasselli Norbert Kiadó, Budapest. pp. 37-52
  8. Kinczel A., Müller A. (2022): Study on travel habits and leisure activities in the light of Covid-19 triggered changes in Romania and Hungary. In: GeoJournal of Tourism and Geosites. Vol. 41. No. 2. pp. 440-447.
  9. Made D., Made S. (2022): A Literature Study of International Tourism Human Resources Development in the Era of Society 5.0. In: Al-Ishlah: Jurnal Pendidikan. Vol. 14. No. 3. pp. 2691-2700.
  10. Muhmut D., Sirvan S. D., Ali D., Fatma D. E. (2021): Impact of COVID-19 pandemic ont he tourism industry: An evaluation from the hotel managers perspective. In: Journal of Tourism Theory and Research. Volume 7 (1). pp. 44-57.
  11. Novi M. S., Iwan N., Evi N. J., Rita H. (2022): The Resilience of Rural Tourism and Adjustment Measures for Surviving The COVID-19 Pandemic: Evidence from Bromo Tengger Semeru National Park, Indonesia. In: Forest and Society. Vol. 6. No. 1. pp. 67-83.
  12. Nyikes Cs., Vámosi T., Poszpischil L. (2021): Válságkezelés és szervezeti válaszok. In: Tudásmenedzsment 22. évfolyam 1. szám. pp. 207-224. doi.org/10.15170/TM.2021.22.1.12
  13. Poór J., Bruder E., Dajnoki K., Jarjabka Á., Kovács I. É., Pató Gáborné Szűcs B., Szabó Sz. (2022): A vállalati szervezeti stabilitást veszélyeztető tényezők. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő. pp. 14-25, 36-44.
  14. Sandra H. (2015): Management of human resource in tourism. In: Interdisciplinary Management Research. IX. pp. 180-188.
  15. Varga E., Szira Z. (2022): Munkaerőpiaci folyamatok, kompetenciák és azok változásai a pandémia alatt. In: Acta Carolus Robertus, 12(2), pp. 13-23.
  16. Varga-Sápi Sz. (2022): Helyzetértékelés a hazai szállodaipari vállalatok HR gyakorlatáról. In: Új Munkaügyi Szemle, III. évfolyam 2022/3.sz. pp. 77-83.
  17. World Travel & Tourism Council (2022): Romania – 2022 Annual Research. Forrás: https://wttc.org/research/economic-impact (Letöltve: 2023.03.08).
  18. http://statistici.insse.ro:8077/tempo-online/#/pages/tables/insse-table (Letöltve: 2023.03.28)
  19. https://data.worldbank.org/country/romania?view=chart (Letöltve: 2023.03.28)