Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Számviteli beszámolók kiegészítő mellékleteinek vizsgálata a sporttevékenységgel foglalkozó vállalatok példáján
    61-66
    Megtekintések száma:
    337

    A mai globalizált és felgyorsult világban nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások naprakész információkkal rendelkezzenek. A gazdasági élet kihívásainak az a vállalat tud megfelelni, amely rendelkezik a szükséges információkkal. A nyilvános információk egyik forrása lehet a 2000. évi C. törvény előírásai alapján elkészített és közzétett számviteli beszámoló. A számviteli beszámoló három részből áll, a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből. A kiegészítő melléklet szöveges információi a számszerű adatok pontosabb értelmezéséhez szükségesek. A vállalatok hatékony működéséhez, a megfelelő döntéshozatalhoz, a kockázatok értékeléséhez nyújthat segítséget egy-egy piaci szereplő (vevők, szállítók, versenytársak stb.) kiegészítő melléklete. Jelen tanulmányban a 931-es TEÁOR számú, főtevékenységként Sporttevékenységet megadó vállalatokat kiegészítő mellékleteit használtuk fel. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáljuk, hogy a kiegészítő mellékletek milyen információkat tartalmaznak a számviteli törvény általi előírt kötelező információk közül.

  • ELŐSEGÍTI-E A KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A DÖNTÉSHOZATALT?
    Megtekintések száma:
    340

    Az elérhető információk befolyásolják a döntéseket, a nem megfelelően válogatott, hiányos, torz információk félrevezető képet adhatnak, s rossz döntésekhez vezethetnek. Egy vállalat külső piaci szereplőjéről elsőkörben a számviteli beszámolójából nyert adatokon keresztül juthat döntéstámogató információhoz. Ebből kifolyólag a kiegészítő melléklet, melynek célja a vállalkozás megbízható és valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének biztosítása, az egyik fő információforrások közé tartozik. Kutatási célom volt felmérni, hogy a vállalkozások vezetőit illetve gazdasági szakembereit milyen mértékben támogatják a partnervállalkozásaik kiegészítő mellékleteiből származó információk.

  • A CASH FLOW KIMUTATÁS – A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK NÉLKÜLÖZHETETLEN INFORMÁCIÓFORRÁSA
    24-33
    Megtekintések száma:
    614

    Ma már több mint három évtizede annak, hogy Magyarországon is létrejöttek az első vállal-kozások. A pénzügyi számvitel területét a Számviteli törvény szabályozza. A számviteli beszámolók nyilvánosak, így a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információ áll a piaci szereplők rendelkezésére. A számvitel egyrészt egy belső, másrészt a külső környezet felé irányuló információs rendszer. Elsősorban ez a kettősség okozza a vele kapcsolatos kritikai észrevételeket. Évek óta viták kereszttűzébe áll, hogy a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek, számviteli szabályok, túlzott elvárásokat tartalmaznak-e? És egyúttal kérdés az is, hogy me-lyek azok az információk, amelyek nélkülözhetetlenek az érintettek megalapozott döntéshozatalához? Cikkünkben a cash flow kimutatás tételeinek bemutatásával annak szerepére és jelentőségé-re kívánunk rávilágítani. Kutatásunk egyik központi kérdése, hogy a kiegészítő melléklet részét képző cash flow kimutatás csupán csak egy kötelezően elkészítendő dokumentum, vagy valóban nélkülözhetetlen információkat szolgáltat a számvitel érintettjeinek, a piac szereplőinek?

  • Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és motivációi
    90-102
    Megtekintések száma:
    208

