Keresés
Keresési eredmények
-
Ipar 4.0 szemléletű tesztelés és validálás kialakításának hatásai az elektronikai gyártásban
21-29Megtekintések száma:207Az elektronikai eszközök iránti folyamatos keresletnövekedés kihívások elé állítja az elektronikai termékeket gyártó vállalatokat. A tanulmányban bemutatásra kerülnek egy regionális, saját termékeket fejlesztő és gyártó elektronikai vállalatnak (OEM vállalat) a nagy termékportfólió fenntartásával kapcsolatos gazdasági és gyártási kihívásai, és a kutatásnak ezekre az Ipar 4.0 szemlélet által nyújtott megoldásai. Az Ipar 4.0 alapelveinek elsajátítása és bevezetése a gyártási környezetbe az eddigiektől eltérő, új gyártási felépítést eredményez, azonban a fejlesztések pozitív hatása mind pénzügyi, mind termelés hatékonysági téren kimutatható. A cikkben bemutatásra kerül az elektronikai termékek tesztelési és validálási területéhez köthető szemléletváltás implementálása, és az Ipar 4.0 alapelvű tesztmegoldások kialakításának gyakorlati követelményei. Bemutatásra kerül egy, az informatikai elméleti tudományok terén úttörő technológiának, a Big Data szemléletű adatfeldolgozásnak egy valós gyártási környezetben történő gyakorlati megvalósítása. Részletezésre kerülnek a hardveres, szoftveres és az adatgyűjtéssel kapcsolatos kihívások, valamint az ezekhez köthető költségmegtakarítási, termelés hatékonyságbeli és termékkihozatal növekedési eredmények.
-
Kecsketartás, kecsketejtermelés, kecsketej-termékek jelentősége, fogyasztása regionális kitekintéssel
97-109Megtekintések száma:223A kecsketej termelés dinamikus és folyamatosan bővülő ágazat, ami meghatározza emberek száz millióinak életét. A kecsketejet és a belőle készített sajtot tisztelték már az ősi Egyiptomban is, feltehetően elhelyezték ezeket az élelmiszereket az egyéb kincsek mellett egy es fáraók temetkezési helyein is. A kecsketej és az abból készült tejtermékek több szempontból is jelentős szerepet töltenek be a humán táplálkozásban. A fejlődő országokban az éhező, alultáplált emberek inkább kecsketejet fogyasztanak, mint tehéntejet. A kecsketej alkalmas egyes egészségügyi problémák kezelésére. Számos fejlett országban vannak folyamatosan bővülő piaci részesedéssel bíró ínyenc és egészségtudatos fogyasztók, akiknek a gasztronómiai igényeit hivatott kielégíteni a kecsketej és az abból készült termékek. Tanulmányunk célja szekunder források segítségével áttekinteni a (tejelő) kecsketartás, kecsketej termelés és fogyasztás regionális alakulását, valamint a kecsketej és az abból készült termékek táplálkozás élettani hatásait.
-
A COVID-19 járvány hatása Magyarországon az élet különböző területeire (munka, magánélet, egészségi és mentális állapot)
25-36Megtekintések száma:573A COVID-19 járvány óriási hatást gyakorolt az egész világra, azon belül a magyar lakosságra is. A kialakult helyzet rengeteg új korlátozással, szigorítással járt, és ennek következményeivel is meg kellett birkózni, amely az életmódunkra is hatással volt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne felmérni a lakosság körében, hogy ki hogyan reagált erre a kialakult helyzetre, milyen hatások érték, történt-e változás az életében. Az élet különböző területein vizsgáltuk meg a megkérdezettek véleményét, úgy, mint a magánélet, személyes kapcsolatok változása, munkahelyi szokások változásának bemutatása, valamint az egészségi és mentális állapotra gyakorolt hatások, de kíváncsiak voltunk az újonnan kialakult jó és rossz szokásokra egyaránt. A megkérdezés módszere kérdőíves felmérés volt, melyet online juttattunk el a megkérdezettekhez (n=362). A mintából kapott eredményeket kiértékeltük, leíró statisztikai elemzésnek vetettük alá, majd az összefüggések bemutatására kereszttáblás (crosstabs) vizsgálatot végeztünk el a háttérváltozók alapján (nem, az életkor, az iskolai végzettség, a foglalkozás, és a jövedelem). A minta eredményei nem reprezentatívak, de jól ábrázolják, összefoglalják a kialakult helyzetet.
