Search

Search Results

• The role of France in the economy of the EU

  207-224

  Mariann Eszter Kovacs

  Views:

  100

  The author examines the decisive role of France within the EU. After a preliminary examination of the principles of European integration and its historical development, the article analyses the netwrok of connections existing between the EU and the French economy, as well as the period of growth and retrenchment in its development. The main theme of the article is the debate over the stability and growth pact and the circumstances and consequences of the failure to comply with the pact's rules caused by the France's long-lasting budget. This failure calls into question, and in the long term may be fatal for the future of European integration and for the direction of a common supra-national economic policy and the national responses it requires. The common European currency, and the stability and future of the Euro are also affected, since this failure can influence the co-operative efforts of the various elements of the European Union in an unprecedented way. It also affects the relationships bewteen the smaller and larger countries, and the economic opportunities of all member states.

• The Monetary Union and the policitcal unification in Europe

  96-104

  László Jankovics

  Views:

  126

  The article deals with the European Economic and Monetary Union's connection with politics. The author examines how the Monetary Union came to be with the help of the traditional integration theories and also what answers can be gained from them on the question of politically unification. He shows how the Werner-plan, mentioned as the forerunner of the EMU, helped in forming the Union in the light of the theory of optimal currency areas. He points at the problem around European fiscal federalism. In order to elevate the mostly underrated economic powers, he uses the Mundell-Fleming model to illustrate the economic relations behind the Union, which, to some extent, stand in contrast with the way of behaviour driving back to political thinking.

• The joining negotiations in rapport with the EMU

  75-87

  Laszlo Jankovics

  Views:

  116

  The study surveys the field that deals with the Eastward expansion of the European Economic and Monetary Union /EMU/ after the joining negotiations, involving the probable legal, political and economic dilemmas and problems of the introduction of euro in Hungary. The joining contract and the relevant documents unambiguosly outlining the items within the monetary integration for the Hungarian economy can be planned. It also examines the chosen monetary integration for the Hungarian economy can be planned. It also examines the chosen monetary-political systems of the candidate for membership countries from the relevant European regulation point of view, just as the possibility of individual solutions.

• Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU: (Losoncz Miklós: Az Európai Unió külkapcsolatai és külkapcsolati politikája, Tri Mester, Tatabánya, 2011, 239 oldal)

  99-104.

  Tibor Tőkés

  Views:

  243

  Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság jegyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban.

• State aid possibilities following the expiry of the ECSC treaty in the steel sector

  125-142

  Eva Sztanko

  Views:

  143

  Az Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió) az ún. Főhatóság irányításával a szénbányászat és az acélipar közösségi szintű fejlesztési kereteinek kialakítására tett kísérletet. A Szerződés általános szabályként megtiltotta az állami támogatást, de bizonyos könnyítéseket engedélyezett a válsághelyzetek kezelésére. Ez a gyakorlat lényegesen eltért a Közösséget létrehozó Római Szerződés közösségi támogatási rendszerétől. Az acélipar szabályozása, a hosszú, közel 30 évig tartó válságkezelés után, az ESZAK Szerződés lejártával 2002. július 24.-től átkerült a Római Szerződés hatálya alá. Az állami támogatások új szabályozási keretei lényegesen szűkebb mozgásteret engednek a vállalkozásoknak, mint a korábbi gyakorlat. Számolni kell azzal is, hogy az átmenet során lehetnek problémák, mind az elsődleges, mind a másodlagos szabályozás területén. Az Európai Szén és Acélközösség a két ágazat működését felügyelte, a termelés koordinálásával, pénzügyi kölcsönök és garanciák nyújtásával. Ahhoz, hogy ezt a szerepét el tudja látni, a termelőktől – az alapító okirat felhatalmazása alapján – forgalomarányosan adót szedhetett be. Így feladatai ellátáshoz a közösségi költségvetéstől független pénzügyi forrással rendelkezett. A Nizzai Szerződésnek az Európai Szén- és Acélközösség megszűnésével foglalkozó Jegyzőkönyve előírta, hogy a vagyont – a Szén- és Acélkutatási Alap vagyona megjelöléssel – az Európai Közösségnek át kell adni, de az kizárólag a két ágazat fejlesztéseinek támogatására használható fel. Az áttekintés célja, hogy összefoglalóan bemutassa az Unió hatályos állami támogatási szabályait és az acélipari vállalkozások számára igénybe vehető kedvezmények körét.

