Keresés

Keresési eredmények

• The Consistency of Charitable Behaviour and Its Fund Raising Implications

  71-86

  Kuti Éva

  Megtekintések száma:

  225

  This paper tries to take an initial step toward a deeper understanding of the differences and similarities between corporate, individual and 1% philanthropy. Though both corporate and individual giving have
  a huge international literature (e.g. Adam 2004; Archambault & Boumendi 1998; Burlingame 1997, 2001; Halfpenny 1999; Schervish & Haven, 1997; Wang & Graddy 2008; Zamagni,1995) and 1% philanthropy is also discussed by several, mainly Eastern European authors (e.g. Bódi 2001; Chano 2008; Gerencsér & Oprics 2007; Török & Moss 2004; Vajda & Kuti 2002), the connections between these different kinds of philanthropic activities have not yet been scrutinized. Correspondingly, very little attention has been paid to the issues of how third sector organizations could develop an efficient ‘fund raising mix’; how they should combine their efforts to solicit contributions from different kinds of donors. In order to answer these questions, the author takes an interdisciplinary approach; she uses several different types of analytical and statistical methods. The statistical analysis of the donors’ motivation is based on the results of three empirical surveys of individual giving, 1% philanthropy and corporate donations which were carried out in Hungary over the last couple of years. The third sector organizations’ fund raising behaviour is analyzed using both official statistical data (KSH 1998–2008) and information gathered through interviews (Laki & Szalai 2004; T. Puskás 2006) and case studies (Kotler & Lee 2007; Török 2005b).

  Journal of Economic Literature (JEL) code: D64, M14, L31

• Az érzékelt infláció viselkedésgazdaságtani megközelítése

  46-71.

  Tréfás András

  Megtekintések száma:

  351

  Az infláció 2015-ben továbbra is alacsony szinten maradt mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Ezt a folyamatot azonban az emberek által érzékelt infláció csak részben követte, a fogyasztók jelentős része szerint az árak továbbra is nőnek. A mért és érzékelt infláció közötti eltérés általánosan megfigyelhető jelenség, évtizedek óta kutatott témakör. A tanulmány fő célja körbejárni ezt az anomáliát, felhasználva a viselkedésgazdaságtan eredményeit. Másrészről a releváns irodalom eredményeire támaszkodva megvizsgálom, miért érzékelnek eltérő inflációt a társadalmi csoportok, illetve Magyarország esetében empirikus elemzést is folytatok, statisztikai és ökonometriai módszertant használva. Általános érvényű következtetésem, hogy a torzítások, heurisztikák érdemben befolyásolják az egyének, társadalmi csoportok által érzékelt inflációt, noha a hatás kvantifikációja nehéz. A magyar empíriát vizsgálva ugyancsak kimutathatók torzítások, noha ezek nem minden esetben egyeznek a nemzetközi megfigyelések eredményeivel.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: E03

   

• A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón

  10-25

  Kárpáti Tibor

  Megtekintések száma:

  215

  Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik. 

• A magyar gazdaság egyensúlyzavarai és a megoldás elvi lehetősége1

  85-102

  Szakolczai György

  Megtekintések száma:

  225

  A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy hogyan alakul az ikerdeficit – a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya – 2000–2006-ban Magyarországon. Az első rész, az elméleti áttekintés a nemzeti számlák rendszeréhez tartozó legfontosabb azonosságokat tekinti át. A második rész, a számszerű elemzés a most közölt legújabb adatok alapján először az importtöbbletnek, a tulajdoni jövedelmek egyenlegének és belföldi felhasználási többletnek, majd a folyó fizetési mérlegnek és a hiány finanszírozásának, és végül a költségvetés folyó fogyasztási kiadásainak, nettó felhalmozásának és hitelfelvételének alakulásával foglalkozik. A harmadik rész, a közgazdasági elemzés a legfontosabb következtetéseket foglalja össze. Ezek szerint a bruttó felhalmozás hányadának meredek csökkenése, a költségvetési szektor gyakorlatilag zérus nettó felhalmozása és a folyó fizetési mérleg hiánya és a hiány döntő részben adóssággeneráló finanszírozása még a költségvetés hiányánál is súlyosabb probléma, ami azonban nem jelenti, hogy az ilyen mértékű költségvetési hiány fenntartható. Ez a helyzet sem indokolja azonban a jóléti állam radikális leépítését, és a megoldásának elvi lehetősége csak az exportképesség és a foglakoztatás növelése lehet.