    Az elmúlt évtizedekben a kreativitás, az innováció és a vállalkozás fogalmak kulcsfontosságú szereplői a modern gazdaságfejlesztésnek, és egyre nagyobb figyelmet kapnak mind az Európai Unióban, mind hazánkban. Jelenleg a foglalkoztatottak több, mint felét, a kkv szektor teszi ki, ezért is fontos figyelemmel kísérni alakulásuk, teljesítményük, mivel számottevő módon hatással vannak a hazai gazdaság teljesítőképességre, így a vállalkozóvá válás, a vállalkozói tevékenységek ösztönzése kiemelt gazdaság politikai kérdés, s nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtésekhez, az ország versenyképességének növeléséhez. Az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandósága és az azt befolyásoló tényezők kutatásom eredményeképpen elmondható, hogy a vállalkozói hajlandóság számos tényezőtől függ, beleértve a személyes tulajdonságokat, attitűdöket, motivációkat, az oktatási és kulturális hátteret, a gazdasági- és jog környezetet, valamint a piaci lehetőségeket és kihívásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatók több, mint 90 százaléka pozitívan áll a vállalkozói létformához és közel 10 százalékának már egyetemi évei alatt is van működő vállalkozása. A kutatásban megkérdezettek alapján a személyes motivációs tényezők közül a pénzügyi biztonság megteremtése, az önmegvalósítás és a társadalmi elismerés, kihíváskeresés volt a legjellemzőbb válaszadás. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az egyetemi hallgatók stabilabbnak gondolják az önfoglalkoztatást, mint a foglalkoztatotti munkaviszonyt. Az önmegvalósítás és kihívás tényezői magas befolyásoló tényezői jól bemutatják, hogy az egyetemi hallgatók nem kényszervállalkozók, hanem egy jó üzleti lehetőség érdekében vállalkoznának, saját terveik, céljaik elérése érdekében alapítanának vállalkozást. A leginkább negatív hatással bíró tényezők a vállalkozás alapításába a válaszadók alapján a pénzügyi kockázat, a kezdőtőke hiánya és az információ hiánya mind olyan tényező, amelyre az állami támogatások és kezdő vállalkozási pályázatok, egyéb finanszírozási lehetőségek megoldásul szolgálhatnának. Annak ellenére, hogy a hallgatók döntő többsége nyitott a vállalkozás alapítására, nagyon kevesen vannak tisztában a vállalkozásokat segítő állami támogatásokról és egyéb finanszírozási lehetőségekről. Megkérdezve a hallgatókat arról, hogy vállalkozás alapítással, vállalkozási ötlet kidolgozással kapcsolatban a jövőben szívesen tájékozódnának-e, a hallgatók közel 90%-a szívesen kapna információt, egyetemi kötelező, szabadon választható tanóra keretében, valamint erre az alkalomra dedikált eseményen.

  • A Debreceni Egyetem vezetői információs rendszerének SWOT elemzése
    55-60
    Megtekintések száma:
    447

    A Debreceni Egyetemen 2009-ben kezdődött meg egy SAP alapú vezetői információs rendszer (VIR) implementálása. 2014-ben, a bevezetést követően létrejött a rendszer működtetését biztosító szervezet, a VIR Központ. A DE VIR funkcionálisan működik, azonban felhasználási köre és lehetőségeinek kiaknázása még nem teljes körű. A tanulmány SWOT elemzés segítségével mutatja be a VIR jelenleg kihasználatlan funkcióit és tesz javaslatot fejlesztésre.

  • Controller szerepkör és szaktudás változása az Ipar 4.0 hatására
    Megtekintések száma:
    822

    Publikációm célja, hogy bemutassa a controller szerepkör kialakulását és fejlődését az elmúlt 10 évben, különös tekintettel a jelenlegi változásokra, mely az Ipar 4.0 következménye. Az Ipar 4.0 az exponenciális információtechnikai fejlődéshez köthető, melynek révén korábban elképzelhetetlen mennyiségű adat gyűjtésére, tárolására és kiértékelésére lettünk képesek (Big Data). A beszámolást és az elemzéseket új üzleti információs (Business Information - BI) rendszerek segítik, melyekben interaktív dashboard alapú riportok felépítésére van lehetőség. Az előrejelzés készítésben is új lehetőségek nyíltak, ugyanis a nagyobb mértékben rendelkezésre álló adatok és a nagyobb számítástechnikai kapacitások révén ezeken futtatható előrejelző algoritmusok révén, sokkal gyakoribb és pontosabb tervek készíthetők. A változások természetesen hatással vannak mind a controllertől elvárt szaktudásra, mind a szervezeten belül betöltött szerepére, melyet részletesen bemutatok publikációmban. A cikk végén ismertetem empirikus kérdőíves kutatásom eredményeit a controllerektől elvárt IT tudásról és ennek összefüggéseit a vállalat controlling folyamatainak automatizáltságával.

