Keresés
Keresési eredmények
-
A szociális munkás és a hatalom – válasz Krémer Balázs cikkére
Megtekintések száma:265A cikk válasz Krémer Balázs „A hatalom szociális munkásától a szociális munka hatalma felé Vitairat a szociális munka válságáról” című írására és az ahhoz kapcsolódó online szakmai vitára. Írásomban összefoglalom a meglátásaimat a szociális munka magyarországi történelmi-társadalmi beágyazottságával kapcsolatban, kitérve a szociálpolitika és a személyorientált szociális munka látszólagos ellentétére, az improvizatív és sztenderdizált szociális munka ellentétére, a kliensek irányításának jelenségére és az empowerment szociális szakmára értelmezésére.
-
Utópia vagy apátia? Az alapjövedelem esetleges bevezetésének hatásai és következményei a mentális betegséggel élőkre Magyarországon
Megtekintések száma:277Közel tíz éve dolgozom szociális munkásként pszichiátriai betegséggel élőkkel, így az alapjövedelem kérdését igyekszem összekötni egyrészt ennek a társadalmi csoportnak a helyzetével, foglalkoztatási esélyeivel, ellátásaival, másrészt a szolgáltatásokkal, illetve a szociális munkával. Szociális munkásként szakirodalmi források és nem számítások alapján írok az alapjövedelemről. Nem a szokásos módon – az ismert pró és kontra érveket sorolva, illetve ütköztetve – nyúlok a témához, hanem azt vizsgálom, hogy mit jelenthet ez egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport – ez esetben a mentális betegséggel élők – életének jobbá tétele szempontjából.
A tanulmányban arról írok, hogy képes lenne-e az alapjövedelem, mint egy utópisztikus elképzelés, érzékelhetően fellazítani a bebetonozott stigmákat. A pszichiátriai betegséggel élők főbb jellemzőit, társadalmi megítélésüket, foglalkoztatási esélyeiket és pénzbeni ellátásaikat négy esettel illusztrálom. Majd a második részben az alapjövedelem koncepcióit, elemeit összegzem, illetve azt, hogy az alapjövedelem bevezetése milyen lehetséges következményekkel járna a pszichiátriai betegséggel élőkre. Továbbá vizsgálom az alapjövedelem és a szolgáltatások kérdéskörét, valamint a szociális munka szerepét is.
-
A Szociális Munka Énhatékonyság Skála magyar változatának reliabilitás vizsgálata
Megtekintések száma:116Tanulmányunkban a Szociális Munka Énhatékonyság Skála (Social Work Self-Efficacy Scale) magyar változatának kidolgozását, a hazai mérőeszköz validálási folyamatát, illetve a skála érvényességére vonatkozó empirikus adatfelvétel legfontosabb eredményeit mutatjuk be, elsősorban reliabilitás vizsgálatokra támaszkodva. A skála a szociális munkás hallgatók énhatékonyság-szintjét hivatott mérni. Kutatásunk bizonyította, hogy a skála magyar változata valid, megfelelően működik, alkalmas arra, hogy a hazai kutatásokban, illetve az oktatásban, oktatásfejlesztés területén is alkalmazásra kerüljön.
-
A Szociális Munkás Empowerment Skála magyar változatának validálása
Megtekintések száma:460Tanulmányunkban a Szociális Munkás Empowerment Skála (Social Worker Empowerment Scale) magyar változatának kidolgozását, a hazai mérőeszköz validálási folyamatát, illetve a skála érvényességére vonatkozó empirikus adatfelvétel legfontosabb eredményeit mutatjuk be, elsősorban reliabilitás vizsgálatokra támaszkodva. A skála a gyakorlatban dolgozó szakemberek empowerment-szintjét hivatott mérni. Kutatásunk meggyőzően bizonyította, hogy a skála magyar változata valid, megfelelően működik, alkalmas arra, hogy a hazai kutatásokban is alkalmazásra kerüljön.