• ESG-szabályozás és ami mögötte van – lehetőségek és kihívások a vállalkozások magyarországi ESG felkészülésében

  19-41

  Szendrey Orsolya

  Bányai Gábor

  Dombi Mihály

  Futó Judit

  Gulyás Dávid János

  Karcagi-Kováts Andrea

  Harazin Piroska

  Megtekintések száma:

  1256

  Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot (ESG-törvény). A törvény hatálya alá eső vállalkozásoknak fokozatosan számos kvalitatív és kvantitatív elvárásnak kell a jövőben megfelelni, mely jelentős kihívások elé állítja a piaci szereplőket és a működésüket ellenőrző szabályozó hatóságokat. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse azt, hogy a törvényi hatály fokozatos kiterjesztése milyen módon, mely piaci és iparági szereplőket érint, így rávilágítva arra, hogy a szabályozói előírásoknak való megfelelés a környezeti, vállalatirányítási és társadalmi kérdéseket illetően milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent az érintett felek számára.

• Regionális hálózati együttműködések

  115-130

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  226

  Jelen tanulmány célja az – elsősorban építőipar területén – fellelhető regionális hálózati együttműködések feltérképezése, különös tekintettel az Észak-Alföldi Régióra. A tanulmány három fő részből áll: az építőiparra vonatkozó iparágelemzést követően egy rövid összefoglaló található a napjainkban fellelhető vállalati hálózati együttműködések, a klaszteresedés elméleti alapjairól, illetve speciálisan az építőiparban tevékenykedő vállalatok közti ilyen jellegű kapcsolatokról, végül a munkát az Észak-Alföldi Régió egy meghatározó építőipari vállalatának kapcsolati hálózatát feltáró esettanulmány zárja. Legfontosabb megállapítása, hogy hazánkban még nem indult el az építőipar területén a számos fejlett gazdaságban már működő klaszteresedés, ám a hálózatosodás – mely alapját képezheti egy építőipari klaszter kialakulásának – beindult, s ha tovább folytatódik, az tovább növelné az együttműködésből eddig is tapasztalt előnyöket.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: L140, L850

• A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei

  26-42

  Török László

  Megtekintések száma:

  530

  A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
  a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
  mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
  bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
  államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

• A régiók és az európai integráció: A régiók európaizálódása Közép- és Kelet-Európában

  54-68

  Dieringer Jürgen

  Megtekintések száma:

  196

  Az európaizálódás folyamata, azaz a nemzeti jogszabályoknak, intézményeknek és döntéshozatali mintáknak az EU politikai gyakorlatához való hozzáigazítása a nemzeti politikai rendszerek jelentős átalakulásához vezet. Az állami intézmények horizontális dimenziójában mindez elsősorban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonyát, a vertikális dimenzióban pedig a központi államnak a régiókhoz, tartományokhoz való viszonyát érinti. Az írás Közép- és Kelet-Európa három államában, Lenygelországban, Magyarországon és Csehországban lezajlott európaizálódási folyamatok eredetét és tartósságát vizsgálja meg. A vizsgálatok középpontjában elsősorban az intézményi alkalmazkodások állnak.

• A lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozási problémák

  44-51

  Prugberger Tamás

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  295

  A tanulmány a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a hitelezés gyakorlati és elméleti problémáit. Az 1990-es éveket követően Magyarországon is kialakult a fogyasztói társadalmi modell, amihez egy elég
  széleskörű fogyasztói hitelezési tevékenység társult. A hitelnyújtás szabályozása azonban sok területen hiányos volt, a fogyasztóvédelem szűkkörűen érvényesült a pénzügyi szolgáltatások piacán. Az adósok
  kiszolgáltatottak voltak a pénzügyi intézményeknek, amelyek az adósok jogait erősen korlátozó szerződési gyakorlatot vezettek be. A gazdasági válság, a nem fizető adósok jelentős száma társadalmi problémaként jelentkezett a döntéshozók számára. Ez arra késztetett, hogy megreformálják a hitelezési szabályokat, és erősítsék a fogyasztók védelmét ezen a területen.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K 30

• Pénzügyi hatások és a mezőgazdasági árak túlszaladása Magyarországon

  39-49

  Bakucs Zoltán

  Megtekintések száma:

  248

  A tanulmány a Saghaian és társai (2002) által kidolgozott elméleti modell alapján elemzi a magyar nemzetgazdasági ágazatok váratlan pénzkínálati sokkokra adott válaszát. Az empirikus elemzésben Johansen-féle kointegrációs eljárást és hibakorrekciós modellt alkalmazunk, hogy kiderítsük, vajon a mezőgazdasági árak túlszaladnak-e hosszú távú egyensúlyi pályájukon. Eredményeink azt mutatják, hogy a mezőgazdasági szektor árai gyorsabban igazodnak a makrogazdasági környezet, konkrétabban a pénzkínálat változásához, mint az ipar árindexei, rövid távon befolyásolva a relatív árakat, ellenben a szigorú értelemben vett hosszú távú pénzsemlegesség hipotézist elvetjük.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: C32, E51, P22 és Q11

• Political Economy of Fiscal Reform in Central and Eastern Europe

  66-75

  Kopits George

  Megtekintések száma:

