Keresés

Keresési eredmények

• A kulturális és kreatív iparágak a világ legfrekventáltabb régióiban

  120-137

  Gályász Anett

  Megtekintések száma:

  402

  A dolgozat körüljárja és rendszerezi a kreativitás és a kreatív ipar fogalmát, a kreatív gazdaság fogalmi eltéréseit, melyek segítségével feltérképezhető, hogy az egyes országok vagy régiók mely területeknek tulajdonítanak domináns szerepet a fejlődés szempontjából. Bemutatja ezen túl a kreatív gazdaság foglami rendszere kidolgozására és statisztikai mérésére irányuló próbálkozásokat. A továbbiakban a kreatív ipar statisztikai, gazdasági és társadalmi jellemzőit vizsgálja, összhangban az Európa 2020 stratégiával, valamint az általa kijelölt irányvonalat követő egyéb szakmai anyagokkal, és meghatározza az előttünk álló feladatokat.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z1

• A dualitás kérdése a rendszerváltást követő gazdasági fejlődésben

  71-90

  Szanyi Miklós

  Megtekintések száma:

  433

  E tanulmány képet kíván adni az átalakuló gazdaságok KMT-alapú gazdaságfejlődési modelljének egyik fő dilemmájáról és annak megoldási lehetőségeiről. Először a dualitás kérdését vizsgálja1.
  Jellemzi a két struktúrát, bemutatja a kettő közötti eltéréseket, valamint a vizsgált két vállalatcsoport gazdasági beágyazódásának sajátosságait. Rámutat a vámszabad területi szabályozás hatásaira. A magyar vállalkozások számára adódó alacsonyabb szintű bekapcsolódási lehetőségek közül kiemeli a bérmunkakapcsolatokat mint jellemző formát. Feltárja azokat a tényezőket, amelyek a két szektor közötti
  átjárást nehezítik. A tanulmány második fele a dualitást csökkenteni képes tudásátadás, a multinacionális cégektől kiinduló átcsorduló (spillover) hatások jelentőségét taglalja, illetve a mérésükre tett kísérletek
  tapasztalatait.

  JEL: F23, L53

• A hazai felnőttképzés jellemzői

  36-55

  Barizsné Hadházi Edit

  Polónyi István

  Megtekintések száma:

  351

  Jelen írás a hazai felnőttképzés legfontosabb jellemzőit tekinti át oktatásgazdasági aspektusból. A szerzők megvizsgálják a felnőttképzés hazai jogszabályi kereteit. Bemutatják a felnőttképzés különböző alrendszereinek - az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli, és a munkahelyi képzés - részvételi jellemzőit, nemzetközi összehasonlításban is. Áttekintjük a felnőttképzés célcsoportjait és a képzési aréna szereplőinek motivációit. Megvizsgáljuk a felnőttképzés különböző formáinak hazai ráfordításait, s ezen ráfordítások megoszlását az egyes szereplők között.

• Megnyilvánuló komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban: kaotikus vagy koherens szerkezet?

  59-82

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  296

  A cikk a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyeit vizsgálja a Balassa- index alkalmazásával 1992 és 2002 között különböző referenciapiacokon és aggregációs szinten. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyei meglehetősen változékonyak mind az egyes aggregációs szintek között, mind a különböző referenciapiacok között. A kereskedelem specializációja csökkenő trendet mutat mindegyik referenciacsoportban, azaz a hazai agrárszektor elveszítette komparatív előnyeit számos termékcsoportban a vizsgált időszakban. A B-indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz, de az egyes termékcsoportoknál az indexek nagyobb változékonyságot mutattak. Meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély.
  
