Évf. 15 szám 1-2 (2024)

Megjelent July 1, 2024

issue.tableOfContents6741496a32256

Folyóiratcikk

  • Az intellektuális tőke mérési lehetőségei egy vállalati példán keresztül
    1-13
    Megtekintések száma:
    235

    Kutatásunk célja megvizsgálni a láthatatlan értéket, amely a UPC Magyarország Kft.-nél található, ugyanis 2020.-ban a Vodafone Magyarország Nyrt. bejelentette a UPC Magyarország Kft. felvásárlását. Kutatásunk arra irányul, hogy különböző módszerekkel meghatározzuk a láthatatlan vagyont, intellektuális tőkét, hozzáadott értéket, amely a UPC Magyarország Kft. pénzügyi kimutatásaiból közvetlenül nem kiolvasható. Mivel a számviteli elvek alapján készült pénzügyi kimutatások az óvatosság elvét követve, számos olyan eszközt (főként immateriális eszközöket) nem mutat ki a pénzügyi kimutatásaiban, így ezek kizárólag a felvásárlás pillanatát követően válnak láthatóvá. Az intellektuális tőke mérésére három különböző módszert használtuk, majd a kapott eredmények összehasonlítottuk. A három módszer különböző nézőpontot alkalmaznak az intellektuális tőke méréséhez és más-más szempontból közelíti meg az intellektuális tőke fogalmát. A CIV módszere megmutatja nekünk az iparághoz viszonyított intellektuális tőke hiányát vagy éppen értéktöbbletét; Az EVA mutató konkrétan a szellemi tőke nagyságát mutatja meg nekünk; a VAIC módszer pedig az intellektuális tőke hatékonyságát.

    pdf
    192
  • A turizmus iparágában végbemenő humánerőforrás átszerveződés az elmúlt évek távlatából, Erdély vonatkozásában
    14-21
    Megtekintések száma:
    117

    Napjainkban a különböző gazdasági területeken történő foglalkoztatottság és a megfelelő szakmai tudás birtoklása nagy fontossággal bír, különösen a szolgáltatások szektorában, ahol a megfelelően szakképzett személyzet kulcsfontosságú tényezője a keresleti szegmens elégedettségének kialakulását tekintve. Ennek apropójaként az erdélyi régióban végbemenő humánerőforrás átszerveződések és a munkavállalási hajlandóság képezi a kutatás tárgyát a turisztikai szakágazatra összpontosítva, amely tekintetében a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások viszonylatában nehézséget jelentett a 2020-as évben elterjedő Covid-19 járvány időszaka. A témakörrel kapcsolatos nemzetközi tanulmányok jelentős részében említésre kerülnek a turisztikai humánerőforrás attitűdváltozása következtében kialakuló nehézségek, amelyek hátrányos helyzetbe terelhetik hosszú távon az idegenforgalmi létesítmények működését. Ennek hatására került a vizsgálat célpontjába az a tizenhat romániai megye, amelyek az erdélyi régiót képezik. Az említett megyékre levetítve, első sorban a Román Országos Statisztikai Intézet (INSSE) releváns adatai kerültek felhasználásra a 2010 és 2022 közötti időintervallumot vizsgálva, úgy éves, mint havi lebontásban. A felhasznált adatok értelmében lényeges úgy a turisztikai forgalom vizsgálatára hangsúlyt fordítani, mint az ágazatban foglalkoztatásra került személyek számára és annak változására, továbbá a munkájuk elvégzéséért kapott munkabérre és az ehhez társuló juttatásokra, amelyek motivációs tényezőként szolgálhatnak a munkavállalók megbecsülése mellett. A témakörrel kapcsolatos adatok vizsgálata rávilágít arra, hogy a 2008-as világválság drasztikusabb hatást gyakorolt a romániai munkavállalásra, mint a 2020-ban elterjedő Covid-19 világjárvány, amelynek hatása még manapság is érzékelhető.