-
A szakmai identitás, mint a szociálismunkás-képzés egyik kulcskérdése
Megtekintések száma:988A szociális munkás szakmai identitása a segítő tevékenység döntő tényezője. A tudás és a készségek mérésére a felsőoktatási intézmények hagyományosan felkészültebbek, a szakmai identitás szempontjából meghatározó attitűdök és a fejlődő autonómia, felelősségvállalás mérésére azonban kevésbé, pedig ezek megfelelő fejlettsége a szakmai motiváció és a reflektív működésmód nélkülözhetetlen alapja. Az identitásstruktúra analízise (ISA) segítségével nem csupán a szakmai identitás főbb elemeit, de az egyes elemek közötti összefüggéseket, az identitás alakulását befolyásoló dinamikát is vizsgálni tudjuk. Vizsgálatunkat 57 gyakorló szakember bevonásával végeztük el. Eredményeink azt jelzik, hogy a szakirányú diploma megszerzése, a kutatómunka és a kritikai gondolkodás igénye kevésbé jellemző a vizsgált csoportra, ugyanakkor nagyra értékelik a szakmai továbbképzéseket. Fontos szükségletként azonosítottuk továbbá az önismereti munkát és a klinikai szupervíziót. Mindezek alapján érdemes a szociális munkásképzés tanterveit ebből a szempontból is megvizsgálni, fejleszteni. Fontos továbbá a későbbi szakmai pályafutást támogató képzések, tréningek, mentorprogramok és a szupervízió szerepe.
-
A másság ítéletének rejtett dimenziói
Megtekintések száma:92Az előadó arra kereste a választ, hogy vajon a társadalmi válságok, krízisek idején az egyének és közösségek hogyan sodródnak bele a szélsőséges érzésekbe és tettekbe. Mi történik mindeközben a szociális munkával és értékeivel? Mi történik magában a szociális munkásban, aki megéli ezeket a helyzetek maga is?
-
Az együttműködő iskolai szociális munkás
Megtekintések száma:949A tanulmány multidimenzionális megközelítésben vizsgálja meg és elemzi a hazai iskolai szociális munka legfontosabb kérdéseit. Érinti az újrabevezetés körülményeit, foglalkozik az iskolai szociális munkás szakmaiságával, kompetenciáival, főbb szolgáltatásaival. Különös hangsúlyt kap az együttműködés képessége, továbbá a szakmaközi együttműködés lényege, feltételei, előnyei és nehézségei.[1]
[1] A tanulmány a ’szakmaközi’ és az annak megfelelő ’interprofesszionális’ fogalmat egyenrangúan használja.
-
Reflections on six decades of professional social work fundamental principles for social workers
Megtekintések száma:124What principles have I found to exist over my six decades of social work that are central to the profession and are still applicable in today’s complex world? What has guided social work in its quest to address the myriad, ever changing and most difficult problems facing our societies irrespective of the continent or country? In my professional journey these practice guides can be synthesized into 13 basic principles that can serve as a strong foundation and are still highly useful today. In my over 55 years as a professional social worker, studying the individuals and writers who were seminal to the profession to those who emerged during the mid-20th century, certain principles emerged. These principles arose from both practice and academic areas and have provided grounding and guidance that has led to the successful delivery of social work irrespective of the decade or location.
-
Szociális munka virtuális térben
Megtekintések száma:223A Covid-19 világjárvány miatt kialakult egészségügyi válság új, váratlan helyzetbe hozta a szociális munkásokat képző egyetemeket is. A pandémia időszaka alatt szervezett „on-line” szemeszterek során egyre többször hangzott el a kérdés: hogyan lehet a szociális munkások számára gyakorlatalapú képzési programot szervezni „karanténban”? Hogyan fejleszthetők a szakmához elengedhetetlenül szükséges gyakorlati készségek, ha a tereptanárokkal, a szociális szolgáltatókkal és a célcsoporttal korlátozott a kapcsolattartás?