  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• A magyarországi romák népességszámának prognózisa regionális szinten 2061-ig

  39-74

  Hablicsek László

  Hablicsekné Richter Mária

  Lángi Tamás

  Megtekintések száma:

  1559

  Tanulmányunkban megkísérelünk átfogó képet adni a magyarországi roma népesség országos és területi demográfiai jellemzőiről, előreszámítást készíteni a
  következő évtizedekre 2061-ig, régiók szerinti bontásban. A vizsgálat aktualitását jelzi, hogy az elmúlt évtizedekben a hazai roma népesség létszáma, illetve a népességen belüli aránya folyamatosan és jelentősen emelkedett. A következő évtizedekben mindkét téren további emelkedés várható, viszont a növekedés üteme lelassul. A roma népesség esetében a termékenység tovább csökken, a halálozás is mérséklődik, a várható élettartam emelkedik, ezek következményeként az idősek aránya egyre jobban nő. Becslésünk azt mutatja, hogy 2061-re a besorolás szerinti cigányság korfája átalakul, egyre inkább hasonlóvá válik a jelenlegi, teljes magyarországi népességéhez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C82, J11, J13, J19

• The emergence of digital transformation in the automotive industry - Industry 4.0 in Hungary

  3-28

  Tóth-Kaszás Nikoletta

  Ernszt Ildikó

  Péter Erzsébet

  Mihalics Bálint

  Megtekintések száma:

  1128

  It is no exaggeration to say that the digital transformation can be seen as both a paradigm shifts and a real technological revolution (Perez, 2010, Mergel, et al., 2019). In order to get to know the preparedness of the Hungarian automotive industry players in the topic, we conducted an empirical research in October - December 2020. The main goal was to determine the level of automotive actors in the digital transformation process. Company leaders were primarily asked about their progress in the digital transition process, its opportunities and challenges, organizational culture, and potential human resource management responses. This study focuses on the digital transition concentrating on the following dimensions: strategy and leadership, human resources, business processes, supply chain, manufacturing, products and services. Based on the results, we classified the examined Hungarian automotive industry actors into clusters.

• Human Capital and EU-Enlargement

  83-92

  Meyer Dietmar

  Megtekintések száma:

  256

  The enlargement of the European Union is an almost everywhere accepted necessity, but at the same time of course also a compromise. Economies or regions of different economic, social, institutional, etc. development become united in Europe with a territory from the Atlantic to the Eastern borders of Poland, Slovakia and Hungary, from the Baltic Sea to the Mediterranean Sea. This integration process going along with the worldwide globalisation will imply a new distribution, or a redistribution of the factors of production. First of all the human capital will be touched by this development.2 One of the most important results found by social sciences in the 20th century is the realisation of the immense role played by human factors in the process of economic development. The extremely high efficiency of human capital and the high mobility could diminish the regional differences in the economic development and therefore in the social life. But even this is one reason for the mentioned re-allocation of the human capital. In the frame of a very simple static model (See e. g. Bishi – Kopel [2002]) the flow of human capital between different regions – called the European Union and the New Member States – will be analysed. The introduction of search costs extends the field of policy-analysis.

• Több hitel, nagyobb kockázat

  185-200

  Csontó Balázs

  Siklós Dóra

  Megtekintések száma:

  313

  A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a Magyarországon az utóbbi években tapasztalt gyors hitelnövekedés jellemzőit. A hitelek elérhetősége, a hitelállomány nagysága óriási jelentőséggel bír a gazdaságban. Előbbi kulcsfontosságú a fogyasztásukat simítani szándékozó háztartások és a beruházni kívánó vállalatok számára, míg utóbbinak a monetáris transzmisszió és az esetleges kockázatok szempontjából van jelentősége. A dolgozatban megvizsgáljuk a hitelexpanzió okait, mind a háztartások, mind a vállalatok hitelezésének esetében. Ezt követően bemutatjuk, hogy a nagyobb hitelállomány javíthatja a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Ugyanakkor a nagymértékű hitelnövekedés kockázatokkal is jár - dolgozatunkban a mikrogazdasági kockázatokkal, a bankrendszer hitelkockázatával foglalkozunk. Külön foglalkozunk annak egyre nagyobb jelentősége miatt a devizahitelezéssel. Bemutatjuk Krugman (1999) modelljét az ázsiai válsággal kapcsolatban, majd egy kevésbé szélsőséges esetet vizsgálva rámutatunk, hogy a devizában történő eladósodás növekedése csökkenti a monetáris politika képességét az aggregált kereslet befolyásolására.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E51.