-
Online vásárlói magatartás az Észak- és Dél-Alföld régiókban
13-24Megtekintések száma:521A tanulmány célja annak feltárása, hogy az alföldi régiókban milyen a fogyasztók online vásárláshoz kapcsolódó attitűdje, az mennyiben különbözik az országos kutatási eredményektől, a vásárlók hogyan ítélik meg az online beszerzés előnyeit és hátrányait, valamint az élelmiszerek online beszerzésének milyen regionális sajátosságai vannak. A szakirodalom feldolgozását hazai és külföldi szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük, amelynek során kiemeltnek tekintettük a vásárlási döntést befolyásoló tényezőket, az online csatornák használatának előnyeit és hátrányait. A szekunder kutatás során a globális, majd a magyarországi online kiskereskedelem változásán túlmenően vizsgáltuk az FMCG szektorban zajló folyamatokat és a vásárlói magatartást is. Primer kutatásunk során Magyarország két régiójára fókuszáltunk. A megkérdezést standardizált, strukturált, online kérdőív segítségével végeztük a Debreceni Egyetem és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola hallgatóinak közreműködésével. A feldolgozható kérdőívek száma 623 volt, a megkérdezettek szocio-demográfiai jellemzőit az online vásárlás meghatározó ismérvei szerint mértük. Az alföldi régióban élő lakosok online vásárlásának aránya 6 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál, amely az élelmiszerek online vásárlásában fokozottan gyengébb eredménnyel jelenik meg. Az online vásárlás előnyei közül azonos megítélésű a kényelem és az időtakarékosság fontossága, míg más tényezők pl. házhozszállítás értékelése eltérő volt. Az Észak-Alföldön és Dél-Alföldön élő online vásárlók hátrányként leginkább a fizetési feltételeket és az adatbiztonságot emelték ki. A válaszadók jövőbeni online vásárlási szándéka bizonytalan és azt korlátok között képzelik el, illetve a potenciális vásárlás csak a tartós élelmiszerekhez kapcsolható. Online vásárlás régióspecifikus (Észak- és Dél-Alföld) illetve termékspecifikus (élelmiszer) vizsgálata. A regionális sajátosságokon alapuló, online vásárlásra irányuló attitűdök indokolják azt, hogy az üzletláncoknak célszerűbb lenne differenciált marketingstartégiát alkalmazni, amely elsősorban a marketingkommunikációt és az értékesítés-szervezést érintheti.
-
A közösségi média hatása a médiafogyasztásra és a reklámpiacra
121-132Megtekintések száma:1632A közösségi média a mindennapi életünk szerves részévé vált és teljesen átformálta társadalmunkat. Míg kezdetben szociális funkcióval bírt, addig a 2010-es évek elejétől egyre nagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik. Kutatási célkitűzésként azt fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk, a közösségi médiumok milyen gazdasági és szociális hatással vannak társadalmunkra Vizsgálatunkat dokumentumelemzéssel végeztük, melynek során összegyűjtöttük és feldolgoztuk a témában ismert publikációkat, tanulmányokat. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években az online médiafogyasztással eltöltött idő globálisan és hazánkban is dinamikusan növekedett minden generáció esetében. A megváltozott médiafogyasztás következményeként a reklámpiac is alapjaiban rendeződött át, a nyomtatott sajtó hirdetési bevételei meredek csökkenést, míg az online exponenciálisan növekedést mutat a 2008-as gazdasági válság óta, különös tekintettel a közösségi médiumokra. A közösségi oldalakkal szemben, ugyanakkor az elmúlt években komoly adatvédelmi aggályok és jelentős adótartozások is felmerültek. Ennek alapán véleményünk szerint, a versenyegyenlőség megteremtése a médiapiacon, az adófizetési kötelezettségek teljesítése, valamint az adatvédelmi szabályok betartása indokolttá teszi az állam szigorúbb fellépését a globális technológiai vállalatokkal szemben.
-
Humántőke befektetési döntéseket befolyásoló makrotényezők vizsgálata a gyógyszeriparban
10-20Megtekintések száma:200A gyógyszeriparban tevékenykedő szereplők innovációs politikáját jelentős mértékben meghatározzák az érintett vállalatok stratégiai irányait kívülről befolyásoló makrokörnyezet elemei. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a gyógyszereket fejlesztő, illetve azokkal kereskedő piaci szereplők munkaerőkapacitásának bővítését vagy leépítését az elmúlt évtizedben meghatározták-e és amennyiben igen, milyen mértékben a stratégiai döntéseiknél is fokozottan figyelembe vett makrokörnyezeti, azaz a politikai, a gazdasági, a társadalmi, valamint a technológiai-innovációs környezetet jól jellemző indikátorok. Az elemzés alapjául 27 európai ország ágazati és makrogazdasági mutatói, valamint az iparági foglalkoztatottsági adatok szolgáltak. A többváltozós statisztikai vizsgálatok eredményei alapján egyrészt az egyes országok felvevőpiacának, illetve a kormányok által nyújtott támogatásoknak a volumenét együttesen kifejező gazdasági potenciál, másrészt a humán fejlettségi index befolyásolta szignifikánsan a gyógyszeripari foglalkoztatás alakulását a vizsgált időszakban.