A megváltozott körülményeket figyelembe véve és azt feltételezve, hogy a világ nem lesz ugyanaz a világjárvány után, mint annak előtte, úgy véltük, itt az ideje a szociális munkások gyakorlati képzésének és munkaformáinak újra gondolására és olyan technikák, gyakorlati képzési módszerek megismerésére, amelyek jobban megfelelnek egyfelől a környezeti kihívásoknak, másfelől az egyetemekre belépő, 21. századi digitális generációhoz tartozó hallgatók kompetenciáinak, tanulási formáinak.
Az „on-line szemeszterek” időszakában kialakult képzési innovációk és a gyakorlati képzés során is hatékonyan alkalmazható jó gyakorlatok megismerése érdekében a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának szociális munkás képzésében résztvevő tereptanárok és hallgatók körében fókuszcsoportos interjúkat szerveztünk, hogy a következő kérdésekre választ kapjunk: Milyen új gyakorlati képzési formák alakultak ki a „karantén” időszakban? Milyen előnyei vannak az online oktatásnak? Mit tartanának meg a tereptanárok a jelenleg kikísérletezett munkaformákból a válság utáni időszakban?
Kutatásunk első eredményei azt bizonyítják, hogy a szociális munkás képzést is erősen érintő korlátozások a várakozásokkal ellentétben nem szükségszerűen jártak kizárólag veszteségekkel az oktatási formákat illetően. Sok vonatkozásban a képzési lehetőségek a személyes találkozások korlátozásának idején még bővültek is. A digitális eszközök és munkaformák intenzív használatával ugyanis elérhetővé váltak pl. távoli helyszínek, célcsoportok, speciális tudáselemek kerültek be a képzésbe, új lehetőségek nyíltak a személyes készségek fejlesztésére és a digitális szociális munka jelenleginél jóval szélesebb körű alkalmazására.
Kutatásunk eredményeit összefoglaló tanulmányunkban a szociális munkás hallgatók gyakorlati képzését érintő, a pandémia okozta válsághelyzettel kapcsolatban megjelenő kételyeket, a kihívásokra adott válaszokat és képzési innovációkat mutatjuk be. -
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem: Az 1877-ben alapított Rabbiképző Intézettől a Zsidó Egyetem Szociális Munkás képzéséig
Megtekintések száma:156Az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző Intézet a modern tudományosság és a zsidó vallási hagyományok összekapcsolását tűzte ki célul. Az Intézmény aranykora és tudományos világhíre után azonban a Holokauszt kegyetlen rombolása következett. Ezután a kommunista diktatúra negyven éve tette még nehezebbé a zsidó közösség életét. Az üldözések ellenére, a zsidó Holokauszt túlélők, a második, harmadik generációval együtt, a 90-es évektől a hagyományokat gyorsan feltámasztotta és a zsidó közösség újból aktív, szervezett közösséggé vált. Ennek egyik jele, hogy a Rabbiképzőből egyetem lett, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem. Ennek a folyamatnak a része, hogy 1995-ben elindult a szociális munkások képzése is. A tanulmány a Budapesten 150 éve folyamatosan működő intézmény történeti vázlata. Hogyan és miért jött létre? Hogyan keresi ma is a helyét és milyen válaszokat ad a szociális problémákra ma? A szociális munkás képzés szakmai értékeit, elveit tekinti át valamint a speciális, az Egyetem zsidóságot érintő sajátosságait próbálja érzékeltetni.