  • Szemantikus szerepek címkézése természetes szövegekben
    164-171
    Megtekintések száma:
    164

    A természetes szövegekből történő információkinyerés egyik fontos részterülete az események detektálása és a megtalált eseményeknél a szemantikus szerepek címkézése. A szemantikus szerepek címkézése az események szemantikus kapcsolatainak, vagy szemantikus szerepeinek detektálását és osztályozását jelenti. Ehhez a feladathoz Java nyelven készítettünk programot, amiben adatbányászati és mesterséges intelligencia algoritmusokat használtunk fel. Programunk egy adott eseményhez megkeresi a hozzá tartozó szemantikus szerepeket. A cikkben bemutatjuk a program készítési elveit, lépéseit és eredményeit. 

  • Orvos-beteg és az egészségügyi team kommunikációja a Visegrádi országokban – általános irodalmi áttekintés
    45-56
    Megtekintések száma:
    311

    A tanulmány célja az volt, hogy egy általános szakirodalom kutatáson és elemzésen keresztül megvizsgálja és összehasonlítsa az orvos-beteg, valamint az egészségügyi team-en belüli kommunikációval kapcsolatos preferenciákat, az egészségügyi team-en belül a kommunikációs készségekkel kapcsolatos attitűdöket a Visegrádi országokban. Mind a négy vizsgált országban készültek önálló empirikus kutatásokon alapuló publikációk, azonban egységes, validált kérdőív használatán alapuló, összehasonlító elemzést Bányai és munkatársai 2021-ben végeztek. Kutatásukból kiderült, hogy a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a rossz egészségi állapot meghatározza az orvos-beteg kommunikáció minőségének megítélését a betegek részéről mindegyik országban. Az egészségügyi teamen belüli kommunikáció egyéni-, hívatás béli- és rendszer korlátokkal sújtott. A kommunikációs készségek fejlesztése hozzájárul az egészségügyi dolgozók körében a deperszonalizáció és kiégési szindróma megelőzéséhez, valamint a kommunikációs készségek elsajátításának jól megtervezett folyamata a szakápolók pozitív hozzáállását eredményezheti. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon az egészségügyi ellátás különböző szintjein végzett önálló kutatások eredményei szerint a betegek elvárták a pontos, egyértelmű tájékoztatást a betegségükről, a kezelésük módjáról, a szakértelmet, a kezelés hatékonyságát. Az egészségügyi szolgáltatásokkal akkor voltak elégedettek, ha a jó kezelést a beteg állapotáról szóló egyszerű tájékoztatás, érthető és hozzáférhető magyarázat követte a hozzátartozóknak. Az egészségügyi személyzet kommunikációs készségei gyenge pontokként kerültek megjelölésre, a kommunikációs készségek fejlesztése a szakember képzésben háttérbe szorult. A betegközpontú egészségügyi ellátórendszer megvalósulása érdekében hatékony humán erőforrás programok kidolgozása szükséges. Ezek feltétele az egészségügyi kommunikáció területén végzett további kutatások. Javasolható a PPOS kérdőív használata, mellyel felmérésre kerülhetnek és összehasonlíthatóvá válnak mind a négy ország egészségügyi szakember társadalmának kommunikációval kapcsolatos attitűdje az egészségügyi ellátás különböző szintjein.

     

  • A számviteli elvek által biztosított szabadság hatása a gazdálkodási folyamatok reális megítélésére
    51-59
    Megtekintések száma:
    210

    A gazdálkodók vagyoni-pénzügyi-jövedelmezőségi helyzetükre vonatkozóan a számvitel információs rendszeréből kaphatnak folyamatosan tájékoztatást. A beszámolási kötelezettség teljesítésével és a nyilvánosság biztosításával a megfelelő információt a környezet is ebből a forrásból kapja. Az egységes rendszer működtetése érdekében az alapvető szabályokat a számviteli törvény határozza meg. A jogszabály alapelve szerint olyan nyilvántartási rendszert kell fenntartani, valamint olyan eszköz- és forrásértékelési szabályokat kell alkalmazni, amelyek segítségével a gazdálkodó vagyoni helyzetéről megbízható, valós képet lehet kialakítani. Tény, hogy a számvitel sem alkalmazható a környezettől elzártan, a sajátosságoknak a nyilvántartásokban, a vagyonértékelésekben, a
    jövedelmi, pénzügyi folyamatokban is érvényre kell jutniuk. Az eltérő piaci és egyéb körülmények miatt – éppen a törvény alapcélja érdekében – rugalmasságot kell biztosítani. A körülményekhez történő alkalmazkodás érdekében a számviteli törvény elveket határoz meg és azok keretei között viszonylagos szabadságot biztosít a gazdálkodók számára. A belső szabályok kialakítása a számviteli politikában történik, amelyet minden törvény hatálya alá tartozónak el kell készíteni. A könyvvizsgálat kiemelt feladata annak ellenőrzése, hogy a lehetőségekkel a gazdálkodók helyesen éltek-e, vagy azt saját
    igényeik szerint alakították-e elferdítve a valóságtól a beszámolóban szereplő adatokat.

