Évf. 6 szám 1 (2021)

Cikkek

A közösségi média hatása a médiafogyasztásra és a reklámpiacra

Megjelent:

May 23, 2023

https://doi.org/10.30716/RSZ/21/1/11

Szerzők

Kardos Magdolna Valentina,

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Gál Tímea

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

Kulcsszavak

közösségi média médiafogyasztás reklámpiac adatvédelem

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite

Kiválasztott formátum: APA

Kardos, M. V., & Gál, T. (2023). A közösségi média hatása a médiafogyasztásra és a reklámpiacra. Régiókutatás Szemle, 6(1), 121-132. https://doi.org/10.30716/RSZ/21/1/11

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A közösségi média a mindennapi életünk szerves részévé vált és teljesen átformálta társadalmunkat. Míg kezdetben szociális funkcióval bírt, addig a 2010-es évek elejétől egyre nagyobb gazdasági potenciállal rendelkezik. Kutatási célkitűzésként azt fogalmaztuk meg, hogy feltárjuk, a közösségi médiumok milyen gazdasági és szociális hatással vannak társadalmunkra Vizsgálatunkat dokumentumelemzéssel végeztük, melynek során összegyűjtöttük és feldolgoztuk a témában ismert publikációkat, tanulmányokat. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években az online médiafogyasztással eltöltött idő globálisan és hazánkban is dinamikusan növekedett minden generáció esetében. A megváltozott médiafogyasztás következményeként a reklámpiac is alapjaiban rendeződött át, a nyomtatott sajtó hirdetési bevételei meredek csökkenést, míg az online exponenciálisan növekedést mutat a 2008-as gazdasági válság óta, különös tekintettel a közösségi médiumokra. A közösségi oldalakkal szemben, ugyanakkor az elmúlt években komoly adatvédelmi aggályok és jelentős adótartozások is felmerültek. Ennek alapán véleményünk szerint, a versenyegyenlőség megteremtése a médiapiacon, az adófizetési kötelezettségek teljesítése, valamint az adatvédelmi szabályok betartása indokolttá teszi az állam szigorúbb fellépését a globális technológiai vállalatokkal szemben.