-
A művészetterápia szerepe a serdülőkori depresszió kezelésében
Megtekintések száma:942Szociális munkásként a szakemberek több területen is találkozhatnak olyan serdülővel, aki a depresszió valamely formájában szenved. Természetesen a depressziót mi, szociális munkások nem tudjuk gyógyítani, és terápiát sem alkalmazhatunk, azonban mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a serdülővel bizalmas segítő kapcsolat alakulhasson ki. Kommunikálnia kell a segítővel, ami serdülő és felnőtt között egy mindennapos kapcsolatban is kihívás lehet. Kutatásom témája és célja megtalálni a művészetterápia helyét és szerepét a szociális munkás tevékenységében, ha depresszióval küzdő serdülővel dolgozik együtt.Elméleti munkámban áttekintem a depresszió jellegzetességeit, fajtáit és kialakulásának okait, majd a legelterjedtebb művészetterápiás módszereket veszem sorra, különös tekintettel arra, hogyan használhatjuk fel őket a szociális munkában. A magyar és idegen nyelvű szakirodalmakat, tanulmányokat és kutatásokat feldolgozva a művészetterápia különböző fajtáit és eszközeit vizsgálom, majd javaslatot teszek az alkalmazásukra a serdülőkorú, depressziós kliensekkel folytatott munkában.Munkám során kiemelten odafigyeltem a szociális munka kompetenciahatáraira. Arra összpontosítottam, hogy a művészet, illetve a művészetterápia a kommunikáció eszközéül szolgáljon, hogy hidat építsen szociális munkás és kliens között, és segítsen megtalálni azt a közös pontot, amiből bizalmas segítő kapcsolatot lehet kiépíteni. -
Pillanatképek a szociális munkások képzéséről a tanfolyamoktól a diplomát adó képzésekig
Megtekintések száma:100Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy bemutassuk a magyarországi szociálismunkás- képzés korábbi fejlődésének állomásait. Ugyanakkor a képzés fejlődésének felvázolásakor néhány helyen nem tekintünk el a szociálismunkás-szakma alakulásának bemutatásától sem, hiszen egyik nélkül nincs a másik sem, elég, ha csak a Hilscher Rezső vezette settlement mozgalomra gondolunk. A történeti bemutatást nem kezdjük a történelemben sokáig visszamenve, hanem törekedtünk egy olyan kezdeti időpontot választani kiindulásnak, mely meghatározó szerepet töltött be a szakma és a képzés alakulásában. Célunk annak feltérképezése, hogy akár egy új szociálismunkás-képzésfejlesztés kidolgozásával, hogyan tudnánk elősegíteni a szociális munkásoknak, a szociális szakma egyik fontos képviselőjének, a társadalomban állandóan jelen lévő problémákra való gyors, szakszerű reagálását. Azért tartjuk fontosnak a képzés történeti alakulásának megismerését, hogy azokból a megfelelő tanulságokat levonva – ez viszont már egy következő tanulmány témája − is elősegítsük a hatékony képzésfejlesztést. Jelen tanulmányunkban tehát csupán arra vállalkozunk, hogy bemutatjuk a felsőfokú képzéssé válásáig megtett út fontos eseményeit.
-
Kutassunk együtt – A kutatási gyakorlat és a kutatótáborok szerepe a szociális munka oktatásában
Megtekintések száma:125Napjainkban a szociális képzésekben az elméleti és gyakorlati képzés viszonyának újragondolása ismét kiemelt feladatként fogalmazódik meg. Nehéz a képzésekben a gyakorlat ideális mértékét, illetve azokat az ismereteket, kompetenciákat meghatározni, amelyek megfelelően reflektálnak a munkaerőpiac eltérő igényeire. A társadalmi-gazdasági átalakulások következtében folyamatosan változik az az ismerethalmaz, amely közvetlenül meghatározza a szociális munkás eszköztárát a gyakorlati tevékenység során. Ennek következtében a képzés fontos elemévé vált a tanulási folyamat tudatosítása, amelyben az ismeretszerzésre, a tudás követhetőségére összpontosítanak a hallgatók. A gyakorlat alapú tanulás megteremti azt a tanulási környezetet, amelyben, a tudás és az információk megértésére, az értékék, az attitűdök és a professzionalitás fejlesztésére nyílik lehetőség. Ebbe a megközelítésbe jól illeszkedik a kutatótáborok szervezése, ahol a hallgatók többek között kutatásmódszertani ismereteiket mélyíthetik el. Látnunk kell, hogy a tanulás, nem egy egzakt módon definiálható cselekvés, sokkal inkább egy komplex, erősen a szituáció