Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A piacorientáció érvényesülése a kis és középvállalatok körében – egy klaszteranalízis eredményei
    22-45
    Megtekintések száma:
    165

    A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a magyar kis- és középvállalatok milyen mértékben adaptálják a piacorientációt (PO) és ez milyen hatással van a teljesítményükre. A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy e cégkör jelentős része nem alkalmazza a piacorientációt. Az adaptálók körében a piacorientáció közvetlen hatása az objektív teljesítménymutatókon keresztül nem mutatható ki. Ugyanakkor közvetetten befolyásolja a hatékonyságot, melynek hatásai hosszú távon mutatkoznak meg. Az eredmények szerint a kis- és közepes vállalatok által adaptált piacorientáció mértéke szignifikáns szerepet játszik a tulajdonos-vezetők szubjektív teljesítményérzékelésében. Tehát a hatékony működés eredményeként kialakuló piaci konszolidáció is vezethet elégedettséghez.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: L20, M31

  • Humán tőke és inteézmények az endogén növekedéselmélet korai modelljeiben
    135-149
    Megtekintések száma:
    228

    Az endogén növekedéselmélet, vagy - ahogyan sokszor nevezik - az új növekedéselmélet mintegy húsz év alatt kiforrott elméletté vált. Az elmélet eredeti célja az volt, hogy jobb magyarázatot adjon a tényekre, mint a hagyományos teóriák, ez azonban csak részben sikerült. Ha ez így van, akkor mi a hozadéka az egész elméletnek? E tanulmány azt kívánja bizonyítani, hogy bár a tények nem sokkal jobb magyarázatát nyújtja az endogén elmélet, de elmélyítette a gazdasági növekedés megértését, és olyan tényezőket emelt be a formális elméletbe, amelyekkel eddig csak a növekedéselmélet "puhább" ágai foglalkoztak.

  • A résztől az egészig : Szellemi utazás Kornai Jánossal
    91-108
    Megtekintések száma:
    97

    A kötelező tisztelet megadása mellett, általában csak a nagy tudósok kiemelkedő eredményeit tartjuk számon, s kevésbé foglalkozunk magával a kutatási folyamattal, azokkal a kutatói és emberi dilemmákkal, amelyek ezekhez elvezettek. Pedig nemcsak a fontos gondolatok elsajátítása, felhasználása segíthet a kutatónak, hanem az alkotási folyamat, a gondolkodás „technológiájának” a megismerése. Annál is inkább, mivel a kutatói végcél sohasem lehet a reprodukálás, hanem mindig a meghaladás, az új keresése. A kortársak, a követők és különösen a leendő tudósok számára kevés kedvezőbb lehetőség nyílik a gondolat „teremtési folyamatának” megértéséhez, megérzéséhez, mint végigkövetni egy másik kutató útját. Akkor is, ha bizton tudja, a titok nem megfejthető, a „technológia” nem átvehető, a nagy tudós egyénisége másolhatatlan. A tanulmány e folyamatra figyelve invitálja, Kornai János életművén keresztül, az olvasót egy szellemi túrára.

  • A Google és versenytársai
    127-140
    Megtekintések száma:
    141

    Egyetemi diplomamunkám témájaként a Google cég piaci stratégiai elemzését választottam. A cég nevéhez fűződik a ma legnépszerűbb keresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése. A vállalat üzleti sikere a két fiatal alapító-tulajdonos által kidolgozott PageRank eljárásban rejlik, ami forradalmi változást hozott, lehetővé téve az Internet adatállományát alkotó hatalmas adatbázisban történő hatékony keresést. A
    Google megjelenését követően a korábbi keresők visszaszorultak és részben el is tűntek. A kilencvenes évek kiemelkedő vállalataiéval ellentétes, „különc” stratégiát alkalmazó cég az alapítóit hét év leforgása alatt milliárdossá tette, hatalmas felhasználói bázist gyűjtött össze, és számtalan konkurens vállalatnak okozott fejtörést. A legtöbben a Google név hallatán csupán egy egyszerű internetes keresőre asszociálnak, de a jól hangzó név mögött ma már egy hatalmas birodalom áll, amely a keresőfelülete mellett szoftvercsomagjaival is felvette a versenyt a többiekkel, a keresési eredmények mellett elhelyezett reklámokkal pedig hatalmas bevételre tett szert.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L1.