  • A magyar e-kereskedelem üzleti teljesítménymérésének gyakorlati tapasztalatai
    58-75
    Megtekintések száma:
    27

    Az internetes kereskedelem egyre nagyobb teret hódít az egész világon és hazánkban is fokozódik szerepe a gazdaságban. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi inflációs környezet hátrányosabban érintette az e-kereskedelmet a hagyományos értékesítéssel szemben. Az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek áremelkedése megmutatkozott a  hagyományos fogyasztói kosarakban, míg a webkereskedelem során érezhető volt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet növekedése, amely a kosárérték csökkenése felé hatott, nehézségeket támasztva ezzel a teljesítménycélok eléréséhez. A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem a teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra. Előrejelzések szerint tíz éven belül a kiskereskedelem 30%-a online csatornákon keresztül zajlik majd. Ezek a megváltozott vásárlói szokások pedig kihívások elé állítják a vállalkozások vezetőit. A kutatásom célja annak meghatározása, hogy a magyarországi e-commerce vállalkozások teljesítményét, milyen mértékben befolyásolják az egyes teljesítménymérési eszközök és rendszerek, hogyan alkalmazzák azokat, mit használnak fel a teljesítmény fokozására és ezek hogyan hatnak a vállalati teljesítménycélok megvalósítására. Kiemelten fontos megvizsgálni, hogy melyek azok a területek, amelyek fejleszthetők és melyek jelentenek korlátokat vagy kockázatot a célok eléréséhez. A cégvezetőknek a kardinális döntések meghozatalához szüksége van azon információkra, mely tényezők hogyan hatnak, melyek segítik nagyobb mértékben a célok megvalósítását. Ehhez szükséges felmérni a vállalkozások jelenleg alkalmazott teljesítményfokozási és -mérési gyakorlatát, valamint az elért eredményeket és meghatározni az egyes tényezők közötti összefüggéseket. A kutatást kérdőíves felmérés keretében végeztem el e-kereskedelmi vállalkozások körében.

    A kérdőíves felmérésben két blokkban összesen 24 db kérdés szerepelt. Az első blokkban általános alapinformációkat gyűjtöttem, majd az ezt követő blokkban a teljesítménymérés és értékelés gyakorlatát mértem fel. Itt megfogalmazásra kerültek teljesítménycélokra vonatkozó, a teljesítményt akadályozó és kockázati tényezőkre vonatkozó, a teljesítménymérés eszközeire, módszereire, az elért működési, a pénzügyi és a piaci alapú teljesítményre irányuló, majd a mért teljesítmény értékelését tartalmazó kérdések. Összesen 224 db válasz érkezett a felmérésre. Az adatok elemzése során főkomponens elemzést alkalmaztam az egyes változócsoportok szűkítésére, meghatároztam és egy főkomponensbe soroltam az egymáshoz közel álló értékeket a köztük meglévő összefüggések alapján. Meghatároztam a függő változót, majd a Backward módszer alapján kiválasztottam azokat a főkomponenseket, amelyek legjobb magyarázó erővel bírnak a függő változóra. Klaszterezéssel csoportokat alakítottam ki és megvizsgáltam a létrejött csoportok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi mutatóit. A klaszterezést később a tesztekben használok. Növekvő profit és hozamnövekedés, javuló pénzügyi teljesítmény a 2. klaszterben volt megfigyelhető, amely vállalkozások számára fontos volt az új termékek bevezetése, hosszú távú növekedési célok kitűzése, az oldallátogatás és reklamációk számának mérése, tehát ezeket érdemes kiemelten szem előtt tartani az online piactérben működő vállalkozásoknak.