által meghatározott fogalom, hiszen a különböző emberek különböző módon tanulnak, de ugyanaz az ember is más és más módon sajátít el ismereteket különböző helyzetekben. Különösen igaz ez a kutatótáborokra, ahol a speciális tanulási környezet az ismeretek proceduálissá válásának katalizátora is egyben. A táborozás a szociális tanulásban kiemelkedően fontos és hatékony szintér. „A probléma megoldása és az élményre, valamint az új tapasztalásokra való reflexió nyomán marad meg a tapasztalás egy későbbi helyzetben felhasználható tudásként.” (Gruber és Garabás, 2018 pp.74) A hallgatók részeseivé válnak a kutatás tervezésének és kivitelezésének egyaránt, akár a kutatási célok meghatározásától, az adatok felvételén és feldolgozásán keresztül, egészen az eredmények publikálásáig. A tanulmányozott jelenségek, folyamatok, összefüggések gyakran a társadalom komplexitásának megtapasztalható bizonyítékai olyan résztvevők számára, akik a vizsgálttól lényegesen különböző szocioökonómiai környezetből érkeznek. Fontos szempont a kutatótáborok tanmenetbe történő beemelésénél a kutatótáborok közösségformáló szerepe is. A hallgatói létszámok csökkenése és az a tény, hogy mára a nappali tagozaton tanulók jelentős hányada is önfenntartóként, munkaviszonnyal rendelkezik, jelentősen befolyásolja a közösségi aktivitások számát és minőségét. A kutatótáborok a kutatásmódszertani ismeretek bővítésén túl alkalmat teremtenek az együttműködések kialakítására és fejlesztésére, közös élményszerzésre és feldolgozásra.
-
Az együttműködés a szociális munka egyik kulcsa és eszköze
Megtekintések száma:966Az együttműködés különböző kérdéseit vizsgálva a tanulmány a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalomból és a magyar szociális munka jelenlegi gyakorlatából indul ki. A modern szociális munkát meghatározó szellemiségek és a világszerte elfogadott szociálismunka-definíciók összefüggésében sorakoznak fel érvek a professzionális segítő tevékenység egyik alapvető minőségi jellemzője, az együttműködés mellett. Kulcselemeit rendszerben értelmezve az interakciók területeit egy ún. intermodell mutatja be, továbbá az együttműködés mint a szociális munkás kulcskompetenciájaként kerül bemutatásra. Felvázolásra kerülnek az együttműködés minőségi jellemzői: dinamikája, tanulhatósága-fejleszthetősége, közösségi és interprofesszionális jellege, végezetül szóba kerülnek az együttműködést nehezítő tényezők is.
-
A szociális munkások munkahelyi biztonságáról, a kockázatokról és a szakma identitáskríziséről
Megtekintések száma:1198Ezt az írást már évek óta igyekszem befejezni. Akkor kezdtem, amikor 2018 nyarán egy, a devizahitel nem fizetése miatt kilakoltatás előtt álló háromgyermekes családapa meggyilkolta egyik kollégánkat, az egyetlen embert, aki a kilátástalan helyzetben megpróbált tenni valamit érte. Kezdetben a szociális munkások munkahelyi biztonságáról, és annak erősítési lehetőségeiről akartam írni. Meghívtak egy szakértői bizottságba, amelynek az lenne a célja, hogy ajánlásokat dolgozzon ki e tárgyban. A szakértői vélemény írása közben, mint rendes szociális munkás, igyekeztem átgondolni, hogy milyen kockázatok fenyegetik kollégáinkat a mindennapi munkában. Ekkor viszont azt is át kellett gondolnom, hogy mit tehetünk, vagy egyáltalában ki és mit tehet e kockázatok orvoslásért vagy legalább kontroll alatt tartásáért. Arra is rájöttem, hogy mennyit ér egy intervenció, ami nem érinti a legsúlyosabb kockázatokat, csak ajánlásokat fogalmaz meg a kollégáknak, hogy mit tegyenek, ha például a gyermekétől megfosztott apa baltát lóbálva jelenik meg az irodában. Ráadásul az intervencióknak is van ára. Milyen is lehet az a szociális segítő munka, amiben nincsenek intim tanácsadó szobák, van viszont őrző-védő személyzet, pánikgomb, paprika spray, “hivatalos személy!” felirat, és így tovább. Továbbá részt vettem abban a szakértői csoportban, aminek első jelentése egy súlyos műhiba ügyről ugyanebben a számban jelenik meg. És ezután jött a koronavírus-járvány. Most pedig befejeztem a tanulmányt, ami tulajdonképpen a hivatásunk válságáról és a lehetséges teendőkről szól.