  • A foglalkoztatásban és termelékenységben bekövetkezett permanens szektorális változások
    117-137
    Megtekintések száma:
    131

    A tanulmányban a hosszú távon jelentkező ún. „munkahelyetlen” növekedés (jobless growth) kérdésköréből kiindulva elsősorban a munkapiac foglalkoztatási és termelékenységi struktúrájában létrejövő permanens szektorális változásokra (sectoral shifts) koncentráltunk. Vizsgálódásaink során először arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a foglalkoztatás struktúrájában bekövetkezett változások a térbeli (az EU-15 országaiban), avagy a szerkezeti (ágazati) tényezőkben játszottak jelentősebb szerepet a vizsgált (1990–2003) időszakban. Mindamellett a munkapiaci termelékenységben bekövetkezett elmozdulásokon keresztül néhány elméleti hipotézist teszteltünk, nevezetesen a strukturális változásokból adódó nyereségek és veszteség (structural bonus & burden) hipotéziseit az ún. hatásarány-elemzésen keresztül. További empirikus vizsgálatokban kitértünk még a szektorális termelékenységben bekövetkezett változásokra különböző képzettségbeli és technológiai összevetések tükrében.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J24, L16.

  • A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák
    44-51
    Megtekintések száma:
    198

    A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
    széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
    kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

  • Siker és motiváció a magyar vállalkozó-kutatók körében
    75-87
    Megtekintések száma:
    525

    A tanulmány 80 magyar egyetemi vállalkozó (spin-off cég) empirikus vizsgálatának eredményeit mutatja be. Célja a vállalkozásindítás motivációinak és a vállalkozói siker kapcsolatának az elemzése. A vizsgált
    motivációk a jólét iránti igény, a teljesítményvágy, a függetlenségvágy, valamint a vállalkozásindítás kutatási tevékenységgel összefüggő haszna. A cikk a vállalkozói sikert objektív és szubjektív oldalról egyaránt méri. Az objektív siker alkalmazott mérőszámai a bevétel és növekedése, az alkalmazottak száma, valamint a vállalkozás kora. A szubjektív siker a vállalkozó-kutatók önértékelésére utal. Az eredmények szerint a vállalkozásindítás legerősebb motivációja az anyagi kényszer, az egyetemi fizetéssel való elégedetlenség. A vizsgált motivációk a jövedelemkiegészítés kényszere kivételével mind szignifikáns kapcsolatban vannak a szubjektív sikerérzettel, amely az objektív siker kapcsán már nem mondható el. A kutatási tevékenység gyakorlati irányba való kiterjesztése fontos vállalkozói motiváció az egyetemi szférában, hiszen nemcsak a szubjektív sikerérzettel, hanem a cég bevételével és a bevétel növekedésével is szignifikánsan összefügg.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26; I23; O32

  • Az alternatív fehérjét gyártó vállalkozások jellemzői
    3-23
    Megtekintések száma:
    82