-
A szervezeti kultúraváltás jellemzői
73-80Megtekintések száma:359Napjainkban a változás általános jelenséggé vált. A szervezeteket is érik változások, amelyeknek meg kell felelniük a hosszú távú fennmaradás érdekében. A szervezeti kultúra az egyik olyan fontos tényező, amely hozzájárulhat a sikeres és időben történő reakcióhoz. Azonban a külső környezeti hatások következtében sok esetben a változás a szervezeti kultúrára is kihat. Ilyen esetben tervezetten és tudatosan szükséges beavatkozni. A kultúraváltás bonyolult, komplex feladat. Számos megközelítés létezik, amelyek a sikeres kultúraváltás tényezőit sorakoztatják fel. Ezek eltérő jellemzők mentén fogalmazzák meg a siker kulcsát, azonban néhány egyezőség megfigyelhető. A legfontosabb szerep a vezetőnek jut egy ilyen helyzetben. Cikkemben bemutatom a változás, szervezeti kultúra és a kultúraváltás alapvető összefüggéseit, szakirodalmi hátterét és kialakulását.
-
A városi közösségi közlekedés vonzóbbá tételének lehetősége
58-66Megtekintések száma:294A városi közlekedés napjainkban jelentős kihívás elé állítja az ott lakókat. Az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett, a vírushelyzet miatt tovább erősödő személygépjármű forgalom is azt mutatja, hogy a lakosság a közösségi közlekedési eszközök használatáról az egyéni közlekedés irányába köteleződött el. Az élhető városi lét megteremtése érdekében sürgős lépéseket kell megtenni, amellyel a városi mobilitás a lakosság által elvárt módon fenntartható marad. Ehhez többféle eszköz áll a városok vezetőinek rendelkezésre. Ilyenek lehetnek a mikromobilitási eszközök használatának, a megosztáson alapuló rendszerek bevezetése, valamint a személygépjármű forgalom korlátozó intézkedések bevezetése. Ezek mellett kézenfekvő a közösségi közlekedés fejlesztése, a lakosság ezen irányba történő terelése. A legtöbb nagyváros napjainkban ebbe az irányba törekszik, azzal, hogy ezen hálózatait és szolgáltatásait fejleszti, annak érdekében, hogy ezen közlekedési rendszerek elérhetőségét és vonzerejét javítsa. Több európai nagyváros annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb arányban használja a közösségi közlekedést, azt részlegesen vagy teljes mértékben ingyenessé tette. Ez a törekvés hazánkban sem ismeretlen, hiszen a lakosság jelentős része több évtizede ingyenesen veheti igénybe ezen közlekedési formát. Ugyanakkor a teljes ingyenesség bevezetése esetén szükséges megvizsgálni annak hatásait gazdasági és társadalmi oldalról.
-
Külföldi munkavállalók megjelenése a magyarországi munkaerőpiacon
28-46Megtekintések száma:299Tanulmányom célja, hogy elemezze a külföldi munkavállalók magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatását. A nemzetközi szakirodalom alapján a migráció gazdasági hatása komplex: hosszú távon általában kedvező, de rövidtávon egyes csoportokat, különösen az alacsony képzettségűeket, hátrányosan érintheti. Magyarország esetében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Eurostat és az OECD adataira támaszkodva régiós és vármegyei szinten vizsgálom a jelenséget. Különös figyelmet fordítottam az Észak-Alföld régióra, ahol a kvalitatív munkaerőhiány jellemző. Az eredmények alapján a migráció munkaerőpiaci hatása Magyarországon differenciált, területi és képzettségi alapon különbözőképpen érvényesül.
-
A közösségi média hatása a magyar nők egészségtudatosságára
1-12Megtekintések száma:977A közösségi média marketing egyre nagyobb szerepet tölt be a mindennapjainkban, a fogyasztási szokásainkban, döntéshozatalunkban és az egészségtudatosságunk kialakításában. A kutatás legfőbb célja annak a feltérképezése, hogy a különböző közösségi platformokon résztvevő magyar nők mire asszociálnak az egészségtudatosság kapcsán, milyen a fogyasztói aktivitásuk az online színtereken és ezek alapján milyen speciális csoportok képezhetők. Elsőként egy netnográfiai kutatás segítségével vizsgáltuk meg különböző felületeken az egészségtudatosság témakörben megjelenő hozzászólásokat. Ezt követően 409 nő bevonásával egy kérdőíves kutatás keretében az említett felületeken résztvevők befolyásoltságát mértük az egészségtudatosság tekintetében. A kutatás során számszerűsítettük a közösségi színtereken megjelenő speciális fogyasztói csoportokat és megfogalmaztuk a javaslatainkat azon vállalatok részére, akik az online színterekre alapozzák a marketingstratégiájukat.
-
A munkavállalói kompetenciák változásainak feltárása egy álláskeresési oldal adatainak elemzése alapján
102-113Megtekintések száma:691A kutatás a KarrierM álláskereső portálon található munkaajánlatok elemzésével rávilágít a munkaerőpiacon megjelenő új kompetencia igényekre. Ennek sikeres feltárása érdekében összehasonlító elemzést végeztem az első (Pirohov-Tóth-Kiss, 2021) (N=363) és a második (jelenlegi) (N= 332) vizsgálat során az álláshirdetésekben megjelenő legfontosabb kompetenciák között. A KSH foglalkoztatottsági adatait figyelembe véve kereszttábla elemzés segítségével megvizsgáltam a legfontosabb kulcskompetenciák és a szakterületek alakulását a második vizsgálat adatain, valamint a regionális eredmények is bemutatásra kerültek. Továbbá feltártam az idegennyelv-tudás, mint munkahelyi kompetencia szerepét és a hirdetésekben megjelenő egyéb elvárásokat is. A kutatás eredményei alapján, a legfontosabb kulcskompetenciák közé az önállóan és csapatban történő munkavégzés, valamint a megbízhatóság sorolható.
