Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Kultúraköziség és gazdaság
    83-90
    Megtekintések száma:
    284

    A piaci stratégia és a kultúra összehangolása a vállalat hosszú távú stabilitásának egyik legfontosabb humánpolitikai eszköze. Különösen fontos a kultúra szerepe az olyan nagy jelentőségű szervezeti változások időszakában, mint a piaci stratégiaváltás, az üzleti folyamatok átszervezése, multinacionális cégek helyi vezetési és működési gyakorlatának kialakítása, vállalatok összeolvadása, felvásárlása. A cikk azt mutatja
    be, hogy a vállalkozás kezdeti, kritikus korszakában a vállalati kultúra ellentétes lehet a környezet igényeivel és a befogadó országokból származó tagok értékrendjével és normáival. A kialakuló vállalati kultúra
    inkább tükrözi a nemzetközi vállalat komplexitását, mint a befogadó környezetet: a kultúrák ütközése komoly akadályt gördíthet egy-egy vállalat fejlődésének útjába.

  • A bankválságok szerepe a külföldi bankok terjeszkedésében
    105-126
    Megtekintések száma:
    195

    Az 1990-es években a külföldi bankok jelenléte látványosan növekedett világszerte, s különösen azokban az országokban volt dinamikus a terjeszkedésük, amelyek korábban nem képezték empirikus kutatások tárgyát. Tanulmányunk a világ 77 országában vizsgálta meg a külföldi bankok jelenlétét befolyásoló tényezőket. Empirikus eredményeink azt mutatják, hogy a külföldi bankok terjeszkedésében fontos szerepe van az adott országban eszközölt FDI nagyságának, valamint a helyi piaci lehetőségeknek. Elemzésünkben empirikusan teszteltünk egy új magyarázóváltozót (bankválság), amelynek bevezetésével kiterjesztettük a korábbi kutatások eredményeit, ugyanis számításaink arra engednek következtetni, hogy azokban az országokban, amelyekben előfordult bankválság a 90-es évtizedben, ott magasabb a külföldi bankok aránya a helyi bankszektorban. Éppen ezért, ennek az új magyarázóváltozónak az alkalmazását célszerű megfontolni minden olyan esetben, amikor a külföldi bankok terjeszkedésének okait vizsgáljuk.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21.

  • A HR-funkció átalakulása a Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknál egy empirikus felmérés tapasztalatainak tükrében
    98-116
    Megtekintések száma:
    737

    Magyarországon az első külföldi tulajdonú leányvállalatot 1973-ban a Siemens cég jegyeztette be. 1988-tól kezdve tömegesen jelentek meg a nagy nemzetközi cégek leányvállalatai hazánkban. A közvetlen
    tőkeberuházások (Foreign Direct Investment) kiemelkedő motorjai ezek a vállalatok, melyek helye és szerepe az eltelt 19 év alatt nagyon sokat módosult. A jelzett cégek helyi menedzsmentje szempontjából kitüntetett szerepe van az emberi erőforrások menedzselésének. (A tanulmányban a hagyományos, nemzetközileg használt HRM rövidítés helyett az újabban terjedő HR változatot használjuk.) Az emberierőforrás-menedzsment irodalmában még nem található meg az átmeneti országok leányvállalatainál kialakult új HR-minták pontos leírása. Ez az új helyzet új tudást kíván, és annak megértését, hogy az embereket hogyan irányítják, fejlesztik, koordinálják a nemzetközi vállalatoknál hazánkban. Jelen tanulmány bemutatja a HR változását a nemzetközi vállalatok hazai leányvállalatainál elvégzett felmérésünk tükrében, a szervezeti életciklus változásának függvényében.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: M16, M51, M52 és M54

  • Állami tulajdonrész duopol piacokon: Játékelméleti modell – a készletre történő termelés esete
    63-74
    Megtekintések száma:
    259

    Jelen tanulmány a Bertrand–Edgeworth duopólium azon változatát vizsgálja, ahol az egyik vállalat tisztán magántulajdonban, míg a másik részben állami tulajdonban van. Az egytermékes piacon a magántulajdonban lévő vállalat tisztán profitmaximalizáló, míg a részben állami tulajdonú vállalat az állami tulajdonrész arányában társadalmi jólétet maximalizál. Feltesszük, hogy a termelés az eladásokra
    kötött szerződések megkötését megelőzően, készletre történik. Bemutatjuk a hasonló modellekhez kapcsolódó szakirodalmi eredményeket, majd a vizsgált modellkeretben szimultán és szekvenciális döntési
    sorrendekre meghatározzuk az egyensúlyi árakat és mennyiségeket. Belátjuk, hogy a vizsgált modellben csak bizonyos feltételek teljesülése esetén létezik tiszta Nash-egyensúly a piaci árra és mennyiségre. Az eredményeket egy számpéldán keresztül illusztráljuk. Vizsgáljuk továbbá az időzítési játék egyensúlyát is, azaz azt a kérdést, hogy a szereplők magára hagyása esetén szimultán vagy szekvenciális döntési sorrend alakulna-e ki a piacon.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D43, L13