    A fejlett országok fogyasztási szokásainak megváltoztatása egyre sürgetőbb, mivel a túlfogyasztás jelentős környezetterheléshez és egészségügyi problémákhoz vezet. Ezt a piaci rést kihasználva jelentek meg az alternatív fehérjét gyártó vállalkozások, amelyek érzékszervi hatásukat tekintve a hagyományos termékekhez hasonló, de annál fenntarthatóbb élelmiszereket gyártanak. Ebben a tanulmányban 955 alternatív fehérjét gyártó vállalkozás elemzése történt meg, leíró jellegű módszerekkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások száma jelentősen megnőtt 2015 után, amely a magas iparági potenciált és a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülését is jelzi. Főleg a növényi-alapú termékek domináltak a termelési szerkezetben, mivel ezek esetében van a legnagyobb esély a piaci térnyerésre és az árparitás elérésére. Az élelmiszertermelés, különösen az állati termékelőállítás fenntarthatatlan hosszú távon. Így annak ellenére, hogy egyes tényezők még mindig akadályozzák az alternatív fehérjék piaci elterjedését, a jövőben valószínűleg elkerülhetetlen az étrend megváltoztatása és a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer felé történő elmozdulás.

  • Fejlődésértelmezések: a latin-amerikai és kelet-ázsiai fejlődés államközpontú értelmezése
    115-130
    Megtekintések száma:
    173

    A tanulmány a huszadik század második felének latin-amerikai és kelet-ázsiai gazdaságfejlődését elemezve felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás jelentőségére a gazdasági fejlődés előmozdításában.
    A fejlesztő államon alapuló kelet-ázsiai modell sikere és a latin-amerikai fejlődés kudarcai egyaránt arra utalnak, hogy a világgazdasági felzárkózás egyik legfontosabb feltétele egy megfelelő bürokratikus képességekkel és integritással rendelkező államapparátus jelenléte. Ugyanakkor a fejlesztő állam által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikára ma már nem csak a külső adottságok megváltozása miatt nincs mód, hanem a fejlődés sajátos dinamikája miatt sem: az egyik leglátványosabb fejlesztéspolitikai sikert elérő Dél-Koreában az önálló világpiaci szereplővé vált óriásvállalatok függetlenedési törekvései és a liberális demokrácia növekvő társadalmi támogatottsága egyaránt hozzájárultak a fejlesztő állam hagyományos intézményrendszerének lebomlásához. A gazdasági fejlődés előmozdításában azonban – különösen a technológiai fejlődés, a foglalkoztatásbővítés és az esélykiegyenlítés területén – ma is nélkülözhetetlen szerepet játszik az állami gazdaságkoordináció.

    JEL-kód: B14, B15, E61, F02, H11

  • A digitalizáció módszertani kihívásai az üzleti képzésben: Digitalizáció az üzleti képzésben
    62-83
    Megtekintések száma:
    413

    Az egyetemi oktatás a 21. században alapvetően megváltozott környezetben kell, hogy helytálljon. A megszerzendő ismeretek az információtechnológia fejlődésével megszaporodni látszanak. A munkaerőpiac igényeinek megváltozása is megköveteli az egyetemi tananyagok folyamatos fejlesztését és hatékonyabb átadását. A cikk ebben a környezetben a technológia hatását vizsgálja az oktatás hatékonyságára, bemutat és értékel néhány oktatásmódszertani megközelítést. A tanulmány következtetései arra mutatnak rá, hogy az információ megszerzése sokkal könnyebbé vált, mint akár 10 évvel ezelőtt volt, az ismereteket azonban még mindig ugyanúgy kell rögzíteni, a tanulás neurobiológiai folyamata alapvetően ugyanaz, mint 100
    évvel ezelőtt.

    JEL kódok: A20, A22, A23

  • Stabil párosítások a gyakorlatban: (Alvin E. Roth: Who Gets What – and Why. The New Economics of Matchmaking and Market Design. Houghton Mifflin Harcourt, New York, 2015, 260 oldal)
    83-87
    Megtekintések száma:
    142