-
„Csak az aljas köznép előtt kedves” italtól a Hungarikumig, avagy a pálinka becsülete
29-40Megtekintések száma:212A tanulmány a pálinka nemzeti kinccsé válásának az útját kívánja bemutatni. Kitér a lepárlás hagyományaira, bemutatva a több évszázadra visszatekintő, nem mindig dicső múltját az italnak. A rendszerváltást követő fejlődés eredményeként, illetve azzal párhuzamosan alakult ki a pálinkafogyasztás mai kultúrája. Míg korábban csupán a parasztok reggeli italaként tekintettek rá, napjainkban, a pálinkatörvénynek, illetve számos egyéb tényezőnek köszönhetően prémium termék színvonalra emelkedett. 2014-től kezdődően minden évben kiválósági program keretében „Országkóstolón” értékelik a legkiválóbb párlatokat. A lepárlás kezdeteit illetően a vélemények jelentősen megoszlanak, azonban a tömény italok készítésének kapcsán megközelítőleg ezer éves tradícióról beszélhetünk. Érdekes végig kísérni, hogy – míg a 19. században elítélték az alkoholfogyasztókat, a pálinkát pedig „csak az aljas köznép előtt kedves” italnak titulálták – hogyan tett szert elismerésre és emelkedett hungarikum rangra.
-
Zöld ellátásilánc- menedzsment és fenntartható teljesítmény: a zöld marketing szerepe a Jordán élelmiszeriparban
30-50Megtekintések száma:278A zöld és fenntartható működés fontossága az ellátási lánc, a teljesítmény és a marketing kutatásának előterében áll, ugyanakkor a korábbi tanulmányok csak szórványosan vizsgálták az ezek közötti kapcsolatokat. Kevés szakirodalom áll rendelkezésre, amely a zöld marketing moderáló szerepével foglalkozik a zöld ellátásilánc- menedzsment és a fenntartható teljesítmény kapcsolatára vonatkozóan. E kutatási hiányosság pótlása érdekében e tanulmány célja, hogy meghatározza a zöld ellátásilánc- menedzsment hatását a fenntartható teljesítményre, valamint a zöld marketing moderáló szerepét erre a kapcsolatra egy fejlődő gazdasági környezetben. A kutatási hipotéziseket 112 fős minta segítségével teszteltük. A feltételezett közvetlen és közvetett kapcsolatok értékelésére regresszióelemzést végeztünk. A kutatási eredmények a zöld ellátásilánc- menedzsment és a zöld marketing pozitív hatását mutatták az fenntartható teljesítményre. Ezen felül a zöld marketing moderáló szerepe a zöld ellátásilánc- menedzsment és a fenntartható teljesítmény közötti kapcsolatra részben alátámasztásra került. Összességében ezek az eredmények elméleti alapon támogatják ezen fogalmak közötti kölcsönhatások megértését, így a tanulmány hasznos lehet a zöld és fenntartható tevékenységekkel széles körben foglalkozó ellátási lánc- és marketingmenedzserek számára.
-
A rövid ellátási láncok szerepe és lehetőségei – különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződésekre
45-58Megtekintések száma:351Az új vidékfejlesztési gyakorlatok kialakulásának fontos alapja az ellátási láncok újra alkotása. A SFSCk (Short Food Supply Chain) arra is alkalmasak, hogy megtörjék a hosszú, összetett ipari láncok rendszerét. Az SFSC-k esetében a termelői fogyasztói kapcsolatok „lerövidülnek” és újra definiálódnak. A szakirodalmi feltárást követően arra a következtetésre jutottam, hogy a rövid ellátási láncok napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, hazánkban is egyre több működési forma jelenik meg. A helyi termékek népszerűsítését számos program segítette az utóbbi években. Azt tapasztaltam, hogy a nemzetközi szakirodalom esettanulmány jelleggel mutatja be a REL-ek működését. A tanulmány elsődleges célja az volt, hogy olyan nemzetközi példákat kutassak fel, amelyek összehasonlítási alapot képezhetnek a hazánkban működő, különös tekintettel a Hajdú-Bihar megyei szerveződéseknek. Ezt követően pedig konkrét Hajdú-Bihar megyében működő hálózatokat mutattam be, négy hálózatot sikerült azonosítanom. Végezetül pedig a REL tagok közötti kérdőíves felmérés eredményét taglaltam. Összegezve a válaszadók 80%-a hisz a REL-ek életképességében, gazdaságos működtetésében. A legtöbben az információs technológia fejlesztését jelölték meg, mint fejlesztendő működési terület. A gazdálkodók hajlandóak lennének a termékelőállítás gazdaságossága érdekében erősíteni a közvetlen értékesítést. A termelők 88%-a értékesít helyi, termelői piacokon. Ők alapvetően elégedettek a termelői piac működésével, emellett úgy vélik gazdasági szempontból kielégítő a termelői piacon történő árusítás.