  • A controlling alkalmazási lehetőségei az építőipari kkv-k-nál
    351-358
    Megtekintések száma:
    227

    Modellünket elsősorban építőipari kis- és középvállalkozások számára állítottuk össze, ágazat specifikus jellemzők alapján. Ezek az alacsony alaptőkével történő megalapítás és szűk korlátok közt mozgó likviditás. E faktorok miatt nélkülözhetetlen a gyors információszolgáltatás, illetve a működőképességre és a finanszírozási kérdésekre történő összpontosítás. Ezért pár egyszerű elemmel kívántam segíteni azon építőipari kisvállalkozások vezetőinek/tulajdonosainak a gazdasági döntéseit, akik cégükben nem rendelkeznek önálló kontrolling szervezettel, viszont a megfelelő üzleti folyamatokhoz, a nyereséges működéshez szükségük van könnyen és gyorsan átlátható vezetői információkra a likviditás fenntartása érdekében.

  • DIFFERENCIÁLÓ KÍNÁLATMENEDZSMENT A TURIZMUSBAN- SENIOR SZÁLLODAI TERMÉKEK
    44-51
    Megtekintések száma:
    265

    A szállodai differenciáló termékstratégiák közé tartoznak a szegmensspecifikus kínálatot kialakító programok. A senior korosztály a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A dolgozat szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak összegyűjtésével és összehasonlításával.

  • A vidékfejlesztés záloga, startup – új és környezetbarát megoldásokat kereső innovatív vállalkozók
    135-142
    Megtekintések száma:
    205

    A mostani XXI. században annak, aki éppen elvégezte a felsőfokú oktatási intézményt legyen az akár főiskola, akár egyetem bizony nincs könnyű dolga. Az iskolában megtanulja a szakmája elméleti részét, de csak a későbbi munkás évek alatt van lehetőség arra, hogy a gyakorlat is szert tegyen. A környezetvédelemi és agrárfejlesztési szakemberek vitathatatlanul nagy szakértelemmel rendelkeznek, melyben nagy hangsúlyt kap a kutatás, és az ebből eredő innováció mely több területen is jelen van. Az új technológiák révén a munkavégzés hatékonyabbá, energiatakarékossá és tudatosabbá válik. Egy friss diplomás szakember startup vállalkozása révén még nagyobb sikereket tud elérni nem csupán hazájában, de külföldön is ez által nem csak a magyar gazdaságot támogatja, de az ország jó hírét is öregbíti. A Szolnoki régió felsőoktatási intézményében elkészült egy 100 fővel kitöltött kvantitatív kutatást, amelyből igen érdekes információkhoz lehet jutni.

  • Tudományos diákköri konferencián való részvétel hatásai a DETEP Program hallgatói körében
    57-69
    Megtekintések száma:
    141

    A tehetségmenedzsment jelentősége a felsőoktatásban mindig is meghatározó szereppel bírt. Az intézmények számára számos előnnyel jár a tehetséges hallgatók azonosítása, támogatása és fejlesztése. Nem csak a hallgatók számára előnyös ez a folyamat, hanem az egyetemek is profitálhatnak a tehetséggondozás megfelelő működése által. Tanulmányunkban a tudományos diákköri mozgalomban való részvételt vizsgáltuk a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) hallgatói körében. A kérdőíves kutatás célcsoportját a program azon hallgatói adták, akik rendelkeztek korábbi TDK részvétellel (n=128). Eredményeik alapján megállapítható, hogy azon karoknál, ahol több a DETEP-es hallgató, a TDK részvételek száma és aránya is magasabb, melynek hátterében a hosszabb képzési idő állhat. Több tehetséges hallgató többszöri TDK részvétellel is rendelkezik. A válaszadók tudatosan vágnak bele a TDK részvételbe, valamint valószínűbb a kutatói pályán történő gondolkodás megjelenése, ha a TDK részvételük indokában megjelenik a PhD képzésre történő jelentkezés és a publikálási szándék. Az eredmények alapján az alábbi fejlesztő célú javaslatokat fogalmaztuk meg: a TDK mozgalomról és kutatói pályáról szóló tájékoztatók számának növelése, TDK népszerűsítő programok (korábbi (O)TDK résztvevők és sikeres konzulensek előadásai, Kortárssegítő Program, workshopok, kompetenciafejlesztő tréningek, kreatívok és „Én is TDK-s voltam” kisfilmek) alkalmazása, valamint egy honorárium rendszer bevezetése.