    A könyv szerzője, Alvin E. Roth, a Stanford Egyetemen professzora 2012-ben a stabil párosítások és a piactervezés területén elért eredményeiért Lloyd S. Shapley-vel közösen Nobel-emlékdíjat kapott. Míg Shapley-nek inkább elméleti munkája különleges, addig Roth a párosítások gyakorlati alkalmazásának terén alkotott igazán kiemelkedőt. Legújabb könyvének célja, hogy könnyed formában, közérthetően ismertesse meg az olvasót a piactervezéssel. Nem szakmabeliek számára is élvezetesen, történeteken, alkalmazásokon keresztül mutatja be eddigi munkáit, a könyv végére mégis olyan elméleti fogalmakkal is megismerkedünk, mint a Gale-Shapley algoritmus vagy a stabil párosítások. Ugyanakkor nagyon személyes könyv is, a szerző saját történeteivel színesíti a leírtakat. Megismerhetjük, hogyan vált elméleti szakemberből gyakorlati szakértővé, miként találkozott a megoldásra váró problémákkal, milyen szervezetek és miért kérték a segítségét, illetve fordítva, miként vette rá a döntéshozókat, hogy megfontolják a tanácsait. Szintén olvashatunk azokról a bürokratikus, politikai akadályokról, amelyek nehezítették a munkáját.

  • Az ágazaton belüli kereskedelem hatása az alkalmazkodási költségekre és a konjunktúraciklusok szinkronizációjára
    61-82
    Megtekintések száma:
    122
    Az ágazaton belüli kereskedelemmel, illetve a jelenség mérési módszertanának kidolgozásával foglalkozó kutatások egyik fő mozgatórugója az a feltételezés volt, mely szerint a gazdasági integrációk létrehozása alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel járhat, mint amire a tradicionális kereskedelmi modellek alapján számíthatnánk. A liberalizáció eredményeképpen ugyanis – az empirikus tapasztalatok szerint – erőteljes ösztönzést kap az intraindusztriális kereskedelem, az ezzel járó igazodási költségek pedig alacsonyabbak, mint az ágazatok közötti specializáció esetében. Amennyiben ez igazolható, az egyes integrációs törekvések hívei is jól használható fegyverhez jutnak ellenfeleikkel szemben, akiknek éppen az alkalmazkodás magas költségei, illetve elhúzódó és fájdalmas" volta a vitákban alkalmazott leggyakoribb érvelése. A cikk első része ezt a kérdéskört járja körül a második pedig az ágazaton belüli kereskedelemnek az üzleti ciklusok összehangolódásában betöltött szerepével foglalkozik. A tanulmány rámutat arra, hogy az ágazaton belüli kereskedelem súlyának és dinamikájának vizsgálata lehetővé teszi egy ország világgazdasági pozíciójának a szokványosnál árnyaltabb jellemzését.
  • Versenyelőnyök: elmélet és gyakorlat
    51-70
    Megtekintések száma:
    166

    A vállalat által kialakított versenyelőny alapvetően befolyásolja annak nyereségességét és piaci pozícióját. A cikk bemutatja, hogy az értékelésnek ezeken kívül számos más kritériuma is van, amelyet a menedzsmentnek figyelembe kell vennie a versenyelőnyök meghatározásánál, ilyenek például a forrásigény vagy a hálózati feltételek. A tanulmány kifejti, hogy a műszaki és gazdasági fejlődés felgyorsulása, a gazdasági folyamatok globalizálódása, valamint az interdependenciák hálózatának kialakulása következtében, milyen új versenyelőnytípusokkal kell számolnia a vállalatvezetésnek. A versenyelőnyök kiválasztásánal nagyon fontos szempont még, a versenyelőny sebezhetősége. Ezek után a cikk megkísérli a versenyelőny elmélet "törvényszerűségeinek" összefoglalását, majd pedig a versenyelőny - kiválaszásának legfontosabb menedzsment technikáira tér ki. Végezetül kiemeli, hogy a tárgyalt versenyelőnyök és ezek megszerzését segítő technikák sikerének kulcsa a vállalat csúcsvezetőjében rejlik, és a "csúcsvezető személyiségpiramisa" modellen keresztül bemutatja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy vállalatvezetőnek.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O30, O32