-
Az újabb típusú nemzedékek jövőképe Hajdú-Bihar megye tanyáin
110-117Megtekintések száma:137Az egykori vidéki társadalom számára a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatott gazdálkodás volt, mely aztán a családon belül tovább öröklődött. Egy évszázaddal ezelőtt több mint egymillió ember élt hazánkban a tanyákon, azonban ez napjainkra jóval negyedmillió alá csökkent. A népesség fogyása egyfelől annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban megjelentek a modern gépek, az új termesztési és tenyésztési technológiák, amik átalakították a gazdálkodást, és vele együtt a benne résztvevő embert, másfelől a társadalom életszínvonala és elvárásai is nőttek, azonban a tanyákon nem épültek ki a modern igényeknek megfelelő infrastruktúrák, így megindult az ott lakó fiatalabb generációk elvándorlása, akik beköltöztek a közeli falvakba és városokba. Vizsgálatom célja az volt, hogy a jelenlegi állapotok figyelembevételével feltárjam a tanyákról való elköltözés lehetőségeinek jövőbeli tendenciáit Hajdú-Bihar megye tanyalakói körében, mely alapját az összes járásában felvételezett kérdőíves felmérés adta. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a tanyákon felnövő újabb típusú generációk nagy része már nem a tanyán képzeli el a jövőjét, ugyanakkor ha a tanya kényelmi szempontból széleskörűen kiépített és magasabb komfortfokozatnak felel meg, az talán szavatolhatja azt, hogy a fiatalok mégis helyben maradnak.
Az egykori vidéki társadalom számára a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatott gazdálkodás volt, mely aztán a családon belül tovább öröklődött. Egy évszázaddal ezelőtt több mint egymillió ember élt hazánkban a tanyákon, azonban ez napjainkra jóval negyedmillió alá csökkent. A népesség fogyása egyfelől annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban megjelentek a modern gépek, az új termesztési és tenyésztési technológiák, amik átalakították a gazdálkodást, és vele együtt a benne résztvevő embert, másfelől a társadalom életszínvonala és elvárásai is nőttek, azonban a tanyákon nem épültek ki a modern igényeknek megfelelő infrastruktúrák, így megindult az ott lakó fiatalabb generációk elvándorlása, akik beköltöztek a közeli falvakba és városokba. Vizsgálatom célja az volt, hogy a jelenlegi állapotok figyelembevételével feltárjam a tanyákról való elköltözés lehetőségeinek jövőbeli tendenciáit Hajdú-Bihar megye tanyalakói körében, mely alapját az összes járásában felvételezett kérdőíves felmérés adta. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a tanyákon felnövő újabb típusú generációk nagy része már nem a tanyán képzeli el a jövőjét, ugyanakkor ha a tanya kényelmi szempontból széleskörűen kiépített és magasabb komfortfokozatnak felel meg, az talán szavatolhatja azt, hogy a fiatalok mégis helyben maradnak.
-
Másfél évszázad rendszerváltozásainak hatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmára (1.)
6-15Megtekintések száma:207Tanulmányomban az elmúlt másfél évszázadot egy komplex rendszerváltási- és változási folyamatként értelmezem az alábbi összefüggések, kölcsönhatások miatt. A táj átalakulása után a földhasználat és a gazdaság szerkezete többször megváltozott. Majd a Trianoni Szerződés országhatárai etnikai, politikai, igazgatási, kulturális változásokat eredményezett. A legutóbbi, 1989-es, az életünk miden részére kiterjedő rendszerváltás óta kulcskérdés, hogy az itt élők társadalmi mobilizációja hogyan történik, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, hogyan befolyásolja az itt élőket, hogy itt van az országnak és az Európai Uniónak is a határa. Az itt élők társadalmi mobilizációját mi veszélyezteti, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, milyen hatásai vannak a határmentiségnek? A térségünk perifériális helyzete a leszakadás veszélyével fenyeget, amit jelentősen súlyosbít az etnikai viszonyok, a szociális helyzet romlása, az oktatási intézményrendszer fokozatos leépülése, továbbá a kistelepüléseken az önkormányzatiság megroppanása. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy minden rendszerváltás, rendszerváltozás ellenére az itt élők sorsa csak relatíve lett jobb, továbbra is az ország legveszélyeztetettebb helyzetű térségei közé tartozik.