  • Bekker Zsuzsa emlékezete: Hild Márta–Madarász Aladár (szerk.): Az „ezüst pillanatok” nyomában – Tanulmányok Bekker Zsuzsa emlékére, Kronosz Kiadó, 2017, 302 oldal
    71-74
    Megtekintések száma:
    389

    Bekker Zsuzsa, a Budapesti Corvinus Egyetem 2015 februárjában elhunyt professzor emeritája, jeles elmélettörténész munkásságát sokféleképp, számos jelzővel lehetne méltatni. A Közgazdasági Szemlében megjelent megemlékezésben Madarász Aladár a „minőség és mérték” kifejezéssel jellemzi Bekkernek a hazai és nemzetközi közgazdasági gondolkodás területén kifejtett munkásságát (Madarász 2015:353), melynek sokszínűségét kiválóan szemlélteti az emlékére 2015-ben rendezett konferencia anyagát tartalmazó kötet tartalmi gazdagsága.

  • The impact of digitalization on the financial sector
    29-42
    Megtekintések száma:
    760

    Present-day consumer society increasingly satisfies its needs through digital channels, and financial products and services are no exceptions. The 4th industrial revolution is not only about the penetration of technology, but also the paradigm shift of business processes. The traditional members of the financial sector must adapt to the digitalized world to keep their positions in the market. The penetration of BigTech and FinTech companies influenced the expectations of consumers: customer experience became the main criteria of their decisions. In order to simplify and accelerate processes, banks use the methods of digitalization, and automatize the system to increase client satisfaction. In this article, we will introduce the three
    bank types based primarily on the usage of innovative technology, the extension and depth of the cooperation with FinTech companies, and the status of a bank’s internal digital transformation. Also, we will introduce the current status of the banking sector evidenced by our SWOT-analysis and mention some of the existing payment solutions.
    JEL Classification: G21, G23

  • Szerződési szabadság és gazdasági növekedés az átmeneti országokban
    95-114
    Megtekintések száma:
    320

    A tanulmány a verseny gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja, középpontba állítva a verseny szubjektivista (modern osztrák) felfogását. Legfontosabb következtetése az, hogy a verseny a vállalkozói felfedező folyamaton keresztül tud a legjobban érvényre jutni. Ennek alapján amellett érvel, hogy a versenynek eme aspektusa a gazdasági szabadsággal mérhető, és az átmenti országok esetében ennek nagyobb a szerepe, mint a fejlett és fejletlen országokban. Az elméleti következtetést a tanulmány panelelemzéssel támasztja alá.

    JEL (Journal of Economic Literature) kód: O12, O17, L14.

  • Az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra fejlesztése: a Magyar Posta példája: Liberalizáció és szervezeti változások a postai szektorban
    143-158
    Megtekintések száma:
    368

    Esettanulmányunk egy szervezeti változásokkal, szervezeti innovációkkal foglalkozó kutatás keretei közé illeszkedik, a tudásigény megváltozását és a postai piac liberalizációja generálta változásokat vizsgálja a Magyar Posta Zrt-nél. A dolgozat elsősorban a hivatali szemlélet átalakulásának folyamatára, valamint az elvárt tudáskészlet összetételének módosulására koncentrál, illetve arra, milyen szervezeti változások segítették elő az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra kialakulását. Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a „hivatalból szolgáltatóvá válás” folyamata a mai napig nem zárult le, viszont a munkavállalók körében
    egyre inkább megfigyelhető az ügyfélcentrikus szemlélet. A vezetői szinteken egyelőre a hierarchia és a status quo megőrzésére több figyelmet fordítanak, mint a szervezeti kultúra új értékeinek képviseletére.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, M14

  • Az informális intézmények és a működőtőke-áramlás kapcsolata: hol tart az irodalom?
    71-82
    Megtekintések száma:
    255