• The problems and future of EU regional policy: the background, preparation and conlcusions of the Third Cohesion Report

  189-206

  Zsuzsanna Tron

  Views:

  104

  As the time approaches for the preparation of the new European Union, budget storm clouds are appearing on the horizon. The various problems and challanges are putting European politicians to the test. The present article investigates the main areas in which experts must act. One of the most visible of these areas is European regional policy. After analysing what regional policí has and has not achieved, and summarising the aims of the structural policy, the article describes the planned reforms and the outline of the new cohesion policy according to the Third Cohesion Report which appeared in February.

• Fájdalmas szakítás – az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások és lehetséges következményeik: Losoncz Miklós: Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, 2017, 276 oldal.

  69-78

  Tibor Tokes

  Laszlo Erdey

  Views:

  224

  Az Egyesült Királyságban 2017. június 23-án megtörtént az, amire az Európai Unió hatvan éves történetében tagállamok szintjén még nem volt példa. Egy ország
  állampolgárai népszavazáson úgy döntöttek, el kívánják hagyni az integrációt. Természetesen az EU-ból való kilépésre az első precedenst 1985. február 1-én
  a Dániához tartozó Grönland kilépése szolgáltatta, ám az Egyesült Királyság lesz az első tagállam, amely elhagyja az integrációt.

• Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról

  131-152

  Kitti Vass

  Views:

  94

  Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásával kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
  elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására.

• The Complexity of Technological Progress: Empirical evidence in the European Union

  23-34

  Julianna Csugany

  Views:

  128

  The author examines the role of institutions in technological change on the basis of an understanding of the macroeconomic context of technological progress. The empirical study aims to demonstrate the macroeconomic relationship between economic growth, technological progress and institutions, using data from the member states of the European Union. This paper constructs a statistical model which accommodates the complexity of technological progress and contributes to the analysis of its different aspects. It concludes that the elements of the technological environment and an emphasis on the protection of property rights play an essential role in understanding the effects of technological progress on economic growth.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: O11, O34, O43

• Greenxit: Greenland’s Case with the European Union

  34-53

  Fruzsina Siger

  Views:

  294

  In connection with the withdrawal of the United Kingdom from the European Union (Brexit) a little-known episode of the European Union history became particularly interesting and timely: Greenland entered the European Community in 1973 together with Denmark, and later it left in 1985. This study provides an overview of the accession and withdrawal of Greenland to and from the European Communities and then it is put into a comparative context. On the one hand Greenxit is examined in the light of the planned withdrawal of the United Kingdom from the European Union, on the other hand it is compared with the almost-entry of Iceland. The study concludes that considering the key aspects of the case of Greenland it does not resemble that of the Brexit. However, the differences between the sovereignty and economic, political weight of the two territories explain the attitude of the EC/EU to the withdrawal. The comparison with Iceland highlights the importance of fisheries.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: F53, P52

• Az Európai Unió liberalizált energiapiaca: Dilemmák és kérdések

  5-19

  Eva Sztanko

  Views:

  149

  Az egységes európai energiapiac – az elmúlt években tapasztalható előrelépések ellenére – még nem valósult meg. Az energiahálózatok teljes körű integrációja és a nemzeti piacok teljes megnyitása érdekében további alapvető változtatásokra van szükség, hogy az energiaellátás biztonságos, alacsony költségű és fenntartható lehessen. Ehhez a meglévő hálózatok korszerűsítése mellett ki kell építeni a keresleti és a kínálat oldal rugalmasságát is biztosító integrált infrastruktúrát; ez alapvető feltétele annak, hogy új technológiák, új szereplők és komplementer szolgáltatók jelenjenek meg a piacon. A következő elemzés áttekinti a piaci integráció eredményeit, a liberalizációt még hátráltató korlátokat és a lehetséges kezelési módokat. A változásokat kiváltó okok ismertetése mellett kísérletet tesz az európai energiaszektorban végbemenő jelentős átalakulások és a legfontosabb feladatok bemutatására is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q40, Q41, Q49