-
Államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítésének és vezetési funkcióinak vizsgálata
102-111Megtekintések száma:495A kutatásomban a magyar labdarúgás elit képzési központjait, az államilag elismert labdarúgó akadémiák szervezeti felépítését és vezetési funkcióit vizsgáltam. A téma relevanciáját a szektorba áramló nagy mennyiségű tőke hatására bekövetkezett szervezeti változásai adják. A sportág fejlődésével immár vállalati keretek között zajlik a munka, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Kutatásomban az utánpótlás sportszervezetek gazdasági társaságként történő működését, szervezeti felépítését és vezetési kérdéseit vizsgáltam az országban található, és sportszövetség által kiemelt státuszú, szakmailag meghatározó akadémiák struktúrájának összehasonlító elemzése alapján. Feltártam, hogy melyek azok a szervezeti problémák, melyekkel meg kell birkóznia az utánpótlás műhelyeknek, és milyen fejlesztési irányokat kell követniük, hogy a működésük hosszabb távon is fenntartható legyen. Kutatásomban a Magyarországon található 10 államilag elismert akadémia közül három képzési központ szervezeti felépítését elemeztem. A kiválasztott klubok a Várda Sport Egyesület, a Vasas Kubala Akadémia és a Győri ETO FC utánpótlásbázisa. Fontosnak tartottam, hogy az ország minden régióját képviselje egy vállalkozás, így az esetleges regionális sajátosságok is megjelennek a kutatásomban. Vizsgálatom során az akadémiavezetők felelőségi területeit is megvizsgáltam, és arra kerestem a választ, hogy az utóbbi évek tendenciáját látva milyen területeken volt szükséges fejleszteni a vállalkozást, illetve melyek azok a sajátosságok, melyben az utánpótlással foglalkozó sportszervezetek eltérnek egymástól, és ezek az eltérések milyen előnyökkel/hátrányokkal járhatnak. Fő célom a kritikus sikertényezők feltárása volt, amelyekkel a modern működésnek megfelelni kívánó utánpótlás műhelyeknek rendelkezniük kell. A kutatásból kiderült, hogy a három vizsgált akadémia a hagyományos lineáris, funkcionális szervezeti felépítést követi, de a munkakörök meghatározásában és a vállalat operatív működésében is tapasztalhatók eltérések. Ezek a különbségek jórészt a helyi identitásban és a szervezeti háttér még mindig tartó fejlődésében keresendők. Kulcsszavak: sportmenedzsment, utánpótlás akadémia, futball, szervezeti struktúra.
-
Tisztességtelen banki gyakorlatok, avagy a működési kockázatkezelés elméleti és gyakorlati jelentősége napjainkban.
1-14Megtekintések száma:432Manapság a banki működési kockázatok, azon belül az üzletviteli kockázatok kezelése egyre hangsúlyosabb szerepet kap a kockázatkezelésen belül. A 2008-as pénzügyi krízis és részben ehhez kapcsolódva a magyar devizahitel-válság is rámutatott ennek jelentőségére. Mindkét válsághelyzet kirobbanásáért felelőssé tehetők többek között a tisztességtelen banki gyakorlatok, a fair bankolás elvének figyelmen kívül hagyása. A kutatásom célja választ találni arra a kérdésre, hogy mennyiben tekinthető tisztességtelen banki gyakorlatnak az, hogy a bankok ügyfeleikre számos olyan pénzügyi terméket, például biztosításokat, folyószámla-hitelkereteket erőltetnek rá, amelyekre egyáltalán nincs szükségük. Azt is vizsgálom, hogy az ügyfelek milyen mértékben vannak tudatában annak, hogy milyen kapcsolt termékeket vesznek igénybe, s mit jelent ez rájuk nézve kockázatvállalási szempontból. Kutatásom több részből épül fel. Elsőként a működési, üzletviteli kockázatok kerülnek definiálásra. Ezt követően Magyarországra fókuszálva a devizahitel-válság kialakulásában szerepet játszó értékesítői- és kereskedelmi banki gyakorlatokat vizsgálom, különös tekintettel a felmerülő üzletviteli kockázatokra vonatkozóan. Meghatározásra kerül, hogy mi minősülhet tisztességtelen banki gyakorlatnak. Elméleti áttekintésem végén számba veszem, hogy miért problémásak a mai magyar pénzintézetek által árusított kapcsolt termékek, valamint hogy az információs aszimmetria hogyan ver éket a bank és az ügyfél közé. Primer kutatást is folytatok kutatásom elkészítése során. Egy online kérdőív segítségével a magyar felnőtt lakosság folyószámla-konstrukciók közti választását vizsgálom. Az eredmények statisztikai módszerek segítségével kerülnek elemzésre.