    A működőtőke-befektetések motivációinak tanulmányozása hosszú múltra tekint vissza. Viszonylag új tényező e téren az intézmények hatásainak vizsgálata. Ez az irodalom a formális intézményeket mint helyspecifikus előnyöket azonosítja, amelyek elősegíthetik a működő tőke beáramlását az országba. A tanulmány célja, hogy bemutassa a szakirodalom empirikus eredményeit az informális intézmények szerepéről egy kevésbé kutatott területen. A tanulmányban ismertetek továbbá egy olyan mérési módszert is, amelyet a későbbiekben ezen kapcsolat vizsgálatára használhatunk.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: E02, F02

  • Fehérgalléros kiszervezés: az offshore outsourcing jelensége
    41-60
    Megtekintések száma:
    310

    Az informatika és a távközlés fejlődése lehetővé teszi egy sor értelmiségi-szakértői jellegű vállalati tevékenység kihelyezését távoli országokba. A piaci verseny arra kényszeríti a fejlett országokban dolgozó vállalatokat, hogy költségeik csökkentése érdekében ezt a lehetőséget valóban ki is használják. A mai "fehérgalléros" offshore outsourcing az innovációs hullámokkal együtt járó "kreatív rombolás" figyelemre méltó jelensége. A fejlődő országok körében megindult a verseny a kiszervezési megbízásokért, kikristályosodnak a kiszervezés jellegzetes üzleti modelljei. A folyamat megítélése ellentmondásos, a strukturális átalakulásoknak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak.

  • A vályogkunyhótól a mikroprocesszorig: az Egyesített Növekedéselmélet és alapmodelljei
    29-50
    Megtekintések száma:
    235

    Az egyesített növekedéselmélet célja, hogy a gazdasági fejlődés hosszútávú tendenciáit egységes elméleti keretbe ágyazva magyarázza meg. Ennek megfelelően egy sikeres egyesített modellnek képesnek kell lennie a különböző időszakok, gazdasági rezsimek közötti átmenetek egységes elméleti keretben történő modellezésére. Ebben a tanulmányban, a három növekedési korszak jellemzőinek áttekintése után, két növekedési modellt mutatunk be. Míg a Hansen-Prescott modell elsősorban azt mutatja be, hogy miként zajlott le az átmenet, addig a Galor-Weil modell a megfigyelt folyamatok okaira és összefüggéseire derít fényt.

    JEL-kód: N10, O41

  • Chile és a világgazdasági válság
    132-146
    Megtekintések száma:
    292

    A 2007–2009-es világgazdasági válság egy öt esztendőn át tartó kivételes gazdasági fellendülésnek vetett véget Chile és Latin-Amerika többi országa számára. A jelenlegi válság szempontjából a fellendülés legnagyobb gazdasági haszna a térség országainak fundamentumaiban történt javulás, mely nagymértékben csökkentette ezen országok sebezhetőségét a külső gazdasági sokkokra. Ebből a feltételezésből kiindulva 2008 elején több közgazdász is osztotta azt a véleményt, miszerint „this time is different”, azaz ezúttal másképp alakul a kontinens sorsa a jelenlegi válságban, hiszen egészen addig a világméretű visszaesés alig érintette a régió gazdasági mutatóit. 2008 szeptembere után viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a kontinens gazdasága továbbra is sebezhető, a válság több fertőzési csatornán keresztül szivárgott a reálgazdaságba, aminek köszönhetően a recesszió két legnagyobb áldozata Latin-Amerika és Közép- és Kelet-Európa lett, mind az egy főre eső GDP-ben mutatkozó visszaesés, mind pedig a gazdasági növekedés lassulása tekintetében. Chile viszont a strukturális reformjainak köszönhetően kisebb mértékű visszaesést tapasztalt, és a válság lecsengésével hamarabb tért vissza korábbi növekedési
    pályájára, mint a kontinens többi gazdasága.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O54, H12, O20

  • A klubok közgazdasági elmélete
    64-85
    Megtekintések száma:
    331

    A klubok közgazdasági elméletének jelentősége az, hogy a klubjavak definiálásával lehetővé vált az olyan javak elemzése, amelyek nem rendelkeznek maradéktalanul a tiszta közjavak vagy a tiszta magánjavak tulajdonságaival. A tanulmány az irodalom alapján elhelyezi a klubjószágot a javak között, majd részletezi a klubokkal és klubjavakkal kapcsolatos definíciós alapelemeket, a tiszta közjószágtól való eltéréseket. Ezt követően, a teljesség igénye nélkül, a fontosabb szerzők munkáinak kiemelésével felvázolja a klubelmélet legfőbb kérdéseit és modelljeit. Legvégül, a teória gyakorlati kérdésekben való relevanciájának alátámasztásaként, néhány olyan közgazdasági problémára, területre tér ki, ahol alkalmazták a klubelméletet.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: H41, H49