  • Székelyföldi turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalatok munkavállalói  teljesítménymérési, értékelési, és menedzsment gyakorlatának vizsgálata (Különös tekintettel Hargita megyére)
    22-32
    Megtekintések száma:
    102

    Az ember, mint erőforrás a modern gazdaság egyik legfontosabb tényezője. Szubjektív mérési megközelítésből az üzleti teljesítménymérés alapját képezheti. A kutatás során arra keresem a választ, hogy mit mutat a vállalati gyakorlat, valamint mennyire van összhangban az elméleti megállapításokkal? A kutatás eredményei alapján a Hargita megyei vendéglátásban tevékenykedő vállalatok következetesen tudatában vannak annak, hogy a munkavállalói teljesítmény nagy mértékben hozzájárul a vállalat teljesítményéhez.  Épp emiatt a munkavállalóknak való iránymutatást, a teljesítmény nyomon követését, valamint a visszajelzést jelentősen fontosnak tartják. A munkavállalói teljesítmény mérése és értékelése informális formájában gyakran akár havonta is megtörténik. A standardizált, formális mérési forma viszont csak évente, időnként amikor szükséges. Ennek gyakorisága viszont szignifikánsan nő a vállalati mérettel. A vállalatok a jelenlegi munkavállalói teljesítményméréssel és értékeléssel közepesen elégedettek. Tehát tisztában vannak azzal, hogy van még hová fejlődni. Véleményük alapján a teljesítménymenedzsment rendszer bevezetése a jövőben jelentősen hozzájárulna a kutatásban tárgyalt problémák megoldásához. Ezáltal pedig ugyanazon időben a vállalat üzleti teljesítményének javításához is. Fejlesztési célunk a jövőre nézve eligazítás nyújtás lehet ezen a területen.

  • The Evolution of Sporting Consumption Habits among Socioeconomically Disadvantaged Children and Adults
    33-43
    Megtekintések száma:
    105

    In the manuscript, grounded in secondary research, I present literature reviews and statistics outlining the benefits and constraining factors related to the engagement in sports among socioeconomically disadvantaged individuals. Sports serve as a highly effective tool for facilitating social integration and ensuring equal opportunities. It is crucial to examine the sporting consumption habits of the disadvantaged target group and identify inhibitory factors to assist decision-makers in supporting measures for promoting equal opportunities. To alleviate social disparities, it is essential to establish conditions that guarantee long-term participation for everyone in economic and social life. Recognizing and promptly addressing disadvantages that manifest early in life are key factors for success in later life. Providing support to needy children, expanding their opportunities, and reinforcing a comprehensive system of child protection and well-being are fundamental for their successful integration into society.

  • Gazdaságszerkezet vizsgálata Romániában és az Európai Unió egyes tagállamaiban
    44-54
    Megtekintések száma:
    83

    A romániai mezőgazdaság vizsgálata már több tanulmány tárgyát is képezte, más -más perspektívából, ugyanis Romániában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van, nagy mértékben hozzájárul a GDP termeléshez és az ország magas agrárpotenciállal rendelkezik. Az Európai Unióban a mezőgazdaság helyzetének a bemutatására tíz évente általános mezőgazdasági összeírást végeznek. A tanulmány célja, hogy Románia és az Európai Unió egyes tagországainak (Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország) a gazdaságszerkezeti vizsgálata a 2016-os évi gazdaságszerkezeti összeírás adatai, a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás, és a 2020-as agrárcenzus előzetes adatai alapján.  Következtetések megfogalmazása az előbb említett adatok feldolgozásának segítségével, különös tekintettel a 2010-es általános mezőgazdasági összeírás és a 2020-as általános mezőgazdasági összeírás előzetes adatainak a feldolgozása által.

  • Fogyasztói magatartás vizsgálata a közösségi médiában a kézilabda területén
    55-65
    Megtekintések száma:
    147