  223

  The reform of public finances has been at the centre of the post-socialist transition of Central and Eastern Europe since the early 1990s. At various stages of the transition, the reform process encompassed the entire gamut of public finances: the national budget, sub-national finances, extrabudgetary operations, and state-owned financial and non-financial enterprises. For the most part, fiscal reform was a non-linear stop-and-go process – often characterised by backtracking as well – and was uneven across countries. Moreover, unlike most reform experience in the rest of the world, fiscal reform in this region took place against the backdrop of a radical break, as sovereign countries emerged from a colonial past following the collapse of the Soviet Union. An important milestone was reached in 2004–2007, when all ten countries covered in this article became members of the European Union. The purpose of this article is to discuss fiscal reform in Central and Eastern Europe from the perspective of political economy. Following an overview of basic reform trends, the article focuses on the principal drivers and impediments to reform in the region. To conclude, the ingredients of successful reform are examined. The article does not provide an exhaustive inventory of reform measures, nor does it offer a survey of broad political economy issues prior to or during the transition period. Country references are intended to serve as stylised illustrations of main points, rather than as a comprehensive documentation of reform episodes.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: H1, H3, P2, P52.

• Megszűnt-e a monopólium a magyar távközlésben?

  126-146

  Kiss Anna Csilla

  Megtekintések száma:

  101

  A tanulmány a távközlési iparban kialakult természetes monopoliumokkal, ennek kapcsán a versenyszabályozással és azon belül a távközlési ipar szabályozásával és felépítésével foglalkozik, megvizsgálva, hogyan is "szűnt meg" a természetes monopólium a magyar távközlési szektorban. Választ keres arra, hogy jelenleg milyen mértékű a verseny a magyar piacon és felvázolja a jövő kérdéseit. A 2001-ben nagyrészt liberalizálttá vált magyar távközlési piacon a szakértők és a fogyasztók (előfizetők) is azt várják, hogy a piac megnyitása a nemzetközi verseny előtt növelni fogja a hatékonyságot és csökkenteni a fogyasztói árakat. A tanulmány első felében a verseny fogalmához, illetve a tökéletlen verseny egyik formájához, a természetes monopoliumhoz kapcsolódó nézeteket mutatja be a szerző, ezt követően a versenyszabályozással foglalkozik. A távközlés ágazat-specifikus szabályozását a harmadik részben taglalja, kitérve a magyarországi tapasztalatokra, majd bemutatja a jelenlegi magyar piaci struktúrát.

• A faktoring intézményi háttere

  71-96

  Nagy Zoltán

  Megtekintések száma:

  225

  A tanulmány a faktoring-tevékenység szemszögéből vizsgálja meg a hazai pénzügyi intézményrendszert. A tisztább fogalomértelmezés érdekében a tanulmány összeveti a jogi és a közgazdasági fogalomhasználatot, bemutatja a pénzügyi közvetítő rendszer, bankrendszer, pénzügyi intézményrendszer elhatárolását. Vázolja a faktoring intézményi szabályozásának ellentmondásait, a pénzügyi tevékenység szabályozásának magyar fejlődésttörténetét az 1970-es évektől napjainkig. A szabályozási hiányosságok felvetése mellett a jogszabályok módosítására többféle alternatív megoldást is javasol az értekezés, ezzel is rámutatva a faktoring-tevékenység jelentőségére. Elemzésében kitér a külföldi és hazai gyakorlati tapasztalatokra egyaránt, amelyek szintén megalapozhatják a jövőbeni jogi szabályozást, választ adva a tanulmányban felvetett, az intézményi strukturát érintő kérdésekre.

• Varieties of development paths in post communist countries with special regard to the transition in Hungary

  5-25

  Szanyi Miklós

  Megtekintések száma:

  392

  Transition in Central and Eastern Europe was carried out in various ways. However, the different countries’ current economic structure, institutions and main economic performance measures are rather similar. The question asked is whether these countries follow a specific kind of development model? What seems likely is that they differ substantially from CIS countries in many aspects. But they also seem to differ from existing models of capitalism more than they do from each-other. Based on this information, the varieties of capitalism literature assumes that such a model does indeed exist. However, no comprehensive positive description of the model has so far been provided. This paper tries to define the main elements of the CEE capitalist models. These are small open economies, with close integration into the world economy through foreign investments, a relatively limited and declining role of state redistribution, the problems of dual economic structure and insufficient job creation, a relatively large shadow economy and “business capture”-type cronyism. Further research is required to properly describe the elements and interactions among them.

  Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D72, E65, P31

• Kelet-európai oktatás és gazdaság

  73-82

  Tímár János

  Megtekintések száma:

  219

  A kelet-európai régió általános és tartós gazdasági elmaradásának fő okát, a 20. század nagy változásai alapján sokan abban látják, hogy az államszocializmus e korszak meghatározó szakaszában megfosztotta a régiót a magántulajdon ösztönző erejétől. Ennek káros hatását súlyosbította a korszakot kísérő erőltetett fegyverkezés. Ezzel szemben a cikk azt állítja és mutatja be, hogy a fő ok a népesség tudásának elmaradása. Ennek közvetlen tényezője, a hibás oktatáspolitika, amely az iskolázás hajszolt mennyiségi fejlesztése miatt – amitől a gyors gazdasági növekedést várta - átlagosan alacsony színvonalú, gyenge tudásban részesítette a felnövő nemzedékeket. A szerző leszögezi, hogy átfogó és gyökeres oktatási reform nélkül a kelet-európai régió és abban Magyarország is, végleg lemarad a nemzetközi versenyben.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, I28, O15

• A kis- és középvállalkozások hitelezésének aktuális tapasztalatai

  70-96

  Zsombori Zsolt

  Megtekintések száma:

  401

  A magyarországi bankok vállalkozáshitelezési aktivitásának a fokozása aktuális kérdés, olyannyira, hogy a Magyar Nemzeti Bank is fókuszban tartja, elsősorban a Növekedési Hitelprogram biztosítása révén. Jelen tanulmány keretei között Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű, működő, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körébe tartozó gazdasági társaságokat elemzünk, méghozzá primer kvantitatív kutatás segítségével. A kétlépcsős, kvótás és elbírálásos mintavételi módszerek kombinációjával előállított mintán végzett vizsgálat révén megállapításokat teszünk a kkv-k aktuális forráspreferenciáit és hitelkeresletét illetően, külön kitérve a támogatott hitelekre, valamint a hitelezést akadályozó tényezőkre a kkv-k mint hitelkeresleti oldal megítélése alapján.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G30; G32; G39

• A hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság

  20-41

  Oblath Gábor

  Pénzes Petra

  Megtekintések száma:

  223

  Jóllehet a magyar gazdaság " nemzetközi versenyképessége" (annak javítása) mind a kinyilvánított gazdaság-politikai törekvéseknek, mind pedig a gagzdaságpolitikáról folyó szakmai eszmecseréknek a homlokterében áll, meglepően kevés figyelemben részesül az a körülmény, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyképesség a közgazdaságtan kevéssé precíz, többféle jelentéssel bíró fogalmai közé tartozik. Írásunkban először abban a kérdésben fejtjük ki véleményünket, hogy egyáltalán értelmezhető-e a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, majd arról szólunk: mit nem jelent, illetve mi mindent jelenthet ez a fogalom. A lehetséges értelmezéseket ismertetve bemutatjuk a hazai gazdaság egyes versenyképességi mutatóinak alakulását, s eközben néhány nemzetközi összehasonlításra is kitérünk. Végül néhány tanulságot fogalmazunk meg arra nézve, hogy rövidebb és hosszabb távon a gazdaságpolitika számára melyek lehetnek, és melyek nem (vagy csak korlátozottan) lehetnek a hazai versenyképesség javításának eszközei.

• Szerencsejáték és bűnözés kapcsolatának magyarországi vizsgálata

  48-61

  Tessényi Judit

  Farkas Gergely

  Megtekintések száma:

  655

  Kutatásunkban a bűnözés és a szerencsejáték-függőség kapcsolatát, 175 fogvatartott börtönbe vonulás előtti játékszokásait, demográfiai jellemzőit és ezek kapcsolatait vizsgáltuk kérdőíves módszerrel. Ezt a kérdőívet használtuk már két korábbi, 2009-es és 2014-es kutatásunk során is, amelyek adatfelvételeken alapulva mérik fel az aktuális helyzetet. A kóros játékszenvedély vizsgálatára az South Oaks Gambling Screen (SOGS) kérdőív eredeti változatát alkalmaztuk, azt kiegészítve demográfiai, valamint a vizsgálatunk szempontjából releváns kérdésekkel. Bár a több mint tíz évet felölelő kutatásunk során a problémás szerencsejátékosok aránya csökkent a vizsgált magyar büntetés-végrehajtási intézetekben, még így is igen jelentősnek mondható. Vizsgálatunk során megerősítést nyert, hogy a bűncselekmény elkövetésének közvetlen vagy közvetett oka a szenvedélyes szerencsejáték. A játékfüggők feminizációja egy viszonylag frissen kimutatott jelenség, melyre szintén kitérünk vizsgálatunk során. Emellett az intézményi dolgozók felkészítésére, képzésére és a
  veszélyeztetett kategóriában lévőkre is szeretnénk felhívni a figyelmet. Míg a vizsgáltak 11%-a állította, hogy börtönbe kerülésének köze volt a szerencsejátékhoz, ez az arány a játékfüggők esetén 28% volt.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I12, K14