  • Oroszország Európában
    42-53
    Megtekintések száma:
    238

    Miközben Oroszország, legkésőbb a második világháború óta, mindig Amerikához képest határozta meg magát, az orosz külgazdaság és külpolitika súlypontja hagyományosan Európa volt és maradt. Ez az ellentmondás a kétezres években a posztmodernitás és a 19. századi egyensúly-politika kettősével társul. Az írás - történeti átteknitéssel - azt igazolja, hogy a megoldás a kül- és belpolitikai megszokottól eltérő viszonya révén ragadható meg. Míg a legtöbb országban a külpolitika a belpolitika meghosszabbítása, Oroszországban ez fordítva volt, és jelenleg is fordítva van. A külpoilitika a belső, nemzet- és államépítő törekvések eszköze, és csak ekként érthető.

  • Was there a stock market bubble in Hungary?
    169-178
    Megtekintések száma:
    396

    Bubble is one of the most frequently used and colorful terms in economics. However, it is rarely explained in detail, most economists more or less agree on what it means. In the following paper we are going to show that the widely accepted explanation of bubble contains controversial, tautological reasoning. It is challenged from the theoretical side, but practical consequences will also be mentioned. Two questions hiding in the title above will be answered. First is to give a conceptual framework for analyzing stock prices to decide whether we can label as a bubble particular movements, upward and downward tendencies in stock prices. Second, with a coherent and consistent definition we will be able to answer the question whether there was a bubble in the Hungarian stock market between 1995-2002.

  • Az árak mérésének nehézsége, vagy a mérés nehézségének ára? A magyar mobilpiac modellezésének néhány kérdése
    199-216
    Megtekintések száma:
    227

    A dolgozat a magyar mobilszolgáltatások áraival kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Számba veszi a mérést akadályozó legfontosabb nehézségeket, melyek lényeges dilemma elé állítják a kutatót. Vagy megpróbálunk egy aggregált mutatót konstruálni, amely a korábbi adatokra épül és inkább a múltbeli, illetve jelenbeli helyzetet jellemzi – feláldozva ezzel az előrejelzés lehetőségét –, vagy megkerülendő a nehézségeket elméleti modellt alkalmazunk az árak jövőbeni felvázolására. E probléma érzékeltetésére két, a gyakorlatban alkalmazott mutatót és azok hiányosságait ismerteti a szerző, majd a jól ismert Bertrand-modell helytállóságát igazolja. A modell eredménye az árverseny, melynek alátámasztására empirikus tényeket sorakoztat fel a szerző.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, D43, L13

  • Növekvő állami szerepvállalás a világgazdaságban: szuverén vagyonalapok
    149-166
    Megtekintések száma:
    326

    A korábban passzív pénzügyi befektetőkként tevékenykedő szuverén vagyonalapok manapság a tőkepiacok egyre aktívabb résztvevői. E tanulmány átfogó képet kíván nyújtani ezekről a nemzetközi gazdasági rendszerben egyre jelentősebbé váló szereplőkről. Áttekinti kialakulásukat, céljaikat és a térnyerésükben szerepet játszó főbb tényezőket, végül pedig bemutatja befektetési tevékenységüket.

    JEL kód: E58, F21, F30, G15

  • A tér és a közgazdaság-tudomány kapcsolatának korlátai a határ menti területek kutatásában
    98-116
    Megtekintések száma:
    296

    A tanulmány az ismert közgazdasági elméletekből kiindulva közelíti meg a továbbfolytatódó kereskedelmi liberalizációnak, integrációnak és a határok eltűnésének lehetséges következményeit. A kérdések, hipotézisek megfogalmazása után a szerző azt mutatja be, hogy a különböző közgazdasági elméletek
    hogyan látják az integrációt és a határok eltűnését a határ menti területek fejlődését illetően. A közgazdasági elméletek eredményein keresztül felvázolja azon téregységek fejlődési pályáját, melyek életében jelentős befolyásoló szerepet tölt be az államhatár, majd az elméletek legfontosabb eredményeit összegezve
    arra a következtetésre jut, hogy egyelőre a csökkenő kereskedelmi költségekhez kapcsolódó regionális átrendeződés domborodik ki az integráció területi hatásával kapcsolatosan. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az elméletek nem adnak egyértelmű és tiszta válaszokat, ezért a határ menti területek fejlődésének
    kutatásában a kizárólagos közgazdasági megközelítés túlzottan leegyszerűsítő lehet, tehát leginkább empirikus kutatás vezethet az integráció hatásainak pontos feltérképezéséhez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O18, R12