  • A fehér akác és a mirigyes bálványfa bioökonómiai vizsgálata
    21-28
    Megtekintések száma:
    190

    Kutatásunk során két fás-szárú özönfajunk: a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima Mill.) gazdasági potenciálját; visszaszorításának költségeit; és ezek elemeit vizsgáltuk 5 év viszonylatában. Kérdőívet küldtünk ki az érintett állami intézményeknek (nemzeti park igazgatóságok és állami erdőgazdaságok), publikus háttér-információkat gyűjtöttünk, illetve telefonos interjúkat végeztünk az adatok kiegészítéseként. Az adatok kiértékelése során azt tapasztaltuk, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak jelentős költségeket jelentett a fehér akác visszaszorítása, melyeket nem tudtak kompenzálni az értékesítésből származó bevételeik. Az állami erdőgazdaságok esetében viszont minden évben a kiadások többszöröse jelentkezett bevételként. A mirigyes bálványfa minden területen negatív megítélés alá esett, értékesíteni nem tudták.

  • DESZTINÁCIÓK ISMERTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A LEHATÁROLÁS ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN
    8-12
    Megtekintések száma:
    362

    A turisztikai fejlesztési területek területi lehatárolása meghatározó jelentőségű a desztinációk fejlesztésével foglalkozó szakemberek számára. Ennek direkt okai a következők: a megszerezhető fejlesztési források, a turisztikai szupra- és infrastruktúra bővítése, a desztinációs arculat kialakítása, emellett az előbbiek által jelentkező előnyök lehetnek: a kapcsolódó szolgáltatási lehetőségek bevonása, a közös kommunikáció. A turisztikai piac kínálati oldala a kellő tájékozottságban érdekelt, noha kérdéses, hogy mennyire követi a kereslet a változó desztináció lehatárolást, illetve mennyiben kelt bizonytalanságot a turista utazási döntésében az, hogy egy-egy szűkebb terület időközönként más-más turisztikai fejlesztési területi egységhez tartozik és így eltérő kommunikációt folytat. A témát elemző kutatás eme résztanulmánya a fogalmak tisztázása mellett egy próbamérést mutat be a jelenleg hatályos turisztikai fejlesztési egységek ismertségére vonatkozóan, amely előkészíti a nagy elemszámú mintán alapuló lekérdezést. A tapasztalatok azonban nemcsak a mérési korrekciókra vonatkozóan szolgálnak tanulságul.

  • Nemzetközi interakciók a nyelvrokonság tükrében
    Megtekintések száma:
    264

    A nemzetközi kereskedelem vizsgálata során számos tanulmány helyezi a hangsúlyt a közös valuta, a közvetlen működőtőke áramlás vagy a kereskedelmet befolyásoló más tényezőkre. Azonban kevés tanulmány foglalkozik a nyelvek, nyelvi hasonlóságok kereskedelemben betöltött szerepével. A téma kutatásának nehézségét, de egyben érdekességét is a nyelvek és azok helyzetének komplexitása adja. Sokan az ország hivatalos nyelvét veszik alapul a számításokhoz és elemzésekhez, de ezzel elesnek az országban még azon kívül létező és mindennapi használatban lévő más nyelvek okozta információk kiaknázásától. Közös nyelv hiányában a megtanult idegen nyelvek szolgálhatnak közvetítőnyelvként a kereskedelem intenzitásának növelése érdekében, ám rávilágítunk arra, hogy igazából egyedüliként az angol nyelv képes ezt a szerepet hatékonyan betölteni. További célként az Eurobarometer felméréseinek eredményét használva vizsgáljuk a finnugor nyelvrokonság szerepét a Finnország, Észtország és Magyarország között realizálódó kereskedelemben.

     

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10; Z10

  • A Duna-Tisza közi homokhátság múltbeli, jelenlegi és jövőbeli kutatási eredményei és lehetőségei
    12-20
    Megtekintések száma:
    184

    Közleményünkben a Duna-Tisza közi homokhátságon folyó kutatási eredményekről, gyakorlati tapasztalatokról és napjaink, és jövőbeli lehetőségeiről kívánunk a teljesség igénye nélkül tájékoztatást adni. Több évtizeden keresztül végzett kutatásaink során számos eredményt közöltünk, illetve írtunk le elsőként. Közleményünkben a rövid áttekintést kívánunk nyújtani a kutatások fő irányairól és legfontosabb eredményeinkre szeretnénk ráirányítani a figyelmet.