• The Roots of Euroscepticism in Hungary.: Economic Policy and Perceptions of the European Union in the Crisis

  5-22

  Jozsef Peter Martin

  Views:

  278

  The paper explores the relationships among three factors: economic policy, its evaluation, and perceptions of the European Union. It considers Hungary’s recent decade, primarily the years of the recent global financial and economic crisis. The analysis compares Hungary’s economic statistics and attitudes with those of other countries on the EU periphery. The main questions are the following: why and how Hungary has become a eurosceptic country? On what does the image of the EU (created in the population) depend? Is there any link between how the economic policy is being pursued on one hand, and the attitudes towards the EU, on the other? Is the evaluation of the national economy confirmed by the hard facts?

  Journal of Economic Litterature (JEL) classifications: O520, Z130, P160

• Communitarisation in the cultural spheres of the member states of the European Union

  127-144

  Akos Toth

  Views:

  91

  The intstitutions of the European Union encourage the liberalisation of the cultural sector wirh the reduction of the coercive power of the member states. The article assumes that communitarisation in the cultural sphere exists although there is no EU Treaty (acquis) on cultural policy and the member states use different cultural financing models. The author first analyses the government and household expenditure for culture of the OECD countries, then compares the productivity and profitability indicators of the post socialist countries with the same indicators' EU 25 average.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: Z10, Z11

• Corporate and state roles in Hungarian industrial development after the nineties

  7-22

  Adam Torok

  Views:

  108

  In the nineties the development of Hungarian industry was first disappointing, but later it was definitely rapid and successful. Several publication have described the process of this industrial transition in general as well as in the light of the foreign market performance of Hungarian industry. However, the majority of the analyses were based on stistical surveys and the participants of the processes were somewhat neglected. For this reason the present study examines the influence of major corporate participants and that of the government on the development of the industry, as well as their behaviour, and conclusions are drawn as regards the strategic potentials of Hungarian industry after 2003 and 2004. First the study offers an overview of the most important corporate participants of the Hungarian industry, then it seperately discusses the peculiarities of the market presence of foreign industrial firms, in particular to what extent the European Union's ambitions, taking shape from the year 2000, aiming at improving competitiveness can be reflected in Hungarian economic policy. Thus the question is whether we can expect the revival, to some extent, of Hungarian industrial policy which has appeared to be lifeless since 1996, and whether we can expect state participation in the promotion of the development of Hungarian industry which should be of European standards and yet more active than round the turn of the century.

• European economic growth and carbon dioxide emissions

  45-60

  László Szigethy

  Views:

  157

  The study focuses on the short-term effects of economic growth on carbon dioxide emissions. The research relies on panel data from the European Union member states. Based on carbon dioxide emissions-income elasticity, the study reveals wide differences in the growth rate of emissions, depending on whether the member state was a former socialist or a highincome country. The research also finds an asymmetric effect between periods of economic growth and recession in respect to emissions.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: Q56, O44

• Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?

  69-94

  Laszlo Jankovics

  Views:

  107

  Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
  a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával analóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
  egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

• Bevezetőa "Európai Unió - Tudásalapú társadalom - Foglalkoztatás - Oktatás" című konferencia absztraktjaihoz

  179-200

  Andras Istvan Kun

  Views:

  98

• Corporate tax - a new paradigm is needed - I.: Income tax versus value-added tax

  26-47

  Laszlo Torok

  Views:

