dEjournals Nyitóoldal
Economica
Nyitólap Aktuális
Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Economica

Évf. 15 szám 1-2 (2024)
Folyóiratcikk

Székelyföldi turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalatok munkavállalói  teljesítménymérési, értékelési, és menedzsment gyakorlatának vizsgálata (Különös tekintettel Hargita megyére)

Megjelent:
April 26, 2024
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2024/15/1-2/13493
Szerző
Lőrincz Annamária
Megtekintés
Kulcsszavak
teljesítménymérés teljesítményértékelés teljesítménymenedzsment humánerőforrás üzleti teljesítmény
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Lőrincz, A. (2024). Székelyföldi turizmus-vendéglátásban tevékenykedő vállalatok munkavállalói  teljesítménymérési, értékelési, és menedzsment gyakorlatának vizsgálata (Különös tekintettel Hargita megyére). Economica, 15(1-2), 22-32. https://doi.org/10.47282/economica/2024/15/1-2/13493
Absztrakt

Az ember, mint erőforrás a modern gazdaság egyik legfontosabb tényezője. Szubjektív mérési megközelítésből az üzleti teljesítménymérés alapját képezheti. A kutatás során arra keresem a választ, hogy mit mutat a vállalati gyakorlat, valamint mennyire van összhangban az elméleti megállapításokkal? A kutatás eredményei alapján a Hargita megyei vendéglátásban tevékenykedő vállalatok következetesen tudatában vannak annak, hogy a munkavállalói teljesítmény nagy mértékben hozzájárul a vállalat teljesítményéhez.  Épp emiatt a munkavállalóknak való iránymutatást, a teljesítmény nyomon követését, valamint a visszajelzést jelentősen fontosnak tartják. A munkavállalói teljesítmény mérése és értékelése informális formájában gyakran akár havonta is megtörténik. A standardizált, formális mérési forma viszont csak évente, időnként amikor szükséges. Ennek gyakorisága viszont szignifikánsan nő a vállalati mérettel. A vállalatok a jelenlegi munkavállalói teljesítményméréssel és értékeléssel közepesen elégedettek. Tehát tisztában vannak azzal, hogy van még hová fejlődni. Véleményük alapján a teljesítménymenedzsment rendszer bevezetése a jövőben jelentősen hozzájárulna a kutatásban tárgyalt problémák megoldásához. Ezáltal pedig ugyanazon időben a vállalat üzleti teljesítményének javításához is. Fejlesztési célunk a jövőre nézve eligazítás nyújtás lehet ezen a területen.

Hivatkozások
  1. Aguinis, H., Gottfredson, R. K., & Joo, H. (2012). Using performance management to win the talent war. Business Horizons, 55(6), 609-616.
  2. Becker, B., & Huselid, M. (2006). Strategic human resource management: Where do we go from here?. Journal of Management, 32(6), 898–925.
  3. Bianchi, C., Bovaird, T., & Loeffler, E. (2017). Applying a dynamic performance management framework to wicked issues: how coproduction helps to transform young people’s services in Surrey county Council, UK. International Journal of Public Administration, 40(10), 833-846.
  4. Bourne, M., Franco-Santos, M., Micheli, P., & Pavlov, A. (2018). Performance measurement and management: a system of systems perspective. International Journal of Production Research, 56 (8), 1-12.
  5. Chivu, L., Georgescu, G., Bratiloveanu, A., & Bancescu, I. (2020). Under pressure: Romania's labour market review. Landmarks of labour shortages (No. 200325). Working Papers.
  6. Csesznák, A., & Wimmer, Á. (2012). Vállalati teljesítménymérés a döntéstámogatás tükrében. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 43(7-8), 99-116.
  7. Dajnoki K., & Filep R. (2020). A teljesítménymérés módszerei a KKV szektorban. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 15 (3-4), 55–64.
  8. Datt, D. K., Guthrie, J. P., & Wright, P. M. (2005). Human resource management and labour productivity: Does industry matter?. Academy of Management Journal, 48(1), 135–145.
  9. Garengo, P., Sardi, A., & Nudurupati, S. S. (2022). Human resource management (HRM) in the performance measurement and management (PMM) domain: a bibliometric review. International Journal of Productivity and Performance Management, 71(7), 3056-3077.
  10. Kampkötter, P. (2017). Performance appraisals and job satisfaction. International Journal of Human Resource Management, 28(5), 750-774.
  11. Krajcsák, Z. (2018). Az alkalmazotti elkötelezettség relatív fontossága a munka megváltozó világában. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 49(2), 38-44.
  12. Kubiak, E. (2022). Increasing perceived work meaningfulness by implementing psychological need-satisfying performance management practices. Human Resource Management Review, 32(3), 100792.
  13. Lappalainen, P., Saunila, M., Ukko, J., Rantala, T., & Rantanen, H. (2019). Managing performance through employee attributes: implications for employee engagement. International Journal of Productivity and Performance Management, 69(9), 2119-2137.
  14. Márkus, G., & Rideg, A. (2021). A magyar mikro-, kis-és középvállalatok versenyképessége és pénzügyi teljesítménye. Közgazdasági Szemle, 68(6), 617-644.
  15. Nankervis, A., & Stanton, P. (2010). Managing employee performance in small organisations: challenges and opportunities. International Journal of Human Resources Development and Management, 10(2), 136-151.
  16. Nankervis, A., & Compton, R. (2006). Performance management: theory in practice?, Asia Pacific Journal of Human Resources, 44(1), 74–81.
  17. Poovathingal, J.S., & Kumar, D.V. (2018). Quantifying the contribution of competencies toward performance. International Journal of Productivity and Performance Management, 67(4), 693-716.
  18. Pollitt, C., (2017). Performance management 40 years on: a review, Some key decisions and consequences. Public Money & Management, 38(3), 167-174.
  19. Saridakis, G., Lai, Y., & Cooper, C. L. (2017). Exploring the relationship between HRM and firm performance: A meta-analysis of longitudinal studies. Human resource management review, 27(1), 87-96.
  20. Sardi, A., Sorano, E., Ferraris, A. & Garengo, P. (2020). Evolutionary paths of performance measurement and management system: the longitudinal case study of a leading SME”. Measuring Business Excellence, 24(4), 495-510.
  21. Sardi, A., Garengo, P., & Bititci, U.S. (2019). Measurement and management of competences by enterprise social networking. International Journal of Productivity and Performance Management, 68(1), 109-126.
  22. Schultz, T. W. (1982). Investing in people: The economics of population quality. Univ of California Press.
  23. Smith, M., & Bititci, U.S. (2017). Interplay between performance measurement and management, employee engagement and performance. International Journal of Operations and Production Management, 37(9), 1207-1228.
  24. Smith, M.K. (2018). High-involvement innovation: views from frontline service workers and managers. Employee Relations, 40(2), 208-226.
  25. Szondi, R., & Gergely, É. (2021). A teljesítményértékelés és visszajelzések összefüggései a karriersikerrel. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, 16(1-2), 91-101.
  26. Thuy, N., & Trinh, E. (2020). Human Resource Development: Overview of the Performance Evaluation and Performance Appraisal viewpoints. Journal La Bisecoman, 1(5), 15-19.
  27. Wimmer, Á. (2004). Üzleti teljesítménymérés az értékteremtés szolgálatában. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 35(9), 2-11.