    A közösségi média nagyjából két évtizede robbant be köztudatba, és forradalmasította a marketing kommunikációról és az információ átadásról kialakított képünket ebben az időszakban. Olyan kapukat nyitott meg, amikre előtte nem is volt példa. A sportvállalatok számára is profitábilis lehet, ha hatékony marketingkommunikációt tudnak folytatni a már meglévő és a lehetséges fogyasztóik felé. Ahhoz, hogy hatékonyak tudjanak lenni ebben a környezetben fontos, hogy vizsgálják a fogyasztói magatartást, hogy a felhasználók valós igényeit feltérképezzék és az igényeket kielégítsék. Online kérdőív segítségével felmértük a kitöltőink fogyasztói igényeit és a közösségi média piacát marketing szempontból. Kézilabda specifikus kutatást végeztünk, a vizsgálati mintát tekintve kizártuk a kézilabdát semmilyen szinten nem követő személyeket. Vizsgáltuk a korosztálybeli különbségeket, és az eszközhasználatot is egyaránt. Eredményeinket tekintve kijelenthető, hogy fontos az alapos piackutatás, hogy hatékony marketingkommunikációt tudjon egy kézilabda klub végezni a különböző közösségi média platformokon.

    pdf
    108
  • Assessment of the New Regional Plan in Mongolia with regards to Rural Development and Urbanization Issues based on Arkhangai and Uvurkhangai Provinces
    Megtekintések száma:
    136

    This study discusses the relationship between the rural development process in Mongolia regards to its rapid urbanization issues.This paper took Arkhangai and Uvurkhangai, two similar provinces, and compared their rural development from 2013 to 2021 to understand the complex relationship between rural development and urbanization issues. A chain-based method, fixed-based method as well as per capita methods were used to get more accurate results from the comparison. The results confirmed that ongoing rural-to-urban migration due to more access of education, workplace, etc. (due to its more attractive factors) slows down the development of such factors in that rural area, putting the whole process in a cycle. As for the two provinces, the infrastructure, education, health level is all similar, but their potential economic growth is specialized in two different sectors. Arkhangai has more agricultural products due to its land and soil resources and Uvurkhangai has more potential for the tourism sector. It can be concluded that the government’s new plan of dividing the country into six regions with specialized enterprises would be a good idea for future rural development projects (previously there were only four regions existing).

  • Az UEFA 2020 labdarúgó Európa-Bajnokság Budapesten rendezett mérkőzésein való passzív sportfogyasztói részvétel motivációs vizsgálata
    75-84
    Megtekintések száma:
    56

    Jelen kutatás célja az volt, hogy feltárja a helyszíni nézők preferenciáit, illetve, hogy milyen tényezők befolyásolják a sporteseményen való részvételüket. A vizsgálat tárgya az UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzései voltak. A megközelítőleg 150-en kitöltő több, mint 2/3-a a 18-40 éves férfi korosztályt képviselte. A kutatásban szereplő szurkolók a tétmérkőzéseket preferálják. A UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzéseinek megtekintése mellett leginkább a rendezvény várható jó hangulata, a hazai játékosoknak való szurkolás, egy közös program a barátokkal, ismerősökkel, valamint a szabadidő eltöltése, mint szórakozási lehetőség miatt döntöttek a résztvevők. A legkevésbé az motiválta a résztvevőket, hogy nem találtak egyéb jobb programot és hidegen hagyták őket a részvételi döntés szempontjából a szponzorok által kínált promóciós termékek is. A látogatás alatt tapasztaltak szerint a létesítménnyel, annak megközelíthetőségével voltak a leginkább megelégedve, ellenben a büfé termékkínálatát kifogásolták, kiszolgálási idejét túl hosszúnak tartották és hiányolták a helyszíni show (közönség szórakoztató) elemeket. A vizsgálat alapján nagyobb hangsúlyt lenne érdemes fektetni a szórakoztató elemekre, Fan Zone programokra, a sztárokkal való találkozási lehetőségre. A kifogásolt pontokra, mint a büfé termékkínálata és kiszolgálási ideje megoldás lehet mozgó büfék alkalmazása, akik a mérkőzés alatt a lelátókon sétálva szolgálják ki a fogyasztókat.