  428

  Since the existence of the corporate tax institution, it has been a difficult task to determine the exact corporate tax base. As long as states are as large as possible, taxpayers, on the other hand, are interested in the smallest possible tax base. National and supranational rules for determining the tax base are changing with unrealistic frequency. It is almost impossible to enforce them, so conflicts between countries and between companies and tax administrations over corporate tax payable seem to be perpetuating. With the rise of trans- and multinational corporations, aggressive corporate tax planning and covert tax avoidance have also emerged. National governments are trying to prevent this with bilateral and multilateral treaties. Still, the verdicts of the recently revealed multi-billion euro/dollar corporate tax cases prove that they do not have a deterrent effect, meaning that the measures taken so far are far from sufficient to prevent them. In my research hypothesis, I argue that the corporate tax system's current form is unsustainable at both national and global levels due to its intricate design and manipulability and its high macro- and micro-level implicit costs. I will then propose a new value-added tax and tax rate to compensate for the loss of government revenue due to the abolition of corporate tax in an equivalent and essentially clear way. After that, I tested the proposed new type of tax based on the European Union countries' value-added data. Finally, I present the new global tax's territorial principle to replace corporate tax and its contribution to national public burden-bearing.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: C53, E62, H24, K34

• Exploring the awareness of platform-based, demand-driven businesses in Hungary and Romania

  73-100

  Tünde Zita Kovács

  Views:

  4

  Platform-based, demand-driven business models, known as the sharing economy, emerged in the United States in 2008. Their emergence has been made possible by digital development, and their impact can be seen in both economic and social life, in the globalised nature of cooperation models. Since 2016, the European Commission has conducted three surveys on using the sharing economy in the EU Member States. Based on the 2018 survey, this study analyses Hungary's and Romania's relationship with the sharing economy. The survey results show that awareness of the SE is increasing, especially on the consumer side. However, a decreasing trend is observed on the service side. Demographic factors (age, gender, employment status) significantly influence the willingness to provide and use services. Respondents in the two countries are not homogeneous and have different perceptions of the opportunities and threats of the sharing economy.

• Miért olvas a közgazdász jogi munkát, avagy gondolatok Várnay Ernő - Papp Mónika Az Európai Unió joga című művének kapcsán

  133-140

  Eszter Lang

  Views:

  93

• Economy of Austria

  125-148

  Kitti Vass

  Views:

  103

  In my article I examine a member state of the European Union, the open and federal Austria, which can be considered as an example of a corporate economy. During the reconstruction period following the Second World War the Austrian economy was characterized by a frantic economic expansion. After the oil crisis, an incomparably low inflation rate and low unemployment, and the more dynamic than average economic growth attracted attention to the country. Due to the intensified external economic interest, the Austrian model - namely the economic policy and establishment - was widely studied at this time. However, at the beginning of the 1980's some structural problems appearing in the economy contributed to slowdown in growth, until the political changes of the year 2000, which finally brought a new favourable turn in economic policy. I start with an examination of Austria's economic status after the Second World War, then the development, changes and role of the Austrian social partnership. I go on to analyze today's Austria from the point of view of the sustainable balanced budget, focusing on the financial circumstances of the state, such as the complex financial connections derived from federalism.

  Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63

• Is growth sustainable without rules-based policy?

  Laszlo Csaba

  Views:

  104

  The article examines conditions for rules-based fiscal policy in the European Union and discusses the consequences of softening up the Stability and Growth Pact by the March 2005 Council. It surveys arguments in favor of rules-based policy and proves that most of the arguments in favor of softening up the Pact, as well as the concrete steps of modification do not contribute to lasting and improved fiscal solidity in the euro area, but follow opportunistic political considerations of the big member states. It shows why the modifications make the life of the new entrants more difficult and allow for lax fiscal policies and secular slowdown of growth.

• The development of regional policy in the European Union: reforms and conflicts

  88-102

  Zsuzsanna Tron

  Views:

  132

  In the European Union the discussion of each budgetary period sees fierce debates about the structural expenses and their distribution. The paper presents a summary of the principles of those involved, and tries to catch them in the policy making of Brussels. In the first half of the paper the necessity of regional policy and its theoretical foundation are examined touching upon the so called convergence and divergence theories. This is followed by the discussion of the conflicting interests and motifs shaping the regional policy. The final question is whether the expenses of the Structural Funds can be justified in view of the processes and results shown.