Másfél évszázad rendszerváltozásainak hatása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmára (1.)
https://doi.org/10.30716/RSZ/20/1/1
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NoDerivatives 4.0 International License.
How To Cite
Absztrakt
Tanulmányomban az elmúlt másfél évszázadot egy komplex rendszerváltási- és változási folyamatként értelmezem az alábbi összefüggések, kölcsönhatások miatt. A táj átalakulása után a földhasználat és a gazdaság szerkezete többször megváltozott. Majd a Trianoni Szerződés országhatárai etnikai, politikai, igazgatási, kulturális változásokat eredményezett. A legutóbbi, 1989-es, az életünk miden részére kiterjedő rendszerváltás óta kulcskérdés, hogy az itt élők társadalmi mobilizációja hogyan történik, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, hogyan befolyásolja az itt élőket, hogy itt van az országnak és az Európai Uniónak is a határa. Az itt élők társadalmi mobilizációját mi veszélyezteti, érvényesülnek-e a lokális hagyományok, milyen hatásai vannak a határmentiségnek? A térségünk perifériális helyzete a leszakadás veszélyével fenyeget, amit jelentősen súlyosbít az etnikai viszonyok, a szociális helyzet romlása, az oktatási intézményrendszer fokozatos leépülése, továbbá a kistelepüléseken az önkormányzatiság megroppanása. Az a paradox helyzet alakult ki, hogy minden rendszerváltás, rendszerváltozás ellenére az itt élők sorsa csak relatíve lett jobb, továbbra is az ország legveszélyeztetettebb helyzetű térségei közé tartozik.
Hivatkozások
- Bertalanffy, L. (1968): General system teory Általános rendszerelmélet: Alapok, fejlesztés, alkalmazások New York: George Braziller. http://www.nwlink.com/~donclark/history_isd/bertalanffy.html (2020.01.19.)
- Dévai Gy. (2018): Környezetminősítés szünbiológiai személettel az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) példáján, In: Hangsúlyok a térfejlesztésben (szerk. dr. Nagy János), Debrecen,
- Dikán N. (1993): Szabolcs-Szatmár-Bereg története 1944-1950, In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. Történelem és kultúra, (Szerk.): Cservenyák László, Nyírségi Nyomda, Nyíregyháza, pp 447-450.
- Eötvös J. (1865): Törvényhozásunk teendői, Politikai Hetilap 1865. szeptemberi száma In: Báró Eötvös József Kisebb politikai czikkek, Révai testvérek 1903. pp 261-266
- Erdei F. (én): A magyar paraszttársadalom, Bp
- Hideg É. (2005): Paradigma a tudományelméletben és a társadalomtudományi kutatásokban / Jövőelméletek 14. Budapesti Corvinus Egyetem,
- Honvári J. (2006): XX. századi magyar gazdaságtörténet / transzformációk, rendszerek, Bologna Tankönyvsorozat, Bp.
- Kiss É. (2018): A határok kérdése Közép-Európa és Kelet-Európa régióiban, Régiókutatás Szemle 2018/2. http://regiokutatasszemle.hu/wp-content/uploads/Kiss_%C3%89va.pdf (2020.01.19.)
- Kornai J. (1999): A rendszerparadigma, Közgazdasági Szemle, XLVI. évf. 1999 július-augusztus, pp 585-599.
- Kornai J. (2007) Mit jelent a „rendszerváltás”?/ Kísérlet a fogalom tisztázására, Közgazdasági Szemle, LIV. évf. 2007. április pp. 303-321
- Kovách I. (2016): Földek és emberek / Földhasználók és földhasználati módok Magyarországon. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont-Debreceni Egyetemi Nyomda, Bp.
- Kuhn, T. (1962): The Structure of Scientific Revolutions. The University of Chicago
- Kuhn, T. (1984): A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat Kiadó, Budapest
- Láczay M. (1986): A Rétköz nemesi társadalma a 18-19. században, In: /Rendi társadalom – Polgári társadalom 1. (szerk.) Á Varga László: Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. k., Salgótarján, pp. 125-131.
- Láczay M. (1988): Sorsok a múltunkból. Nyíregyháza, pp. 291-293 és 300-306.
- Láczay M. (2008): Hagyományok és az elit szerepe az agrármenedzsmentben, In: Dienesné, Kovács E; Pakurár, M (szerk.) Hagyományok és új kihívások a tudásmenedzsmentben, Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, pp. 47-67.
- Láczay M. (2014): A szervezetfejlesztés és szervezeti kultúra kapcsolatának vizsgálata egy térség vállalkozásaiban, Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat VIKEK közleményei 1-2, pp. 78-88.
- Láczay M. (2017): A humánerő fejlesztésének kérdőjelei a halmozottan hátrányos térségekben, Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat VIKEK közleményei 9/2 pp. 129-137.
- Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben II. Birtoknagyságcsoportok szerint, (1937). Magyar Statisztikai Közlemények 102, KSH, Stephaneum Nyomda, Budapest
- Magyarország vármegyéi és városai, Szabolcs vármegye (1900),(szerk.): Borovszky Samu, Budapest, pp. 301-311: Virágh L: A felső szabolcsi tiszai ármentesítő és belvíz levezető társulat, pp. 292-300, Dienes B: Az alsó szabolcsi tiszai ármentesítő társulat, pp. 285-291: Kálnay Z: A nyírvízszabályozó társulat
- Papp G. (1939): Szabolcs vármegye mezőgazdasága, In: Szabolcs Vármegye (Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyék (szerk.) Dienes István, Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest, pp 39-57.
- Rácz I. (1980): A paraszti migráció és politikai megítélése Magyarországon 1849-1914. Debrecen
- Salamon K. (2011): Népi mozgalom – harmadik út, Kortárs, 2011. 12 szám, pp 81-84
- Salamon K. (1989): A harmadik út kísérlete, Eötvös Kiadó, Budapest
- Sediviné Balassa I. – Pölöskeiné Hegedüs H. (2010): Szervezési ismeretek I. / Az információs rendszerek szervezésének alapkérdései http://centroszet.hu/tananyag/szervezes%20JO/111_a_rendszer_fogalma.html (2020.01.19.)
- Szabó I. (2013): Folyamatosságok a változásban: kontinuitások a rendszerváltás utáni politikai szocializáció mintáiban, Metszetek – Társadalomtudományi online folyóirat 2013, 2-3 szám http://metszetek.unideb.hu/files/02_szabo_ildiko_0.pdf (2020.01.19.)
- Szalai J. (2007): Nincs két ország…? /Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon, Osiris Kiadó, Budapest
- Szászi F. (1972): Az Amerikába irányuló kivándorlás Szabolcs megyéből az első világháborúig, Nyíregyháza