  • ESG a magyar kis- és középvállalkozások körében
    85-96
    Megtekintések száma:
    129

    A fenntarthatósági kérdések az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váltak az üzleti élet valamennyi szegmensében. Az eleinte még csak a tőzsdén jegyzett, nagyobb méretű vállalatok számára kötelező szabályozások az ellátási láncok, a banki finanszírozások és az egyéb érintettek elvárásai miatt a jövőben a kisebb és tőzsdén nem jegyzett vállalkozásoknál is meg fognak jelenni. E tanulmány célja, hogy szekunder adatgyűjtés segítségével bemutassa a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k) viszonyulását a fenntarthatósági kritériumokhoz. Primer kutatásként egy online kérdőív segítségével igyekeztem felmérni, vajon a magyar KKV-k menedzsmentje tisztában van-e az ESG keretrendszerrel, milyen mértékben integrálják üzleti tevékenységükbe a fenntarthatósági szempontokat, részét képezik-e az üzleti stratégiának, továbbá ezen vállalkozások hogyan viszonyulnak a fenntarthatósági jelentés készítéshez. Vizsgálódásaim során arra is keresem a választ, hogy milyen motivációs tényezők húzódnak meg a hazai KKV-k esetében az ESG szempontokat figyelembe vevő működés megvalósítását illetően, valamint kitérek a közzététel gyakorlatára ható tényezőkre.

  • A háború társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálata a kárpátaljai kistérségi önkormányzatok vonatkozásában
    97-112
    Megtekintések száma:
    50

    Az orosz-ukrán háború 2022 óta kiemelt figyelmet kap a mindennapokban és tudományos kutatások tekintetében is. Magyar szempontból jelnetős hatást gyakorolt a nemzetgazdaság számára, de olyan értelemben is fontos figyelemmel kísérni, hogy a Kárpátalján élő őshonos magyarság számára a létét meghatározó társadalmi-gazdasági hatások indultak el. Az elemzés lehetősége igen szerteágazó, jelen tanulmány viszont összeköti a háború hatásvizsgálatát az elmúlt években létrejött un. kistérségek és az ott élő lakosság vizsgálatával.

    Első körben szakirodalmi kutatás keretében bemutatom általánosságban a háborúk társadalmi-gazdasági hatásait, majd egy empirikus kutatási sorozat mintáját vizsgálva elemzem a Kárpátalja határmentén elterülő három kistérség helyzetét 2021-2023 közötti időszakban.

    A kutatás eredményeként megállapítható, hogy az önkormányzati csoportosulások közötti eltérések nem csak a gazdasági erejük, demográfiai kereteik és egyéb társadalmi tényezők hatására áll fenn, hanem jelentős különbségek vannak annak függvényében is, hogy a háború előtt, közvetlenül a kitörése utána, vagy pedig másfél évvel később vizsgáltuk. Ebből az következik, hogy mérhető a társadalomban a háborús kimerülés mind gazdaságilag, mind lélektani, jövőbe vetetett remény vonatkozásában. Ezért lenne fontos, hogy minél hamarabb az újjáépítés lehetősége álljon fent a háború degradáló állapotához képest.

  • Megtartás-menedzsment sajátosságai hazai kutatási tapasztalatok tükrében
    113-122
    Megtekintések száma:
    177

    Az elmúlt időszak változásai, mind a makro- mind a mikrokörnyezetben kihívást jelentenek a szervezetek számára a munkaerő toborzása és megtartása terén. A tanulmány célja, hogy feltárja és elemezze azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek hatással vannak a munkaerő-megtartására.  További célja, hogy feltárja a hazai munkaerőpiac sajátosságait, valamint a vállalatok megtartás-menedzsment gyakorlatait. A tényezők feltárása és összegyűjtése érdekében egy szisztematikus irodalmi áttekintést végeztem a Google Scholar, az MTMT, a Web of Science és a Közszolgálati Online Lexikon adatbázisokban, olyan tanulmányokat vizsgálva, amelyek a 2020-2023. közötti időszakban jelentek meg. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy kulcsfontosságú a munkaerő-megtartása szempontjából az, hogy előtérbe helyezzék a dolgozók jólétének biztosítását. Fontos, hogy olyan építő, támogató munkahelyi környezetet teremtsenek a szervezetek, ahol a munkavállalók élményekkel teli munkavégzésre képesek, és érzik, hogy megbecsülik és megfelelően bánnak velük. Emellett rendszeres visszajelzéseket kapjanak munkájukról, elégedettek legyenek a munkahelyi légkörrel, és lehetőségük legyen csapatban dolgozni, szakmailag fejlődni, valamint előrelépési lehetőségekkel rendelkezzenek.