  • Változó erőtérben – változó egyensúlyozás : Adalék Magyarország háború utáni gazdaságtörténetéhez
    9-22
    Megtekintések száma:
    134

    A cikk azt a kérdést elemzi, hogy Magyarország nemzetközi beágyazottságának megváltozása hogyan alakította a hazai gazdasági rendszert a piacgazdaságtól a piacgazdaságig vezető 45 éves kitérő során.
    Ennek keretében kitüntetett módon vizsgáljuk azt, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos politika miként hathatott a korszakban meghatározó szovjet befolyási övezet keretében

  • A globalizáció hatása a monetáris politika transzmissziójára
    161-178
    Megtekintések száma:
    130

    Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42

  • A nominális árfolyam és a monetáris makrogazdasági fundamentumok közötti hosszú távú egyensúlyi kapcsolat tesztelése
    36-58
    Megtekintések száma:
    129

    A monetáris árfolyammodelleknek és azok egyik fundamentális építőelemének, a vásárlóerő-paritásnak az idősoros tesztelése a legtöbb esetben nem támasztotta alá az elméleti modellek feltevéseit. Így az irodalom egyre inkább a paneltechnikák alkalmazása felé fordult mindkét modell tesztelése során, mivel a panel kointegrációs teszteknek nagyobb az erejük, mint az idősoros kointegrációs teszteknek. A következőkben panel kointegrációs teszttel vizsgáljuk meg a monetáris árfolyammodellek és a vásárlóerő-paritás érvényességét 15 OECD-ország dollárárfolyamán keresztül az 1996. I. negyedév és a 2011. IV. negyedév közötti periódusban. Az eredmények mérsékelten igazolják a monetáris árfolyammodellek és a vásárlóerőparitás érvényességét is.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F31, F41, C33

  • Tehetséggondozás az oktatásban, avagy harc a tehetségekért
    98-113
    Megtekintések száma:
    170

    A cikk azt kívánja feltárni, mi vezetett a szlovákiai Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának tehetséggondozó szervezetének, a Harsányi János Szakkollégiumnak a működésképtelenné válásához. A kutatás elő kívánta segíteni a kezdetben jól működő, ám később elhalt szervezet újraindítását, a hallgatók szakkollégium iránti érdeklődésének felkeltésével. A szerző a tanulmány első felében a tehetségmenedzsment elméleti hátterét vázolja, majd a gyakorlati vizsgálatok nyomán megfogalmazza javaslatait.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: A29, M12

  • A múlt élő emlékei? A redisztribúció új hulláma az ezredfordulón
    83-104
    Megtekintések száma:
    110

    A gazdaságon belüli újraelosztás, a vállalatok állami támogatása az elmúlt években megint fontos terepe lett a gazdaságpolitikának. A napi sajtó optikája azonban csalóka: nem vadonatúj fejleményről van szó. A redisztribúció végigkísérte a gazdasági átalakulást. A cikk az ezredfordulón elindult újabb hullám egyik megkülönböztető jellemzőjét, a hazai magánvállalkozások középpontba állítását vizsgálja, bemutatva a változatos módszereket, a hátterüket adó ideológiákat és a mozgatórugókat. Az elemzés szerint az újraelosztás ténye és alapvető motivációja független a hivatalban lévő kormányok politikai színezetétől, legfeljebb a megközelítések változnak. A hazai magánvállalkozások támogatása a közvetlen politikai célokat nézve kudarc, szociológiai szempontból a régi, tervgazdaságból ismert attitűdöket erősíti. Egyértelműen kedvező gazdasági hatásokat sem sikerült kimutatni, de ezek esélye függ az újraelosztás módszerétől is. A cikk végkövetkeztetése az, hogy a legjobb támogatás a támogatások csökkentése, s helyettük az általános gazdálkodási feltételeknek az üzleti szereplők számára kedvező változtatása.