Hivatkozások

1. Bachrach, Y., Kosinski, M., Graepel, T., Kohli, P., Stillwell, D. (2012): Personality and Patterns of Facebook Usage. WebSci '12: Proceedings of the 4th Annual ACM Web Science Conference. pp. 24-32. https://doi.org/10.1145/2380718.2380722
2. Baji P. (2017): Okos városok és alrendszereik – Kihívások a jövő városkutatói számára? Tér és Társadalom, 31. évf. 1.sz. pp. 89–105. https://doi.org/10.17649/TET.31.1.2807
3. Baldwin-Philippi, J. (2019): Data campaigning: between empirics and assumptions. Internet Policy Review. Volume 8, Issue 4, pp. 1-18.
4. Bányász P. (2017): Kiberbűnözés és a közösségi média. Nemzetbiztonsági Szemle. 5. évf. 4. sz. pp. 55-74.
5. Bányász P. (2019): A közösségi média szerepe a választásokban. Nemzetbiztonsági Szemle. 7. évf. 1. sz. pp. 85-105.
6. Bucsky P. (2017): Hat év alatt 17 milliárd forinttól szabadította meg a Google és a Facebook a magyarokat. https://g7.hu/kozelet/20171227/hat-ev-alatt-17-milliard-forinttol-szabaditotta-meg-agoogle-es-a-facebook-a-magyarokat/ 2020.11.02.
7. Dessewffy T., Láng, L. (2015): Big Data és a társadalomtudományok véletlen találkozása a műtőasztalon. Replika, 92-93, pp. 157-170.
8. eMarketer: https://www.emarketer.com/content/us-advertisers-still-eager-to-target-at-scale-withduopoly 2020.10.31.
9. Falmann T. (2015): A Z generáció digitális identitása a közösségi médiában. Marketing & Menedzsment. 49. évf. 1. sz., pp. 18-29.
10. Gáti M. Gy. (2016): Kis- és középvállalatok marketingtevékenységének befolyásoló tényezői – különös tekintettel az online marketingtevékenységekre. PhD disszertáció. Budapesti Corvinus Egyetem. 239.p.
11. Gáti M., Mitev A. Z., Bauer A. (2018) A közösségi média hatása a személyes értékesítésre. Szervezeti elköteleződés és közösségimédia-kompetenciák a jobb vevőmegtartás és sikeresebb közösségimédia-stratégia érdekében. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 49. évf. 12. sz., pp. 42-49. DOI: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.12.05
12. Globalwebindex (2019): Digital vs Traditional Media Consumption. Trend Report 2019. https://www.amic.media/media/files/file_352_2142.pdf 2020.10.31.
13. Gonzalez, R. J. (2017): Hacking the citizenry?: Personality profiling, ‘big data’ and the election of Donald Trump. Anthropology Today, Volume 33, Issue 3, pp. 9-12.
14. Hack-Handa J., Pintér R. (2015): Generációs különbségek a magyar médiafogyasztásban. Információs társadalom, 15. évf. 2. sz., pp. 7-17.
15. HVG: https://hvg.hu/tudomany/20190724_facebook_adatszivargas_cambridge_analytica_birsag_amerika 2020.11.01.
16. Illés G. (2014): Illés, G. (2014). Expansion of the small cable television counterparts of market leading commercial channels in view of Hungarian regional and social aspects. Acta Agraria Debreceniensis. (58), pp. 107-110. DOI: https://doi.org/10.34101/actaagrar/58/1981
17. Kaplan, A.M., Haenlein, M. (2010): Users of the world, unite! The challenges and opportunities of social media. Business Horizons, Volume 53, Issue 1., pp. 59-68. DOI: https://doi.org/10.1016/j.bushor.2009.09.003
18. Kmetty Z. (2018): A szociológia helye a Big Data-paradigmában és a Big Data helye a szociológiában. Magyar Tudomány, 179(5), pp. 683–692.
19. Kolosi P. (2005): A kereskedelmi televíziózás Magyarországon. Színház- és Filmművészeti Egyetem. 106.p.
20. Koltai A. J., Stefkovics Á. (2018): A big data lehetséges szerepe a pártpreferencia-becslésekben magyarországi pártok és politikusok Facebook-oldalainak adatai alapján. Módszertani kísérlet. Politikatudományi Szemle, 27. évf. 2. sz., pp. 87-120.
21. Kosinski, M., Stillwell, D., Graepel, T. (2013) Private traits and attributes are predictable from digital records of human behavior. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, Volume 110, No. 15., pp. 5802-5805. DOI: https://doi.org/10.1073/pnas.1218772110
22. Magyar Reklámszövetség (2020): A megújult 2019-es reklámtorta és a 2020-as várakozások adatai. https://mrsz.hu/cmsfiles/0e/8f/MRSZ_sajtokozlemeny_mediakomm.torta_2019_2020.05.07..pdf 2020.11.01.
23. Molla, R. (2018): Advertisers will spend $40 billion more on internet ads than on TV ads this year. https://www.vox.com/2018/3/26/17163852/online-internet-advertisers-outspend-tv-ads-advertiserssocial-video-mobile-40-billion-2018 2020. 10.31.
24. Nair, M. (2011): Understanding and measuring the value of social media. The Journal of Corporate Accounting & Finance. Volume 22, Issue 3., pp. 45-51. DOI: https://doi.org/10.1002/jcaf.20674
25. Onbrands: https://onbrands.hu/marka-es-trend/2020/10/televizios-nezettseg/televizios-nezettseg2020-43-het 2020.10.30.
26. Pew Research (2017): About 6 in 10 young adults in U.S. primarily use online streaming to watch TV. https://www.pewresearch.org/fact-tank/2017/09/13/about-6-in-10-young-adults-in-u-sprimarily-use-online-streaming-to-watch-tv/ 2020.10.30.
27. Rosenberg, M., Confessore, N., Cadwalladr, C. (2018): How Trump Consultants Exploited the Facebook Data of Millions. New York Times, 2018. Március 17. https://www.nytimes.com/2018/03/17/us/politics/cambridge-analytica-trump-campaign.html 2020.11.01.
28. Ságvári B. (2017): Társadalomtudomány a Big Data korában. Statisztikai Szemle, 95. évf. 5. sz., pp. 491–504. https://doi.org/10.20311/stat2017.05.hu0491
29. Simay A. E.; Gáti M. (2015) Nyilvánosság és magánélet a mobiltelefon és a közösségi média használat tükrében. In: Marketing hálózaton innen és túl. Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXI. Országos Konferenciája, 2015. augusztus 27-28., Budapest.
30. Sindermann, C., Duke, É., and Montag, C. (2020): Personality associations with Facebook use and tendencies towards Facebook use disorder. Addictive Behaviors Reports, Volume 11, June 2020, 100264. DOI: https://doi.org/10.1016/j.abrep.2020.100264
31. Starnetwork: Top 100 hazai Youtube-csatorna. https://starnetwork.hu/youtube-statisztikak/youtubetop100-hu/ 2020.10.30