-
Felkészülés és képzéshasznosulás a segítő szakmákban: Összehasonlító tanulmány
Megtekintések száma:212A tanulmány célja a szociális munka alapszakos hallgatók munkaerőpiacon való elhelyezkedésének a helyzetfelmérése, a szociális munka BA típusú alapképzések fejlesztésének érdekében. A kutatás kvantitatív adatokon, 196 végzett hallgató kérdőívre kapott válaszán alapszik. Az adatgyűjtésre három intézményben került sor: a romániai Partium Keresztény Egyetemen, a magyarországi Pécsi Tudományegyetemen és a szintén magyarországi Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán. Az eredmények szerint a legtöbb szakember önmagát jól felkészültnek tartja, viszont a szakmai kihívások leküzdésében néhány ismeret és készség tekintetében hiányosságaik vannak, mint például az idegen nyelv ismerete, pénzügyi ismeretek, projektmenedzsment, pályázatírás, kutatásmódszertan és a társadalmi folyamatok megértése. Az adatok arra világítottak rá, hogy az egyetemi képzésnek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni ezekre a területekre. A szakemberek többsége bár elégedett az egyetemi képzéssel, de jelentős a közepes értékelést adók részaránya is. Megállapítást nyert, hogy az egyetemi évek alatt szerzett ismeretek és tudás kapcsolata a munkahelyi elégedettséggel nem áll szignifikáns kapcsolatban, bizonyos ismeretek és készségek utólag pótolhatók.
-
„Mást tudnék csinálni, de hogy nem szeretném, az biztos!” Szociális munkások 2006-tól 2017-ig
Megtekintések száma:135Hogyan élik meg a szociális munkások munkájukat a mindennapokban? Milyen változásokon keresztül alakul a pályájuk? A válaszokhoz egy nagyváros 13 szociális munkásának megkérdezésével próbáltam közelebb kerülni 2006-ban és 2016–2017-ben.
Az interjúalanyok számos munkahelyváltáson és kisebb változásokon mentek keresztül. Többségüknél a munkával kapcsolatos attitűdváltozások voltak megragadhatók, kisebb részüknél tartósabb belső változások. Megfogalmaztak változásokat a szakma, a társadalom vonatkozásában is. Szinte mindegyikük úgy érzi, a szakmában el tudna helyezkedni akár a külső lehetőségek, akár személyes kvalitásaik miatt.
Az eredmények hozzájárulhatnak annak a pályaképnek az árnyalásához, melyről globálisabb információkat utoljára a képzés során kaptunk.
-
A spiritualitás szerepe a szociális munkában
Megtekintések száma:138A cikk személyes, önreflexív, vázlatos módon igyekszik bemutatni a spiritualitás alapvető fontosságát a szociális munkában. Írásomban arra keresem a választ, hogy a szociális munkás saját, önismereti és a kliensekkel végzett munkájában hogyan, milyen formában jelenik meg a spirituális attitűd. Bemutatom, hogy a segítő szakmában tapasztalható segítő szindróma, illetve burnout jelenség megoldásában mennyire fontos szerepe van a spiritualitásnak.
