Évf. 3 szám 1 (2018)

Cikkek

„Csak az aljas köznép előtt kedves” italtól a Hungarikumig, avagy a pálinka becsülete

Megjelent:

2023-08-24

https://doi.org/10.30716/RSZ/2018/1/4

Szerző

Harcsa Imre Milán

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

Pdf

Kulcsszavak

hungarikum pálinka pálinkakóstolás történeti áttekintés

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Harcsa, I. M. (2023). „Csak az aljas köznép előtt kedves” italtól a Hungarikumig, avagy a pálinka becsülete. Régiókutatás Szemle, 3(1), 29-40. https://doi.org/10.30716/RSZ/2018/1/4

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A tanulmány a pálinka nemzeti kinccsé válásának az útját kívánja bemutatni. Kitér a lepárlás hagyományaira, bemutatva a több évszázadra visszatekintő, nem mindig dicső múltját az italnak. A rendszerváltást követő fejlődés eredményeként, illetve azzal párhuzamosan alakult ki a pálinkafogyasztás mai kultúrája. Míg korábban csupán a parasztok reggeli italaként tekintettek rá, napjainkban, a pálinkatörvénynek, illetve számos egyéb tényezőnek köszönhetően prémium termék színvonalra emelkedett. 2014-től kezdődően minden évben kiválósági program keretében „Országkóstolón” értékelik a legkiválóbb párlatokat. A lepárlás kezdeteit illetően a vélemények jelentősen megoszlanak, azonban a tömény italok készítésének kapcsán megközelítőleg ezer éves tradícióról beszélhetünk. Érdekes végig kísérni, hogy – míg a 19. században elítélték az alkoholfogyasztókat, a pálinkát pedig „csak az aljas köznép előtt kedves” italnak titulálták – hogyan tett szert elismerésre és emelkedett hungarikum rangra.

Hivatkozások

1. Kai M. – Szetei D.: A tradicionális lepárlás művészete. Editorial Unico, 2011. 13-23.
2. Marton Sz.: Az égetett szeszek és az emberiség. Bába Könyvkiadó, Szeged, 2002. 1-160.
3. Mitterpacher L.: Rövid oktatás a' szölö miveléséröl és bor, pálinka, és etzet készittetéséröl. Buda, 1815. 91-116.
4. Osztróvszky A.: Ipari likőrgyártás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1943. 5-125.
5. Torbágyi-Novák L.: Az égetett szeszesitalok gyártása, vizsgálata és minősítése. Hernádi Árpád adó- , illetékügyi és közigazgatási szakkönyvkiadó, Bp., 1948. 17-25, 100-142, 418-440.
6. Békési Z. – Csarnai E.: Házi pálinkafőzés. Mezőgazda Kiadó, Bp., 2010. 11-15.
7. Oláh Ádám: Honnan (nem) ered a szeszfőzés? http://abszint.com/2015/02/09/honnan-nem-ered-aszeszfozes/ 2017.11.01
8. Balázs G.: A magyar pálinka. Aula Kiadó, Bp., 1998. 23-154.
9. Széchenyi I.: A’ pálinkáról. Budán, A' M. Kir. Egyetem' betűivel, 1845. 1-58.
10. Popovits R.: Szerencsés korcsmáros – vendéglősök kézikönyve. Szövetkezeti Könyvnyomda, Újvidék, 1916. 1-40.
11. évi XXX. törvénycikk a szeszegyedáruságról
12. /2008/EK rendelet a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
13. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról [14] 2010. évi XC. törvény Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról 2017.11.01
14. http://www.origo.hu/tafelspicc/nagyhasab/20140826-palinkafozes-nagykepes.html 2017.11.01
15. http://hu.wessling-group.com/hu/szolgaltatasok/termekmegfeleloseg/palinkavedjegy/ 2017.11.01
16. Magyar Élelmiszerkönyv 2-109 számú irányelve
17. Kiss E.: Kiderült! - Ezek ma a legjobb magyar pálinkák. http://www.agrarszektor.hu/boritalok/kiderult_ezek_ma_a_legjobb_magyar_palinkak.3819.html
18. Birkás I. – Láng J.: A borturizmus alapjai. Szombathely, 2011.
19. Szegedyné Fricz Á. – Szakos D. – Bódi B. – Kasza Gy.: Pálinka: fogyasztói ismeretek, preferenciák, fogyasztási szokások, marketinglehetőségek. Gazdálkodás 61. évf. 2. szám: pp. 158-170. 2017