dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 15 szám 1-2 (2024)
Folyóiratcikk

Az intellektuális tőke mérési lehetőségei egy vállalati példán keresztül

Megjelent:
April 26, 2024
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2024/15/1-2/13485
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Intellektuális tőke Gazdasági hozzáadott érték mutató (EVA) Hozzáadott érték alapú intellektuális tőke-koefficiens (VAIC) Kalkulált immateriális érték módszer (CIV)
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Váradi, L., & Hamad, M. (2024). Az intellektuális tőke mérési lehetőségei egy vállalati példán keresztül. Economica, 15(1-2), 1-13. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/1-2/13485
Absztrakt

Kutatásunk célja megvizsgálni a láthatatlan értéket, amely a UPC Magyarország Kft.-nél található, ugyanis 2020.-ban a Vodafone Magyarország Nyrt. bejelentette a UPC Magyarország Kft. felvásárlását. Kutatásunk arra irányul, hogy különböző módszerekkel meghatározzuk a láthatatlan vagyont, intellektuális tőkét, hozzáadott értéket, amely a UPC Magyarország Kft. pénzügyi kimutatásaiból közvetlenül nem kiolvasható. Mivel a számviteli elvek alapján készült pénzügyi kimutatások az óvatosság elvét követve, számos olyan eszközt (főként immateriális eszközöket) nem mutat ki a pénzügyi kimutatásaiban, így ezek kizárólag a felvásárlás pillanatát követően válnak láthatóvá. Az intellektuális tőke mérésére három különböző módszert használtuk, majd a kapott eredmények összehasonlítottuk. A három módszer különböző nézőpontot alkalmaznak az intellektuális tőke méréséhez és más-más szempontból közelíti meg az intellektuális tőke fogalmát. A CIV módszere megmutatja nekünk az iparághoz viszonyított intellektuális tőke hiányát vagy éppen értéktöbbletét; Az EVA mutató konkrétan a szellemi tőke nagyságát mutatja meg nekünk; a VAIC módszer pedig az intellektuális tőke hatékonyságát.

Hivatkozások
  1. Al-Ali, N. (2003): Comprehensive intellectual capital management.Step by step.John Wiley &Sons,Inc, Hoboken, New Jersey
  2. Becsky-Nagy, P. (2016): The Special Aspects of Venture Capital’s Value Creating Mechanisms in Hungary. JOURNAL OF ENTREPRENEURSHIP MANAGEMENT AND INNOVATION 12 : 3 pp. 31-55. , 26 p.
  3. Béresné Mártha, B. – Lakatos, V. – Tömöri, G. (2020) Az intellektuális tőke hatékonysága, mint meghatározó innovációs tényező. International Journal of Engineering and Management Sciences. 5:1. pp. 419-428.
  4. Böcskei, E. – Dékán Tamásné Orbán, I. – Bács, Z. – Fenyves, V. (2017) Nemzeti sajátosságok az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelésében. SZÁMVITEL ADÓ KÖNYVVIZSGÁLAT: SZAKMA 59 : 2 pp. 22-24. , 3 p.
  5. Damodaran, A. (2002): „Investment valuation”, 2nd edition, John Wiley & Sons
  6. Dékán Tamásné Orbán, I. (2017) Reporting companies’ performance – in respect of the International Financial Reporting Standards (IFRS). APSTRACT - APPLIED STUDIES IN AGRIBUSINESS AND COMMERCE 7 : 4-5 pp. 107-112. , 6 p.
  7. Dierks, P.A. − Patel, A. (1997): „What is EVA, and how can it help your company?”, Management Accounting, USA
  8. Fazekas, B. – Becsky-Nagy, P. (2021) A new theoretical model of government backed venture capital funding. ACTA OECONOMICA 71 : 3 pp. 487-506. , 20 p.
  9. Fernandez, P. (2002): „Company Valuation Methods. The most common errors in valuations”, Research Paper No. 449, IESE University of Navarra, January
  10. Gyökér, I. (2004) A vállalat szellemi tőkéje- számolatlan vagyon. Harvard Business Manager, Vol., 48- 58 o.
  11. Hoyle, J. B. (1984): „Advanced Accounting”, Business Publications Inc.
  12. Juhász, P. (2004): A szellemi tőke értékelési problémái. Hitelintézeti szemle 3. évf. 5.sz. 59-82.o.
  13. Juhász, P. (2004): A szellemi tőke értékelési problémái. Hitelintézeti szemle 3. évf. 5.sz. 59-82.o.
  14. Lakatos, V. – Béresné Mártha, B. ¬ Tömöri, G. (2020) Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis-és középvállalkozásainak gyakorlatában. INTERNATIONAL JOURNAL OF ENGINEERING AND MANAGEMENT SCIENCES / MŰSZAKI ÉS MENEDZSMENT TUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 5 : 1 pp. 441-452. , 12 p.
  15. Sabolovic, M (2009): Business Performance Analysis via VAICTM. European Research Studies, Vol. 12, No. 3.
  16. Svanadze, S. – Kowalewska, M. (2015): The measurement of intellectual capital by VAIC method – example of WIG20. Online Journal of Applied Knowledge Management, Volume 3, Issue 2.
  17. Takács, A. (2008): A fundamentális vállalatérték és a tőkepiaci érték viszonya a magyar tőzsdei vállalatoknál. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézet, Pécs.
  18. BetBulls (2015): Piaci mutatók. http://betbulls.hu/index.php/tozsdei-alapok/fundamentalis-elemzes/piaci-mutatok/
  19. EMIS.com (2023): DuPont Piramis. https://www.emis.com/php/industries/peer-analysis/dupont-pyramid?acc=52,30,85,119&disp=2&pc=HU&indu=541&change_selected_countries=1&fiscal_year=2019,2018,2017,2016,2015
  20. Hold (2023): WACC. https://hold.hu/lexikon/wacc-jelentese-sulyozott-atlagos-tokekoltseg-kiszamitasa/
  21. NMHH (2019): Szabályozói tőkeköltségszámítás a távközlési piacon 2019. december 31-re vonatkozóan. https://nmhh.hu/dokumentum/213199/WACC_Vezetoi_osszefoglalo_2019.pdf?fbclid=IwAR3jaS7EXmIbUhOeSCfdiW_VV3Eu6VAewCGINf2UfSysR-anQtPvjvjBcLA
  22. Portfólió (2020): Hivatalos: a UPC a Vodafone márka alatt folytatja, jön a Vodafone TV is. https://www.portfolio.hu/uzlet/20200204/hivatalos-a-upc-a-vodafone-marka-alatt-folytatja-jon-a-vodafone-tv-is-414329
  23. Telenet (2023): Távközlési szolgáltatók. https://www.telenet.hu/t%C3%A1vk%C3%B6zl%C3%A9si-szolg%C3%A1ltat%C3%B3k.html
  24. Wolters Kluwer (2023): 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600081.tv
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei