Évf. 5 szám 2 (2020)

Cikkek

A szociális elszigeteltség jelenléte Hajdú-Bihar megye tanyáin

Megjelent:

May 23, 2023

https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/5

Szerző

Orbán Szabolcs Gergely

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

Megtekintés

Kulcsszavak

tanya tanyai élet szociális elszigeteltség idős tanyagondnokok

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite

Kiválasztott formátum: APA

Orbán, S. G. (2023). A szociális elszigeteltség jelenléte Hajdú-Bihar megye tanyáin. Régiókutatás Szemle, 5(2), 46-58. https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/5

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

A tanyán élők helyzete mindig is meglehetősen deprivált volt, hiszen rengeteg hátráltató körülménnyel kell nap mint nap megküzdeniük, amit az állandóan leküzdendő távolságokon túl tovább nehezít az, hogy társadalmi kapcsolataik száma jellemzően alacsony, ami az életkor előrehaladtával, majd árnyoldalainak megjelenésével sok esetben tovább redukálódik, minek következtében létrejöhet egy speciális jellemzőkkel rendelkező szociális izoláció. Vizsgálatom elsődleges célja a Hajdú-Bihar megyében található tanyán lakók szociális elszigeteltségének felmérése volt, másodsorban arra kerestem a választ, hogy milyen szociodemográfiai tényezők vannak hatással erre az objektív állapotra. A kutatás alapját a megye összes járásában felvételezett survey adta, melynek összesített adataiból általánosítani lehet a tanyalakók elszigeteltségének mértékére. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált populációban minden ötödik tanyalakó valamilyen szinten szociálisan elszigeteltnek tekinthető.

Hivatkozások

1. Babbie E. (2008): A társadalomtudományi kutatásmódszertan gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest
2. Dajnoki K. (2010): Kommunikáció az esélyegyenlőségi emberi erőforrás menedzsmentben. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 5. 1-2. 65-70.
3. Dajnoki, K. (2011): Fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának megítélése a szervezetben. Acta Scientiarum Socialium 34. 85-93.
4. Dajnoki K. (2012): Esélyegyenlőség és diszkrimináció – Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a munka világában. Közép-Európai Közlemények V. évf. 1. sz. 145-156.
5. Dajnoki K. (2014): HR sajátosságok feltárása vezetői mélyinterjúk alapján megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezeteknél. Közép-Európai Közlemények . VII. évf.: No. 26-27. 185-195.
6. Dajnoki K.; Balázs-Földi E. (2016): Diszkrimináció a munkaerőpiacon. Közép-Európai Közlemények 2016/3. szám: No34.149-164.
7. Dajnoki K.; Szabados Gy.; Kulcsár, G.; Bácsné Bába É. (2019): „Visszatérni vidékre” – A vidéki élet kvantitatív és kvalitatív megközelítésben. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 13: 3-4. 79-90.
8. Hollander, A. N. J. Den (1980): Az Alföld települései és lakói. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 5–113.
9. Dulai S. (2003): Négy emberből három a tanyán akar maradni. Szent István Egyetem. 2003. 5. 5/6. 6-8.
10. Erdei F. (1976): Magyar tanyák. (Hasonmás kiadás). Akadémiai Kiadó, Budapest
11. Farkas Z. (2013): A társadalmi helyzet fogalmának értelmezései, Társadalomkutatás 31. évf., 2. 109-124.
12. Györffy I. (1910): A nagykún tanya. Különlenyomat a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője 1910. évfolyamából, Budapest. 3–22.
13. Hunt, Sonja M. - McKenna, S.P. - McEwen, J. - Williams, Jan - Papp, E. (1981). "The Nottingham health profile: Subjective health status and medical consultations". Social Science & Medicine. Part A: Medical Psychology & Medical Sociology. 15(3): 221.
14. KSH (2004): Időskorúak Magyarországon. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/idos/idos01.pdf (letöltve: 2020. 07. 04.)
15. Magyar A. (2017): Javaslat „ A tanya mint tradicionális gazdálokodási létforma „ Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez https://hungarikum.kormany.hu/download/b/dd/02000/Tanya_hungarikum_javaslat.pdf (letöltve: 2020. 01. 08.)
16. Magyarország Helységnévtára - https://www.ksh.hu/apps/hntr.main (letöltve: 2020.01.10.)
17. Ocsovszky Zs. – Rafael B. – Martos T. – Csabai M. – Bagyura Zs. – Sallay V. – Merkely B.: (2020): A társas támogatás és az egészséges életmód összefüggései, Orvosi Hetilap, 161. évf. 4. szám. 129-138.
18. Romány P. (1973): A tanyarendszer ma. Budapest, Kossuth Kiadó, 5-125.
19. Romvári R. (2017): Változások a tanyák szerepében. A Falu, XXXII évf., 2017. Nyár, 67-77.
20. Solymosi L. (1980): A tanyarendszer középkori előzményeinek historiográfiája. In: Pölöskei F.– Szabad Gy.(1980): A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest 71–96.
21. Székely T. (2009): A szociális viselkedés evoluciója, Természet világya: természettudományi közlöny, 140. évf., Különszám 2., 56-59.
22. Váti (2005): Összefoglaló az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. által „Átfogó fejlesztési program a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra” címmel végzett munkáról. http://www.vati.hu/files/sharedUploads/docs/osszefoglalo_0930.pdf. (letöltve:2019.12.11.)
23. Yang, K., -Victor, C. (2011). Age and loneliness in 25 European nations. Ageing & Society, 31(8), 1368-1388.