-
Irénke útja - Esettanulmány
Megtekintések száma:293Az esettanulmány Irénke történetének feldolgozása. Irénkének nem volt harmonikus kapcsolata az édesanyjával, s a jobb élet reményében belemenekült egy rossz házasságba. Két fiúgyermeke született, de férje életmódja, állandó bántalmazásai miatt innen is menekülni kényszerült. Felelősségteljes anyaként a családfenntartó szerepet is vállalva, nehéz helyzeteket oldott meg, hogy talpon maradjon. Életét azonban így is gyakran érezte kilátástalannak. Depressziós lett, öngyilkossági hajlama felerősödött.
Tenni akarása révén vállalt munkát egy megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatását biztosító szervezetnél, ahol a munka mellett egy önismereti, motivációs tréningen is részt vett. Talán nem véletlenül. Irénke késve kezdte a tréninget, mert összeomlása miatt pszichiátrián kezelték. Amikor végre bekapcsolódott a munkába, csak kötelességből tette. Megtört, szótlan, érdektelen ember volt. Ekkor figyelt fel rá a szociális munkás és a csoporttagok, akik egyben munkatársak is voltak, s nem hagyták magára nehéz élethelyzetében. Irénke olyasmit tapasztalt, amit csak kevésszer élete során: meghallgatták, megértették. Egyre aktívabb tagja lett a csoportnak, s a kötelesség helyébe szeretet lépett. Jól érezte magát, sőt biztonságban, és lassan megnyílt. Így derült fény a háttérproblémára, ami minden gyötrelem kiindulópontja volt. A szociális munkás, aki eddig is segítette, meghallgatta, nem hagyta magára, noha a probléma megoldása már túlmutatott az erején, főként a lehetőségein, megfogta Irénke kezét, és tudta, hogy nem szabad elengednie, mert akkor végleg a mélybe zuhan. Szakember kollégái segítségét kérte. Válságteam alakult, és akciótervet dolgoztak ki. Számba vettek minden lehetőséget, s a kliens érdekeit és akaratát szem előtt tartva következetesen végigvitték azt.
A változásmenedzselés folyamata nemcsak a közös változtatási javaslatokat, hanem a kliens reakcióit, aktív közreműködését is bemutatja. Ezáltal Irénke felismerte a változás fontosságát, képessé vált a változás gyakorlati megvalósítására is, mely elősegítette a kliens képessé tevését arra, hogy a saját viselkedését és életét irányítani tudja.
Az esettanulmány bemutatja az egészségügyi szociális munka alkalmazási területeit, az egészségügyi szociális munkás szerepét, mind szélesebb körű lehetőségeit a problémák feltárásában és megoldásában, mely az egészségügyi és szociális problémák kezelésére irányul. Az esettanulmány nemcsak arra világít rá, hogy a kliens, Irénke megváltozott egészségi állapota és szociális helyzete között milyen összefüggések ismerhetőek fel, és az ebből kialakult problémák megoldásához milyen szociális munkamódszereket és eszközöket alkalmaztak, hanem a tanulmány bemutatja azokat az akadályokat, amelyek nehezítették, vagy éppen megkönnyítették a közös munkát.
-
Mire jó egy szegénytelep a város közepén? - avagy tágabb kontextusok a segítő szemszögéből egy városi szegregátum kapcsán
Megtekintések száma:304A cikk a „hírhedt” lakótelep a város központi részén való létét, a városi szociálpolitikában betöltött funkcióját vizsgálja a segítő terepen dolgozó civil szemszögéből. A gans-i funkcionális metódust, illetve az abból fakadó tágabb kontextust hívja magyarázatul, arra a tényre reflektálandó, hogy a szegregált telep szakmai felszámolására két éve még csak terv sincsen, habár a pénz rendelkezésre áll. Vizsgálja, hogy a Telep híre, stigmája hogyan hasznosul a karitatív akciók, művészeti alkotások, politikai szándékok mentén, ezt hogyan erősíti a COVID–19 okozta speciális helyzet.