• The Consistency of Charitable Behaviour and Its Fund Raising Implications

  71-86

  Kuti Éva

  Megtekintések száma:

  250

  This paper tries to take an initial step toward a deeper understanding of the differences and similarities between corporate, individual and 1% philanthropy. Though both corporate and individual giving have
  a huge international literature (e.g. Adam 2004; Archambault & Boumendi 1998; Burlingame 1997, 2001; Halfpenny 1999; Schervish & Haven, 1997; Wang & Graddy 2008; Zamagni,1995) and 1% philanthropy is also discussed by several, mainly Eastern European authors (e.g. Bódi 2001; Chano 2008; Gerencsér & Oprics 2007; Török & Moss 2004; Vajda & Kuti 2002), the connections between these different kinds of philanthropic activities have not yet been scrutinized. Correspondingly, very little attention has been paid to the issues of how third sector organizations could develop an efficient ‘fund raising mix’; how they should combine their efforts to solicit contributions from different kinds of donors. In order to answer these questions, the author takes an interdisciplinary approach; she uses several different types of analytical and statistical methods. The statistical analysis of the donors’ motivation is based on the results of three empirical surveys of individual giving, 1% philanthropy and corporate donations which were carried out in Hungary over the last couple of years. The third sector organizations’ fund raising behaviour is analyzed using both official statistical data (KSH 1998–2008) and information gathered through interviews (Laki & Szalai 2004; T. Puskás 2006) and case studies (Kotler & Lee 2007; Török 2005b).

  Journal of Economic Literature (JEL) code: D64, M14, L31

• Az érzékelt infláció viselkedésgazdaságtani megközelítése

  46-71.

  Tréfás András

  Megtekintések száma:

  385

  Az infláció 2015-ben továbbra is alacsony szinten maradt mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Ezt a folyamatot azonban az emberek által érzékelt infláció csak részben követte, a fogyasztók jelentős része szerint az árak továbbra is nőnek. A mért és érzékelt infláció közötti eltérés általánosan megfigyelhető jelenség, évtizedek óta kutatott témakör. A tanulmány fő célja körbejárni ezt az anomáliát, felhasználva a viselkedésgazdaságtan eredményeit. Másrészről a releváns irodalom eredményeire támaszkodva megvizsgálom, miért érzékelnek eltérő inflációt a társadalmi csoportok, illetve Magyarország esetében empirikus elemzést is folytatok, statisztikai és ökonometriai módszertant használva. Általános érvényű következtetésem, hogy a torzítások, heurisztikák érdemben befolyásolják az egyének, társadalmi csoportok által érzékelt inflációt, noha a hatás kvantifikációja nehéz. A magyar empíriát vizsgálva ugyancsak kimutathatók torzítások, noha ezek nem minden esetben egyeznek a nemzetközi megfigyelések eredményeivel.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: E03

   

• A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón

  10-25

  Kárpáti Tibor

  Megtekintések száma:

  244

  Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik. 

• A magyar gazdaság egyensúlyzavarai és a megoldás elvi lehetősége1

  85-102

  Szakolczai György

  Megtekintések száma:

  250

  A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy hogyan alakul az ikerdeficit – a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya – 2000–2006-ban Magyarországon. Az első rész, az elméleti áttekintés a nemzeti számlák rendszeréhez tartozó legfontosabb azonosságokat tekinti át. A második rész, a számszerű elemzés a most közölt legújabb adatok alapján először az importtöbbletnek, a tulajdoni jövedelmek egyenlegének és belföldi felhasználási többletnek, majd a folyó fizetési mérlegnek és a hiány finanszírozásának, és végül a költségvetés folyó fogyasztási kiadásainak, nettó felhalmozásának és hitelfelvételének alakulásával foglalkozik. A harmadik rész, a közgazdasági elemzés a legfontosabb következtetéseket foglalja össze. Ezek szerint a bruttó felhalmozás hányadának meredek csökkenése, a költségvetési szektor gyakorlatilag zérus nettó felhalmozása és a folyó fizetési mérleg hiánya és a hiány döntő részben adóssággeneráló finanszírozása még a költségvetés hiányánál is súlyosabb probléma, ami azonban nem jelenti, hogy az ilyen mértékű költségvetési hiány fenntartható. Ez a helyzet sem indokolja azonban a jóléti állam radikális leépítését, és a megoldásának elvi lehetősége csak az exportképesség és a foglakoztatás növelése lehet.