-
A koronavírus hatásai az európai labdarúgó játékosok értékére
36-44Megtekintések száma:266A koronavírus előtti időszakban stabil gazdasági növekedés jellemezte a futball iparágat. A klubok egyenkénti és összesített árbevétel növekedése egyértelműen összefüggésbe hozható a játékosok játék jogának adás-vételével, azaz a klubok játékostranszfer tevékenységével. A folyamatos gazdasági fejlődés egyben vissza is hatott a játékos jogok átruházásának értékére is, hiszen az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedő transzfer árak tapaszhatók. Ez a jelenség bár veszélyt is hordoz magában a játékosokkal kapcsolatos kiadások növekedése révén, összességében mégis inkább az ágazat fejlődéhez járul hozzá. Ezt igazolja, hogy az európai klubfutball 2018-ban másodszor zárta az üzleti évet nyereségesen. A folyamatos fejlődést a COVID-19 pandémiás helyzet akasztotta meg 2020-ban. A mérkőzések halasztásra kerültek, a szurkolók csak közvetítéseken keresztül követhették kedvenc csapataikat. A korlátozások nem csak a klubok árbevételére, hanem ezzel párhuzamosan a játékosok piaci értékere is befolyásolt gyakoroltak, amelyek átlagosan 13-18%-os piaci értékvesztést eredményeztek, korábban becsült értékeikhez képest a legutóbbi átigazolási időszak legnagyobb értékű átigazolásait vizsgálva.
-
A szociális elszigeteltség jelenléte Hajdú-Bihar megye tanyáin
46-58Megtekintések száma:205A tanyán élők helyzete mindig is meglehetősen deprivált volt, hiszen rengeteg hátráltató körülménnyel kell nap mint nap megküzdeniük, amit az állandóan leküzdendő távolságokon túl tovább nehezít az, hogy társadalmi kapcsolataik száma jellemzően alacsony, ami az életkor előrehaladtával, majd árnyoldalainak megjelenésével sok esetben tovább redukálódik, minek következtében létrejöhet egy speciális jellemzőkkel rendelkező szociális izoláció. Vizsgálatom elsődleges célja a Hajdú-Bihar megyében található tanyán lakók szociális elszigeteltségének felmérése volt, másodsorban arra kerestem a választ, hogy milyen szociodemográfiai tényezők vannak hatással erre az objektív állapotra. A kutatás alapját a megye összes járásában felvételezett survey adta, melynek összesített adataiból általánosítani lehet a tanyalakók elszigeteltségének mértékére. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált populációban minden ötödik tanyalakó valamilyen szinten szociálisan elszigeteltnek tekinthető.
-
Az üvegplafon egy önbeteljesítő jóslat?! – Karrierlehetőségek vizsgálata női munkavállalók körében
98-109Megtekintések száma:409„Az üvegplafon egy önbeteljesítő jóslat?! - Karrierlehetőségek vizsgálata női munkavállalók körében” megnevezésű kutatás során a nők munkaerőpiaci jelenléte került középpontba. A kérdőíves kutatás a nők karrierhez való viszonyulására kereste a választ, s célkitűzése volt felmérni, hogy vajon kompetencia, motiváció, vagy vezetői készségek hiánya miatt akadnak-e meg a nők bizonyos karrierszinteken. A kutatás során betekintést nyertem a nők karrierhez való viszonyulásába, az önbecsülés kérdéskörébe, s igyekeztem felmérni bizonyos kompetenciákat, s vezetői készséget. Eredményként elmondható, hogy a nőkmotivált résztvevői a munka világának, a 161 fős vizsgálat az Észak-Alföldi régióban valósult meg, s a kitöltők jelentős százaléka szeretne vezetői pozícióban dolgozni, a megfelelő képességük is meglenne hozzá. Viszont arra is választ kaptam, hogy önmaguk is építik gátjaikat a munkahelyre vonatkoztatva, hiszen sokan elégedettek a jelenlegi beosztásukkal, nem vágynak többre. Az üvegplafon munkahelyi jelenléte fontos, hogy megfelelő figyelmet kapjon, hiszen a nők jelentős részét képzik a munkaerőpiacnak.
-
A tervezés mint vezetési feladat szerepe a szervezeti változásokban – észak-alföldi szervezetek empirikus vizsgálata
1-9Megtekintések száma:80A szervezeti változások napjainkban minden szervezet számára elkerülhetetlene kihívást jelentenek, amelyek kezelésében a vezetőnek kulcsszerepe van. A tervezés mint vezetési feladat nem csupán technikai eszközt jelent, hanem stratégiai folyamatot is, amely meghatározza, hogy a szervezetek miként tudnak alkalmazkodni a külső és belső környezetükben jelentkező változásokhoz. Jelen vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a tervezés hogyan járul hozzá a változások sikeres menedzseléséhez, hogyan befolyásolja azt az észak-alföldi régió szervezeteiben. Az empirikus vizsgálat 236 fős mintán alapult, mely különböző szervezeti típusokat foglalt magában. Az adatfeldolgozás során a leíró statisztikán túl összefüggésvizsgálatokat is végeztem a tervezési gyakorlatok és a változásmenedzsment közötti reláció feltárására. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a tervezés nem pusztán adminisztratív feladat, hanem olyan stratégiai vezetési eszköz, amely elősegíti a szervezetek rugalmasságát és hosszútávú alkalmazkodóképességét. Az eredmények hozzájárulnak a szervezeti változások gyakorlatának jobb megértéséhez és gyakorlati iránymutatásként szolgálhatnak a vezetők számára a változtatások tervezésében és megvalósításában.