  • Huszonévesek energiaital-fogyasztási szokásai
    113-127
    Megtekintések száma:
    415

    A dolgozatban budapesti huszonévesek energiaital-fogyasztási szokásait kutattam. Célom egyrészt a fogyasztási szokások megismerésén túl a választás során elsődlegesen befolyásoló tényezők, valamint a fogyasztók tájékozott ságának feltárása volt, harmadrészt pedig érzékszervi teszt segítségével meghatározni a fogyasztók által rendszeresen fogyasztott márka és annak felismerése közötti összefüggéseket. Kvantitatív (kérdőíves megkérdezés, vakteszt) és kvalitatív (egyéni mélyinterjúk) kutatási módszerekkel végeztem primer kutatásokat. Kutatásom során kiderült, hogy a budapesti huszonévesek leginkább ébredés, valamint szórakozások alkalmával, fáradtság leküzdése és koncentrációnövelés céljából fogyasztanak energiaitalokat. A többségük ugyan károsnak tartja az energiaitalokat, ettől függetlenül szeretik és fogyasztják őket.

  • A MAGYARORSZÁGI TÁVHŐSZOLGÁLTATÓK FORGÓESZKÖZSZERKEZETÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐ SAJÁTOSSÁGA A TULAJDONOSI HÁTTÉR FIGYELEMBEVÉTELÉVEL A 2009-2017-ES BESZÁMOLÓK ALAPJÁN
    34-41
    Megtekintések száma:
    204

    Jelen tanulmány a magyarországi távhőszolgáltatást végző vállalatok eszközszerkezetét vizsgálja különös tekintettel a forgóeszközök arányára és szerkezetére vonatkozóan. A kutatás egyrészt arra keresi a választ, hogy a vállalatok eszközszerkezetében milyen arányban fordulnak elő a forgóeszközök, milyen struktúra jellemezi a vállalkozást rövid távon szolgáló eszközöket, valamint melyek ezen vállalatok legfontosabb jellemzői a likviditási mutatók szempontjából. A tanulmány célja ezenkívül néhány további távhőszolgáltatói szektorra jellemző sajátosság feltárása, melyek a későbbi kutatás alapját szolgálják. Módszertanát illetően beszámolóelemzés, a Magyarországon hőszolgáltatást végző vállalatok -72 vállalat képezi a vizsgált sokaságot- beszámolóiból származó adatok, valamint a műszaki és gazdasági információk segítségével 9 év (2019-2017) adatai kerültek vizsgálatra.

  • Igei események detektálása magyar szövegekben
    101-106
    Megtekintések száma:
    223

    Az események detektálásának a feladata az esemény-előfordulások azonosítása a szövegekben. Esemény előfordulásnak tekintünk minden olyan kifejezést, ami olyan eseményt vagy állapotot jelöl, amit egy adot időponthoz, vagy intervallumhoz tudunk kapcsolni. A szövegekben a legtöbb esemény igékhez kapcsolódik, és az igék általában eseményeket jelölnek. De az igéken kívül lehetnek események más szófajú szavak is pl. főnevek, igenevek stb. Az igék közül pedig nem tekintünk minden szót eseménynek. Vannak olyan események, amelyeket két szóval fejezünk ki (pl. döntést hoz). És ez a két szó, a magyar nyelv szabad szórendje miat , gyakran nem egymás mellet található. A feladat a szövegekben megtalálható események detektálása. A cikkben az igei és főnévi igenévi egy- és többszavas események detektálásával foglalkozunk. A feladatra Java nyelven írtunk programot. A cikkben bemutatjuk a program készítési elveit, lépéseit és eredményeit.

  • Fogyasztói magatartás vizsgálata a közösségi médiában a kézilabda területén
    55-65
    Megtekintések száma:
    372

    A közösségi média nagyjából két évtizede robbant be köztudatba, és forradalmasította a marketing kommunikációról és az információ átadásról kialakított képünket ebben az időszakban. Olyan kapukat nyitott meg, amikre előtte nem is volt példa. A sportvállalatok számára is profitábilis lehet, ha hatékony marketingkommunikációt tudnak folytatni a már meglévő és a lehetséges fogyasztóik felé. Ahhoz, hogy hatékonyak tudjanak lenni ebben a környezetben fontos, hogy vizsgálják a fogyasztói magatartást, hogy a felhasználók valós igényeit feltérképezzék és az igényeket kielégítsék. Online kérdőív segítségével felmértük a kitöltőink fogyasztói igényeit és a közösségi média piacát marketing szempontból. Kézilabda specifikus kutatást végeztünk, a vizsgálati mintát tekintve kizártuk a kézilabdát semmilyen szinten nem követő személyeket. Vizsgáltuk a korosztálybeli különbségeket, és az eszközhasználatot is egyaránt. Eredményeinket tekintve kijelenthető, hogy fontos az alapos piackutatás, hogy hatékony marketingkommunikációt tudjon egy kézilabda klub végezni a különböző közösségi média platformokon.