• ESG-szabályozás és ami mögötte van – lehetőségek és kihívások a vállalkozások magyarországi ESG felkészülésében

  19-41

  Szendrey Orsolya

  Bányai Gábor

  Dombi Mihály

  Futó Judit

  Gulyás Dávid János

  Karcagi-Kováts Andrea

  Harazin Piroska

  Megtekintések száma:

  1484

  Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot (ESG-törvény). A törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak fokozatosan számos kvalitatív és kvantitatív elvárásnak kell a jövőben megfelelni, mely jelentős kihívások elé állítja a piaci szereplőket és a működésüket ellenőrző szabályozó hatóságokat. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse azt, hogy a törvényi hatály fokozatos kiterjesztése milyen módon, mely piaci és iparági szereplőket érint, így rávilágítva arra, hogy a szabályozói előírásoknak való megfelelés a környezeti, vállalatirányítási és társadalmi kérdéseket illetően milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent az érintett felek számára.

• Regionális hálózati együttműködések

  115-130

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  250

  Jelen tanulmány célja az – elsősorban építőipar területén – fellelhető regionális hálózati együttműködések feltérképezése, különös tekintettel az Észak-Alföldi Régióra. A tanulmány három fő részből áll: az építőiparra vonatkozó iparágelemzést követően egy rövid összefoglaló található a napjainkban fellelhető vállalati hálózati együttműködések, a klaszteresedés elméleti alapjairól, illetve speciálisan az építőiparban tevékenykedő vállalatok közti ilyen jellegű kapcsolatokról, végül a munkát az Észak-Alföldi Régió egy meghatározó építőipari vállalatának kapcsolati hálózatát feltáró esettanulmány zárja. Legfontosabb megállapítása, hogy hazánkban még nem indult el az építőipar területén a számos fejlett gazdaságban már működő klaszteresedés, ám a hálózatosodás – mely alapját képezheti egy építőipari klaszter kialakulásának – beindult, s ha tovább folytatódik, az tovább növelné az együttműködésből eddig is tapasztalt előnyöket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L140, L850

• A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei

  26-42

  Török László

  Megtekintések száma:

  569

  A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
  a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
  mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
  bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
  államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

• A régiók és az európai integráció: A régiók európaizálódása Közép- és Kelet-Európában

  54-68

  Dieringer Jürgen

  Megtekintések száma:

  216

  Az európaizálódás folyamata, azaz a nemzeti jogszabályoknak, intézményeknek és döntéshozatali mintáknak az EU politikai gyakorlatához való hozzáigazítása a nemzeti politikai rendszerek jelentős átalakulásához vezet. Az állami intézmények horizontális dimenziójában mindez elsősorban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyát, a vertikális dimenzióban pedig a központi államnak a régiókhoz, tartományokhoz való viszonyát érinti. Az írás Közép- és Kelet-Európa három államában, Lenygelországban, Magyarországon és Csehországban lezajlott európaizálódási folyamatok eredetét és tartósságát vizsgálja meg. A vizsgálatok középpontjában elsősorban az intézményi alkalmazkodások állnak.

• A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák

  44-51

  Prugberger Tamás

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  342

  A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
  széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
  kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

• Pénzügyi hatások és a mezőgazdasági árak túlszaladása Magyarországon

  39-49

  Bakucs Zoltán

  Megtekintések száma:

  282

  A tanulmány a Saghaian és társai (2002) által kidolgozott elméleti modell alapján elemzi a magyar nemzetgazdasági ágazatok váratlan pénzkínálati sokkokra adott válaszát. Az empirikus elemzésben Johansen-féle kointegrációs eljárást és hibakorrekciós modellt alkalmazunk, hogy kiderítsük, vajon a mezőgazdasági árak túlszaladnak-e hosszú távú egyensúlyi pályájukon. Eredményeink azt mutatják, hogy a mezőgazdasági szektor árai gyorsabban igazodnak a makrogazdasági környezet, konkrétabban a pénzkínálat változásához, mint az ipar árindexei, rövid távon befolyásolva a relatív árakat, ellenben a szigorú értelemben vett hosszú távú pénzsemlegesség hipotézist elvetjük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C32, E51, P22 és Q11