-
Regionális eltérések a KKV szektorban az Ipar 4.0 pályázatok megoszlásában
79-87Megtekintések száma:239Az Európai Bizottság 2014 óta méri a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét a DESI mutatóval. A 2020-as DESI jelentés rámutat arra, hogy a Covid-19 járvány hatására még fontosabbak lettek a digitális eszközök az országok gazdasága számára. Hazánk a 28 Európai Uniós tagállam közül a 21. helyen szerepel a digitális gazdaságot és társadalmi fejlettséget mérő mutatón. A magyar vállalatok versenyképességének javulása a nemzetközi piacon nagymértékben függ a digitalizációjuk mértékétől. A kutatás célja egy áttekintést nyújtani a hazai vállalatok emelt szintű digitalizációs rendszerek bevezetését elősegítő pénzügyi eszközökről és forrásokról a mögöttünk álló Európai Uniós költségvetési időszakból. Az emelt szintű digitalizációval összefüggésbe hozhatóan két pályázati felhívás volt elérhető a 2014-2020-as pályázati ciklusban Magyarországon: GINOP 1.2.8-17 és a GINOP 3.2.6-8.2.4-17. A pályázatok közötti regionális összehasonlító elemzés nem volt megvalósítható, mert a támogatási intenzitás az elszámolható költségekre eltérő a két pályázat esetében, ezért a pályázati felhívások értékelése különállóan történt meg. Az elemzés során megállapításra került, hogy az alacsony pályázati hajlandóság okai között feltételezhetően megjelenik a hiányzó gazdasági és társadalmi potenciál a vidéki térségekben, ezek között kiemelve a beruházásra fordítandó saját forrás és a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiánya.
-
A pálinka helyzete Magyarországon. Problémák és lehetőségek
75-87Megtekintések száma:414A lepárlásnak Magyarországon több évszázados hagyományai vannak. Rövid nemzetközi kitekintés keretében a környező országok magán-szeszfőzési gyakorlata is bemutatásra kerül. A pálinka hungarikum termék, kizárólag kereskedelmi főzdében készülhet. Hazánkban lehetőség van bérfőzésre, illetve magánfőzésre is, az így készült termék azonban csak a párlat megnevezést viselheti és nem kerülhet forgalomba. Az elmúlt tíz évben igen gyakran változott a pálinka előállítására vonatkozó jogszabályi környezet, ami eltérő módon befolyásolta a szektor szereplőit. Bemutatásra kerülnek az egyes főzési formák statisztikai adatai, kiemelt figyelmet fordítva az adómentességi időszakra. A bérfőzés ismert adatait felhasználva megállapítást nyert, hogy 52,1 milliárd forintos hiány keletkezett a jövedéki adó eltörléséből. A 0%-os jövedéki adó a bérfőzés fellendülését eredményezte, neutrálisan, részben negatívan hatott a kereskedelmi főzésre. A magánfőzők száma rendkívüli növekedésnek indult, az adó visszaállítását követően pedig mintegy 50-70 ezer fő „tűnt el” a bérfőzetők soraiból. Szekunder forrásokra támaszkodva összegyűjtöttem az ágazatot érintő problémákat, melyek megoldásra várnak. Továbbá felvázolom azokat a lehetőségeket, melyek ugyan rendelkezésre állnak, de azokat nem használják ki eléggé.
-
Regionális eltérések a munkahelyi motiváció megítélésében
35-46Megtekintések száma:256A kiszámíthatatlan munkaerőpiaci környezet egyre több szervezetet késztet arra, hogy hosszú távon fenntartható megoldásokat keressen a munkaerő biztosítására. Kiemelt szerepet kap a munkavállalói elégedettség növelése, amely nagyrészt a megfelelő motivációs tényezők alkalmazásával érhető el. Kutatásom célja, hogy feltárjam van-e különbség a regionális különbségek tekitetében a munkavállalók munkahelyi motivációja, elvárásai szempontjából. Primer és szekunder módszerekkel vizsgáltam az egyes motivációs tényezők fontosságát, valamint azt, hogy tapasztalható-e regionális különbség a munkavállalói preferenciákban. A kérdőív módszerrel gyűjtött adatok (n=280) elemzése során leíró statisztikai módszereket, korreláció- és kereszttábla-elemzést alkalmaztam. Az eredmények alapján a Hunt-féle célmotiváció elméletben a tisztelet és megbecsülés bizonyult a legmeghatározóbb tényezőnek, főként nagyvárosi környezetben. Ezzel szemben Herzberg higiénés tényezői a kisebb településeken élő munkavállalók esetében játszanak nagyobb szerepet. A regionális különbségek azt mutatják, hogy a munkavállalói elvárások a környezeti sajátosságokhoz igazodnak. A regionális eltérések elsősorban abban mutatkoznak meg, hogy egyes tényezők hatása jelentősebb a kisebb települések esetén (valahova tartozás), ezzel szemben más faktorok a nagyvárosi környezetben élők számára a hangsúlyosak (stabilitás, önfejlesztés).