  • Az absztrakt szépségű matematikai tételek megoldásának szenvedélyes keresésétől a számítógép tudomány megalapozásáig vezető utak
    124-131
    Megtekintések száma:
    139

    Az elmúlt évtizedekben az elméleti számítógéptudomány óriási fejlődésen ment keresztül. Eredményei a számítógépek általános elterjedésének köszönhetően befolyásolják mindennapi munkavégzésünket, alkalmazási lehetőségei nélkül ma már nem is tudjuk elképzelni az életünket. De talán kevesebben gondolnak arra a tehetséges, munkásságukat a XX. század 20-as, 30-as éveiben megkezdő magyar matematikus generációra, akik tevékenysége nélkül ezek az alkalmazási lehetőségek nem születhett ek volna meg. Dolgozatunkban az Erdős Pál és a vele együtt újabb matemati kai fejezeteket nyitó matematikus generáció diszkrét matemati ka területén elért eredményeit mutatjuk be, melyek a kutatások révén közös elméletté fejlődtek, s melyek azóta a számítógép-tudomány és az információelmélet alapjává váltak.

  • Életkor szerinti differenciálás a szállodai turisztikai termékekben
    27-33
    Megtekintések száma:
    284

    A szállodai termékstratégiák kialakításában a diverzifikálás és a differenciálás közötti arány kialakítása jelentős döntés arról, hogy a szálloda szélesebb szolgáltatáskínálatot nyújt, amiből megtalálja több vendégkör is a számára megfelelőt, vagy leszűkíti a megcélzott szegmenseit és számukra nyújt specifikus kínálati elemeket. Egyik szegmentálási szempont lehet a vendégek kora. A kínálatban leghangsúlyosabban megjelenő és beazonosítható korcsoport a senior korosztály, amely a szállodák számára mindig fontos volt. Szezonon kívül jelentenek keresletet, kiszámíthatóak, ismert igényekkel rendelkeznek, elégedettségük könnyen elérhető. A kutatás arra a kérdésre keres választ, hogy élnek-e a szállodák a senior szegmens megnyerési lehetőségével, valamint milyen sajátosságokat mutatnak a számukra kiajánlott termékek. A tanulmány szekunder információkat feldolgozó részében a turisztikai marketing szakirodalom témához kapcsolódó részei a szállásadásra kerültek leszűkítésre, ezt követi a szegmens jellemző foglalási és tartózkodási szokásainak beazonosítása. A kínálat primer elemzésére megfigyeléssel került sor, a szállodák senior vendégkörnek szánt ajánlatainak .összegyűjtésével és összehasonlításával.

  • JÓTÁLLÁS A FOGYASZTÓK FEJÉBEN
    39-48
    Megtekintések száma:
    220

    A jótállás alapvető eszköz a fogyasztóvédelemben, ezért joggal feltételezhető, hogy a fogyasztók a legfontosabb szabályokat ismerik, hiszen azok mindenkit érintenek. Azt gondolom, ha a fogyasztónak nincs pontos információja a jótállásról, akkor a fogyasztói tudatosság megkérdőjelezhető. Kutatásom szerint (minta nagysága 2182 fő) a megkérdezettek meg vannak győződve arról, hogy egy 4.999 Ft-os műszaki termékre (hajszárító) törvényi kötelezettség a garancia. A megkérdezetteknek csak 19,7%-a tudja, hogy ez nincs így. A megkérdezetteknek csupán az 56,3%-a tudta azt megmondani, hogy a jótállás törvényi kötelezettségének ideje egy másik műszaki termék esetén (televízió) 12 hónap. A jótállás ideje kapcsán több adat is feltűnt (6, 18, 36, 60 hónap). Megállapíthatjuk, hogy a fogyasztói jogok ismerete rendkívül gyenge Magyarországon.