Vol. 5 No. 2 (2020)

Articles

The presence of the social isolation on the homesteads of Hajdú-Bihar county

Published:

2023-05-23

https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/5

Author

Szabolcs Gergely Orbán

University of Debrecen, Faculty of Economics and Business

View

Pdf (Hungarian)

Keywords

homestead life on the homestead social isolation old homestead janitors

License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.

How To Cite

Selected Style: APA

Orbán, S. G. (2023). The presence of the social isolation on the homesteads of Hajdú-Bihar county. Régiókutatás Szemle, 5(2), 46-58. https://doi.org/10.30716/RSZ/20/2/5

Citations Format

Citations
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Download Citations
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Abstract

The situation of those living on the homesteads has always been quite deprived, as they have to deal with a lot of obstacles every day, which is further aggravated by the fact that their social relations are typically low, which in many cases decreases with age as a result, social isolation with special characteristics may arise. The primary goal of my study was to assess the social isolation of the homestead inhabitants in Hajdú-Bihar County, and secondly, I sought the answer to what sociodemographic factors affect this objective state. The research was based on a survey conducted in all districts of the county, from the aggregated data of which it is possible to generalize to the degree of isolation of the homesteads. The results of the study show that every fifth homestead inhabitant of the study population can be considered socially isolated at some level.

References

1. Babbie E. (2008): A társadalomtudományi kutatásmódszertan gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest
2. Dajnoki K. (2010): Kommunikáció az esélyegyenlőségi emberi erőforrás menedzsmentben. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 5. 1-2. 65-70.
3. Dajnoki, K. (2011): Fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának megítélése a szervezetben. Acta Scientiarum Socialium 34. 85-93.
4. Dajnoki K. (2012): Esélyegyenlőség és diszkrimináció – Fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a munka világában. Közép-Európai Közlemények V. évf. 1. sz. 145-156.
5. Dajnoki K. (2014): HR sajátosságok feltárása vezetői mélyinterjúk alapján megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezeteknél. Közép-Európai Közlemények . VII. évf.: No. 26-27. 185-195.
6. Dajnoki K.; Balázs-Földi E. (2016): Diszkrimináció a munkaerőpiacon. Közép-Európai Közlemények 2016/3. szám: No34.149-164.
7. Dajnoki K.; Szabados Gy.; Kulcsár, G.; Bácsné Bába É. (2019): „Visszatérni vidékre” – A vidéki élet kvantitatív és kvalitatív megközelítésben. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 13: 3-4. 79-90.
8. Hollander, A. N. J. Den (1980): Az Alföld települései és lakói. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 5–113.
9. Dulai S. (2003): Négy emberből három a tanyán akar maradni. Szent István Egyetem. 2003. 5. 5/6. 6-8.
10. Erdei F. (1976): Magyar tanyák. (Hasonmás kiadás). Akadémiai Kiadó, Budapest
11. Farkas Z. (2013): A társadalmi helyzet fogalmának értelmezései, Társadalomkutatás 31. évf., 2. 109-124.
12. Györffy I. (1910): A nagykún tanya. Különlenyomat a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője 1910. évfolyamából, Budapest. 3–22.
13. Hunt, Sonja M. - McKenna, S.P. - McEwen, J. - Williams, Jan - Papp, E. (1981). "The Nottingham health profile: Subjective health status and medical consultations". Social Science & Medicine. Part A: Medical Psychology & Medical Sociology. 15(3): 221.
14. KSH (2004): Időskorúak Magyarországon. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/idos/idos01.pdf (letöltve: 2020. 07. 04.)
15. Magyar A. (2017): Javaslat „ A tanya mint tradicionális gazdálokodási létforma „ Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételéhez https://hungarikum.kormany.hu/download/b/dd/02000/Tanya_hungarikum_javaslat.pdf (letöltve: 2020. 01. 08.)
16. Magyarország Helységnévtára - https://www.ksh.hu/apps/hntr.main (letöltve: 2020.01.10.)
17. Ocsovszky Zs. – Rafael B. – Martos T. – Csabai M. – Bagyura Zs. – Sallay V. – Merkely B.: (2020): A társas támogatás és az egészséges életmód összefüggései, Orvosi Hetilap, 161. évf. 4. szám. 129-138.
18. Romány P. (1973): A tanyarendszer ma. Budapest, Kossuth Kiadó, 5-125.
19. Romvári R. (2017): Változások a tanyák szerepében. A Falu, XXXII évf., 2017. Nyár, 67-77.
20. Solymosi L. (1980): A tanyarendszer középkori előzményeinek historiográfiája. In: Pölöskei F.– Szabad Gy.(1980): A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai Kiadó, Budapest 71–96.
21. Székely T. (2009): A szociális viselkedés evoluciója, Természet világya: természettudományi közlöny, 140. évf., Különszám 2., 56-59.
22. Váti (2005): Összefoglaló az MTA RKK ATI és a VÁTI Kht. által „Átfogó fejlesztési program a tanyás térségek helyzetének a javítására, különös tekintettel a tanyavillamosítási feladatokra” címmel végzett munkáról. http://www.vati.hu/files/sharedUploads/docs/osszefoglalo_0930.pdf. (letöltve:2019.12.11.)
23. Yang, K., -Victor, C. (2011). Age and loneliness in 25 European nations. Ageing & Society, 31(8), 1368-1388.